Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

1988. október 4., kedd Somogyi Néplap 3 A bérreform útvesztői AZ ŐSZI TERMÉSÉRT ________________________ V áltóval fizet a gabonaipar A bankosok javasolják: forgatni kell Az újabb kori bérszabá­lyozás történetében másod­szor ismerték el hivatalosan is, hogy a bérpolitika — a- maga eszközeivel — egyedül nem*gar an tálhat ja a vásárló­erő tervezett és kívánatos keretek között tartását. A változások közös lénye­ge, hogy gyakorlatilag meg­szűnik a mai értelemben vett bérszabályozás, s még inkább megszűnik a beveze­tése pillanatától tarthatat­lannak látszó központi bér­reguláció. Közös lényege a jövő évi változásoknak az is, hogy az akkori bérmechaniz­mus valójában egy sor kompromisszum eredmé­nyeként működő öszvér meg- - oldás lesz, hisz alkotórészei között fölfedezhető valami­féle kezdetleges érdekegyez­tetés éppúgy, mint az ugyan­csak valamiféle teljesítmény­követelmény, illetve teljesít­ménymutató alkalmazása. Vezetői érdekeltség, társadalmi nyomás Ami az érdekegyeztetést illeti: a kormány, a SZOT, a Gazdasági Kamara és a szö­vetkezeti érdekképviseleti szervezetek úgynevezett „makroszinten” állapodnak meg az átlagbérek lehetsé­ges alakulásáról. E megálla­podás során természetesen figyelniük kell a nemzeti jö­vedelem várható növekedé­sére, az általános gazdasági helyzetre, az 'adósságszolgá­lati terhekre, a fejlesztési és beruházási kötelezettségek­re, s csakis ezek mérlegelése után körvonalazódhat, hogy miként alakulhatnak a reál­bérek. Ami pedig ama bizonyos „teljesítménymutatót” illeti: vállalkozói nyereségadó ter­heli a bérnövekményt is. Azok a vállalatok és szövet­kezetek, amelyek kisebb bér- növekedést valósítanak meg, mint amekkorát a hozzá­adott érték és a bérek ala­kulása közötti viszonyra vo­natkozó |normatív mérték meghatároz, adóvisszatérí­tést kapnak. Az érdekegyez­tetés során meghatározott bémövelési lehetőséget túllé­pő gazdálkodó szervezetek vezetőinek prémiumát vi­szont vagy csökkenteni kell vagy teljes egészében meg kell vonni. Ily módon tehát a vezető személyes „érdekeltsége”, hogy ne engedjen a koráb­ban és manapság is oly so­kat emlegetett társadalmi nyomásnak, mert ha ennek nem képes ellenállni, akkor engedékenységét a saját pénztárcája bánja. A vállala­ti vezetők személy szerint abban lesznek érdekeltek, hogy csak olyan bérnöveke­dést támogassanak, amely nem hat kedvezőtlenül a va- gyonarányos tiszta ered­ményre, vagyis amelynek megfelelő a nyereséghozama, és nem csorbítja a felhalmo­zási és a vagyongyarapítási lehetőségeket. A bérmechanizmus és a szakszervezetek Kérdés ezek után, hogy mi szerepe lesz a vállalati szin­tű — az igazgató és a szak- szervezet közötti — érdek- egyeztetésnek. Kérdés ez leg­főképpen azért, mert a szak- szervezeti bizottság tagjai között' általában ott vannak a különböző beosztásokban dolgozó gazdasági vezetők is, akik aligha fognak a saját jövedelmüket veszélyeztető egyezségre törekedni — rész­ben saját magukkal. Annyit azért még a jövő évi bérmechanizmusról, hogy megszűnik a bérklub intéz­ménye, vagyis felednivaló lesz az a kezdeményezés, amelynek pedig még nem is olyan régen, a hivatalos do­kumentumokban is nagy sze­repet szántak a bérliberali­záláshoz vezető úton. Ugyan­csak megszűnnek — legalább­is a ki tudja hányadszori elhatározások értelmében — az eddig különböző megfon­tolásokból osztogatott bér­preferenciák. S azok a gaz­dálkodó szervezetek, ahol a bértömeg egy meghatározott összegnél — a jelenlegi el­képzelések szerint 10 millió forintnál — nem nagyobb, mentesülnek a bért alakító mechanizmus egyes elemei­nek hatályai alól, vagyis a kicsiknél minden eddiginél egyszerűbb ilesz a bérezési gyakorlat. Csak győzzék adó­val ... # A vázolt bérmechnizmus — amelynek központjában változatlanul a kereslet sza­bályozása áll — alig néhány hete került nyilvánosságra és máris sokakban megfogalma­zódott a kérdés: mi ebben a mechanizmusban a reform­értékű lépés? És egyáltalán: lesz, lehetséges jövőre bér­reform? Sokan úgy tartják — és nem csak a szakszervezeti berkekben —, hogy ez a mechanizmus nem más, mint a vállalat adóviselő ké­pességére épített, meghatáro­zott teljesítménymutatóhoz kötött bérszabályozás, s még akkor sem tekinthető a bér­reform apró, első lépésének, ha nem mellőzi a maicro- szintű érdekegyeztetést. Egyes hírek szerint a szak- szervezetek annyira nem tartják komolynak az efféle „érdekegyeztetést”, hogy ál­lítólag nem is óhajtják kö­vetni ezt a gyakorlatot, mondván, ilyen körülmények között nincs miről és nincs kivel tárgyalni. Ösztömés vagy kövatalmény A korábban megálmodott, „alulról építkező” érdek- egyeztetéses bérmegállapo­dásnak szinte valamennyi feltétele hiányzik nálunk. Ezt bizonyos kutatóhelyek jóelő- re jelezték, bár akkor még csak halvány ötlet formájá­ban fogalmazódott meg, hogy a politikailag is garantált jövő évi bérreformnak eb­ben a formában kellene meg­valósulnia. Ám e jelzésekre senki sem figyelt, és a nagy energiával elindított előké­szítő munkálatok végül is azért lassultak le, mert az államigaizgatás (és föltehető- leg a politikai vezetés is belátta: a bérreform sokkal bonyolultabb annál, sem­mint január elsejével nagy hirtelen meghirdethető le­gyen az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodás. De nemcsak az a gond, hanem mindenekelőtt a pénz. Semmi jele, hogy belátható időn belül változna a korlá­tozó, elvonó jellegű egyensú­lyi politika. Következéskép­pen a bér — mint eddig négy évtizeden át — válto­zatlanul olyan maradvány, amivel mindenekelőtt spórol­ni kell, és spórolni is fog­nak, nem érvényesítve azt az egyszerű törvényszerűséget, hogy a bérnek mindenekelőtt a teljesítményösztönző szere­pét kell kihasználni. Mindez csak azért említés­re méltó, mert minden ezzel kapcsolatos agitáció ellenére is a munkavállalók igenis jelentős bérnövekményt várnak a bérreformtól. Leg­alább megközelítőleg any- nyit, amennyivel valamelyest ellensúlyozható a mind job­ban meglóduló infláció. Már­pedig ez a bérreform |nem ígérhet, nem is ígér, még annyit sem, amennyivel kor­rigálhatok lennének iá ma­napság már agyontorzitott bérarányok. Márpedig enél- kül nincs és nem is lehet bérreform. • Januártól bérvita? Nem kedvez a bérreform­nak a személyi jövedelemadó jelenlegi rendszere sem, hi­szen — minden ellenkező meggyőződéssel szemben — ez az adórendszer nem ösz­tönzi a teljesítménynövek­ményt, éppen a túlzásba vitt progresszivitásával. Ráadásul azonos módon kezeli a túl­munkából származó munka- jövedelmet a vállalkozói és a tőkejövedelmekkel. Ez a fél­resikeredett adórendszer any- nyira teljesítmény-vissza­tartó hatású, hogy azt egy ugyancsak félresikeredett bérrefom aligha ellensúlyoz­hatná. És hát persze kérdéses, hogy vállalható és végrehajt- ható-e radikális bérreform — amelytől a közvélemény igenis a reálbérek növekedé­sét várja! — akkor, amikor sem ,a kormányzatnak, sem a politikai vezetésnek gya­korlatilag nincs átfogó gaz­daság- és életszínvonal-poli­tikai stratégiája, s amikor a gazdaságpolitikát egyfajta — a monetarizmusra és a költ­ségvetési bevételiekre kon­centráló — gazdaságtechnika váltotta föl. Megint csak másképpen fogalmazva: kér­déses, hogy a jelenlegi poli­tikai helyzet — amelynek egyik meghatározója az élet- színvonal folyamatos és a jelek szerint egyelőre megál­líthatatlan csökkenése — kedvez-e a radikális bérre­formnak? E- kérdésekre csakis egy­szavas válasz adható: alig­ha. S úgy látszik, hogy e vá­lasz kikerülhetetlenségét azok is fölismerték, akik kidol- gazták a jövő évi és valóban nem reformértékű bérmecha­nizmust és azok is, akik ezt .az újabb, se hideg, se meleg változatot jóváhagyásukkal szentesítették. Persze ettől függetlenül is úgy hírlik, hogy a közeli hetekben még­iscsak elkészül valamiféle re­formkoncepció, sőt vitára is bocsátják, és januártól majd meg is hirdetik. Ezzel kap­csolatban az utolsó kérdés: szabad-e ily módon diszkre- ditálni a bérreformot? Nem lenne-e célszerűbb és politi­kailag is hasznosabb, ha az egészet elhalasztanák akkor­ra, amikor legalább e re­form elemi feltételei megér­tek? Vértes Csaba Az őszi betakarítási mun­kák sűrűjében vagyunk. Gé­pek dolgoznak a kukorica- táblákon, a cukorrépaföl­deken. A termés kevesebb a vártnál, ezért a termelők­nek még nagyobb szüksé­gük van a termékeik árára. Pénzre van szükségünk és nem váltóra, amelyet a fel­vásárló vállalattól kaptak. Ezért került sor tegnap megbeszélésre dr. Tóth Ká­roly, a Somogy Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, Herner Endre, a Teszöv titkára, Dé- kány Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Somogy me­gyei igazgatója és Pék Ká­roly, az OKHB Rt., Kapos­vár mezőgazdasági osztályá­nak vezetője között. — A termelők tudni sze­retnék, kapnak-e pénzt, és mikor — mondta dr. Tóth Károly. — A nyáron a ga­bona felét készpénzzel, a másik felét váltóval fizet­tük ki. A váltók beváltásá­ra garanciát vállalt az OKHB, és mindenki időben megkapta a pénzét. Szeret­nénk folytatni most, az őszi időszakban is ezt a gyakor­latot. A GMV-nek sok kötele­zettsége van erre az évre. A tervek szerint 15—20 ezer vagon kukoricát vásárolnak föl; ehhez mintegy 600 mil­lió forint hitelre van szük­ségük. A pénz nagy részét csak váltó formájában tud­ja rendelkezésükre bocsáta­Befejező .szakaszához érke­zett az Együtt a helsinki szellem továbbviteléért el­nevezésű európai béketalál­kozó előkészítése hazánkban — jelentették be a rendez­vény magyar előkészítő bi­zottságának hétfői ülésén. A november 11—13 között megrendezendő nagyszaoású budapesti nemzetközi tanács­kozásra a helsinki záróok­mányt aláíró 35 ország béke­mozgalmai kaptak meghívást a rendezvény házigazdájától, az Országos Béketanácstól. Az Európa sorsáért felelős­séget vállaló résztvevők kö­rét politikai pártok képvise­lői, békekutató központok munkatársai, neves politiku­sok és parlamenti képviselők egészítik ki. Közülük eddig csaknem százan jelezték ér­kezésüket. Mint az előkészítő bizott­ság ülésén megfogalmazó­dott, a magyar rendezők a budapesti tanácskozással olyan fórumot kívánnak lát­ni a bank. Garanciára van szükség, hogy a váltókat a bank beváltja: különben a szövetkezetek kerülnek ne­héz pénzügyi helyzetbe. Dékány Ferenc szerint a probléma az, hogy a váltó­nak nincsen „hitele” a ter­melőüzemek körében. — A váltó és a pénz kö­zé egyenlőséget kell tenni, mert ez ugyanolyan fizető- eszköz. Most . elindult egy olyan folyamat, hogy az üzemek ismét kezdik meg­szeretni a váltót, felismer­ték benne az eddig kihasz­nálatlan lehetőségeket. Ha valaki azonban még mindig kételkedne, annak elmond­hatom, hogy a bank garan­ciát ad, tehát minden váltót időben beváltanak. Korlátok nincsenek, sőt olyan keret sincs, ami esetleg kimerül­hetne ; késedelem nélkül, gyakorlatilag egy-két hóna­pon belül visszaszámítolják a váltókat. A bankok a piacképes termelést finan­szírozzák, és a gabona iga­zán az. A váltónak egyre nagyobb szerephez kell jutnia a gaz­daságban, hiszen olcsóbb, mint a készpénz, és ha a -vállalatok forgatják is a váltót, még bevételhez is juthatnak. Sajnos, ma még vannak vállalatok, amelyek nem fogadják el fizetőesz­közként. A változás azon­ban kedvező irányú. A vélemények megegyez­nek, a kérdés azonban még rehozni, amelyen valameny- nyi, a helsinki folyamat to­vábbvitelén munkálkodó bé­keszervezet kifejtheti véle­ményét a kontinens helyzeté­ről, jövőjéről. A külföldi meghívottak széles köre mel­lett a házigazdák számítanak a különféle hazai társadal­mi csoportok tevékeny rész­vételére is. Éhnek megfelelő­en a magyar társadalmi szervezetek, csoportok együttműködésének újabb ál­lomása lesz, hogy a hazán­kat képviselő mintegy 50 fős delegációban az Országos Béketanácson kívül álló kö­zösségek is helyet kapnak. A rendezvény nyíltságát szol­gálja az előkészítő bizottság­nak az a döntése is, misze­rint a nemzetközi tanácsko­zás nyitó és záró ülésén, il­letve a folyamatosan működő vitafórumon és az úgyneve­zett békebazárban a meghí­vottak mellett bárki szaba­don elmondhatja a napiren­fennáll: mennyi készpénz és mennyi váltó áll a GMV rendelkezésére az őszi fel­vásárláshoz ? — Előre ezt pontosan nem lehet megmondani — mond­ta Pék Károly. — Várha­tóan döntő hányadában vál­tóval tudnak fizetni. Annyi készpénz azonban biztosan lesz, hogy a legsürgősebb igényeket kielégítsük. Azt is megígérhetem, hogy a GMV — és más élelmiszeripari vállalatok — váltóit korlá­tozás nélkül befogadjuk. Addig is azt tanácsolom: a gazdaságok folyamatosan vegyék föl a váltót, és for­gassák. Elsősorban a 180 na­pos váltók használatát ja­vasoljuk: ez felel meg leg­jobban a felvásárlók és a termelők gazdasági érdekei­nek. A megbeszélésen szóba került még egy téma, amely sok gazdaságot érint. A ga­bonaforgalmi vállalat a 27 százalék fölötti sikértarta­lom után felárat fizet a ter­melőknek, legalábbis így hirdették meg. Ezt a pénzt azonban eddig még nem fi­zették ki. Oka: a sok kint­levőség miatti pénzhiány. Dr. Tóth Károly ígéretet tett arra, hogy két héten belül kifizetik ezt a 25 millió fo­rintot a gazdaságoknak. A kisebb, összegeket készpénz­ben, a nagyobbakat váltó­ban fizetik. A bank ezt a váltót is azonnal beváltja. V.O. den szereplő kérdésekkel kapcsolatos véleményét. Az előkészítő bizottság ülésén döntés született arról is, hogy a rangos, nemzetkö­zi rendezvény „főpróbája­ként” október 8-án, szomba­ton 10 órakor tanácskozást tartanak Budapesten, a re­formátus egyház Ráday utcai kollégiumában. Ezen ia ren­dezők tájékoztatást adnaik a novemberi tanácskozás elő­készületeiről, majd a részt­vevők plenáris és szekcióülé­seken vitatják meg a nem­zetközi békemozgalmi 'talál­kozó napirendjére kerülő kérdéscsoportokat. A szom­baton megrendezendő vita­fórumra minden érdeklődőt szívesen Hát az előkészítő bi­zottság. A budapesti nemzetközi tanácskozás tiszteletére az Országos Béketanács gondo­zásában újból megjelentetik hazánkban a történelmi je­lentőségű helsinki konferen­cia záróokmányát. A Pécsi Postaigazgatóság szállítási üzemének kaposvári ga­rázsában végzik a helybeli és városkörnyéki telephelyű pos­tai gépkocsik műszaki felügyeletét. Mintegy hetven gépjár­művet javítanak itt jól felszerelt műhelyeikben. Nemcsak a mindennapos karbantartási munkákat végzik el: felkészí­tik a gépjárműveket a műszaki vizsgákra is. A kaposvári garázs rendezettségével, a munka minőségével a közelmúlt­ban már másodszor érdemelte ki a kiváló minősítést. Békemozgalmi tanácskozás Befejeződött az előkészítő munka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom