Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
1988. október 8., szombat JÖVŐT MEGHATÁROZÓ TANÁCSKOZÁS 6 _______________________________Somogyi Néplap ( Folytatás az 5-ös oldalról) erkölcsi-etikai magatartás vagy politikai kifogás következtében elodázhatatlanná tették a teljes pártvezetés megújítását, a pártértekezlet összehívását, Somogybán nincsenek. Váltásra természetszerűleg így is szükség van, ezt azonban nem a morális okok, hanem a fel- készültség, az adottságok hiányosságai, a korábbi túlzott statisztikai szemlélet kiiktatása, az ütőképesebb, frissen, korszerűen gondolkodó és cselekvő testületek létrehozása indokolja. Egy idei pártértekezlet összehívása csak újabb bizonytalanságot keltene, elvonná a figyelmet s az erőt legfontosabb és halasztást nem tűrő feladatainkról. Mások úgy vélekednek: a szükséges személyi következtetéseket pártértekezlet nélkül is le lehet, le kell vonni. Voltak néhányan, akik a rendkívüli pártértekezlet mellett voksoltak, nem elsősorban a személycserék, hanem amiatt, hogy egységes, áttekinthető programot vitasson meg és fogadjon el a testület. Voltak, akik fettételhez kötötték nemleges álláspontjukat. Azt tartották: ha a megyei pártbizottság vezetői is megkérdezik önmagukról a testületek tagjait; ha kiállnak a testület elé, vallanak a felelősségről, s arról, hogy miként akarnak megújulni, megküzdeni a nélkülözhetetlen bizalomért; továbbá arról, hogy mi a programjuk, az elképzelésük a jövőt illetően, akkor nincs szükség Somogybán rendkívüli pártértekezletre. Véleményük annak ellenére figyelemre méltó, hogy ebbeli álláspontjukkal kisebbségben maradtak. Nincs okunk elhallgatni azt a több kommunistától elhangzó véleményt sem, hogy — bár másfél év van még a XIV. kongresszus előkészítéséig — már most meg kell kezdeni az elmélyült káderpolitikai munkát, s a Vili. ötéves terv előkészítését. Ügy foglaltak állást, hogy a kongresszus előtt mindenképpen meg kell újítani a megyei pártbizottságot, több arra felkészült és alkalmas fiatalt kell bevonni a vezetésbe, s a. tisztség- viselők körében is számottevő személyi változásra lesz szükség. Mások kellő felelősségtudattal úgy fogalmaztak: a kádercseréket meg kell érlelni, s ahhoz időre van szükség. A kapkodás, a megfontolatlan beavatkozás csak tovább súlyosbítaná gondjainkat. Végül is bizottságunk azt a következtetést vonta le: a megkérdezettek 1988-ban nem tartják indokoltnak és szükségesnek a rendkívüli pártértekezlet összehívását. Tisztelt pártbizottság ! Az önök bizálma és megbízatása alapján munkacsoportunk befejezte munkáját. Hisszük és valljuk, hogy lelkiismeretesen és valósághűen összegeztük tapasztalatainkat, elfogultság nélkül. A bizottság igyekezett hitelesen összefoglalni véleményüket. Üléseit szenvedélyes vita jellemezte, s bár több vitatható megállapítás, észrevétel is elhangzott a beszélgetések folyamán, nem volt joga ahhoz, hogy minősítse ezeket. A vitában nyilvánvalóan ezek a kérdések is tisztázódnak. Ahogy bevezetőmben kértem, most megismétlem: vitassák meg e jelentést, egészítsék ki mindazzal, ami kimaradhatott összegzésünkből, fűzzék hozzá újabb gondolataikat, álláspontjukat, és lelkiismeretük szerint, vállalt kötelezettségeik alapján döntsenek pártunk Somogy megyei bizottságának, testületéinek és apparátusának megújulásáról, a megye politikai vezetésének korszerűsítéséről. A kilenc és fél órás vitában 23-an mondtak véleményt szenvedélyesen, elis- merve-vitatkozva az előterjesztéssel, kifejezve álláspontjukat, feltárva javaslataikat. Az eszmecserét, a tanulságokat Dévényi Zoltán összegezte, majd a testület este 7 óra után zárt ülésen folytatta munkáját. A megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta az ideiglenes munkabizottság összegező jelentését azzal, hogy az illetékesek vonják le belőle a szükséges következtetéseket, és a javaslatokat hasznosítsák munkájukban. Ezután került sor a tanácskozás leglényegesebb döntésére. Először arról szavaztak a testület tagjai, hogy nyílt vagy titkos szavazással akarják kifejezésre juttatni álláspontjukat. Egy ellenszavazattal a nyílt voksolás mellett döntöttek. Így hát kézfeltartással — 7 ellenszavazattal — úgy határoztak, hogy Somogybán nem hívnak össze rendkívüli pártértekezletet. Az indokok és érvek sorában kifejezésre juttatták, hogy a megyei pártbizottságnak van kialakult, a ma szellemének és követelményeinek megfelelő programja. A következő időszakban minden erőt és figyelmet ennek végrehajtására kell összpontosítani. Mint az a pártbizottsági ülést megelőző beszélgetéseken, a jelentésből is kiderült, de a felszólalók többsége is emellett foglalt állást: a testület és a vezetők — a szükséges személyi és módszerbeli változtatás után a megváltozott körülmények között is alkalmasak Somogy politikai irányítására, önmaguk és a testületi munka megújítására. Mint elmondták: ez a pártbizottsági ülés új hangnemével, gondolatgazdagságával és mindeddig szokatlan vitakészségével fölért egy pártértekezlettel. Mindazt, amiben akár személyi, akár más változtatásra van szükség, azt a megyei párt- bizottság elhatározta, és képes végrehajtani. Ezt bizonyítja a következő lépés is, tudniillik az, hogy az előterjesztett feladattervet nem fogadta el a testület. Két lehetőség közül 'választhattak. Az egyik az volt, hogy vegyék le napirendről, s majd a következő pártbizottsági ülésen döntsenek a vitában elhangzott számos jó és előremutató észrevétel, javaslat beépítése után. A másik, hogy a végrehajtó bizottság a vita alapján egészítse ki a feladattervet, és küldje meg a pártbizottság tagjainak. Végül is — 13 ellenszavazattal — ez utóbbi alternatívát fogadták el. Ugyanígy választási lehetőség állt a testület előtt, amikor két munkabizottság megválasztására került sor. Jelölést előkészítő bizottságot hozott létre először a testület, és két ellenszavazattal a B-,változatot fogadta el. Eszerint elnöknek Dévényi Zoltánt, tagoknak dr. Szabotin Istvánt, dr. Kovács Lászlót, Mihalics Veronikát és Léber Gyulánét választotta meg. A pártapparátus szervezeti felépítését, létszámát, feladatkörét, munkamódszerét vizsgáló, a struktúraváltásra javaslatokat tevő bizottság elnökévé Boros Józsefet, tagjaivá Balassa Bélát, Deák Ferencet, Faludy Miklóst, Kovács Józsefet és dr. Zátonyi Lászlót választották meg. Döntöttek a testületi tagok arról is, hogy a megyei pártbizottság javasolja a Központi Bizottságnak : az ünnepélyes tagkönyvkiosztás alkalmából forduljon levélben a kommunistákhoz, adjon útmutatást és fogalmazza meg világos és félreérthetetlen politikai irányvonalát. A késő estig tartó tanácskozás Klenovics Imre zárszavával ért véget. (Mint bevezetőnkben említettük: a vita összefoglalását hétfői lapunkban tárjuk olvasóink elé.) Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) indoka lehet, hogy a szerződés megkötése óta a körülmények alapvetően megváltoztak. Nemzetközi jogi szempontból azonban ez csak két esetben indokolható — mutatott rá. Akkor, ha azok az alapvető körülmények változtak meg, amelyek lényeges alapul szolgáltak a szerződés megkötéséhez. Másodszor akkor, ha gyökeresen átalakul a még teljesítendő kötelezettségek mértéke. Ilyen okokat, változásokat pedig a magyar fél nem tud felmutatni. Tehát, ha mi leállítjuk az építkezést, a másik fél joggal vádolhat minket szerződésszegéssel. S kétségbevonha- tóvá válna a magyar kormány szavahihetősége. BALOGH LÁSZLÓ (Pest megye), a Pest Megyei Tanács elnöke arról szólt, hegy számára a kormány által adott helyzetértékelés elfogadható, a garanciák pedig megnyugtatóak. VARGA GYULA (Zala megye), a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára sértőnek tartotta magára s a többi képviselőre nézve Király Zoltán felszólalását, és azért kért szót, hogy erre reagáljon. A vita lezárását követően ismét Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kapott szót. Válaszában a kormány nevében köszönetét mondott minden hozzászólásért. összevetve az elhangzottakkal a kormány véleményét, megerősítette, hogy a vízmű eredeti koncepció szerinti felépítését javasolja. Maróthy László válasza után az Országgyűlés 317 szavazattal, 19 ellenszavazattal, 31 tartózkodással — felállással szavazva — tudomásul vette a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházásról előterjesztett minisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy biztosítani szükséges a környezetvédelemmel, a víz- tisztítással és a településfejlesztései kapcsolatban meghatározott feladatok és feltételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédelmi üzemeltetés módjait. A képviselők ezután egyhangú szavazással ad hoc bizottságot hoztak létre a beszámolóban és a vitában elhangzott észrevételek, javaslatok sorának további figyelemmel kísérésére, a munkálatok ellenőrzésére. A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály, az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnöke tartottá meg szóbeli tájékoztatóját. A nagyobb jelentőségű javaslatokat ismertetve elmondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a parlament, és adja meg a megválasztott elnöknek azt a jogot, hogy előterjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatait. Fontos kérdésnek tartják a bizalmi, illetve a bizalmatlansági intézmény alkotmányos, ügyrendi szabályozását. A testület javasolja továbbá, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi hatásköréből az Országgyűlés összehívására vonatkozó jogkör szálljon át a parlament elnökére, kivéve az alakuló ülés összehívását. Ugyancsak az Országgyűlés elnökét illesse meg az elfogadott törvények aláírásának és kihirdetésének joga. A jelenlegi, legalább két ülésszak megtartására vonatkozó előírás helyett — a gyakorlathoz is igazodóan — legalább négy ülésszak ösz- szehívását tegye kötelezővé az alkotmány, s így az ügyrend is. Célszerű előírni, hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. A bizottság javasolja: legyen az Országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavaslatokat két fordulóban, vagy két olvasásban — tehát előbb a törvényjavaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét — tárgyalja meg. Kívánatos, hogy a szavazásnál az ügyrend írja elő a szavazatszámláló gép alkalmazását, erre a folyamatban lévő rekonstrukció befejezése után kerülhet sor. Az Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztésében fontos, új politikai elemnek tekinti a testület azt a javaslatot, hogy a megyei képviselőcsoportokban és az állandó bizottságokban való részvétel mellett tegyék lehetővé a képviselőknek : törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra külön csoportokat hozhassanak létre. A képviselői munka feltételeinek javítására vonatkozó elgondolások közül a legfontosabb, hogy a képviselőt munkahelyén — kérésére — évente negyven nap munkavégzés alóli felmentés illetné meg. Erre az időre megkapná az átlagkeresetét, ezt azonban az Országgyűlés megtérítené a munkáltatónak. A bizottság nem támogatja a főhivatású képviselői intézmény bevezetését. Ezt követően Boldizsár Iván (országos lista) kért szót, s javasolta: az Országgyűlés ügyrendjét a jövőben — az évszázados hagyományra tekintettel — ismét nevezzék házszabálynak. Az interpellálok sorában elsőként Bánffy György színművész (Budapest, 4 vk.) kapott szót. A képviselő az örökbefogadások meggyorsítása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a minisztérium ez év novemberében terjeszti a kormány elé javaslatát a gyermek- és ifjúság- védelem átfogó, felső szintű törvényi szabályozására. Bánffy György, az Ország- gyűlés két tartózkodással fogadta el a választ. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője interpellált a személy gépkocsi-elő jegyzési rendszerrel, illetve az előlegek kamatszintjével kapcsolatban. Az írásos választ a képviselőknek korábban kiosztották. Az elnök megkérdezte az interpellálót, egyetért-e a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter válaszával, amely szerint a személygépkocsivételár előlegének kamatát 1989. január 1-jétől 6 százalékra emelnék fel, s megvalósíthatónak tartják a jelenlegi 50 százalékos előlegbefizetés 40 százalékra történő csökkentését. Hellner Károly a választ azzal a kéréssel fogadta el, hogy a vételárelőleg csökkentéséhez szükséges jogszabály-módosítást is hajtsák végre úgy, hogy az intézkedést január 1-jén bevezethessék. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Papp Elemér (Zala ma., 4. vtk.) zailaszentgróti körzeti főorvos az egészségügyi szolgálat gépkocsiellátása tárgyában interpellált a kereskedelmi miniszterhez. Beck Tamás kérte az Országgyűlést: járuljanak hozzá, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az egészségügyi tárcával, esetleg az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével közösen megvitassa ezt a kérdést, és a parlament következő ülésszakán terjeszthesse elő javaslatát. Az interpelláló és az Országgyűlés a választ elfogadta. Czoma László (Zala megye, 5. vk.), a keszthelyi kastélymúzeum igazgatója a kastélyparkon átvezető út engedélyezésének törvényessége tárgyában interpellált. Somogyi László leszögezte: a Keszthelyi Városi Tanács nyilvános ülésén felelőssége tudatában, a rendelkezésre álló iratok alapján jelentette ki, hogy az eljárás törvényes volt, s ezt az állásfoglalását az Ország- gyűlés előtt is megerősítette. Varga Miklós (Veszprém megye, 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az ailsó- és középfokú iskolákban az egészségtan bevezetése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy nem fejeződött be határidőre az a vizsgálat, amely az egészségtan tantárgyként való bevezetését célozza. Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat gondnokságvezetője az előző ülésen az erőműfejlesztés ügyében indítványt tett. Erre a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság elnöke válaszolt a képviselőnek. A bizottságok egyetértenek a képviselő kezdeményezésével: az energia- politikai koncepció mielőbbi komplex vizsgálatra szorul. Ezután képviselői kérdések következtek. Hellner Károly a Minisztertanácshoz intézett kérdésében arra kért választ, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ismert elhelyezési problémáját mikor, mily módon tudják megoldani, s ezzel a megfelelő munkafeltételeket megteremteni. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta: jelenleg 120 ezer négyzetméter kielégítetlen irodaigényt tartanak nyilván. Ebben szerepel a Kereskedelmi Minisztérium is, amely egy épületbe szeretne költözni. Király Zoltán a pénzügy- minisztertől kérdezte: adna-e magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy — mint több napilap is hírül adta — a KNEB vizsgálata során felvetődött, a pénzügyminisztériumi tisztviselők lakásépítésükhöz jelentős összegű támogatást kaptak az állami költségvetéstől. Villányi Miklós tájékoztatója után Ballai László, a KNEB elnöke kötelességének érezte, hogy elmondja: a KNEB az ügyben gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszaka —- amelyen felváltva elnökölt Vida Miklós, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Stadinger István — befejeződött. Tartalmas vita után — döntés
