Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIIV. évfolyam, 237. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 4., kedd Pénteken ülést tart a megyei pártbizottság Ülést tart pénteken a megyei pártbizottság. A testület meghallgatja és megvitatja ideiglenes munkabizottságának jelentését a pártbizottsági tagokkal folytatott beszélgetés tapasztalatairól, és meghatározza az országos pártértekezlet utáni somogyi feladatokat. A testület üléséről részletesen beszámol a So­mogyi Néplap. Budapesten megkezdődött a YSZ Katonai Tanácsának ülése GRÓSZ KÁROLY FOGADTA MÓEEN AHMAD QURESHIT Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta Moeen Ahmad Qureshit, a Világbank első elnökhelyettesét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Világbank magyarországi kor­mányzója. Somogyi pártmunkásküldöttség utazott Olaszországba Az Olasz Kommunista Párt Friuli-Venezia-Giulia tar­tományi bizottságának meghívására háromtagú somogyi pártmunkáskiildöttség utazott tegnap Triesztbe Tanai Imré­nek, a megyei pártbizottság titkárának a vezetésével. A delegáció négy napot tölt az olasz tartományiban, ta­nulmányozza a párt belső életét, s azt vizsgálja, hogyan lehetne szélesíteni a két megye között az idegenforgalmi és kulturális együttműködést. A Varsói Szerződés tagál­lamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsa Buda­pesten tártja soron követke­ző, 38. ülését. A tanácskozás­ra hétfőn hazánkba érkezett a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadsereg, a Román Szocialista Köztár­saság Hadserege és a Szovjet Hadsereg küldöttsége. A de­legációkat Mórocz Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár, va­lamint Tóth Tibor altábor­nagy, az MN vezérkari fő­nök első helyettese fogadta. A katonai küldöttségek rö­viddel megérkezésük után megkoszorúzták a Hősök te­rén a hazánk szabadságáért és függetlenségéért elesett Magyar Hősök Emlékművét, valamint a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet. A Katonai Tanács hétfőn délután megkezdte munká­ját Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter az MSZMP Központi Bi­zottsága, a magyar kormány és a Magyar Néphadsereg vezetése nevében köszöntötte a Katonai Tanács ülésének résztvevőit, akik Viktor Ku- likovnak, a Szovjetunió mar- salljának, az Egyesített Fegy­veres Erők főparancsnokának elnökletével ültek össze. A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a Katonai Tanács olyan idő­ben ülésezik, amikor a vi­lágpolitikában bonyolult fo­lyamatok mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb kérdés­ben, la leszerelés témaköré­ben a Varsói Szerződés, azon belül is elsősorban a Szov­jetunió ragadta magához a kezdeményezést. Ezt igazol­ják a szovjet—amerikai csúcstalálkozóik, a Iközepes- és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás, a ha­dászati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentésé­ről folyó tárgyalások előre­haladása, valamint az euró­pai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentését szol­gáló tanácskozás előkészíté- sénék eredményei. Mindezek melléit azonban — mutatott rá Kárpáti Ferenc — azt is /világosan llátni kell, hogy az enyhülési folyamat még nem vált visszafordíthatatlanná. Ezt igazolják, hogy a NATO vezető körei változatlanul folytatják korábban megin­dított fejlesztési programjai­kat, keresik annak lehető­ségét, hogy a leszerelésre, megsemmisítésre kerülő kö­zepes- és rövidebb hatótá­volságú atameszközök hi­ányát más, korszerű, hagyo­mányos eszközökkel pótol­ják. A VSZ (Politikai Tanácsko­zó Testületé ez évben Var­sóban megtartott ülésén is­mételten állást foglalt az enyhülési politika folytatása mellett — hangsúlyozta be­szédében a honvédelmi mi­niszter. Ennék értelmében erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mielőbb megkezdődje­nek és konkrét eredménye­ket hozzanak az Európában található haderők és fegy­verzetek csökkentéséről szó­ló tárgyalások, a kölcsönös biztonság szem előtt tartásá­val törekednünk kell az aszimmetriák megszünteté­sére, a haderők és fegyver­zetek /alacsonyabb szintjének kialakítására. Szövetségünk katonai vezetésére mindezek szellemében új, nagy hord­erejű feladatok hárulnak — mondotta befejezésül Kárpá­ti Ferenc. A Katonai Tanács ülésén — amelyen részt vesz Ana- tolij Gribkov hadseregtábor­nok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke — a tár­gyalóküldöttségeket Radnu Mincsev altábornagy, a Bol­gár Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese, Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár, Fritz Streletz ve­zérezredes, az /NDK Nemze­ti Néphadserege főtörzsének A nemzetközi pénzpiacokon javult a magyar gazdaság megítélése A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott tegnap Bartha Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank idei tevékenységé­ről és jövő évi feladatairól. Elmondotta: a népgazda­ság külső megítélése szem­pontjából kulcskérdés a terv­ben előirányzott feladatok teljesítése. A jegybank foly­tatja szigorú pénzügyi poli­tikáját, a IV. negyedévben az MNB további 17 milliárd forinttal csökkenti a refi­nanszírozási hitelkeretet, a kereskedelmi bankok hitele­zési lehetőségét. A külső pénzügyi egyensúly szem­pontjából fontos, hogy a fo­lyó fizetési mérleg hiánya a tervezetthez közel fog ala­kulni. Gondot jelent azon­ban, hogy a költségvetés hiá­nya a tervezett 10,4 milliárd forintot túllépi. A deficit azonban Bartha Ferenc sze­rint 15 milliárd forinton be­lül lesz. Az ország külső megítélé­sének az is lényeges szem­pontja, hogy mennyire ha­lad előre a tervezett libera­lizálási program. Az MNB szükségesnek tartja a bér-, az ár- és az importrendszer liberalizálását. Az MNB azzal számol, hogy jövőre némikép tovább javul a folyó fizetési mérleg helyzete, az idei 5—600 mil­lió dolláros hiány 4—500 millió dollárra csökken, bár a kormányprogram még úgy számolt, hogy jövőre a fize­tési mérleghiánynak 250 mil­lió dollárra kell mérséklőd­nie. Ilyen mértékű egyen­súly-javításra a gazdaság — a liberalizálási program vég­rehajtása /közepette — való­színűleg nem lesz képes. Am arra nincs lehetőség, hogy az egyensúly-javulás irányzata megváltozzon, jelentős egyen­súlyromlás alakuljon ki. Bar­tha Ferenc hangsúlyozta, hogy a liberalizációval pár­huzamosan, is mindenképpen szükség van a külgazdasági egyensúly javítására, az el­adósodás további fokozatos lassítására. Ezért csak akkor kerülhet sor a vállalati gazdálkodás jelenlegi szigorú pénzügyi feltételeinek fokozatos eny­hítésére, ha a kibontakozási program sikeres végrehajtá­sa következtében jelentkez­nek az eredmények a gazda­ságban. Az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre mindenképpen szük­séges az árszínvonal emel­kedésének ütemét csökkente­ni. Az idén a tervezett 15 százalék helyett az infláció éves mértéke eléri a 16—17 százalékot. Sikernek köny­velhető el, hogy a tervtől csak viszonylag kismértékű az eltérés. Az infláció jövőre az importverseny erősítésé­vel, a szigorú pénzmennyi­ség-szabályozással és a szi­gorúbb költségvetési gazdál- kodássat csökkenthető. így teremthetők meg a feltételek ahhoz, hogy éves szinten az inflációs ráta 12-15 százalék közé szoruljon. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésének, a reform- elképzelések megvalósításá­nak nemzetközi feltételei kedvezőek. Jövőre valószínű­leg folytatódik a tőkés or­szágokban kibontakozott konjunktúra. A nemzetközi pénzpiacokon javult a ma­gyar gazdaság megítélése az elmúlt egy év során. Nem­zetközi támogatást, élveznek azok a törekvések, amelyek Magyarországon a gazdaság­irányítás átalakítását, a pi­acgazdaság feltételeinek megteremtését célozzák. Ked­vező számunkra az is, hogy a Valutaalap legutóbbi köz­gyűlésén olyan döntés szüle­tett, hogy aktívabb támoga­tást kell adni a fejlődő és közepesen fejlett országok­nak az adósságprobléma alapvető okainak rendezésé­ben. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a népgazdaság idei külföldi adósságszolgá­latának finanszírozása már biztosított. ' A közelmúltban vett fel az MNB egy jelen­tősebb hitelt az NSZK-tól, tervezi 200 millió dolláros kölcsön felvételét Japánból, s tárgyalásokat folytat a Vi­lágbankkal a jelenlegi egy évre megkötött stand by- megállapodás hosszabb le­járatú szerződéssé átalakí­tásáról. lövőre a törlesztési kötelezettségek csökkennek, így az MNB a jelenlegi is­meretek szerint biztonságos módon meg tudja oldani az adóságszolgálat finanszíro­zását 1989-ben is. Éppen ezért Magyarország számára jelenleg nem jelenthet al­ternatívát az adósságok át­ütemezése. Ugyancsak nem lenne szerencsés megoldás az úgynevezett adósságkon­verzió, vagyis az, hogy tar­tozásaink fejében külföldi befektetők válnának magyar vállalatok résztulajdonosai­vá. Ezek kényszermegoldá­sok, amelyek jelentős vesz­teségeket okoznának. Ugyan­akkor mindenképpen szük­ség van a külföldi működő tőke bevonásának nagymér­tékű felgyorsítására. Az MNR elnöke szerint szükséges a monetáris irá­nyítás továbbfejlesztése. Eh­hez azonban elengedhetetlen egy jegybanki törvény meg­alkotása, amely pontosan meghatározza az MNB moz­gásterét, hatáskörét felelős­ségét, s ugyanakkor bizto­sítja a kormánytól való na­gyobb önállóságot. A hazai pénzügyi rendszerben több reformlépésre is sor kerül már jövőre. így elengedhe­tetlen a kereskedelmi ban­kok jelenlegi megkötöttsé­főnöke, nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes, Antonym Jasinski vezérezredes, a Len­gyel Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterének első helyettese, Nicolae Eftimescu altábornagy, a Román Szo­cialista Köztársaság Hadsere­ge /vezérkari főnökének első helyettese, Mihail lvanovics Szorokin hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese, Karel Rusov vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­niszterének első helyettese vezetik. A tanácskozás előrelátható­an szerdán fejezi be munká­ját. geinek felszabadítása. Szük­ség van arra, hogy ezek a pénzintézetek bekapcsolód­hassanak a lakossági hite­lek folyósításába, a deviza- műveletekbe. Ennek érde­kében azonban meg kell változtatni a lakásfinanszí­rozás rendszerét. Az elkép­zelések szerint úgynevezett lakásalapot hoznak létre, amely átveszi a már koráb­ban folyósított kedvezmé­nyes lakáshitelek finanszí­rozását. A pénzellátás biz­tosítására az alap kötvénye­ket bocsáthat ki normál pénzpiaci kamattal. A ‘ked­vezményes hitelek kamatá­nak és a kötvények pénz­piaci kamatának különböze­iét a költségvetés kiegyen­líti. Az új rendszerben la­kást építők, -vásárlók már megváltozott feltételekkel, a normál piaci kamatviszo­nyok közepette juthatnak hitelekhez. A kereskedelmi bankok fontos szerepet kapnak a tervezett korlátozott deviza­piac kialakításában is. Az import-liberalizálás előreha­ladtával a magyar vállala­tok a devizát a kereskedel­mi bankoktól vásárolhatják meg. Ennek részletein, pon­tos szabályozásán azonban még dolgoznak a szakembe­rek. Mindenképen meg kell akadályozni a forint kon­vertibilis valutához, viszo­nyított kettős árfolyamának kialakítását, illetve a forint jelentős leértékelését. Ezt a szigorú pénzügypolitika kö­vetkezetes érvényesítésével kívánják elérni — mondta az MNB elnöke. A közélet hírei Készváttávirat /Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki részvétét Franz Joseph Stra­uss, a Bajor Szabad Állam miniszterelnökének, a CSU elnökének elhunyta alkalmá­ból dr. Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárjá­nak és a Bajor Szabad Ál­lam kormányának. Új KNEB-tagok A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jassó Mi­hályt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság tagját e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg Szemők Józsefet és dr. Sziklai Antalt a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjává megválasz­totta. Felmentések - kinevezések A Minisztertanács Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesét 1988. december 31-i hatály- lyal, dr. Palkovits Rezsőt, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettesét 1988. szeptem­ber 30-i hatállyal — érdeme­ik elismerése mellett, nyug­állományba vonulásukra te­kintettel — beosztásukból felmentette. A Minisztertanács dr. Ta­rafás Imrét 1988. október 1- jei hatállyal a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettesévé, 1989. január 1-jei hatállyal az MNB első elnökhelyette­sévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Szál­kái Istvánt 1988. október 1- jei hatállyal, dr. Kontár La­jost 1989. január 1-jei ha­tállyal a (Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé ki­nevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom