Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 5., szerda EGB-szimpózium Budapesten Arccal a XXL század felé Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé kedden négynapos szimpóziumot kezdett a budapesti Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson 25 ország, valamint a KGST és a Közös Piac képviselői vesznek részt. A szimpózium központi témája a 2000-ig szóló világgazdasági prognózis értékelése és az EGB- országok ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai elképzeléseinek felvázolása. Straub F. Brúnó megnyitója A tanácskozás résztvevőit Gerald Hinteregger, az EGB végrehajtó titkára üdvözölte, majd megválasztották a szimpózium elnökéül Báger Gusztávot, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjét. Ezután Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke megnyitotta a tanácskozást. Kiemelte, hogy az ENSZ munkája felértékelődött, különösen a válsághelyzetekben. A világszervezet tevékenysége egyre nagyobb jelentőségű a nemzetközi gazdasági együttműködésben is, e téren különösen értékes az Európai Gazdasági Bizottságnak a helsinki záróokmány szellemében végzett munkája. Hazánk igyekszik sokoldalúan hozzájárulni a bizottság tevékenységéhez annak érdekében, hogy az a kelet—nyugati kapcsolatok rendszerének aktív fóruma legyen, örvendetes, hogy ma már nemcsak rövid távú programokat készítenek az EGB-ben, hanem hosszú távúalkat is, mintegy felvázolva a jövőiképet. Ebben fontos szerep hárul az olyan kis országokra is, mint hazánk — mutatott rá. Magyarország nyitott gazdaságú állam mind gazdaságirányítási rendszerét tekintve, mind az újabb reformokat illetően. A gazdaságban új módszerekkel kívánunk dolgozni, építve a magyar vállalatok fokozott önállóságára és ki szeretnénk venni részünket az integrált európai együttműködésből — mondotta egyebek között az Elnöki Tanács elnöke. Az ünnepi megnyitó után Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Gerald Hinteregger tartott bevezető előadást. Hoós János emlékeztetett azokra az időről időre fellángoló vitákra, amelyek a rövid- és hosszú távú tervezéssel kapcsolatban alakulnak ki, nemcsak nálunk, hanem külföldön is. A tervezés a gazdaság- politikai stratégia kialakításának, koordinálásának és megvalósításának eszköze — szögezte le, de fontosnak ítélte, hogy a terv megvalósításának valós társadalmi talaja legyen. Nem nélkülözhetjük nemzetközi méretekben sem a hosszú távra történő gondolkodást, tervezést, mert ez egyben társadalmi gondolkodási és vitakeretet képez, ébren tartja a döntéshozók stratégiai gondolkodását, felhívja a Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden fogadta azokat a külföldi gazdaságpolitikusokat, akik az ENSZ EGB-szimpóziuma alkalmából érkeztek Budapestre, és részt vesznek a kelet—nyugati együttműködésről szóló kerékasztal -megbeszélésen. figyelmet olyan témáikra, amelyek a rövid távú tervezés során rejtve maradtak. A továbbiakban a világ- gazdaság fejlődésével foglalkozott, részletesen szólt az elmúlt évtizedekben felgyülemlett egyensúlyproblémákról. Kiemelte, hogy az egyre Inkább érvényesülő új szemlélet lényeges eleme az a felismerés, hogy egységes világrendszerben élünk. A világ országainak a külkereskedelemtől való függősége megkétszereződött és még nagyobb ennek az aránynak a növekedése az EGB régióban. A nemzetközi kapcsolatrendszer hatásait különösen érzi hazánk, hiszen fizetési mérlegünket a pénzügyi világ kamatai és árfolyam-alakulása gyakran nagyobb mértékben befolyásolják, mint saját külkereskedelmi tevékenységünk. Az OT elnöke arról is beszélt, hogy a KGST-hen is elindult egy újfajta gondolkodás, megkezdődött a hosz- szú távú program kidolgozása, az együttműködés formáinak, szervezetének és módszereinek megújítása. Az integrációs szervezetek azonban nem fordulhatnak befelé, hiszen mindegyiknek érdeke az integráción belüli és kívüli kereskedelem előmozdítása. A magyar gazdaságról, gazdaságpolitikánkról a közvetlenül előttünk álló és távlati törekvésekről szólva értékelte a több mint két évtizede kezdett reformfolyamatot, a 70-es években tapasztalt visszalépés hatását. Ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista piacgazdasági rendszer kiépítése érdekében jövőre felgyorsul az irányítási rendszer korszerűsítése, új lehetőségeket nyit meg a gazdasági társaságokról szóló törvény, az adóreform folytatásaként sor kerül a vállalkozási nyereségadó törvény- szintű szabályozására, valamint az importgazdálkodás fokozatos liberalizálására. A bankrendszer tovább fejlődik, a kereskedelmi bankok tevékenysége kiterjed a lakossági pénzműveletekre, és oldódik a devizamonopó- llum. Az elképzelések megvalósítása érdekében a társadalom minden szintjén biztosítani kell a különböző csoportok érdeknyilvánítási lehetőségeit, az érdekek ütköztetését. Gerald Hinteregger előadásában méltatta Magyar- ország aktív, konstruktív munkáját az EGB-ben. Mint mondta, ennek elismeréseként rendezik meg Budapesten a mostani szimpóziumot, amelyen 18 szakelőadás hangzik el. A tanácskozásra négy átfogó intézeti jelentés készült, az egyiket éppen a magyar Országos Tervhivatal állította össze. A következő négy napban Intenzív eszmecserét folytatnak a szakemberek a gazdasági nehézségek leküzdéséről, a gazdasági együttműködés élénkítéséről, Az EGB végrehajtó titkára szerint már nem tarthatók fenn a gazdasági egyenlőtlenségek, a jelenlegi tendenciák szerint nem oldhatók meg a problémák, ezért új módszerekre van szükség az együttműködésben is. Elemezve a világgazdasági növekedést, a válságokat, a valutaárfolyam változásait, a kamat- és árfblyampoliti- kát, megállapította, hogy az egyes országok eladósodása gyorsult, az összes adósságállomány 927 milliárd dollárra rúg, ezért a leépítésre is hoszzú távú megoldásokat kell találni. Emlékeztetett arra, hogy 1992-től a közös piaci országok uniót alkotnak, s ez megteremti a fejlődés lehetőségét. Szóit az olyan súlyos gondokról is, mint a népességcsökkenés, az öregedés, a környezetvédelmi problémák, amelyek egyre nagyobb felelősséget hárítanak az EGB-re is. A szimpózium keretében ma kerekasztal-konferenciát tartanak a kelet—nyugati együttműködésről, ezen olyan neves személyiségek is részt vesznek, mint Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere és Amintore Fanfani olasz költségvetési és tervezési miniszter. (Folytatás az 1. oldalról) jövője érdekében is fel kell vállalniuk azokat a radikális változásokat, amelyekjfír- sadalmunk politikai intézményrendszerében, gazdaságában megkezdődtek, noha ezek a folyamatok további feszültségekei járhatnak — hangsúlyozta a SZOT főtitkára. A továbbiakban rámutatott: bár az elmúlt években a magyar szakszervezetek sokat tettek azért, hogy az ifjabb korosztályokat is ‘bevonják munkájukba, mégsem sikerült utat találniuk a fiatalok széles rétegeihez. A megújuló szakszervezeteknek meg kell találniuk azokat a formákat, amelyek megfelelő mozgásteret biztosítanak a fiatalok törekvéseihez, érdekeik érvényre juttatásához. Ezért megvizs- " gálják egy erős, működőképes szakszervezeti ifjúsági szervezet életre hívásának lehetőségét, amelyről a szak- szevezetek novemberi országos értekezletükön döntenek majd — mondta végezetül a SZOT főtitkára. Vitaindítót Patrick Minder, a világkonferencia nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke, az SZVSZ ifjúsági bizottságának elnöke mondott. Kiemelte: 12 évvel az ezredforduló előtt világszerte minél több fiatalt kell megnyerni a szakszervezeti mozgalomnak, hiszen leginkább az ó érdekük az, hogy a XXI. század a béke évszázada legyen. Ennek érdekében az ifjúságnak új harci formákat {kell alkalmaznia az emberi jogok érvényre juttatása és a kizsákmányolásmentes társadalmak megteremtése érdekében. A különféle társadalmi rendszerű országokban élő fiatalok helyzetét elemezve rámutatott: a tőkés országokban erőteljes az a törekvés, hogy az ifjúságot elszigeteljék a munkásosztálytól, s egyúttal a szakszervezeti mozgalomtól is. Elismeréssel szólt a szocialista országokban, mindenekelőtt a Szovjetunióban végbemenő változásokról, hangsúlyozva, hogy az átalakítás folyamatában az ifjúság kiemelkedő szerepet vállalhat. A szakszervezeti világmozgalomról szólva elmondta: sokat kell még tenni azért, hogy a fiatalok mindenütt kinyilváníthassák véleményüket, álláspontjukat. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a szakszervezeti szervezetekben kapjanak tisztséVárkonyi Péter beszéde az ENSZ-közgyűlésen Várkonyi Péter külügyminiszter kedden felszólalt az HNSZ-'közgyűűés 43. ülésszakának általános vitájában. A leszerelés témakörét érintve Várkonyi Péter méltatta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött első tényleges leszerelési egyezményt, értgkelte a különböző fórumokon folyó tárgyalások állását és kilátásait. A magyar külügyminiszter felszólalásának következő részében az emberi jogok témakörére tért át. Hangoztatta: a magyar kormány külpolitikájának egyik sarkköve az emberi-jogi és humanitárius területen megvalósuló nemzetközi együttműködés ösztönzése és erősítése, s ezen belül az Egyesült Nemzetek Szervezete által nyújtott lehetőségek minél teljesebb kiaknázása. „Ma már egyre általánosabbá válik az a felismerés, hogy közvetlen és szoros kapcsolat van az emberi jogok érvényesülése és a nemzetközi biztonság fenntartása között. E kapcsolat egyrészt megnyilvánul abban, hogy az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértése, a nemzetközileg elismert normák semmibevétele, amint a nemzetközi tapasztalatok mutatják, káros hatással van az államok közötti kapcsolatokra, a nemzetközi politikai légkörre és veszélybe sodorhatja a nemzetközi biztonságot. Másrészt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása óta eltelt négy évtized egyik nem lebecsülendő tanulsága, hogy az emberi jogok gyakorlatának előmozdítása csakis az enyhülés és a békés együttélés körülményei között lehetséges”. „Mindebből az is következük, hogy egyszer s mindenkorra túlhaladta az idő azt a tételt, amely az emberi jogok kérdését az államok kizárólagos belügyének nyilvánította” — húzta alá Várkonyi Péter. Várkonyi Péter emlékez- tettett rá, hogy a magyar kormány együttműködési készségének újabb jeleként „párosulva politikánk nyitottságával a Magyar Nép- köztársaság a közelmúltban elfogadta az Emberi Jogok Bizottságának a Politikai és Polgári Jogok Egyezségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét és egyidejűleg csatlakozott az Egyezségokmány Fakultatív Jegyzőkönyvéhez. Ezzel a lépéssel is erősíteni kívángeket a fiatalok, s maguk lépjenek fel saját érdekeikért. Végezetül kiemelte: a szakszervezetekbe tömörülő fiatalok alkalmasak arra, hogy egységesen küzdjenek az ifjúságot sújtó mindenfajta diszkrimináció ellen. Ezt követően a nemzetközi szervezetek képviselői kaptáik szót. Elsőként Ibrahim Zakaria szólalt fel. Tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét; a. világszervezet — mint mondotta — további munkájában nagymértékben kíván támaszkodni a budapesti tanácskozás állásfoglalásaira. — A dolgozó fiatalok olyan körülmények között tartják világkonferenciájukat, amikor erősödik a transznacionális vállalatok tevékenysége, emelkednek a katonai kiadások, s mindezek következtében mind egyenlőtle- nébhé válik a világ gazdasági fejlődése, csökken a fejlődő országok életszínvonala — mondotta az SZVSZ főtitkára. Mindeközben azonban erősödik a szakszervezetek harca a dolgozók jogaiért, élet- és munkakörülményeik javításáért, s a közös célok érdekében közelednek egymáshoz a különféle szakszervezeti mozgalmak — tette hozzá. Ezért is üdvözölte azt a tényt, hogy a budaipesti tanácskozáson a SZVSZ tagszervezetei mellett részt vesznek más szakszervezetek képviselői is. — A szakszervezetek csak akkor tudnak megoldást találni a fiatalok problémáira, s minden más kihívásra, ha erősödik együttműködésük, ha sikerül közös megállapodásra jutniuk a legégetőbb kérdésekben — hangsúlyozta. — Mind több szakszervezet ismeri fel, s alkalmazza a gyakorlatban azt stz elvet, hogy csak egységben tudják munkájukat, tevékenységüket hatékonyabbá tenni. A világon azonban még mindig vannak olyah erők, amelyek a reakoiós kormányok támogatásával a szakszervezeti egység megbontására, gyengítésére, bizonyos szakszervezeti mozgalmak likvidálására törekszenek. A mozgalmon belül is fellelhetők olyan elemek, amelyeknek célja a szakszervezeti egység gyengítése — mondotta1. Sajnálattal szólt arról, hogy az Egyesült Államokban működő szakszevezeti központ arra szólította föl tagjait, tartózkodjanak az azVsz-szei való kapcsolatoktól. A szak- szervezeti mozgalom jövője szempontjából az SZVSZ főtitkára biztatónak ítélte, hogy egyre inkább erősödik az együttműködés azon szak- szervezetek között, amelyek az igazi egységre törekszenek. örömmel szólt arról, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban vesznek részt a szakszervezetek tevékenységében, bár azt is megemlítette, hogy sok szervezetben nem fordítanak kellő figyelmet a dolgozó fiatalok problémáira. Az ifjúság a szak- szervezeti mozgalom jövőjét képviseli. Ezért a különféle szakszervezeti mozgalmaknak határozottabban kell fellépniük a fiatalok érdekeiért, s a mozgalmak jövőjével együtt biztosítaniuk kell az ifjúság jövőjét is — mondotta végezetül Ibrahim Zakaria. Ezután az UNESCO képviselője szólt arról, hogy a nemzetközi szervezet 1990-et az analfabetizmus elleni küzdelem évének nyílvánította, s az írástudatlanság felszámolásában számít a szakszervezet! mozgalmaik együttműködésére. A DÍVSZ küldötte ahhoz kérte a szakszervezetek segítségét, hogy a fiatalok világszerte mind nagyobb számban vehessenek részit a politikai és a gazdasági döntések meghozatalában. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselője azt hangsúlyozta, hogy a világ számos országában megfigyelhető válság leginkább a nőket sújtja; ők azok, akik a legnehezebben jutnak álláshoz, s az elbocsátások is őket fenyegetik leginkább. A Nemzetközi Diákszövetség küldötte kifejtette, hogy á szervezet szolidáris minden harcoló néppel, s a tanuló fiatalok szövetségesüknek tekintik a dolgozó ifjúságot. A Munka Világszövetségének képviselője rámutatott: a jövő érdekében a kormányoknak mindent meg kellene tenniük azért, hogy á fiatalok tanulhassanak, dolgozhassanak, A világ számos országában a fiatalok kapnak a legnehezebben munkát, s ez az egyik oka annak, hogy az ifjúság egy része politikailag passzívvá válik, A plenáris ülésen felszólalt még a Béke Világtanács, az Afrikai Regionális Szervezet, a Uatin-amenilkad Regionális Szervezet, valamint a Fiatal Keresztény Munkások Szervezetének küldötte is. Ezt követően a tanácskozás megválasztotta a charta szerkesztőbizottságának tagjait, s a bizottság megkezdte munkáját. A tanácskozás szekcióülésekkel folytatódott. juk, hogy készen állunk egyenrangú félként részt venni az emberi jogi kérdésekben is, az e területeket szabályozó normák megvalósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös nemzetközi tevékenységben”. Felszólalásában Várkonyi Péter ezután kijelentette: „A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar közvélemény különös figyelemmel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesülését, és érzékenyen reagál az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megsértésére. Ez azért is természetes, mert a velünk szomszédos országokban élő magyarság Európa legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségét alkotja. Elemi igénynek tartjuk, és minden fórumon szorgalmazzuk a nemzeti kisebbségek sokszínű kulturális és népi hagyományainak megőrzését, a történelmi emlékek védelmét, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítását, beleértve az anyanyelvi iskolai oktatást minden szinten. Meggyőződéssel valljuk, hogy a nemzeti kisebbségek erőszakos asszimilációja, kulturális elnyomása, önálló szellemi és fizikai létfeltételeinek megsemmisítése elfogadhatatlan korunk nemzetközi közösségének. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szellemében kodifikálni kellene azokat a jogokat, amelyek e dokumentumban nem szerepelnek. Ilyen a népek önrendelkezési joga, a nemzeti kultúra megóvása, és a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak hatékony védelme. Korunk egyik alapvető követelményévé vált a diszkrimináció minden formájának megszüntetése, beleértve a nemzetek és a nemzeti kisebbségek közötti hátrányos megkülönböztetéseket. Ilyen kötelező erejű, nemzetközi érvényű szabályozás hozzájárulhat az emberi kapcsolatok elmélyítéséhez és tartalmasabbá tételéhez." A magyar külügyminiszter felszólalása végén fon« tosnak nevezte, hogy a megoldásra váró sürgős problémák rendezése, a nemzetközi együttműködés szempont jából a szervezet és mindé nekelőtt a tagállamok képviselői kihasználják a kedvező körülményeket az ENSZ munkájának megújítására, tekintélyének növelésére, hatékonyságának erősítésére.
