Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

1988. október 8., szombat JÖVŐT MEGHATÁROZÓ TANÁCSKOZÁS 6 _______________________________Somogyi Néplap ( Folytatás az 5-ös oldalról) erkölcsi-etikai magatartás vagy politikai kifogás kö­vetkeztében elodázhatatlan­ná tették a teljes pártveze­tés megújítását, a pártérte­kezlet összehívását, Somogy­bán nincsenek. Váltásra ter­mészetszerűleg így is szük­ség van, ezt azonban nem a morális okok, hanem a fel- készültség, az adottságok hiányosságai, a korábbi túl­zott statisztikai szemlélet ki­iktatása, az ütőképesebb, frissen, korszerűen gondol­kodó és cselekvő testületek létrehozása indokolja. Egy idei pártértekezlet összehí­vása csak újabb bizonyta­lanságot keltene, elvonná a figyelmet s az erőt legfon­tosabb és halasztást nem tű­rő feladatainkról. Mások úgy vélekednek: a szükséges személyi következtetéseket pártértekezlet nélkül is le lehet, le kell vonni. Voltak néhányan, akik a rendkívüli pártértekezlet mellett voksoltak, nem első­sorban a személycserék, ha­nem amiatt, hogy egységes, áttekinthető programot vi­tasson meg és fogadjon el a testület. Voltak, akik fetté­telhez kötötték nemleges ál­láspontjukat. Azt tartották: ha a megyei pártbizottság vezetői is megkérdezik ön­magukról a testületek tag­jait; ha kiállnak a testület elé, vallanak a felelősségről, s arról, hogy miként akar­nak megújulni, megküzdeni a nélkülözhetetlen bizalo­mért; továbbá arról, hogy mi a programjuk, az elkép­zelésük a jövőt illetően, ak­kor nincs szükség Somogy­bán rendkívüli pártértekez­letre. Véleményük annak el­lenére figyelemre méltó, hogy ebbeli álláspontjukkal kisebbségben maradtak. Nincs okunk elhallgatni azt a több kommunistától elhangzó véleményt sem, hogy — bár másfél év van még a XIV. kongresszus elő­készítéséig — már most meg kell kezdeni az elmélyült káderpolitikai munkát, s a Vili. ötéves terv előkészíté­sét. Ügy foglaltak állást, hogy a kongresszus előtt mindenképpen meg kell újí­tani a megyei pártbizottsá­got, több arra felkészült és alkalmas fiatalt kell bevon­ni a vezetésbe, s a. tisztség- viselők körében is számotte­vő személyi változásra lesz szükség. Mások kellő fele­lősségtudattal úgy fogalmaz­tak: a kádercseréket meg kell érlelni, s ahhoz időre van szükség. A kapkodás, a megfontolatlan beavatkozás csak tovább súlyosbítaná gondjainkat. Végül is bizottságunk azt a következtetést vonta le: a megkérdezettek 1988-ban nem tartják indokoltnak és szükségesnek a rendkívüli pártértekezlet összehívását. Tisztelt pártbizottság ! Az önök bizálma és meg­bízatása alapján munkacso­portunk befejezte munkáját. Hisszük és valljuk, hogy lel­kiismeretesen és valóság­hűen összegeztük tapaszta­latainkat, elfogultság nélkül. A bizottság igyekezett hite­lesen összefoglalni vélemé­nyüket. Üléseit szenvedélyes vita jellemezte, s bár több vitatható megállapítás, ész­revétel is elhangzott a be­szélgetések folyamán, nem volt joga ahhoz, hogy minő­sítse ezeket. A vitában nyil­vánvalóan ezek a kérdések is tisztázódnak. Ahogy bevezetőmben kér­tem, most megismétlem: vi­tassák meg e jelentést, egé­szítsék ki mindazzal, ami kimaradhatott összegzé­sünkből, fűzzék hozzá újabb gondolataikat, álláspontju­kat, és lelkiismeretük sze­rint, vállalt kötelezettségeik alapján döntsenek pártunk Somogy megyei bizottságá­nak, testületéinek és appa­rátusának megújulásáról, a megye politikai vezetésének korszerűsítéséről. A kilenc és fél órás vitá­ban 23-an mondtak véle­ményt szenvedélyesen, elis- merve-vitatkozva az előter­jesztéssel, kifejezve állás­pontjukat, feltárva javasla­taikat. Az eszmecserét, a ta­nulságokat Dévényi Zoltán összegezte, majd a testület este 7 óra után zárt ülésen folytatta munkáját. A megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta az ideiglenes munkabizottság összegező jelentését azzal, hogy az illetékesek vonják le belőle a szükséges követ­keztetéseket, és a javaslato­kat hasznosítsák munkájuk­ban. Ezután került sor a ta­nácskozás leglényegesebb döntésére. Először arról sza­vaztak a testület tagjai, hogy nyílt vagy titkos sza­vazással akarják kifejezésre juttatni álláspontjukat. Egy ellenszavazattal a nyílt vok­solás mellett döntöttek. Így hát kézfeltartással — 7 el­lenszavazattal — úgy hatá­roztak, hogy Somogybán nem hívnak össze rendkívü­li pártértekezletet. Az indokok és érvek so­rában kifejezésre juttatták, hogy a megyei pártbizott­ságnak van kialakult, a ma szellemének és követelmé­nyeinek megfelelő program­ja. A következő időszakban minden erőt és figyelmet ennek végrehajtására kell összpontosítani. Mint az a pártbizottsági ülést megelő­ző beszélgetéseken, a jelen­tésből is kiderült, de a fel­szólalók többsége is emel­lett foglalt állást: a testület és a vezetők — a szükséges személyi és módszerbeli vál­toztatás után a megváltozott körülmények között is al­kalmasak Somogy politikai irányítására, önmaguk és a testületi munka megújításá­ra. Mint elmondták: ez a pártbizottsági ülés új hang­nemével, gondolatgazdagsá­gával és mindeddig szokat­lan vitakészségével fölért egy pártértekezlettel. Mind­azt, amiben akár személyi, akár más változtatásra van szükség, azt a megyei párt- bizottság elhatározta, és ké­pes végrehajtani. Ezt bizonyítja a követke­ző lépés is, tudniillik az, hogy az előterjesztett feladattervet nem fogadta el a testület. Két lehetőség közül 'választ­hattak. Az egyik az volt, hogy vegyék le napirendről, s majd a következő pártbi­zottsági ülésen döntsenek a vitában elhangzott számos jó és előremutató észrevétel, javaslat beépítése után. A másik, hogy a végrehajtó bizottság a vita alapján egé­szítse ki a feladattervet, és küldje meg a pártbizottság tagjainak. Végül is — 13 el­lenszavazattal — ez utóbbi alternatívát fogadták el. Ugyanígy választási lehe­tőség állt a testület előtt, amikor két munkabizottság megválasztására került sor. Jelölést előkészítő bizottsá­got hozott létre először a testület, és két ellenszava­zattal a B-,változatot fogad­ta el. Eszerint elnöknek Dé­vényi Zoltánt, tagoknak dr. Szabotin Istvánt, dr. Kovács Lászlót, Mihalics Veronikát és Léber Gyulánét válasz­totta meg. A pártapparátus szerveze­ti felépítését, létszámát, fel­adatkörét, munkamódszerét vizsgáló, a struktúraváltásra javaslatokat tevő bizottság elnökévé Boros Józsefet, tagjaivá Balassa Bélát, Deák Ferencet, Faludy Miklóst, Kovács Józsefet és dr. Zá­tonyi Lászlót választották meg. Döntöttek a testületi ta­gok arról is, hogy a megyei pártbizottság javasolja a Központi Bizottságnak : az ünnepélyes tagkönyvkiosztás alkalmából forduljon levél­ben a kommunistákhoz, ad­jon útmutatást és fogalmaz­za meg világos és félreért­hetetlen politikai irányvo­nalát. A késő estig tartó tanács­kozás Klenovics Imre zár­szavával ért véget. (Mint bevezetőnkben em­lítettük: a vita összefoglalá­sát hétfői lapunkban tárjuk olvasóink elé.) Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) indoka lehet, hogy a szerző­dés megkötése óta a körül­mények alapvetően meg­változtak. Nemzetközi jogi szempontból azonban ez csak két esetben indokolható — mutatott rá. Akkor, ha azok az alapvető körülmények változtak meg, amelyek lé­nyeges alapul szolgáltak a szerződés megkötéséhez. Másodszor akkor, ha gyö­keresen átalakul a még tel­jesítendő kötelezettségek mértéke. Ilyen okokat, vál­tozásokat pedig a magyar fél nem tud felmutatni. Te­hát, ha mi leállítjuk az épít­kezést, a másik fél joggal vádolhat minket szerződés­szegéssel. S kétségbevonha- tóvá válna a magyar kor­mány szavahihetősége. BALOGH LÁSZLÓ (Pest megye), a Pest Megyei Tanács elnöke arról szólt, hegy számára a kormány által adott helyzetértékelés elfogadható, a garanciák pe­dig megnyugtatóak. VARGA GYULA (Zala megye), a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára sértőnek tartot­ta magára s a többi képvi­selőre nézve Király Zoltán felszólalását, és azért kért szót, hogy erre reagáljon. A vita lezárását követően ismét Maróthy László kör­nyezetvédelmi és vízgazdál­kodási miniszter kapott szót. Válaszában a kor­mány nevében köszönetét mondott minden hozzászó­lásért. összevetve az elhangzot­takkal a kormány vélemé­nyét, megerősítette, hogy a vízmű eredeti koncepció sze­rinti felépítését javasolja. Maróthy László válasza után az Országgyűlés 317 szavazattal, 19 ellenszava­zattal, 31 tartózkodással — felállással szavazva — tudo­másul vette a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer-beru­házásról előterjesztett mi­nisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy biztosítani szükséges a környezetvédelemmel, a víz- tisztítással és a településfej­lesztései kapcsolatban meg­határozott feladatok és fel­tételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédel­mi üzemeltetés módjait. A képviselők ezután egy­hangú szavazással ad hoc bizottságot hoztak létre a beszámolóban és a vitában elhangzott észrevételek, ja­vaslatok sorának további fi­gyelemmel kísérésére, a munkálatok ellenőrzésére. A napirendnek megfele­lően ezt követően Korom Mihály, az országgyűlési ügyrend korszerűsítését elő­készítő bizottság elnöke tar­tottá meg szóbeli tájékozta­tóját. A nagyobb jelentőségű ja­vaslatokat ismertetve el­mondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a parlament, és adja meg a megválasztott elnök­nek azt a jogot, hogy elő­terjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó sze­mélyi javaslatait. Fontos kérdésnek tartják a bizalmi, illetve a bizalmatlansági in­tézmény alkotmányos, ügy­rendi szabályozását. A tes­tület javasolja továbbá, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi hatásköréből az Országgyű­lés összehívására vonatkozó jogkör szálljon át a parla­ment elnökére, kivéve az alakuló ülés összehívását. Ugyancsak az Országgyűlés elnökét illesse meg az elfo­gadott törvények aláírásá­nak és kihirdetésének joga. A jelenlegi, legalább két ülésszak megtartására vo­natkozó előírás helyett — a gyakorlathoz is igazodóan — legalább négy ülésszak ösz- szehívását tegye kötelezővé az alkotmány, s így az ügy­rend is. Célszerű előírni, hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. A bizottság ja­vasolja: legyen az Ország­gyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavas­latokat két fordulóban, vagy két olvasásban — tehát előbb a törvényjavaslat el­veit, majd a kidolgozott törvény szövegét — tárgyal­ja meg. Kívánatos, hogy a szava­zásnál az ügyrend írja elő a szavazatszámláló gép al­kalmazását, erre a folya­matban lévő rekonstrukció befejezése után kerülhet sor. Az Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztésében fontos, új politikai elemnek tekinti a testület azt a ja­vaslatot, hogy a megyei kép­viselőcsoportokban és az ál­landó bizottságokban való részvétel mellett tegyék le­hetővé a képviselőknek : tör­vényjavaslatok kezdeménye­zésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra külön csoportokat hoz­hassanak létre. A képviselői munka felté­teleinek javítására vonatko­zó elgondolások közül a leg­fontosabb, hogy a képviselőt munkahelyén — kérésére — évente negyven nap mun­kavégzés alóli felmentés il­letné meg. Erre az időre megkapná az átlagkeresetét, ezt azonban az Országgyűlés megtérítené a munkáltató­nak. A bizottság nem támo­gatja a főhivatású képvise­lői intézmény bevezetését. Ezt követően Boldizsár Iván (országos lista) kért szót, s javasolta: az Ország­gyűlés ügyrendjét a jövőben — az évszázados hagyo­mányra tekintettel — ismét nevezzék házszabálynak. Az interpellálok sorában elsőként Bánffy György színművész (Budapest, 4 vk.) kapott szót. A képviselő az örökbefogadások meggyorsí­tása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter el­mondotta: a minisztérium ez év novemberében ter­jeszti a kormány elé javas­latát a gyermek- és ifjúság- védelem átfogó, felső szintű törvényi szabályozására. Bánffy György, az Ország- gyűlés két tartózkodással fo­gadta el a választ. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Ma­gyar Gazdasági Kamara fő­osztályvezetője interpellált a személy gépkocsi-elő jegyzési rendszerrel, illetve az elő­legek kamatszintjével kap­csolatban. Az írásos választ a képviselőknek korábban kiosztották. Az elnök meg­kérdezte az interpellálót, egyetért-e a pénzügyminisz­ter és a kereskedelmi mi­niszter válaszával, amely szerint a személygépkocsi­vételár előlegének kamatát 1989. január 1-jétől 6 száza­lékra emelnék fel, s meg­valósíthatónak tartják a je­lenlegi 50 százalékos előleg­befizetés 40 százalékra tör­ténő csökkentését. Hellner Károly a választ azzal a kéréssel fogadta el, hogy a vételárelőleg csök­kentéséhez szükséges jog­szabály-módosítást is hajt­sák végre úgy, hogy az in­tézkedést január 1-jén be­vezethessék. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Papp Elemér (Zala ma., 4. vtk.) zailaszentgróti körzeti főorvos az egészségügyi szolgálat gépkocsiellátása tárgyában interpellált a ke­reskedelmi miniszterhez. Beck Tamás kérte az Or­szággyűlést: járuljanak hoz­zá, hogy a Kereskedelmi Mi­nisztérium az egészségügyi tárcával, esetleg az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetével közösen megvitas­sa ezt a kérdést, és a par­lament következő üléssza­kán terjeszthesse elő javas­latát. Az interpelláló és az Or­szággyűlés a választ elfo­gadta. Czoma László (Zala me­gye, 5. vk.), a keszthelyi kastélymúzeum igazgatója a kastélyparkon átvezető út engedélyezésének törvé­nyessége tárgyában inter­pellált. Somogyi László leszögez­te: a Keszthelyi Városi Ta­nács nyilvános ülésén fele­lőssége tudatában, a rendel­kezésre álló iratok alapján jelentette ki, hogy az eljá­rás törvényes volt, s ezt az állásfoglalását az Ország- gyűlés előtt is megerősítette. Varga Miklós (Veszprém megye, 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la igazgatója az ailsó- és kö­zépfokú iskolákban az egész­ségtan bevezetése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában el­mondotta, hogy nem fejező­dött be határidőre az a vizs­gálat, amely az egészségtan tantárgyként való bevezeté­sét célozza. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hő­erőmű Vállalat gondnokság­vezetője az előző ülésen az erőműfejlesztés ügyében indítványt tett. Erre a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság elnöke válaszolt a képvise­lőnek. A bizottságok egyet­értenek a képviselő kezde­ményezésével: az energia- politikai koncepció mielőb­bi komplex vizsgálatra szo­rul. Ezután képviselői kérdé­sek következtek. Hellner Károly a Minisz­tertanácshoz intézett kérdé­sében arra kért választ, hogy a Kereskedelmi Mi­nisztérium ismert elhelye­zési problémáját mikor, mily módon tudják megoldani, s ezzel a megfelelő munkafel­tételeket megteremteni. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési minisz­ter elmondta: jelenleg 120 ezer négyzetméter kielégí­tetlen irodaigényt tartanak nyilván. Ebben szerepel a Kereskedelmi Minisztérium is, amely egy épületbe sze­retne költözni. Király Zoltán a pénzügy- minisztertől kérdezte: ad­na-e magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy — mint több napilap is hírül adta — a KNEB vizsgálata so­rán felvetődött, a pénzügy­minisztériumi tisztvise­lők lakásépítésükhöz jelen­tős összegű támogatást kap­tak az állami költségvetés­től. Villányi Miklós tájékozta­tója után Ballai László, a KNEB elnöke kötelességé­nek érezte, hogy elmondja: a KNEB az ügyben gazda­sági bírság kiszabását kez­deményezte. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszaka —- amelyen felváltva elnökölt Vida Mik­lós, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Stadinger István — befejeződött. Tartalmas vita után — döntés

Next

/
Oldalképek
Tartalom