Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 242. szám Ara: 1,80 Ft 1988. október 10., hétfő Politizáló, cselekvőképes pártot! FELSZÓLALÁSOK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN Olvasóinkhoz szombati lapszámunkban juttattuk el a megyei pártbizottság által megválasztott ideiglenes munkabizottság jelentését, amelyben összegezték a testületi tagokkal, párt- «s állami, intézményi vezetőkkel, ia tömegszervezetek és -mozgalmak képviselőivel, pártonkívüliekkel folytatott beszélgetések leglényegesebb mondanivalóját. Csupán emlékeztetőül mondjuk el: a cél a párt politikai irányító munkája, módszerei megújításának előkészítése volt. Mint említettük: a vitában 23-an mondták jel álláspontjukat, javaslataikat. A hiteles - tehát szó szerinti - jegyzőkönyv 154 oldalon rögzíti a bizalomgerjesztő mondanivalót. Igyekszünk ebből minden lényeges mozzanatra ráirányítani a figyelmet, mégis kérjük, értsék meg: csak összefoglalóra vállalkozhatunk. Grósz Károly fogadta Sir Potor Abelest Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke szombaton a Partementben fogadta Sir Peter Abelest, a világot ibehálózó közlekedési vállalatcsoport, a Thomas Nation Wide Transport (TNT) vezérigazgatóját. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett.Marjai József is. Főcímünket az első felszólaló mondanivalójából merítettük. Ress János azt mondta: „Munkaterületem világából, a satupad mellől szemlélem a körülöttünk folyó eseményeket, s a következőket kívánom elmondani annak igazolására, hogy politizáló, működő- és cselekvőképes pártot szeretnénk”, Hangsúlyozta, hogy a változáshoz szerinte nem pártértekezlet kell, hanem az, hogy felgyorsítsuk az alapszervezetek munkáját, politizáló készségét és tevékenységét. Kapjanak kellő választ sürgető kérdéseikre, és segítséget ahhoz, hogy minél gyorsabban megértsék napjaink eseményeit. Kérdések sorát tette föl, amelyekre választ várnak a kommunisták, s amely nélkül — ezt mi tesszük hozzá — „félkarú óriásként” próbálkozhatnak csak a cselekvéssel. — Sokan fölvetik — mondta — : o világítókkal is baj van! De sok elvtársammal együtt azt vallom: ahol lámpacserére van szükség, ott pártértekezlet nélkül is lehet friss, fiatal égőket csavarni a foglalatba ... Ütőképesnek kell lennie a megyei pártbizottságnak — mondta ezután —, s nem mondhatunk le arról, hogy az eddiginél sokkal jobban bevonjuk a párttagságot a társadalomátalakító munkába. Azt gondolom — hangsúlyozta —, hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek találkozniuk kell az irányító pártszervek politikailag kiművelt, átgondolt szándékával, s így egymást megnemesítve fogják biztosítani a korábbinál eredményesebb politikai munkát... Végül arat fejtette ki a felszólaló : ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a KISZ a párt édesgyermeke maradjon még akkor is, ha az utóbbi időben meg-megta- gadta apját a gyermek. Bizalmat kell ébreszteni az ifjúságban politikánk, jövőnk iránt, amely nélkülük elképzelhetetlen ... Határozottabb fellépést! „Nem kívánom rendkívüli pártértekezlet összehívását; megvan bennünk a készség a megújulásra" — mondta Jártás József, ö sem a pártértekezletben látja a gyökeres változtatás lehetőségét. Kiegyensúlyozott munkát .várt volna ugyan az országos pártértekezlet után, de ez nem minden területen valósult meg. Elmondta : kommunista közösségeikkel együtt nyugtalanul szemlélik hazánk belpolitikai eseményeit, a feszültséggócokat; s az a kifogása, hogy pártunk csak késve foglal állást e kérdésekben. Irreális követelések sorozatáról beszélt, amelyek a közösség érdekébe burkolózó, szűkébb csoportérdekeket tükrözik. Nem tudjuk és nem akarjuk elviselni, hogy egyes, a kormány által jóváhagyott nagyberuházásokat hazánkban hangulati alapon kérdőjelezhetik meg, s ezzel rombolják a párt, a kormány tekintélyét. Egyetértünk abban, hogy a stabilitás az egész társadalom érdeke, s a reform is az, de a megvalósításhoz határozottabban kell fellépnie a pártnak a kizárólag egyéni vagy csoportérdeket képviselőkkel szemben. Párbeszéd a másképp gondolkodókkal — ez törvény- szerű — mondta; de a szóvivő a párt legyen! Merre haladunk? Böhm József is „túlnyomórészt” egyetértett a bizottság jelentésével, de azt tette szóvá: a feladatterv, (amelyet később nem fogadott el a testület) korábban is élt politikai köztudatunkban. Mint mondta: senki sem akadályozott bennünket abban, hogy végrehajtsuk. Ez azonban rendre elmaradt. Vitatta a határidőket, késlekedésről beszélt, és kétségeiről vallott. Arról például, hogy vajon tud-e ma dönteni a testület a megújulásról? Kézzelfogható cáfolatot kapott arra a megjegyzésére, miszerint az 1985-ös pártértekezlet felszólalóinak mondanivalóját bárki is ellenőrizte, vagy az illetőt szövegének bemutatására késztette volna. Felszólalása végtére is azt példázta, hogy a felelősség hangoztatása nem azonos a felelősség vállalásával. „Nyugtalanul figyeljük a nagyobb városokban zajló eseményeket; tartunk tőle: ez a kisebb településekre is begyűrűzik...” — mondta Léber Gyuláné. Az emberek — jó szónokok által — bármilyen irányban hangolhatok — mondta —, s ez most nem elsősorban a közmegegyezést, hanem gyakran a felforgatást szolgálja. Nincs elég meggyőzésre alkalmas ideológiai, politikai érvünk — panaszolta. A kommunistáknak tudniuk kellene, hogy mit akarunk tenni és merre haladunk. Ez munkál a párt tagjaiban, és nem vigasztalja őket, hogy mások sem tudnak igazán eligazodni... Zűrzavar van belpolitikai életünkben, s ez a szándék ellenére is bizonytalanságot hordoz. Léberné ezután a megyei tanács korszerűs'tési törekvései mellett voltsoll felszólalásában, s a kétszintű igazgatásra való áttérésről beszélt. Senki számára sem közömbös — mondta —, hogy a lakosság ügyeit hogyan, milyen színvonalon és mennyi idő alatt intézik el. Tolnai Sándor ritkán hallott, tartalmas jelentésnek minősítette az előterjesztést, majd a testület felelősségére hívta föl a figyelmet. Kettős követelményről beszélt : mi a feladatunk, s ehhez meg tudjuk-e teremteni a személyi feltételeket. Ezután dilemmáit mondta el a pártét - tekezlet szükségességéről, (miután a várost illetően nem voltak dilemmái) s a megoszló párttagsági véleményekről beszélt. — Hogyan érvényesül a munkában az országos pártértekezlet szellemisége, a megújulás, a reform megvalósulása? — Ez foglalkoztatta leginkább. A kérdést megkerülni nem lehet — mondta —, de ha a munkát, a felkészültséget veszi alapul, akkor szerinte nincs szükség megyei pártértekezletre. Ha viszont az érvekkel nem alátámasztott várakozást tekinti, akkor nem ilyen egyértelmű a válasza. Kétségei nyilvánvalóan a városi pártbizottsági ülést — és döntését — követő közhangulatból származnak. Haza i szocializmusunk kritikus társadalmi, gazdasági helyzetben van, s a kilábalás gyötrelmes lesz — mondta. — A modellváltást önmagában sem könnyű megértenünk. Vitát vált ki a párttagság soraiban. A zavarokhoz gazdasági nehézségek párosulnak, s a tömegpolitikai munka nem elégíti ki az igényeket. Nincs reális helyzettudat. A társadalmi válság, az anarchia felé sodródunk, ha nem tudunk sürgősen egységet teremteni és fellépni a zűrzavar ellen. A pártszervezetek önállóságával egyetértek, de ha nincs mi mögé felsorakozni, akkor ebből káosz keletkezik. Egyfajta bizalmi válság tanúi vagyunk, s ezt leküzdeni a mi dolgunk. A bizottsági javaslatokkal egyébként teljes mértékben azonosulok. Ritmusváltás Nyomaszt, izgat és felemel bennünket az a felelősség, amelyben itt is részünk van — mondta Mihalics Veronika. A módszer — s nyomában a jelentés — hasznosságát, hitelességét méltatta, és folytatását, rendszeresítését javasolta. Indoka az volt, hogy nyomában politikai műhellyé, irányító, orientáló, cselekvésre mozgósító műhellyé válhat a megyei párt- bizottság. — A pártértekezlet után megkopott bennünk a lendület, a bizakodás — mondta a felszólaló. — Elkeseredés, csüggedtség, bizonytalanság és távlatvesztés vett erőt rajtunk. S a türelmetlenség okozta kétségeink nem vihetnek előbbre. Borzasztó gyorsan mozog körülöttünk a világ, föl kell vennünk ezt a ritmust — mondta a felszólaló. S ezután arról beszélt, hogy máról holnapra nem lehet megváltoztatni a világot, azaz hosszabb távú folyamatokban kell gondolkodnunk, terveznünk. Ehhez bátorság és kitartás kell. Osz- szefüggésekben szabad csak godolkodnunk és helyileg cselekednünk. Offenzív tevékenységre van szükség pártunkban, s nem a halogatásra ... Politikai bátorságra, szervezett erőre, kockázatvállalásra és felelősségre hívta föl a figyelmet a felszólaló, s az önmagunk korlátainak ledöntésére. Végezetül a KISZ-szervezetek önálló tevékenységéről, útkereséséről beszélt, majd hangsúlyozta: a megyei pártértekezletre nem szavazna, de arra igen, hogy haladéktalanul kezdődjék meg a munka a megújulás, a rend- teremtés szándékával. (Folytatás a 3. Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület a tanácskozásáról közleményt hozott nyilvánosságra. A testület munkájában részt vett Petrovszky István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Az ülés kezdetén Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára köszöntötte Kőbán Ritát, a KISZ KB tagját, aki a XIV. nyári olimpiai játékokon Szöulban a női kajak 500 méteres döntőben negyedik helyezést ért el és a női kajak négyes tagjaként olimpiai ezüstérmet szerzett. Egyben a KISZ KB nevében elismerését fejezte ki az olimpián részt vett és sikerrel szerepelt magyar csapat valamennyi tagjának. Az ülés napirendjén szerepelt az MSZMP KB szeptember 27-i üléséről tartott tájékoztatót, amelynek előadója Nagy Imre, a KISZ KB titkára volt. A vita során a testület ismételten megerősítette az elmúlt években kialakított politikai vonalát. A második napirendi pont keretében a testület — Hámori Csaba szóbeli kiegészítését követően — megvitatta az országos KlSZ-érte- kezlet javasolt vitaanyagát. A KISZ KB az országos KISZ-értekezlet elé terjeszti a „Szocializmust, de másképp” címmel a párt ifjúsági szervezetének platformjára tett javaslatot és más dokumentumtervezeteket, amelyeket az MSZMP Politikai Bizottságának ülését .követően hoz nyilvánosságra. A KISZ KB ülésének vitáján körvonalazódott, hogy az ifjúsági szövetség — s tágab- ban az ifjúsági-politikai szerveződések — munkájában a szocialista humanizmus értékrendjének, a közösségi tevékenység érvényesülésének, az egyetemes emberi kultúra tiszteletének és a személyiség autonómiája támogatásának kell érvényesülnie az elkövetkezendő időszakban. A szocializmushoz vezető új utak .keresésében az ifjúsági szövetség szellemi elődjének tekinti a történelmi magyar progressziót, a munkásmozgalom és a haladó demokratikus mozgalmak hagyományait. A testület állásfoglalása szerint mindezen célok elérése az ifjúság részvétele nélkül nem lehetséges. A KISZ hivatásának érzi, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett társadalom átalakítási gyakorlatában felelős, önálló szerepet vállaljon. Ennek kialakításában és megvalósításában a novemberi KISZ-ér- tekezletnek meghatározó szereppel kell bírnia. A tervek szerint az országos KISZ-ér- tekezlet nem lezárni, hanem kezdeményezni s orientálni fogja a KISZ megújulásáról folyó vitát. Az ifjúsági szövetség vezető testületé együttgondolkodásra hívja — s egyben szólítja — fel az ifjúság jövőt építő erődt, mindazokat, akik felelősséget éreznék a szocialista jövőént. Saját munkájában is vállalja a sokszínűséget, olyan szervezeti keretet kíván tagságának közreműködésével kialakíta- nii, amelyben egyaránt megférnek egymás mellett a hagyományos formák és az újszerű kezdeményezések. Végezetül a testület személyi kérdésekben döntött. Králikné Cser Erzsébetet, a KISZ KB titkárát e tisztségéből — más fontos beosztása miatt — felmentette. Tevékenységének elismeréseként a testület If júsági Érdemérem kitüntetésben részesítette, amelyet Hámori Csaba nyújtott át. Magyar idegenforgalmi küldöttség utazott Izraelbe Az Izraeli Idegenforgalmi Minisztérium meghívására Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár vezetésével vasárnap magyar idegenforgalmi szakemberekből álló delegáció utazott Izraelibe. A tárgyalások célja a kát ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok felvétele, illetve 1 javaslatok kidolgozása ezek továbbfejlesztésére. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága
