Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

4 Somogyi Néplap 1988. október 28., péntek Á megyei népfrontbizottság napirendjén A vízműtársulatok alakítása, működése A víziközmű-társulatok alakításának és működésé­nek problémáiról tárgyait tegnapi elnökségi ülésén a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága. Molnár István, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezető-helyettese tá­jékoztatójában elmondta, hogy a megye települései közül 186-ban van közműves ivóvízellátás és az év végéig további tíz település jut egészséges ivóvízhez. 87,3 százalékos az ellátottsági mutató: ez megegyezik az országos átlaggal. Műszaki hónap Siófokon Az idén 12. alkalommal rendezik meg Siófokon a műszaki és közgazdasági hó­nap eseménysorozatát októ­ber 19-től november 25-ig. 1968. november 25-én ala­kult meg a városban az első tudományos egyesületi helyi csoport. Azóta már nyolc ilyen tevékenykedik Siófo­kon. A legfiatalabb a múlt évben életre hívott Neu­mann János Számítógéptu­dományi Társaság városi szervezete. — Melyek a főbb témakö­rei az idei műszaki és köz- gazdasági hónapnak? —kér­deztük Meggyes Gábortól, az MTESZ siófoki intézőbizott­ságának titkárától. — A jelzett időszakban összesen tizenha# előadást szervezünk. Ezek zöme a város vállalatainak és intéz­ményeinek napi gondjaihoz, eseményeihez kapcsolódik, az elért eredményeket mu- tartja be, iletve ismerteti a fejlesztési elképzeléseket, irányokat. Több előadás fog­lalkozik a számítógép alkal­mazásának lehetőségeivel, például a tanácsi ügyinté­zésben, nyilvántartásban, a mérnöki tervezésben, fej­lesztésben, vagy a gázszál­lításban. Igen érdekesnek ígérkezik a siófoki vasútál­lomás korszerűsítésének megvitatása. Itt például még mindig lehet szó esetleges kisebb tervmódosításokról. A fogyasztók számára is hasz­nos ismereteket adhat a Dédész üzemigazgatóságánál működő elektrotechnikai egyesület programja. Elő­adásuk többek között köz- világítási érintésvédelemmel, új bekapcsolásokkal és a mé­rőhely szabványosításával foglalkozik, konzultációs formában. Az energiagazdál­kodási tudományos egyesü­let tagjai ezúttal a föld­gázszállításban a közeljövő­ben alkalmazásra kerülő új földgázszagosító anyagról tá­jékoztattak. Ez a progra­munk számít szakmai ber­kekben a legjelentősebbnek, amelyre az ország más tá­jairól is érkeznek szakembe­rek. — Manapság előtérbe ke­rült a környezetvédelem, környezetkímélés, környe­zetszennyezés kérdése. Ez a tudományos tanácskozásso­rozat mennyiben foglalkozik ezekkel a témakörökkel? — Több előadásunk kap­csolódik a környezetvéde­lemhez. Ilyen például a „Csapadékvíz elvezetése és hasznosítása a Volán-nál” című, valamint két másik ,/vizes” előadás. A „DRV-nél folytatott műszaki fejleszté­si tevékenység a vízminőség­védelem és .ál környezetvéde­lem szolglatában”, valamint „A vízftechnológla változási lehetőségei a nyersvízminő­ség függvényében” című. Ez utóbbiban szó lesz például a Balaton-víz laboratóriumi vizsgálati eredményeinek felhasználásáról. A rendezvénysorozat utol­só előadására az 1968. no­vember 25-én megalakult el­ső tudományos egyesületi csoport két évtizedes jubi­leumán kerül sor. A csatornázás és a szenny­víztisztítás terén jóval sze­rényebbek az eredmények. A megye lakosságának alig egyharmada él szennyvíz- csatornával ellátott terüle­ten. Említésre méltó fej­lesztés csak a Balaton-par- ton, Marcaliban és Igáiban volt. A belterületi vízrendezés fejlődése a leglassúbb. Tár­sulati beruházásra csak Sió­fokon és Csurgón került sor. Ennek oka a lakosság nagy anyagi leterheltsége, vala­mint az, hogy sokan nem látják ennek a fontosságát. A lakossági hozzájárulás a vezetékes ivóvíz bevezetésé­hez átlagosan 30—35 ezer fo­rint családonként, a csator­názáshoz 40—45, míg a bel­területi vízrendezéshez 8— 10 ezer forint. Vannak kirí­vó esetek is. Visz község ve­zetékes vízellátásáért a jo­gi személyek ötvenezer fo­rintot fizettek érdekeltségi hozzájárulásként. Kirívó esetekre hívta föl a figyelmet hozzászólásában Papp Imre, Inke elöljárója. A községben sok az ala­csonynyugdíjas, idős ember. Rajtuk kívül a legtöbb ter­melőszövetkezeti tag és al­kalmazott, aki örül ha há­romezer forintot hazavisz. Ezért szeretnének a közmű­vesítés költségéből minél többet lefaragni és társadal­mi munkát is vállaltak en­nek érdekében. Ennek elle­nére közölték velük, hogy így is,’ úgy is, 30 ezer forint a telkenkénti érdekeltségi hozzájárulás. Ugyanakkor jogszabály írja elő, hogy a társadalmi munka ' értékét ebből le kell vonni. A vitában számos problé­ma merült föl még ezen kí­vül. Dr. Kanyar József el­nökségi tag találóan „köz- kifolyós vízügyi kriminek” nevezte hozzászólásában az elhangzottakat. Szerinte ez nem már, mint a vidéki Ma­gyarország lekezelése. Ezért a népfronton belül egy ez­zel foglalkozó munkabizott­ság létrehozását javasolta, amit azzal is indokolt, hogy megyénkben ne forduljon elő a szegedi példa. Szó esett a meglevő rend­szerek működésének gond­jairól is. A megyében lévő ivóvizek nagy része, vastar­talmú. Barcson például en­nek mértéke eléri a két szá­zalékot is. A vastalanítás je­lenlegi módszere pedig csak az egy százalék alatti tisztí­tására alkalmas. Ezenkívül az ehhez szükséges kavics­töltet félévenkénti cseréje százezer forintba kerül. Ezért más módszert kell be­vezetni. Tóth József, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat megyei üzemigazgatója hozzászólá­sában kitért arra, hogy egy nagyobb beruházás kereté­ben elmaradnak nagyon fon­tos részberuházások, amit aztán később kell pótolni, mert kiderül, hogy különben működésképtelen a rendszer. Rostás Károly, a megyei népfrontbizottság elnöke ösz- szességében szintén javasol­ta a munkabizottság létreho­zását. Ezt az elnökség egy­hangúlag elfogadta. Teljes (hálózatrekonstrukciót hajt végre a Dédász Tapsony- ban, A régi, fából készült villanyoszlopokat betonra cseré­lik iki. A beruházás 'több mint kétmillió forintba kerül Perben a szomszéddal A mai ítélkezési gyakorlat legnehezebb kérdése annak megválaszolása, ' hogy a szomszéd milyen behatást köteles még eltűrni, tehát hol a határ, amely után bir- tokháborítási panasszal for­dulhat a sérelmet szenvedő fél a szakigazgatási szerv­hez, vagy pedig a bíróság­hoz. Főként a szomszédjog általános szabályának gya­korlati alkalmazása jelent problémát a bíróság számá­ra. A törvény szerint „a tu­lajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait, szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jo­gaik gyakorlását veszélyez­tetné.” Egy általános körül­írással a törvény a bírói gyakorlatra bízza annak el­döntését, hogy konkrét eset­ben milyen magatartás mi­nősül „olyan magatartás­nak", amely a törvénybe üt­közik. A bíróságnak figye­lembe kell vennie, hogy minden olyan cselekmény, amely a helyi viszonyok, a közfelfogás és a szocialista együttélés szabályai szerint sérelmes áthatást jelent a szomszéd telkére, jogellenes. Mégis az előzőekben mon­dottak miatt akadnak olyan bírói döntések, melyek egy­mással ellentétesek. Ilyen esetben játszik fontos szere­pet a Legfelsőbb Bíróság egységes joggyakorlatot elő­mozdító tevékenysége. A fák árnyékoló hatása miatt in­dulnak a leggyakrabban pe­rek. A kialakult ítélkezési gyakorlat a városok, közsé­gek belterületén a fák ki­vágásának követelését csak különösen indokolt esetben engedi meg, akkor is, ha a fák közel vannak a határvo­nalhoz. A fakivágásra való kötelezésnek csak akkor le­het helye, ha megállapítható, hegy az a szomszédnak lé­nyegesen nagyobb kárt okoz, mint amilyen előnyt a tulaj­donosnak jelent. Az árnyé­kolással okozott kár megté­rítését a szomszéd természe­tesen követelheti. Az is a szomszédjog meg­sértése, ha a tulajdonos a telkén úgy építkezik, hogy azáltal a szomszéd ingatlan használhatóságát lényege­sen csökkenti. Az ezzel oko­zott kár leggyakoribb esete a szomszédos telek, a szom­szédos épület beárnyékolá- sa, s a szomszédos telekről és főleg az azon levő épület ablakaiból való kilátás el­vonása. Sajnos a kilátás el­vételéhez néha . segítséget nyújt az építésügyi hatóság is. Ebben a körben kialakult az az egységesnek mondha­tó bírói gyakorlat, hogy az építtetőt kártérítési kötele­zettség terheli, ha indoko­latlanul, telkének olyan ré­szén és úgy épít, hogy ezzel a szomszéd jogai gyakorlá­Gyümölcsfák telepítése előtti teendők A gyümölcsfa- és szőlőolt­ványok beszerzésekor figye­lembe kell venni a Legfonto­sabb minőségi • követelmé­nyeket, melyek a leendő gyümölcsfa, szőlő értékét és egészségi állapotát hosszú időre meghatározzák. Fel­hívjuk a kiskerttulajdono- sok figyelmét, hogy semmi­lyen körülmények között se vásároljanak zugfaiskolák­ban, zugárusoknál. Az érvényes jogszabályok értelmében — amelyek a te­lepítők érdekeit védik — csak államilag ellenőrzött, engedélyezett faiskolákban kitermelt oltványokat sza­bad forgalomba hozni. Vá­sárláskor feltétlenül győ­ződjünk meg arról, hogy az eladásra kínált facsemete, szőlőoltvány, díszcserje stb. el van-e látva növényegész­ségügyi bizonyítvánnyal. A gyümölcsfacsemeték, a gyü­mölcsbokrok, a bogyós gvü­Növényvédelem mölcsűek gyökeres dugvá­nyai, a szőlőoltványok vá­sárlása során csak a fej­lett, fajtaazonos, egészséges szaporítóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan növésű, fagykárt szenvedett, sérült vagy a kártevők-kár- okozók különböző fejlődési alakjával fertőzött növénye­ket ne vásároljuk meg !. A gyümölcsfákon, gyü­mölcsbokrokon különösen a kaliforniai pajzstetű, gyö­kérgolyva, lisztharmat, mál­nánál a vesszőfoltosság, sző­lőnél a. szőlőatka- és akác- pajzstetű-mentességre kell különös gonddal ügyelni, ne­hogy a fertőzött anyaggal behurcoljuk kertünkbe va­lamelyik károsítok Egész­séges szaporítóanyagot hasz­nálva minimálisra csökkent­hető a fertőzés behurcolá- sának veszélye. Telepítés előtti talajforga­tás, talajmunkák végzésekor győződjünk meg a talajlakó kártevők — cserebogárpajo­rok, drótférgek, mocskospa­jorok, vincellérbogár — lár­vák egyedszámáról. Ha négyzetméterenként, illetve kiásott gödrönként 2—3 lár­vát találunk, a talajfertőtle­nítést még ültetés előtt vég­re kell hajtani. A talajfer­tőtlenítésre száz négyzet- méterenként a Diazon 5 G 35 dkg-os vagy a Galáthion 5 G 30—40 dkg-os adagját használjuk. A kiszórást kö­vetően a készítményeket azonnal be kell dolgozni a talajba, olyan mélységben, amelyben a talajlakó kárte­vőket észleljük, lehetőleg úgy, hogy a kijuttatott ké­szítmény a megvédendő nö­vény gyökérzónájának mely­ségébe kerüljön. sát (így a kilátást) veszé­lyezteti. A felelősség alól nem mentesíti az, hogy az építésügyi hatóság engedé­lye alapján építkezett, mert az építési engedély csak az építkezés államigazgatási feltételeiről dönt, a tulajdo­nosnak azonban ezen felül kötelessége, hogy eleget te­gyen a szomszédjogi szabá­lyokból eredő követelmé­nyeknek is. Az építkezéssel kapcsola­tos szomszédjogi perekben előfordul, hogy kérik az épület lebontásának elrende­lését. Ennek azonban igen kivételes esetekben és akkor lehet helye, ha nem sérti az okszerű gazdálkodás • kö­vetelményeit. Az elégtétel leggyakrabban alkalmazott módja a kártérítés, a kár összege pedig rendszerint a szomszéd ingatlanban bekö­vetkezett értékcsökkenéssel egyenlő. A szomszédjogi pe­rek között találkozunk kör­nyezetvédelmet érintő kér­désekkel is. Megnőtt a kis­vállalkozók száma, elszapo­rodtak üdülőhelyeinken a kifőzdék, valamint a szerző­déses vendéglátó * egységek, diszkók, kocsmák. Köztu­dott, hogy olyan vendéglátó egységben, ahol szeszes italt is mérnek, hangoskodók és részeg emberek is előfordul­nak. A kifőzde üzemelteté­séhez olyan szagok és zajok is járulnak, melyek a szom­széd számára kellemetlenek. A bírói gyakorlat szerint a sérelmet szenvedő szomszé­dok joggal igényelhetik, hogy az üzemeltetők a lehetséges mértékben igyekezzenek megkímélni őket üzletük környezeti ártalmaitól, fő­ként a nem kívánt szag- és zajhatástól. A birtokháborítási perek birtokvitákat, határvitákat is takarnak, ahol gyakran csak 10—20 cm-ekért folyik a perlekedés. A bíróságokon előforduló ügyekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy élnek még nálunk pereskedő haj­lamú emberek, akik „füle- müle"-pereket indítanak olykor semmiségek miatt a szomszédaik ellen. Az em­ber a szomszédját nem válo­gathatja meg. Ha valamely kérdésben a két szomszéd között vita keletkezik, előbb maguknak kell a vitát ren­dezni. A haragvó, egymással civakodó embereket csak sajnálni lehet, mert kezük­ben van a megoldás kulcsa, csak ezt nem akarják felis­merni ! Dr. Jordanics József (Vége.) HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyeletek Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társ­községeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Mosdós (kórház). Tel.: 77- 055 (Nagyberki, Baté). Tab (egészségház). Kos­suth u. 60. Tel.: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a többi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatoni öldvár (rendelő). Tel: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi- kár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyan­ott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórház­ban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Te!.: 44. Nagyatád (körzeti rende­lő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig, szombaton 8^01 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 óráig. Kaposvár, szolgáltató­ház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 órá­ig. Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatoniöldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csoko­nai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, pyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákó­czi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasár­nap 8—14 óráig. Tab, Kos­suth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szomba­ton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tar­tási időn túl ügyeleti szol­gálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltató­ház) gyógyszertárat. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: Dr. Várfal- vai Csaba, iBabócsa, (Tel.: 9.), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (Tel.: 300.), dr. Visnyei Lajos, Homok- szentgyörgy (Tel.: 20.). Kaposvári kerület: Dr. Kovács József, Nagybajom, (Tel.: 54.), dr. Hild József, Szentgáloskér (Tel.: 2.), dr. Papp Mária, Somogyjád . (Tel.: 27.), dr. Szekeres Gyu­la, Kaposvár, Pázmány P. u. 36 á. (Tel.: 12-698.), dr. Ba­lázs Péter, Ráksi, dr. Ke­lemen Kálmán, Kaposvár, Kodály Z. u. 18. Marcali kerület: Dr. Vizi Jenő, Tapsony (Tel.: 26.), dr. G. Nagy Dezső, öreglak, dr. Bánkú ty József, Kéthely (Tel.: 36.), dr. Gombos Zol­tán, Sávoly (Tel.: 3.). Nagyatádi kerület: Dr. La­jos Balázs, Nagyatád, dr. Fülöp Endre, Segesd (Tel.: 3.), dr. Hegyi Flórián, Ber- zence (Tel.: 20.). Siófoki kerület: Dr. Szi- gethy László, Siófok, Szép­völgyi u. 21. (Tel.: 11-494.), dr. Ruff Flórián, Bábonyme- gyer (Tel.: 20-848.), dr. Bog­dán Tibor, Kisbárapáti, dr. Lövey László, Balatonszárszó, (Tel.: 40-511.). Az ügyeletes szolgálat ok­tóber 29-én reggel 8 órától 31-én reggel 8 óráig tart. A Kaposvári Állatkórház 24 órás ügyeletet tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom