Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. november 2., szerda Somogyi Néplap 5 Tanfolyamszomle Kaposváron Beszél ön nyelveket? — Miért kezd valaki nyel­vet tanulni? — kérdeztük a TIT kaposvári angol nyelv­óráján. — Ha az ember sokat utazik külföldre — mondta egyikük —, nem árt, ha be­szél egy kicsit angolul vagy németül.. — A kollégám is tanul. Egyébként is szükségem van az angolra a munkám miatt — hangzott a következő fe­lelet. — Hobbiból. Egyszerűen szeretek nyelveket tanulni, hiszen Goethe is azt mond­ta: aki nem beszél idegen nyelvet, a sajátját sem érti. A válaszok ezernyi indo­kot rejthetnek még. De va- valójában kielégítheti-e a kaposvári nyelvtanítás ezt a minőségi és mennyiségi követelményt? A válasz igen. Sajnos, a mennyiség néha a minőség rovására megy. Mit jelent a minőség a nyelvoktatásban? Elsősor­ban azt, hogy kicsi legyen a csoport létszáma. Rendkívül fontos az előadó egyénisége, szuggesztivitása, pedagógiai érzéke és a nyelvoktatás­ban szerzett sok éves ta­pasztalata, s nem utolsó sor­ban a tantermek vizuális és audiovizuális fölszereltsége, valamint a hallgatók nyelv­érzéke és kitartása. Hiszen a végcél mindkét részről a nyelvvizsga megszerzése, le­gyen az alap-, közép- vagy felsőfokú. Az említett követelmé­nyeknek évek óta megfelel az Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Állatte­nyésztési Karán tartott nyelvtanítás. Igaz, az ár ma­gas, de ezért sokat is nyúj­tanak. Korszerűen fölsze­relt nyelvi labor áll a tanu­lók rendelkezésére. A né­met csoportokat az NDK- ból hazánkba költözött Ko­vács Renáta tanárnő vezeti. Az intenzív angol csoportot dr. Sárosdi Iván főiskolai tanár oktatja. Az itt tanu­lók között magas a sikere­sen nyelvvizsgát tettek ará­nya. A mérce magasra van állítva — vallják a hallga­tók és az oktatók egybe­hangzóan; a megalapozott nyelvtudáshoz szükség van erre. A TIT-nél közismerten hagyománya van a nyelvta­nításnak. A társulat megyei szervezetének szervező tit­kára Zsolnai Lajosné: — A sláger — érthetően — évek óta a német, az an­gol és az orosz. Érdeklődés hiányában nem tudtuk elin­dítani a francia, az olasz és a spanyol nyelv oktatását. Tanfolyamaink önköltsége­sek. Annyi támogatást sehon­nan nem kapunk, ezért tíz személy alatti csoport nem indulhat. A felnőtt német és angol kurzusokon kívül vannak gyerekcsoportjaink is. Siófokon és Nagyatádon van városi TIT-szervezet, az FMV Kaposvári Gyárában és a Bázis vállalatnál kihe­lyezett tagozatunk. A hall­gatóink száma eléri a 400-at a megyében. Kísérletképpen néhány kaposvári általános iskolában délutáni csoportos foglalkozásként vállaltunk nyelvoktatást. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán há­rom év óta indulnak nyelv- csoportok a dolgozóiknak és társszervezeteik munkatár­sainak. Érdekesség, hogy a városban csak itt van fran­cia nyelvből kezdő és közép­haladó kurzus. A tömeges nyelvoktatást évek óta sokan igénylik. Ezt próbálják kielégíteni a So- gyom Megyei Művelődési Központ szabadidőklubjá­ban induló tanfolyamok. Az idén a legtöbb csoportot itt indították Kaposváron. A tanfolyamok ára kedvező, kis létszámban és nagy óra­számban oktatják a gyere­keket és a felnőtteket. Klu­bokban lehetőség van az eszperantó tanulására is. Kaposváron több üzemben és vállalatnál kezdődött nyelvoktatás, így a Számí­tástechnikai és Ügyvitel­szervező Vállalatnál is. Ok­tatóközpontjában az orszá­gos hálózatból jó néhányan érkeztek ide intenzív nyelvi kurzusra. Nekik és a megyei könyvtár tíz dolgozójának, aki angolt tanul, rendkívül fontos az idegen nyelv. Ki­váltképpen igaz ez a SZÜV- nél, mert a német