Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
4 Somogyi Néplap 1988. október 27., csütörtök f Egyesületeket alapítanak Öntevékenységre alapozott falufejlesztés vember elsejére kell elkészülniük. Ennek során a födém, az ajtók, ablakok, a csempeburkolat és a padozat cseréjét végzik el. Utána a teljes épületgépészeti és technológiai felújítás következik. A Pécsi Tejipari Szolgáltató Vállalat két új gépet helyez üzembe. Eddig kézzel csomagolták a trappista és a Balaton sajtot Csurgón. így végezték a sózást is. A magyar gyártmányú konténeres sózóberendezés már nem igényel kézi beavatkozást. A 35 millió forintos beruházással megoldódik a szennyvíz elvezetésének gondja ás. Korábban a szennyvíz tisztítás nélkül került a Máriás-patakba. Az új szennyvíztisztító a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Ennek szerelését a Pécsi Vízügyi Igazgatóság szakemberei végzik. Az átadásig a Tejipari Vállalat kaposvári üzeméből érkezik Csurgóra a tej. Ott préselik, sózzák, szikkasztják a-sajtot is; csupán énlelés és csomagolás végett szállítják a belső-somogyi nagyközségbe. Sokan és sok fórumon szorgalmazzák évek óta a falvak megtartó erejének növelését, a fejlesztés szervezettebbé tételét. Éppen ezért érdekesek azok a javaslatok, amelyeket az Országos Tervhivatal állított össze a magyarországi falufejlesztési program kidolgozására és elindítására a Hazafias Népfront Országos Tanácsának támogatásával. Sólymos Endrével, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársával arról beszélgettünk, ami a településpolitikai munka- bizottság vitafórumán szó- " ba került. — Egyetértettünk azzal, hogy Magyarország vidéki területei az elmúlt évtizedekben széles körű változásokon mentek át. A jelentős fejlődés ellenére azonban az eredmények nem minden területen jók, így a vidéki környezet és annak hagyományos élete több szempontból veszélybe került. A főbb társadalmi-gazdasági folyamatok — mint az iparosítás, a mezőgazdaság fejlődése — egyes térségek tartós gazdasági visszaesése, az urbanizáció, a településfejlesztés aránytalanságai, az elvándorlás, az elöregedés és sok minden más változás nyomán a hagyományos vidék- és falukép, a társas együttélés kultúrája felbomlott. A kedvezőtlen tendenciák szinte általánosak, s ezek egyaránt fenyegetik a hátrányos és a gyorsabban fejlődő vidéki településeket és területeket. Fontos az a megállapítás, hogy e területek értékcsökkenése pótolhatatlan veszteségeket jelentene a természeti és kulturális örökség szempontjából az eljövendő nemzedékek, a városi és a falusi lakosok számára. — Mit várhatunk attól a településfejlődési, -fejlesztési programtól, amelynek a kidolgozását ajánlják? — Elősegítené a település- hálózat arányos fejlődését, a falvak fejlődésének meggyorsulását, a falvak fejlesztésének jobb összehangolását és tervezését, a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében a helyi közösségi tevékenység megélénkítését. Valóban szépek az elképzelések, a javaslatok, azt azonban a f óraműnkön is megkérdezték, hogy ha esetleg lesz központi és megyei pénzalap ennek a programnak a megvalósítására, miként különítik el ezeket a pénzeket. — Különösen érdekes az az elképzelés, hogy nagy ön- tevékenységre alapoz az Országos Tervhivatal és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is. — Megfontolandó az a javaslat, miszerint fel kell rázni és arra kell ösztönöz• ni a lakosságot, hogy beavatkozzon saját településének ügyeibe, törődjön jobban lakóhelyi környezete fejlesztésével. Tehát a hangsúly átkerül arra, hogy mit tehet ő azért a településért és tájegységért, ahol él és dolgozik. Fontos szerepet kapnak a községszépítő és egyéb egyesületek is e program megvalósításában. Arról is szó van, hogy ezek véleményezési, beleszólási, esetenként vétójoggal rendelkezzenek a hosszú távú érdekeket képviselve. A tervezett központi pénzalapból például pályázattal lehetne bizonyos összegeket megkapni, s ebben is szerepük lenne. A falufejlesztési mozgalom ugyanis elsősorban az öntevékenységre épülne. A vitafórumon is egyetértettünk azzal, hogy a népfrontbizottságoknak megvan a lehetőségük egy ilyen mozgalom elindításához. Azt persze érdemes tovább vizs- ^ gálni, hogy mennyire lehet elvárni az öntevékenységet a falutól, a segítséget pedig az egyesületektől. Akik a Ba- laton-partról vettek részt a vitafórumon, azt mondták, hogy már nem érdekük az üdülők tömegének a növelése, tőlük különös öntevékeny fejlesztést ne sokat várjanak. Mások szerint a társadalmi munkavégzés készsége is kisebb. — Mi az, amit jónak tartanak a falufejlesztés érdekében ? — Elsősorban a vállalkozás lehetőségét emelték ki. Az ádándiak és a lábodiak is ezt tartják fontosnak, saját törekvéseik alapján is. Itt a tanács a helyi kisebb beruházások megvalósításától az idegenforgalmi fejlesztésig sok mindenben kezdeményező. Elhangzott olyan vélemény, hogy a mozgalom majdani megalapozásához arra van szükség: vállalkozzanak az intézmények, az iskolák és mások is. Az ádándiak részvény- társaságot szerveztek golfpálya építésére, s közben jut idő a lakóházak szépítésének szorgalmazására is az idegenforgalom érdekében. — Voltak-e nagyobb kifogások? — Természetesen. A program támogatás, pénzalap nélkül „nesze semmi, fogd meg jól”. Aztán az is szóba került, hogy legalább húsz évet késett ez a kezdeményezés; akkor még a különféle szervezetek, intézmények ott voltak a falvakban. Ettől függetlenül e program meghirdetésének még a fogyó falvakban is meglehet a lélektani hatása. Ha tényleg lesz pénzalap a falufejlesztésre, nagyon fontos, hogy itt legyen a megyében, közel a településekhez. Megjegyezték még, hogy az öntevékenységet egy kicsit későn kapják a falvak, eddig mindént- felülről irányítottak. Minden attól függ, hogy az egyesületek mindenhol megalakuljanak s vállalják a kezdeményezést, mindenkivel összefogva, aki támogatni tudja a falvak fejlesztését. Ez a mozgalom — mondta Sólymos Endre — azokban a somogyi falvakban, ahol megvannak a föltételek, máris elindulhat; nem kell várni semmire. L. G. Sajtüzemi rekonstrukció Félidejéhez érkezett a csurgói sajtüzem rekonstrukciója. Bencsik Tibor üzemvezető elégedett az építők munkájával: — Egy hónap múlva tető alá kerül az új épület. A régiben a csempézés és a gépek (beszerelése van hátra. Ha így folytatják a munkákat a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat munkásai, a tervek szerint május elsején meglesz az átadás. Az építési munkákkal noJól halad a munka AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Antennák és vételi lehetőségek Biczó József (Kaposvár, Honvéd u. 5. H/2.) október 12-i levelében a Honvéd u. 1—9. sz. épület antennájának állapotát, és szövetkezetünk ezzel kapcsolatos intézkedését kifogásolta. A házban hosszú ideje vannak vételi gondok. Ez szakemberek véleménye szerint elsősorban az antenna helyzetére (alacsony az épület) vezethető vissza. Az IKV által üzembe helyezett liftügyeleti rendszer a Graz II. adás vételében okozott gondot. Az IKV-nál meglévő mérési jegyzőkönyv bizonyítja, hogy nem közvetlen zavarásról, hanem az anten- naerősítők konstrukciójából adódó közvetett hibáról van szó. A Magyar Posta Pécsi Zavarvizsgáló Állomásával, az IKV vezetőivel és szakembereivel, valamint más szervezeteknél dolgozó szakemberekkel is tárgyaltunk a további teendőkről, A kapott információk alapján 1988. június 30-án megrendeltük a Kaposvill-nél a zavar megszüntetését. A munkát —alkatrészhiány miatt — csak szeptember végén tudták elvégezni. Erről Biczó Józsefet panaszának megírása előtt személyesen tájékoztattam. Az antennarendszer sajnos ma sem működik tökéletesen. További javítása csak jelentős többletköltséggel oldható meg. Ezért javasoltam az október 3-i lakógyűlésen az IKV antennarendszerhez való csatlakozást. Ezt korábban több lakótársunk is kezdeményezte már, mert így lesz lehetőség a későbbiekben a műholdas adások vételére. A csatlakozásról lakótársaink írásos szavazással fognak dönteni. Tisztelettel : Ács iSándor a Kadinyin Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója A Kulinyin Lakásfenntartó Szövetkezet vezetőségének felajánlottuk az IKV kezelésében levő nagyközösségi antennarendszerre való rácsatlakozást. Az antenna- rendszer jelenleg a Honvéd u. 11. sz. alatti épületig van kiépítve. Információink szerint a Honvéd u. 1., 3., 5., 7., 9. sz. épületek tv-an- tennarendszerének jelszintjével van gond. Közöltük, hogy a rácsatlakozás várható költsége 3000 forint, a havi karbantartási és átalánydíj összege lakásonként 20,70 forint. Az IKV kezelésében levő nagyközösségi antennarendszerről üzemelő lakások használói a vehető programok számától függően havi karbantartási átalánydíjat fizetnek. Amennyiben szolgáltatásunkat igénylik, szerződést kötünk, mely tartalmazza a tv-vételek biztosításának feltételeit, a megrendelő és az IKV feladatait. Tervezzük, hogy a távközlési műholdak által sugárzott műsort is biztosítjuk. E feladatok szervezési munkáit megkezdtük. Az IKV személyfelvonóval ellátott épületeiben liftügyeleti dicspécser rendszert épített ki. A beérkezett panaszok alapján megvizsgáltattuk a Honvéd utcai berendezéseinket. Műszaki probléma volt az adatátviteli rádióknál 1988. április, májusban, melyet a kivitelezővel kijavítattunk. Ezután megbíztuk a Posta Rádió, Televízió Műszaki Igazgatóságának Országos Rádióeílenőr- ző Üzemét, hogy a helyszínen vizsgálja meg a beépített berendezéseinket. Megállapításaik szerint a berendezés megfelel a Magyar Posta műszaki előírásainak. Tehát a tv^antennajelek hibáit nem az IKV liftügyeleti diszpécserrendszere okozza. Szakembereink megtekintették a jelenleg üzemelő TÁV 2001-es antennarendszert. Ez kézi szabályozású, tehát beszabályozását, illetve utánállítását, karbantartását sűrűbben kell elvégezni, vagy automatikus szabályozók beépítése szükséges. Tisztelettel : Otolecz Árpád termelési igazgatóhelyettes Kakaskodó fiatalok Majdnem emberéletbe került Az alig 18 éves Papp Lajos és a 17 éves R. János, aki Kaposváron, a Honvéd utcában, illetve a sávházban lakik, tisztes családi környezetben nőtt föl. Februárban együtt ünnepelték meg a nagy eseményt: Papp Lajos hivatásos gépjárművezetői jogosítványt kapott. Az italhoz nem szokott fiataloknak hamar fejükbe szállt a szesz. Bizonyára ennek is része volt abban, hogy a hazafelé tartó Papp Lajos kocsifosztogatónak nézett egy fiút, aki békésen igye- 'kezett az otthona felé. Egy Épül a brit-francia csatornaalagűt Az 55 méter átmérőjű, csaknem 70 méter mély főbejárati aknához vezető egyik alagút a. Calaistól mintegy 10 kilométerre fekvő helységnél. A La Manche csatorna alatt épülő, a tervek szerint 1993-ban elkészülő alagút hat járatán közúti járművek szállítására is alkalmas, különleges vonatok 30 perc alatt teszik majd meg a brit és a francia partok közötti távolságot kocsi mögül lépett ki, s az ittas fiatalembernek ez elég volt: a fiú után eredt, és megütötte. Időközben odaért R. János és egyik barátjuk. A megtámadott fiú segítséget kért tőlük, majd futásnak eredt. A többiek utána. Az utóbbi kettő azért futott, hogy Pappot visszatartsa. A fiú otthonához érkeztek, az üldözött fölszaladt az emeletre elmondta a bátyjának, hogy mi történt. Az haragra gerjedt, s egy láncos bottal lement a lépcsőházban várakozó társasághoz. Távozásra szólította fel őket. R. János erre lökdösni kezdte. A nagyfiú azonban kitért előle, s inkább az öccse támadójával kezdett verekedni: kivonszolta az utcára, s ott összeakaszkodtak. R. János addig rugdosta, lökdös- te az ismeretlen fiút, amíg az megszédült, felkászáló- ,dott és befelé indult a házba. Papp Lajos ekkor hátulról megszúrta. A sérült fiú megfordult, és a láncos bottal megkergette támadóit. Közben azonban fokozatosan gyengült. Szerencséjére a szúrást fölfogta az egyik bordája, és a sérülése így 8 napon belül meggyógyult. Papp Lajost életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte a megyei bíróság és 5 ezer forint pénzbüntetésre. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztették. R Jánost garázdaság vétsége miatt próbára bocsátották. Dr. Ujkéry Csaba büntetőtanácsa az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta : föltehetőleg maga az eljárás is tanulsággal szolgált, a fiataloknak — ez tűnt ki a tárgyaláson tanúsított magatartásukból is. Az elsőrendű vádlott ítélete nem jogerős, a másodrendűé jogerős.
