Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 12., szerda Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Bizalomszerzés — bizalomvesztés A Hazafias Népfront Országos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott kedden a Parlament kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Pozs- gay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a népfrontnak a mai magyar társadalomban betöltendő helyét, szerepét vitatta meg. Megnyitójában Kállai Gyula utalt arra, hogy több állami, társadalmi szervezet éjén a közelmúltban személycserék történtek. A HNF OT munkájában eddig is részt vettek ezeknek a szervezeteknek a vezetői, s ezt a hagyományt a továbbiakban is meg kívánják őrizni. Az Országos Tanács Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, miniszterelnököt két tartózkodással, Nagy Sándort, a. SZOT főtitkárát két ellenszavazattal és hat tartózkodással, Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét tizenegy ellenszavazattal és hét tartózkodással, Ba- radlai Györgyöt, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökét pedig egyhangúlag megválasztotta az Országos Tanács tagjává. A népfront helyével, szerepével, feladataival foglalkozó vitaindítójában Huszár István, a HNF OT főtitkára elöljáróban a belpolitikai folyamatok jellemzőiről szólt. Kiemelte: egyfelől erősödni látszanak azok a remények, hogy megint, mint márany- nyiszor, „lesz magyar újjászületés”. Másfelől nem várt, kellemetlen meglepetések is érnek bennünket. A bizalomszerzés és a bizalomvesztés sajátos hullámverésében evezünk. Ilyen viszonyok között érzékelhetővé válik az az ellentmondás: az új társadalmi stratégia, amely a pártértekezleten kapott markáns megfogalmazást, a magyarok többsége számára nemcsak vonzó, hanem olyannak is tűnik, amely köré kialakítható egy új nemzeti összefogás. Ám eközben egyelőre csak a szülés kínjai érzékelődnek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közérzete. A népfront nem ideológiai alapon, hanem a közös, átfogó nemzeti érdekek jegyében törekszik az összefogásra — hangoztatta a HNF OT főtitkára. A mozgalom nem kezdeményez ideológiai vitákat, de ha ilyenek felmerülnek, nem fejti véka alá a véleményét. Ezt a jövőre nézve is követendő’ elvnek tekinti. A Hazafias Népfront történelmi küldetését éppen a nemzeti összefogás erősítésével, ha kell újraszervezésével teljesítheti. Végezetül Huszár István kitért arra is, hogy a népfront következetesen síkra- száll a nemzet identitásáért, amely elképzelhetetlen a történelem újbóli birtokba vétele nélkül. Azoknak a haladó történelmi hagyományoknak, törekvéseknek újbóli megismerését és hasznosítását kívánják munkájukkal mindenki számára elérhetővé tenni, amelyek a negyvenes-ötvenes évek fordulóján — a népfront lényegének ellentmondóan — kiszorultak a közgondolkodás fő sodrából. A vitában elsőként Szatmári Nagy Imre, a HNF OT nyugalmazott titkára kért szót. Hangoztatta: a népfrontmozgalomnak az MSZMP egyenrangú partnereként kell működnie. Fontos, hogy a párt a vezetőszerep meghirdetett elveit gyakorlati tartalommal töltse meg. Pethő Tibor újságíró, a MUOSZ alelnöke felszólalásában arra mutatott rá, hogy a gazdasági, társadalmi változásokkal változtak az érdekviszonyok is. Átértékelődött például az egyéni, a csoportos, az országos érdek. A népfrontnak ebben a sajátságos helyzetben kell megtalálnia helyét, funkcióját. Dr. Levendel László, az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa az emberi tényezők következetesebb figyelembevételét sürgetve arra figyelmeztetett : hosszú ideig az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a tudományos kutatás, fejlesztés, közművelődés, a művészet is csak azt kapta a nemzeti jövedelemből, ami maradt. Ez nagy lemaradáshoz vezetett. Európában az utolsók között állunk a betegségi, halálozási mutatókat tekintve. Javasolta egyebek között, hogy először legalább a kisebb településeken alakuljanak a helyi érdekeket képviselő népjóléti bizottságok. Kovács Dezső, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának főmunkatársa annak adott hangot, hogy szerinte a Hazafias Népfront nem tudott elég gyorsan igazodni a változásokhoz, így tekintélye csökkent. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állammindszter véleménye szerint a (népfront a megújulás szándékával fogalmazta meg feladatait, azokat támogatásra érdemesnek tartotta, s egyszersmind fontos lépésként értékelte. Kifejezte meggyőződését, hogy a népfrontnak nélkülözhetetlen és növekvő szerep jut a jövő politikai szerkezetében. Ehhez azonban önvizsgálatra, kellő mélységű önismeretre van szükség, tisztáznia kell a különböző politikai szervezetekhez, mozgalmakhoz való viszonyát, politikai perspektívát adva a népfrontban jelenlévőknek. Ha így közelít, programja mögé emberek százezrei, milliói sorakoznak fel, abban a korszakban, amikor a közmegegyezés igénye együttjár a tisztázás óhajával, éles szavakban is megfogalmazott követelésével. Pozsgay Imre rámutatott: ahogy mélyül a válság, s válnak mind szembetűnőbbé egy korszak lezárásának tényei, úgy és oly mértékben fogalmazódnak meg e követelések. Megítélése szerint ez önmagában nem bomlasztó jelenség, sőt, a kibontakozást segítheti, ha ez együttjár az önvizsgálattal, s a programalkotás képességével. Pozsgay Imre hangoztatta: — A Hazafias Népfront a most kialakult politikai mozgástérben is meg tudja állni a helyét, mert miközben letéteményese, alapintézménye volt e politikai rendszernek — amely nagyon is rászorul a változtatásra, a megreformálásra —, az utóbbi években soha nem hagyott kétséget afelől, hogy állásfoglalásaival a reform mellé áll, azt támogatja. Az államminiszter felhívta az Országos Tanács figyelmét arra, hogy az előrelépésre most kétségtelenül a politikai reformok terén kínálkozik nagyobb lehetőség, mert a gazdasági mozgástér igen szűk lett. Ugyanakkor nem tekinthetünk úgy a politikai reformra, mint a gazdasági reform egyfajta pótlékára. Ha ezt „vigaszdíjnak” szánnánk, akkor ugyanúgy hamis politikai alternatívába keverednénk, mint korábban, amikor elsikkadt a politikai reform egy vélt gazdasági előny felmutatása mellett. Az államminiszter hangoztatta: hazánkban az új közmegegyezéshez az egész nép demokratikus együttműködésére szükség van. Pozsgay Imre kiemelte, hogy a közjog megújulásában a mozgalomnak igen nagy szerepe van. Ezzel ösz- széfüggésben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a népfrontnak az új alkotmányra is nagy figyelmet kell fordítania, hogy támogatóként fölsorakoztathassa az autonóm és önrendelkezésre képes állampolgárokat. A nyilvánosság fontosságát érintve rámutatott: ideig-óráig lehet kényszernyilvánosságot és takargatá- sal kendőzött igazságokat rejtegetni, ám azok előbb- utóbb előbukkannak, kínos gyötrelmet okozva résztvevőknek és kívülállóknak egyaránt. Ezt az élményt a jövőben megtakaríthatjuk magunknak, ha eleve elvi alapon fogadjuk el a nyilvánosságot — mondta befejezésül. S. Hegedűs László, a népfront nyugalmazott titkára annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalom széles rétegeinek bevonása, véleményük jobb ismerete nélkül nem lenne szabad elfogadni az előterjesztést. Mándi Barnabás, a Debreceni Orvostudományi Egyetem docense kételkedett abban, hogy valóban nőtt a népfront tekintélye az utóbbi években. Rőder Edit, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi bizottságának alelnöke rámutatott: az alapvető jogok gyakorlása között a kételkedés joga is megillet mindenkit. Szerinte az új közmegegyezés elképzelhetetlen e jog, más szóval demokrácia nélkül. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke az előterjesztést több helyen hiányosnak tartotta. Ángyán József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa annak a véleményének adott hangot, hogy a népront jószerivel „óhaj”- listát készített, ám úgy nem kerülhet igazán a politika közelébe, ha csak azokban a kérdésekben nyilvánít véleményt, aimeiyékre felkérik. Szerinte a mozgalomnak minden, a társadalmat érintő kérdésben hangoztatnia kell szavát. Szilágyi Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára a mozgalom megújítását szorgalmazta, kifejezve kételyeit, hogy lehetséges-e egyáltalán a jelenlegi szervezetben további működése. Megítélése szerint a népfrontnak a kongresszusra készülődve kapcsolatba kell lépnie az újonnan létrejött, illetve létrejövő szervezetekkel, az előkészítő munkába is be kell vonni képviselőiket. Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára rámutatott: az egyMegyei pártértekezlet lesz Bács-Kiskuuban is Megyei pártértekezlet ösz- szehívását határozta el a Bács-Kiskun Megyei Párt- bizottság kedden Kecskeméten tartott ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. A pártbizottság jelenlevő tagjai közül 53-an szavaztak a pártértekezlet megtartására, négyen ellene, tartózkodás nem volt. A megyei pártértekezletet 1988. december 17-re hívják össze. A döntés előkészítése során kikérték az alapszervezetek véleményét is. Erről Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának nyílt levele jelent meg a megyei napilapban. A felhívásra a megyei pártalapszer- vezetek több mint kétharmada, 664 szervezet reagált. Közülük 415 javasolta, 259 pedig nem tartotta szükségesnek a megyei pártértekezletet. A megyei pártbizottság a pártalapszerveze- tek, a párttagság véleménye alapján változtatta meg néhány hónappal ezelőtti álláspontját, s döntött mostani ülésén a pártértekezlet megtartása mellett. Az ülés résztvevői áttekintették a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megyei feladatainak eddigi végrehajtását is a pártbizottság kilenc tagjából e célra alakult, különbizottság jelentése alapján. A csaknem félszáz megyei vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél végzett vizsgálatokból, a részletes helyzetelemzésből kitűnt, hogy a megye gazdaságában eddig nem következett be fordulatszerű változás. Az ülésen hangsúlyozták: a mostani elemzés csak a munka kezdete, és sürgetően szükséges, hogy elvégezzék az ebből következő megyei és a helyi teendőket. más után alakuló különféle szervezetek nem formális kérdésekkel foglalkoznak, hanem érdekképviseleti szerepkör, a konszenzusra törekvő készség mellett reagálnák az embereket ma foglalkoztató különböző problémákra. A Hazafias Népfront eközben nem egyszer nagy energiát felemésztő, a társadalmi aktivistáktól, valamint a kis számú apparátustól gyakran feleslegesen sok időt elrabló, mellékes ügyekkel foglalkozik. Nem szabad a pót- és látszatcselekvéseket forszírozni, ennek ideje lejárt. Gyors tisztázásra vár a HNF viszonya az új szerveződésekhez. Ebben nagyobb önállóságra és e szervezetekkel szemben nagyobb bizalomra lenne szükség: Fekete Gyula író ,az írószövetség választmánya nevében a Magyar Tudományos Akadémiával, a TIT-tel és a Művészeti Szakszervezetekkel egyeztetve azt javasolta, hogy a HNF hívjon össze országos értelmiségi értekezletet. Nagy szükség van arra, hogy az értelmiség végre gondjai súlyának megfelelően hallassa szavát, különféle csoportjai egyeztessék, sokszor egymás ellen kijátszott érdekeiket, koordinálják tevékenységüket. A Hazafias Népfront megújulási feladatairól szólva még a névváltoztatást is megfontolásra ajánlotta. A „hazafias” jelző értelmezése annyit változott — mondotta —, hogy ma már sokan gúnyosan használják ezt a megjelölést. Az MSZMP-ihez fűződő viszonyról azt mondta, hogy mindenképpen el kell szakadni a segédhivatali szerepkörtől. Ez a kiskorúsífás önérzetében sokakat sért. Kanyar Jószef, a Somogy megyei Levéltár igazgatója arról szólt, hógy a HNF magára marad, leépül, ha nem tud szakítani a transzmisz- sziós szerepkörrel, s nem válik élő mozgalommá. A megújulás elveiről ne az Országos Tanács döntsön — javasolta —, erre egy rendkívüli népfront-tanácskozás lenne jogosult. Az egyes helységekből választott, és nem kinevezett követek szavazhatnának az új programról. István Lajos, a HNF Vas Megyei Bizottságának elnöke sem volt elégedett azzal a magatartással, ahogy a HNF reagált az utóbbi idők kihívására. Üj szervezetek jelentkeznek — mondta —, melyek olyasmit vállalnak, amit a HNF ezért, vagy azért, de nem tudott megvalósítani. El kell dönteni, hogy látszat- vagy érdemi munkát kívánunk-e végezni. Knoll István filmrendező arról beszélt, hogy nincs kijelölve a HNF pályája. A kijelölés a népfrontmozgalom feladata. A jelenlegi szerepkörből, a nem egyszer előforduló lekicsinylésből, vállveregetésből teljes jogú partneri kapcsolatra kell törekedni. A vitában felszólaltak még: Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Szabó György, a HNF budapesti bizottságának alelnöke, Molnár József, a KIOSZ elnöke, Zay László és Szécsi Éva meghívottak, Karkos Attiláné fényező, dr. Szirtest Zoltán körzeti orvos, az országos cigánytanács elnöke, Bencsik István. a HNF OT nyugalmazott főtitkára és Benczik Vilmos, a budapesti tanítóképző főiskola docense. A vitában elhangzottakra válaszolva Huszár István kifejtette: szükség van arra, hogy a népfront szigorú önvizsgálatot tartson, nem minősítheti egyedül önmagát, de az önértékelést nem is takaríthatja meg. Az országos tanácsnak sokat kell tennie ezért, hogy a valós politikai, gazdasági, kulturális folyamatoknak a népfront tevékeny alakítója legyen — hangoztatta a főtitkár. Figyelemmel kell kísérnie a társadalmi reálfolyamatokat, hogy befolyásolhassa is ezeket. A népfront nem mondhat le arról, hogy lényeges kérdésekben autonóm véleményt formáljon, illetve, ha kell, alternatív javaslatokat fogalmazzon meg a politikai döntések elősegítése érdekében — mutatott rá Huszár István. Ugyanakkor méltatlan szerepre nem vállalkozhat a mozgalom, tudniillik arra, hogy egy, már meghozott politikai döntés szentesítője legyen. Megfontolássá érdemes javaslatnak tartotta, hogy a jövő év elejére hívjon össze értelmiségi tanácskozást az országos tanács. Végezetül indítványozta: a mostani vitaanyagot — a vitában elhangzott észrevételekkel gazdagítva — terjesszék a népfrontba tömörült tagszervezetek elé konzultáció céljából. Így a népfront helyéről, szerepéről a következő kongresszusig jól kiforrott véleményt alkothatnak a mozgalom résztvevői. Az országos tanács — három tartózkodással — elfogadta a főtitkár javaslatát. Az ülés végén Molnár Béla országos titkár bejelentette: befejeződött a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitája. Mintegy 1300 vitafórumot szerveztek, s ezeken hozzávetőleg 30 ezer állampolgár vett részt. A tartalmi értékelést a HNF országos elnökségének közjogi bizottsága végzi el, a népfront álláspontját az országos elnökség október 21- ei ülése elé terjesztik. Hamarosan megkezdődik a választási törvény módosításáról szóló törvénytervezet társadalmi vitája. A törvényjavaslat teljes szövegét október 15-én közli a Magyar Hírlap, s a központi napilapok, illetve a megyei lapok egy rövidített változatot jelentetnek meg. Osztrák űrhajós repül szovjet űrhajón Mihail Gorbacsovval tárgyalt kedden a moszkvai Kremlben Franz Vranitzky osztrák kancellár. A zsúfolt programot lebonyolító osztrák politikus ezt megelőzően, a délelőtt előbb szűkkörű megbeszélésen, később a kíséretében lévő vezető osztrák üzletemberek bevonásával, több mint kétórás tárgyaláson tekintette át a szovjet—osztrák gazdasági együttműködés kérdéseit partnerével, Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnökkel. Nyikolaj Rizskov és Franz Vranitzky a Kremlben tartott tárgyalások záróakkordjaként aláírta a szovjetosztrák közös űrrepülésről szóló megállapodást. Ennek értelmében a közeljövőben — a szovjetunióbeli kiképzést követően — osztrák űrhajós utazik majd a világűrbe szovjet űrhajón. Franz Vranitzky és felesége a Moszkvai Nagyszínház előadását tekintette meg Nyikolaj Rizskov és felesége társaságában.