nyelvte­rülethez tartozó országokkal nagyon jók a gazdasági kap­csolataik. A KISZ-bizottságon mű­ködik a Dialóg gmk. — öt éve kezdtük a nyelvoktatást a munkakö­zösségben — mondta az egyik oktató, Oláh Erzsébet. — Tanár kollégáimmal egyetértésben alacsony lét­számmal (legföljebb 15 sze­méllyel) dolgozunk. Újdon­ságunk az induló olasz nyelvcsoport. — Milyenek a nyelvköny­vek ? —Nem panaszkodhatunk- a német Themen I—II. és az angol Follow Me kitűnően elkészített^ gazdagon illuszt­rált, színes, érdekes; korunk emberéhez szól. Az ára kis­sé borsos, de ez a legkisebb gond ... Csapó Péter Leningrád bemutatkozik Kiállítás a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A Szovjetunió második legnagyobb várósa, Lening­rád keddtől kiállításon mu­tatkozik be Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság, az Ipari Minisztérium, vala­mint a ház közösen rende­zett bemutatóját Bíró Gyu­la, az MSZBT főtitkára és Lidia Hodcsenkova, a Le- ningrádi Városi Tanács tit­kára nyitotta meg. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A megnyitót megelőző saj­tótájékoztatón Lidia Hod­csenkova emlékeztetett ar­ra: jóllehet Leningrád fő­ként kultúrájáról, történel­mi emlékeiről, palotáiról és képeiről vált világszerte is­mertté, a város a Szovjet­unió egyik kiemelkedő tu­dományos és ipari központ­ja is. A leningrádi megye — amelyben az ország lakossá­gának 2,3 százaléka él — a Szovjetunió ipari termelésé­ből 3 százalékkal részesedik. Gazdaságában vezető szere­pet játszik az energetikai és szerszámgépgyártás, a hajó­gyártás, valamint a műszer­és a könnyűipar; Leningrád ban készítik a Szovjetunió automatizálási eszközeinek 10 százalékát. A városban 360 tudományos kutató- és tervezőintézet, valamint a Tudományos Akadémia 33 intézete működik. A kiállí­táson ezeknek az intézmé­nyeknek, s a különböző vál­lalatoknak a tevékenységét és eredményeit ismertetik jellemző termékeik, beren­dezéseik és színes fényképek felsorakoztatásával. A kiállítás november 17-ig tart nyitva. SZEMTŐL SZEMBEN A PERESZTROJKÁVAL Nézem a tévét Rövid tanulmányút? Or­szágjárás? Találkozás veze­tő politikusokkal? Ismerke­dés a történelmi múlttai, tájjal, emberekkel, a mai szovjet élettel? A föltett kér­désekre igennel kell vála­szolni. Szovjet-Ukrajna fejlődése a peresztrojka és a glasz- noszty feltételei között cím­mel rendezett nemzetközi szemináriumot újságírók számára a TASZiSZ szovjet hírügynökség. A tanácsko­zásra az európai szocialista országok hírügynökségeinek munkatársain kívül Algéria, Kuba, Mongolóia, a Vietna­mi NDK, Kambodzsa ás Laosz szakembereit is meg­hívták. A tíz napig tartó szabályozás utazásról sza­bálytalan útinaplót készítet­tem. « • * Az időpont este kilenc óra. Nézem a moszkvai te­vét. A híradó megy, orosz nevén a Vremja. A műsor másfél óráig tart. Hosszabb a megszokottnál, mert Gor­bacsov krasznojarki látoga­tásáról tudósít. — Biztosan unalmas, pro- tokoll-látogatás lesz — mon­dom magamban, de ahogy múlnak a percek, egyre job­ban figyelek; aztán már jegyzetelek is. Följegyzem a legérdekesebb epizódokat. Szokatlan, újszerű látogatás tanúja vagyok. Hogy miért? Az utóbbi évtizedekben a televízió, a rádió jóvoltából, személyes tapasztalataink alapján megszoktuk: eléggé sablonos, egysíkú hivatalos látogatásokat tettek országos vezetőink kis hazánk külön­böző megyéiben, üzemeiben, intézményeiben. Előre meg­írt forgatókönyvek, megszo­kott üdvözlések, s a végén a Ferenc Jóska-féle össze­gezés, hogy „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel megvagyok elé­gedve!” A látogatás előtt napokkal minden a feje te­tején állt; súroltak, takarí­tottak, szőnyeget terítettek, kijelölték a hivatalos útvo­nalat, a helyi vezetők csak szépeket mondtak .. . Hadd ne soroljam tovább. Gorbacsov most is — mint már annyiszor — felrúgta a protokoll-előírásokat. Leállt beszélgetni az „utca embe­rével”. Az MTI jelentése is azt írja: „A főtitkár első napját jórészt az utcán töl­tötte.” Így igaz. Láttam a tévében, amint Gorbacsov Krasznojarszk utcáin az emberekkel beszélget. Ho­gyan? Éles, sok-sok kritikát tartalmazó mondatok pat­togtak ide-oda.- A kemény szópárbaj során az emberek kendőzetlenül beszéltek a gondokról, elsősorban az élelmiszerellátásról, amely abban a térségben minden egyéb kérdésnél nyomasz­tóbb. Azt írtam be a jegy­zetfüzetembe, hogy „az em­berek keményen fogalmaz­nak, beolvasnak”. Hadd te­gyem hozzá: nem Gorba- csovnak! Elsősorban a helyi vezetők kényelmességét bí­rálták, az intézkedések las­súságát tették szóvá a fő­titkárnak. Azt hiszem, nem tévedek, Üzenet Zimbabwéből Egzotikus országból érke­zett a kőből, fából való üze­net. Lecsiszolt, sima, fényes felületekkel, az anyag adta formákkal, valami teljesen eredeti, semmi máshoz nem hasonlítható jellegzetesség­gel. Csupa kisplasztika — csupa autodidakta művész­től. Harmincnyolc zimbabwei szobrász hatvanegy műv* érkezett a Budapest Galé­riába — rövid kiállításra. Az európai szocialista or­szágokat érintő vándorki­állítást a zimbabwei Nem­zeti Galéria állította össze. Hozzánk Szófiából és Tito- grádból érkezett az anyag, s Budapest után Pozsony­ban. Prágában. Berlinben mutatják be. Jövőre láthat­ják majd Varsóban és a Szovjetunió több városában. Rendkívül szuggesztív, különös tárlat ez. Mélysége­sen egyéni és mégis rend­kívül egységes munkák. S ami a legkülönösebb: e mű­vek nem az ősi afrikai szob­rászat jegyeit viselik magú kon. A magányosan dolgo­zó művészek szinte minden előzmény nélküli világot, merőben új stílust, új for­mát teremtettek. Noha nem tagadják meg a több ezer éves hagyományokat: ősi mítoszok, legendák adnak munkájukhoz inspirációt. Mélyen él bennük az a hit, hogy őseik szelleme körül­veszi őket, és megformálják a róluk szóló álmaikat, láto­másaikat. A halottak gyak­ran madarak (bagoly, sas) vagy más állat alakjában térnek vissza e művekben. Harminc éve, hogy szinte a semmiből támadt ez a megragadó zimbabwei mű­vészeti stílus. Az egymástól független, szobrászatot nem tanult, vidéken élő művé­szek szinte egyszerre jelen­tek meg alkotásaikkal. S azóta is bőven buzog a te­hetség e bővizű forrása. Üjabb és újabb művészek tűnnek föl. Mások meg amint valami jövedelmező állást tudnak szerezni ma­guknak, abba is hagyják a szobrászkodást. Szerencsére a zimbabwei Nemzeti Galéria meg a ha- rarei egyetem és más intéz­mények alapítványa támo­gatja az igazán elhivatotta­kat. A Nemzeti Galéria töb­büknek állást is ad, hogy to­vább foglalkozhassanak a művészettel. A hazai és a nemzetközi elismerés nyo­mán többen művészcsopor­tokat alkottak. Többüknek volt kiállítása Londonban, Párizsban, az NSZK-ban, Indiában, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államok­ban. John Takawira, N. Mu- komberanwa, C. Nyanhon- go, T. Nkomo neve nem is­meretlen a modern szobrá­szat kedvelői előtt. E. Chi- wawa nevére pedig tavaly a budapesti nemzetközi kis­plasztikái kiállításon figyel­tünk föl, amikor a művész — nemzetközi mezőnyben — a nemzetközi zsűri egyik előkelő díját nyerte el. K. M. (J)Qt perc Jól onto Cuszniecal Hétfőn .délután volt a Soha, (sehol, senkinek pímíí magyar film díszbemutatója lKaposváron. A .női főszereplővel a közönségtalálkozó 'előtt beszélgettünk. — A film, amelynek fő­szerepében nagyszerűen mu­tatkozott be a magyar kö­zönségnek, sokaknak nem­csak egyszerűen egv törté­net, amelyet rendezői utasí­tásokkal és kitűnő színészi játékkal filmre alkalmaztak, hanem egykori valóság. Az ön által megformált szerep ha azt állítom: Lenin után Gorbacsov az a vezető szov­jet politikus, aki szóba áll, jobban mondva: szóba mer állni az emberekkel, előre megírt klisék nélkül. Nem fél tőlük, nincs takargatni- valója, nem fél a vélemé­nyüktől. Tanulságos volt az a be­szélgetés, amelyet Gorbacsov a térség tudósaival, közéleti személyiségeivel a város tu­dományos központjában foly­tatott. A közelmúltban meg­rendezett szovjet pártérte­kezleten a magyar tévéné­zők is láthatták, hogy a fő­titkár, félbeszakítva egy-egv felszólalást, vitába szállt a pulpituson álló személyiség­gel, azonnal reagált a mon­dottakra. Nos, a kraszno- jarszki beszélgetés során a gorbacsovi közbeszólások elég gyakran zavarba hoz­ták a felszólalókat. Látszott: felhasználta a krasznojarsz- ki utcán szerzett tapaszta­latokat is. így az előadói pulpituson szónokló helyi vezetők a főtitkár közbeszó­lásai, bíráló megjegyzései nyomán gyakran kerültek kényelmetlen helyzetbe, oly­kor idegesen dadogva pró­bálták „megmagyarázni a bizonyítványukat”. (Folytatjuk) Kiss György Mihály sem szerep csak a magyar nézők többségének. Hogyan látja ezt ön; ismeri-e a „történet” hátterét? — A forgatás előtt renge­teget beszélgettünk Téglásy- val; ő mesélt sokat ezekről az időkről, aztán volt már három közönségtalálkozó, s az ott megszólaló embereket látva, hallgatva, érzem, hogy ez több számukra, mint egy szokásos film. Számomra azonban ez szerep volt, amit el kellett játszanom, s pró­báltam az igazi asszonyt megmutatni. Szerepelni akartam ; n.em foglalkoztam és nem foglalkozom a poli­tikával. Egy színésznek sze­rintem nem is szabad így gondolkozni. — Az egyes ember ki­szolgáltatottságáról, az em­ber és a hatalom viszonyá­ról azért bizonyára van vé­leménye. — Persze, hogy tudok ezekről a dolgokról, ez ne­kem sem idegen, és engem is erősen foglalkoztatott .ez a kérdés addig, amíg a fi­gura minél életszerűbb be­mutatása megkövetelte. Ál­landóan ezen járt az eszem, máshogy ezt egyébként nem is lehet; ebben éltem, s próbáltam bizonyos törté­nelmi kép alapján megfor­málni az anyát. Higgye el, ez volt a legnehezebb fil­mem, és nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is teljesen elfáradtam. Forgatás után otthon sem foglalkoztam semmivel, szinte nem is be­széltem senkivel; annyira elfáradtam, hogy azt hittem, soha többé nem tudok sem­mit sem csinálni. Persze a filmben megelevenedő törté­net nem ismeretlen, de hangsúlyozom: ez elsősorban csak egy szerep volt a szá­momra. Én magam kétszer láttam a filmet, de nem sze­retem nézni... Látom a filmben azt, aminél többet ember már nem is bírhat... muszáj pihennem. — Lengyelországban les*z bemutató? Mit tud erről? — Sajnos semmit. Való­színűnek tartom, hogy lesz, de erről én nem is mond­hatok többet. — Rendszeres a kapcsola­ta a filmezéssel? — Több filmben szerepel­tem már, de szeretem a színházat is. Mást kíván az egyik és teljesen mást a másik. Tíz éve vagyok szí­nész, eddig húsz filmben játszottam, de nem . vagyok kimondottan egyik műfaj pártján sem. Mindegyiket szeretem csinálni. — Milyennek látja a film fogadtatását? ­— Azt hiszem, tetszik a közönségnek. Többen el­mondták, hogy ők is voltak ilyen helyzetben. Olyan té­ma ez, amiről soha senki nem tudott beszélni, mond­ják, és örülök, hogy további filmeket kérnek. Szép aján­dék a rendezőtől ez a film... Balogh P. Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom