Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 239. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 6., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Szerda délelőtt 10 órakor Stadinger István elnök­letével megkezdte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke, Grósz Károly, az [MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke, jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a hazai (és a nemzetközi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A képviselők egyperces néma felállással adóztak az előző ülésszak óta elhunyt dr. Kása Antal (Bács-Kis- kun m., 3. vk.) képviselő, nyugalmazott termelőszövet­kezeti elnök emlékének. Ezt követően a törvényhozó testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Személyi javaslatok Az országos választási el­nökség javaslatát — a dr. Kása Antal képviselő elhalá­lozása miatt megüresedett képviselői helyre a válasz­tókerület eddigi pótképvise­lőjének, dr. Molnár Frigyes­nek a megválasztását — az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­tól érkezett javaslat alapján — felmentés, elhalálozás és lemondás miatt — megüre­sedett tisztségek és tagsági helyek betöltéséről döntöt­tek. Az Országgyűlés Nagyivá- nyi Andrást, az építési és közlekedési bizottság tagját a bizottság elnökévé, dr. Berdár Bélát, a településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság tagját a bizottság elnökévé választotta meg. Dr. Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizott­ság tagját a bizottság titká­rává, Tarjáni Tibort, az épí­tési és közlekedési bizottság tagjává, dr. Tóth Károlyt és dr. Nagy Gyulát a külügyi bizottság tagjává, dr. Fodor Istvánt a településfejleszté­si és környezetvédelmi bi­zottság tagjává, Simon Pé­tert (Borsod megye), a terv- és költségvetési bizottság tagjává választották meg. Az Országgyűlés a legutób­bi ülésén hozott állásfoglalás alapján az Alkotmány-elő­készítő Bizottságot kiegészí­tették az abból eddig hi­ányzó 11 megye képviseleté­vel, amelyet ezentúl a me­gyei képviselőcsoport-veze­tők látnak el. Az Országgyű­lés e javaslatot — két tar­tózkodással — elfogadta, így a bizottság tagja lett Kasó József (Baranya megye), Németh Ferenc (Békés me­gye), Kiss Dezső (Borsod- Ábaúj-Zemplén megye), Ka­tona Sándor (Fejér megye), Weiszböck Rezsöné (Győr- Sopron megye), Zsolnay Ka­talin (Komárom megye), dr. Háttér Csaba (Nógrád megye), Bíró Miklós (Sza- bolcs-Szatmár megye), dr. Bugán Mihály (Szolnok me­gye), Bozsó Jánosné (Tolna megye) és Rujsz Lászlóné (Vas megye). Ezután dr. Antalffy Györ­gyöt, az Alkotmány-előkészí­tő Bizottság tagját hét tar­tózkodással a bizottság alel- nökévé választották. Az Országgyűlés négy tar­tózkodással jóváhagyta a legutóbbi ülésén tett javas­latot, hogy az adóügyi ad hoc bizottság új tagokkal ki­egészítve reform ad hoc bi­zottságként tevékenyked­jen. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az Elnöki Tanács Országgyű­léshez intézett átiratában megfogalmazott javaslat alapján Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, kereskedelmi mi­nisztert — négy tartózkodás­sal — érdemei elismerése mellett, saját kérésére fel­mentették tisztségéből. Beck Tamást, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnökét, a BU- DAFLAX vezérigazgatóját 2 ellenszavazattal és 12 tar­Eskütétel, kitüntetés Az Országgyűlés által ke­reskedelmi miniszterré meg­választott Beck Tamás letet­te a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke előtt. Az eskütételen je­len volt Grósz Károly, az. MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke, Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. A Magyar Népköztársaság Grósz Károly gratulál Beck Tamásnak Elnöki Tanácsa Marjai Jó­zsefnek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének, kereske­delmi miniszternek eredmé­nyes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. 1. Személyi javaslatok tárgyalása 2. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása 3. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvény- javaslat tárgyalása 4. Az általános forgalmi adóról és a személyi jö­vedelemadóról szóló törvények módosítása 3- A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatója a bős—nagymarosi beruházás hely­zetéről 6. Az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előké­szítő bizottság elnökének tájékoztatója az előké­szítés állásáról 7. Interpellációk, kérdések tózkodással kereskedelmi miniszterré választották meg a képviselők. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának indít­ványát megszavazva Cser- venka Ferencnél és Péter Jánost — kérésükre, érde­meik elismerése mellett — felmentették az Országgyű­lés alelnöki tisztségéből. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnök­sége az országos listán megüresedett öt képviselői hely betöltésére indítvá­nyozták, hogy válasszák meg képviselőnek Grósz Károlyt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárát, a Minisz­tertanács elnökét, Huszár Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárát, Márton Jánost, a Hazafias Népfront OT alelnökét, Nagy Sándort, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa főtitkárát és Németh Mik­lóst, az MSZMP KB titkárát. A titkos szavazás eredmé­nyeként Grósz Károly 322 szavazattal (37 ellenszavazat­tal), Huszár István 328 sza­vazattal (31 ellenszavazat­tal), Márton János 343 sza­vazattal (16 ellenszavazat­tal), Németh Miklós 325 sza­vazattal (34 ellenszavazattal) és Nagy Sándor 329 szava­zattal (30 ellenszavazattal) választották az országos lis­tán képviselővé. Az Országgyűlés alelnöké- vé a képviselők Jakab Ró- b értnél, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárát 260 szavazattal, valamint dr. "Vi­da Miklós nyugalmazott ve­zérigazgatót 290 szavazattal választották meg. A har­madik jelölt, Orosz Adél nyugalmazott balettigazga­tó 129 szavazatot kapott. Az elnök ezután köszön­tötte Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét, aki — mint ismeretes — megvá­lasztása idején az Egyesült Államokban tartózkodott, ezért új tisztségében első al­kalommal vesz részt a tör­vényhozó testület ülésén. Az előző ülésszak óta al­kotott törvényerejű rende- letekről szóló jelentéshez dr. Fodor István (Pest m.) fű­zött megjegyzést. Hozzá­Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter expozéja be­vezetőjében kiemelte : ha nem akarjuk, hogy a távol­ság hazánk és a1 világ élvo­nala között a gazdasági fej­lettség szempontjából to­vább növekedjen, akkor a társasági formák .moderni­zálását sem hanyagolhatjuk el. — A gazdasági társasá­gokról szóló, most előterjesz­szólásában kifogásolta, hogy egy nemrégiben elfogadott jogszabály automatikusan biztosítja az állami vezetők részére nyugdíjuk megá'lla- pításába'n az általánostól va­ló eltérés lehetőségét. Véle­ménye szerint megfelelőbb volt a korábbi elv, amely az elismerést a végzett munka minősítéséhez igazította. A képviselő ilyen értelmű kor­rekciót javasolt a Miniszter- tanácsnak. Indítványozta, hogy |áz Országgyűlés hatás­körébe tartozó állami veze­tendő itörvény gazdaságpoli­tikai, jogpolitikai, társada­lompolitikai és ideológiai szempontból egyaránt igen jelentős, az utóbbi évek jog­alkotási gyakorlatából ki­emelkedő jogszabály — hangsúlyozta. — A társasági törvény a társas vállalkozások, a piaci integráció kibontakozásának az alapjait teremti meg. Je­tők körét, munkáltatói jogaik gyakorlását, valamint jogál­lásukkal, munkaviszonyuk­kal, nyugdíjazásukkal kap­csolatos kérdéseket a jövő­ben _ törvényben szabályoz­zák. A képviselők a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának je­lentését tudomásul vették. A napirendi pontnak meg­felelően az Országgyűlés a gazdasági társaságokról szó­ló törvényjavaslat tárgya­lásával folytatta munkáját. társaságokról lentős mértékben hozzájá­rulhat .tehát ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon a tőke­áramlás felgyorsulása révén ott hasznosuljon, ahol a hosszú távú jövedelmezőség tekintetében erre a legjobb lehetőségek mutatkoznak. Elősegítheti, hogy leomolja­nak a (különböző tulaj donfor­(Folytatás a oldalon.) Törvényjavaslat a gazdasági Szakértő tervez, képviselő dönt Parlamenti tudósítónk jelenti Az Országgyűlés őszi ülés­szaka elé kerülő korszakos jelentőségű törvényjavasla­tok és ezek gazdasági-társa­dalmi összefüggései rendkí­vül bonyolultak, s a zömé­ben laikus képviselők szá­mára — már tömegük miatt is — csaknem áttekinthetet­lenek. A megyei képviselő- csoport ülése is azt mutatta, hogy sok esetben szakadék tátong az olykor egymással is paragrafuscsatákat vívó szakértők és képviselők in­formáltsága között. Dönteni mégis a Tisztelt Háznak kell, s a közvélemény ké­sőbb elsősorban tőlük kéri számon e döntések hatását. Stadinger Istvánt, az Or­szággyűlés elnökét ennek kapcsán arról kérdeztük, hogyan dönt ilyen helyzet­ben a parlament. — A világon mindenütt laikus parlamentek vannak, az ugyanis elképzelhetetlen, hogy valamennyi képviselő mindenhez értsen. S bár ez igaz, tudom, hogy a kérdés sokkal nehezebb. A mai bo­nyolultabb helyzetben az Or­szággyűlés felelőssége meg­növekedett, s a választóik­kal naponta találkozó kép­viselők hitelüket féltik. Még­sem látok más megoldást, minthogy a képviselő tanu­lással, jobb informálással érdemben döntsön. Ezt szol­gálja például az a parla­ment ügyrendjének korsze­rűsítése kapcsán elmondott javaslat is, hogy a képvi­selők a jövőben egyénileg is kérhessék’ szakértők se­gítségét. Ugyanerről a kérdésről kértük Pozsgay Imre állam­miniszter véleményét. — Szakértelem és demok­rácia nem egymást kizáró fogalmak, ha mindkettő a maga helyén fejti ki hatá­sát. Egyetértek Hegellel, hogy nem kell suszternek lenni ahhoz, hogy valaki tudja, hol szorít a cipő. A biztosítékot arra, hogy a parlament döntéseiben vala­mennyi réteg és csoport ér­deke kellően érvényesüljön s hogy az Országgyűlés fe­lelősen dönthessen, nemcsak abban látom, hogy a képvi­selők igénybe vehessék a legjobb szakértők tanácsait, hanem abban is, hogy mó­dot kapjanak a különféle _ érdekeket képviselő szakér­tői vélemények kontrollálá­sára. Ekkor sem biztos, hogy az élet mindenben igazolja döntésük helyességét. Ez azonban nem csorbítja az Országgyűlés hitelét, ha megfelelő jogi keretei lesz­nek a korrekciónak, annak, hogy a képviselők módosít­hassák korábbi döntésüket. Az Országgyűlés tegnapi napirendjén szereplő társa­sági törvénytervezetnek dön­tő szerepe lehet az ország továbi sorsának alakulásá­ban. hiszen új mozgáslehe­tőséget ad a gazdaságnak. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter a parlamenti tiszt­ségviselők értekezletén nyíl­tan kimondta azonban azt is, hogy egy gazdaságból csak annyit lehet kihozni, amennyi benne van. Ahhoz, hogy a törvény hatni tud­jon, először az egész jog­rendszert és a tárcák ren­deletalkotását is hozzá kell igazítani. Több képviselő is kifogá­solta az előzetes parlamenti bizottsági üléseken, miért jelenti be a kormány előre az infláció tervezett, mérté­két, miközben az — mivel pontosan tervezhetetlen — évek óta a szándékoktól el­térően aialkul. Szerintük ez a kormány szavahihetőségét, kérdőjelezi meg a közvéle­mény előtt. — Nem csupán abból a korábbi föltételezésből fa­kad-e ez, hogy a szocialista gazdaságban minden előre megtervezhető? — kérdeztük Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettest. — Egyetértek azzal, hogy az infláció mértékének elő­re való bejelentése fölösle­ges inflációs pszichózist ger­jeszt a társadalomban. Azt szorgalmazom, hogy ezután csak arról beszéljünk, hogy az inflációt a lehető legala­csonyabb szinten szeretnénk tartani, és ne mondjunk szá­zalékokat. Képes lesz-e a társa­sági törvény arra, amit vár­nak tőle, hogy dinamizálja a gazdaságot akkor is, ha például a részvényosztalé­koknak kétszámjegyű inflá­cióval kell versenyezniük? — A törvény bármilyen mértékű infláció mellett mű­ködhet, függetlenül attól, hogy az infláció valóban be­folyásolja az osztalékokat vagy a részvényárfolyamo­kat. Kétségtelen, hogy a hetvenes évek gazdálkodási feltételei kedvezőbbek let­tek volna a törvény sikeres indulásához. De hiszen ez a legfőbb gondunk ! Évek óta elmulasztott lépések sorát kellene most pótolni, lehető­leg öt perc alatt. Bíró Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom