Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
1988. október 31., hétfő Somogyi Néplap 3 Városi pártértekczlet volt Barcson Hegyi KISZ-aktívaértekezlet Helyét keresi az ifjúság A százharmincöt méter hosszú, két utat és a vasútvonalat áthidaló kaposvári felüljáró a határidő előtt nyolc hónappal készült el, és a héten avatják. A felüljáróhoz tartozó csomópont építésével a jövő év júliusára készülnek el (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc felv.) Városi pártértekezlet volt szombaton Barcsom. A tanácskozáson részt vett Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke — a Központi Bizottság tagjai —, valamint Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezleten megújították a városi pártbizottságot: a 49 tagú testület 34 tagját a tanácskozást megelőzően — többes jelölés után — az alapszervezetek választották meg. Az így megválasztott pártbizottsági tagok 53 százaléka korábban nem volt tagja a testületnek. A pártértekezlet titkosan választottal meg újra első titkárnak dr. Németh Jenőt és — kettős jelölés után — titkárnak Király Györgyöt, valamint a munkabizottságok vezetőit. A pártértekezlet is választott tagokat a pártbizottságba, mégpedig úgy, hagy egy részüket a különböző szervezetek — a városi tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront, illetve a városban működő szakszervezetek — jelölték. A pártbizottság választotta újjá a 11 tagú végrehajtó bizottság 9 tagját. Az első titkárt és a titkárt a pártértekezleten választották meg vb-tagnak.) A választásúk után ez a testület is jelentősen magújult. Időben cselekedni A választást megelőzően alapos vita folyt a pártértekezlet dokumentumairól. A küldöttek írásban kapták meg a városi pártbizottság jelentését a kibontakozási programból adódó gazdaság- politikai feladatok végrehajtásának helyzetéről, s a pártbizottság szeptember 30-i állásfoglalását a testület megújításáról. Szóban hangzott el dr. Németh Jenő első titkár beszámolója a pártértekezlet előkészítéséről, a közvetlen választás tapasztalatairól, a párttagokat foglalkoztató kérdésekről. A testület vita után határozott a következő időszak feladatairól. A pártértekezlet nem kívánt több éves időszakot értékelni. Ez az 1990-es városi pártértekezlet feladata lesz. A beszámolóban elhangzott: a májusi pártértekezletet Barcson és környékén is növekvő várakozás kísérte. Az ■ elmúlt 5 hónap tapasztalata az, hogy országosan is és helyi szinten is ismét gyengülő a bizalom. A megújulás elindításában korszakalkotó munkát végzett az országos pártértekezlet, de nem ígért gyors ütemű, rövid időn belül lemérhető és látványos eredményeket produkáló változást. A társadalomban azonban ez a tény nem kellően tudatosult. Kedvezőtlen hatással vannak a közmegegyezésre és a közhangulatra is, hogy a mozgalom és a társadalom helyzetét központi szinten is sokféleképpen és különbözően értelmezik, hirdetik. — Kilábalni a nehézségekből közösen és úgy tudunk, ha nem egymásra mutogatunk, a másikra várunk, hanem keresve és egymásnak is mutatva a kapaszkodókat, tisztázzuk saját tennivalóinkat: önállóan és idejében cselekszünk. Volták olyan vélemények is, amelyek a pártértekezlet megszervezésére fordított időt veszteségnek, többletmunkának ítélték. Az előkészítés időszakának tapasztalata azonban az, hogy az ülések légköre érezhetően ol- dottabbá vált, de pezsgő vitában csak néhány helyen nyilvánult ez meg. Elhangzott a beszámolóban, hogy az új pártbizottság! tagoktól a terület, az alapszervezet, a szervezetek és rétegek harcosabb képviseletét, a párttagokat és a lakosságot foglalkoztató kérdések felvetését, a közvetlen kapcsolattartást, a folyamatos tájékozódást és tájékoztatást várják. Az új pártbizottságtól pedig azt, hogy a térség életének meghatározó kérdésekkel foglalkozzon, alakítson ki új munkamódszert és -stílust, s jobban segítse az alapszervezeteket. Azt is várják, hogy ha kell, vállaljon konfliktusokat, és a feladatok konkrét tisztázásával segítse a térség társadalmi folyamatainak kibontakozását. A pártértekezleten mint jogos és természetes igényt fogalmazták meg, hogy a párt központi szervei időben és időszerűen adjanak alapvető stratégiai, ideológiai és cselekvési iránymutatást. Oraiágo» és helyi politika — A tagság és a lakosság is úgy érzi: a központi szervek még nem jutották közös egyezségre abban, hogy az új szocailista társadalmi modellnek melyek lesznek az alappillérei. Meghirdettük a szocialista pluralizmust, de nem határoztuk meg — csak a kinyilatkoztatás szintjén — a jövő szocializmusában a Magyar Szocialista Munkáspárt szerepét, működésének, célkitűzéseinek alapkérdéseit. Az emberek szerint olyan pártmozgalomra van szükség, amely jogos vágyaikat formálja politikai akarattá, a dolgozók többségét akarja szolgálni, öntevékenyen érezhető és nyílt képviselettel. A vitát nyíltsággal, példát adó demokratizmussal folytatja, így hozza meg személyi döntéseit és határozatait. A helyi politikát olyannak akarják, amelyet az itt élő emberek döntő többsége magáénak vall és kész érte tevékenykedni. Ebben a politikában az alapszervezetet tekintik a legfontosabb egységnek, hiszen az önigazgató szervezeti életben önálló közösséggé válik. A beszámoló fölvetette a környezet felelősségét is ; úgy minősítette, hogy a jövőben még meghatározóbb lesz. Szó volt az ifjúságról is, s legfájóbb hiányosságának azt tartották, hogy a fiatalok érdeklődése gyengül, esetenként hiányzik a mozgalom iránt. Viták, tapasztalatok A vitában Fender József azt fejtette ki, hogy a párt- munkát újjá kell szervezni, mégpedig alulról építkezve, demokratikusan. Komlós János szerint az alapszervezetek legfontosabb feladata a párttagok egységfrontba tömörítése és keresni kell a lehetőséget, hogy a területi alapszervezetek és az üzemi pártszervezetek jobban megismerjék egymás munkáját. Horváth Ferenc véleménye szerint a gazdaság- politikában tapasztalható merevség és következetlenség is. Szerinte ha az* ál-, lamnak pénzre van szüksége, akkor a lakosság zsebébe nyúl, ha viszont a lakosságnak kell pénz, akkor az állam arra, hivatkozik, hogy a kibontakozás még hosszú és ellentétes folyamat. Takács István azt tette szóvá, hogy a sok új fogalom között elfelejtünk egy régit, azt, hogy pártosság. Lemper István véleménye szerint az új választások után a pártbizottsági tag jobban kötődik majd az alapszervezetekhez. Dr. Pallér Endre szerint lényegretörő, rövid távra szóló politikai programra van szükség. Milicz Miklós- né szerint a párttagság egységes irányítást és határozott programot vár és nem csupán ígéretet a nehéz évekre. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is egyetzatokat kapni és beszámolókat írni?” A KISZ kapcsolataival több hozzászóló is foglalkozott. Az általános iskolákban ne feltétlenül KISZ-ta- gókat akarjanak nevelni, inkább jó úttörőket — hívta föl a figyelmet Szabó Gyula siófoki küldött. Kedveltessék meg a gyerekekkel a mozgalmi életet. Mindazonáltal a KlSZ-fiataloknak is többet kell foglalkozniuk az úttörőkkel — mondta dr. Takács István, siófoki küldött. Ugyanúgy, ahogy tartalmasabban kell végezni a KISZ-összekötői pártfeladatot is. A falusi, községi alapszervezetek gondjaival — klubhiánnyal, a KISZ szerepének téves megítélésével — is többen foglalkoztak, Az alapszervezetek gazdasági lehetőségeit a fiatalokba maguk erejéből is szeretnék javítani, néhol azonban nem kapnak munkaalkalmat és értetlenséggel találkoznak a törekvéseik. A diák küldöttek az oktatáspolitika és az iskolai élet széles skáláját érintették. „Gyakrari halljuk, hogy a tudásnak rangja van.” Ezt azonban a gyakorlatban ritkán tapasztaljuk — mondta Grivarics Rita csurgói küldött. A diákok egyetértenek a KISZ KB vitaanyagával abban, hogy a jövő megalapozásához az oktatás átfogó reformja, a művelődési lehetőségek szélesítése szükséges. Vita alakult ki az iskolai demokráciáról : egyesek szerint csak írott „ma- laszt”, mások szerint a diákönkormányzat felelős és színvonalas működésétől függ a sikere. Az viszont nemcsak a diákokra vonatkozik, amit Ormai István nagyatádi küldött mondott : meg kel tanulni a politikai kiállást, és gyakorolni a nyilvános fellépést. A KISZ javaslattevő, jövőkutató tevékenysége megélénkült — mondta dr. Gye- nesei István, a megyei tanács elnöke, majd arra hívta föl a figyelmet, hogy az elképzeléseket nem elég megfogalmazni, hanem a megvalósításukért következetesen küzdeni kell, s minderről a tagságot is tájékoztatni. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára elismerően szólt a tanácskozás tartalmáról és légköréről, helyeslőén a KISZ fokozódó önállóságának megyeszerte megmutatkozó jeleiről. Óvta azonban a fiatalokat attól az illúziótól, hogy minden káros gyakorlat egy csapásra megváltoztatható. Návai Zoltán, a KISZ megyei bizottságának a titkára az ön- kormányzati típusú KISZ fölépítésének lehetőségeit vázolta, Domonkos László, a KISZ KB titkára pedig arról szólt: olyanná kell formálni a KISZ-t, hogy képes legyen a folyamatos megújulásra. A tanácskozás végén megválasztották az országos értekezlet küldötteit. dése szempontjából egyaránt mielőbb fel kell oldani a lakásgazdálkodás feszültségeit, csökkenteni az oktatás-művelődés feltételeinek hiányosságait, gyorsítani a háttérágazatok és a szolgáltatások fejlődésének ütemét. Somogybán az országos pártértekezlet óta megélénkült a társadalmi és tömegszervezetek megújulási törekvése, s ehhez a partnerek keresése. A KISZ is javuló együttműködésre törekszik e szervezetekkel, részt vesz az előrevivő folyamatok alakításában, hiszen „a várakozó álláspont helytelen”. Az utóbbi hónapokban több helyen felvetődött: változtassa meg nevét a KISZ. A tartalmi megújulás azonban nem a név függvénye — mondta több küldött is. A munkastílust mindenekelőtt az életkorhoz kell igazítani. „A fiatalok számára nem vonzó a bürokratikus, nehézkes szervezeti munka” — vélekedett Horváth Zoltán, a marcali küldöttcsoport tagja. Véleményéhez csatlakozott Gelencsér Jenő barcsi küldött is azzal, hogy „a KISZ nyelve ne elvont mozgalmi zsargon” legyen. Csökkennie kell a papírmunkának is mutatott rá Tratnyek István megyei bizottsági tag, „mert ki szeret határoértett azzal, hogy bonyolult helyzetben kell hélytállni a pártszervezeteknek a politika elfogadtatása és végrehajtása érdekében. A politizáló pártnak fel kell vállalni az ütközéseket is és jobban kell támaszkodni az alapszervezetekre, figyelni javaslataikra, felkarolni kezdeményezésüket. Ehhez a szükséges segítséget is meg kell adni. Szerinte is figyelmet érdemel néhány, elterjesztésre alkalmas módszer, amelyet Barcson kipróbáltak. Feigli Ferenc szerint az országos pártértekezlet pontosan feltárta a hiányosságokat: a megújulás folyamatában azonban keveredik az utópia, az illúzió a realitásokkal. Az emberek közben pedig inflációt és életszínvonal-romlást tapasztalnak. Alap a teljeiítméoy Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter szerint a pártértekezlet a pártmunka és a pártélet megújulásának egyik eszköze. A barcsi felszólalásokból is az az igény csendült ki, hogy gyorsítani kell a megújulást. A társadalomban általánossá vált az igény arra, hogy rend legyen, hiszen ez az előfeltétele a gazdasági teljesítmény fokozásának. A teljesítmény növelése lehet ugyanis csak az alapja a jogos igények kielégítésének. A tapasztalat sajnos az, hogy a gazdaság teljesítménye az utóbbi időben nem növekedett. Marton Lajos szerint a türelmetlenség, amely a társadalomban van, indokolt: jó döntésekkel és azok következetes végrehajtásával lehet változtatni ezen. Balogh Józsefné a gazdaságilag elmaradott térségekben végzett politikai munka nehézségeiről szólt. Szóvá tette: elfogadhatatlan, hogy az aszálykár rendezésének módja még mindig bizonytalan. Káplár Adolf szerint a lakosság azt várja, hogy kiszámítható legyen az életszínvonal-politika. Francz Rezső példaként mondta el, hogy miközben a struktúraváltást szorgalmazzák, különadóval büntetik azt, aki vállalkozik erre. Vass Tamás azt tette szóvá, hogy Potony környékén olyan gyenge a villanyáram, hogy esténként a tévé képcsöve sem világosodik ki. Kaiserné Szincsák Ágota pedig a pártapparátust ért bírálatokra felelve mondta, hogy az apparátusellenes hangulat nehezíti a munkát. A vita alapján a pártértekezlet elfogadta határozatát. „A változó társadalomban — új kihívások között — nekünk is változnunk kell!” — szólítja fel tagságát a KISZ Központi Bizottsága. A megyei KlSZ-aktívaértekez- leten — amelyet szombaton, Kaposváron tartottak — érződött, hogy a megye fiataljai keresik az új munkaformát, módszert. Az aktívaértekezletet beszélgetésnek, közös töprengésnek szánták, s ezért a résztvevők nem különültek elnökségre és „hallgatóságra”. A széksorok előtti asztalnál csak a három levezető elnök ült: dr. Gelencsér Imre, Czanka Márta és Budai Attila, a megyei KISZ-bizottság tagjai. Azért pedig, hogy mindenki elmondhassa gondolatait és az általa képviselt fiatalok észrevételeit, javaslatait, csak 5+1 percig kapott szót a hozzászólásra jelentkező. Ezek a szokatlan megoldások közvetlenné és pergővé tették a tanácskozást. — Feladatunk — mondta Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára —, hogy a november 18—20-i országos KlSZ-érte- kezletre készülve összevessük tapasztalatainkat, megvitassuk teendőinket ifjúsági mozgalmunk megújulása érdekében. Vegyük számba : hányán vagyunk, mit akarunk, hogyan akarjuk. Az utóbbi két évben csökkent a megyében a taglétszám: 24 700-ról 17 843-ra. Ebben része van a késlekedő felismeréseknek és az önál- lótlanságnak is. Az ifjúsági szövetség területi szervei többnyire mechanikusan átvették a KISZ Központi Bizottságának módszereit és nem keresték a sajátos körülményeiknek megfelelő megoldásokat. Szürkült az alapszervezeti élet, kevés helyi kezdeményezés, vonzó program volt a mozgalmi kereteken belül. Mindebben azonban része van a társadalmi-gazdasági körülmények kedvezőtlen alakulásának is. A fiatalok perspektívája és a társadalom fejlőON ALLO AN POLITIZÁLÓ ALAPSZERVEZETEK
