Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
1988. október 25., kedd Somogyi Néplap SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT Bizet, a Carmen zeneköltője Azt is mondhatnánk, Bizet sorsa tipikus művészsors. Mint oly sok pályatársát, őt is elkerülte életében a siker. Mellőzöttség, anyagi gondok, bukások, meg nem értés kísérték életét. Művei halála után kezdték meg diadalútjukat. Bizet a zenetörténet egyik legtragikusabb sorsú alkotója volt — írta róla Pernye András. — Egyikét kivételtől eltekintve, minden műve megbukott, mivel kora nem értette meg fontos stílusreformjait. Jelentősége abban áll, hogy realista, életszerű művészetet szegezett szembe a francia nagyopera stílusával. Igaz, a nagyközönség ma is, mint egyetlen opera, a Carmen zeneszerzöjeként ismeri Bizet nevét. Pedig a Carmen már az életmű betetőzése. Amikor 1875 márciusában bemutatta a párizsi Opera Comique, a mű csendben, közönség- és kritikai visszhang nélkül megbukott. Ez a kudarc az amúgy is gyenge . egészségű zeneszerzőt annyira megrendítette, hogy nem sokkal később, 1875 júniusában meghalt. Ám nem telt el egy fél év sem Bizet halála ótav amikor a bécsi opera diadalra vitte a Carment- És ettől kezdve az európai operaszínpadok kedvelt repertoárdarabja lett, dollamai meghódították a közönséget és a kritikusokat. Gyakran és sokféle felfogásban adták elő a művet. Budapesten egy évvel a bécsi bemutató után tűzte műsorára a Carment az Operaház. A Carment aztán sokan és sokat méltatták. Egyik kritikusa szerint Bizet fő műve, a Carmen úgyszólván elődök nélküli remekmű. ’ A német későromantika és a francia koraímpresszionizmus zenei hatásai mellé a francia naturalista dráma színpad- technikája és problematikája társult: a Carmen színpadán kisemberek jelennek meg, gesztusaik -kevésbé fennköltek, de sokkal szenvedélyesebbek. Carmen (szinte a hisztériáig feszített) figurája már-már széttöri a francia operaformát; a cselekmény egybeková- csolását már csak a zenekar tudja biztosítani időről időre visszatérő motívumokkal és egy-egy jelenet vagy ária szigorú formájával. Nietzsche Wagnerből kiábrándulva gyógyírként a Carment javasolta, mint üdítő déli zenét, amely megszabadít a nedves észak nyomasztó bűvöletétől. (Annál is furcsább ez az ellentét érzékelés, mert kritikusai Bizet Carmenját és a korábbi Djamileh című egyfelvoná- sos operát „zabolátlan wag- nerizmusa” miatt utasították el.) A Carmen diadalútja nyomán sorra kerültek elő a feledés homályából Bizet művei, operái, a Gyöngyhalászok, a Djamileh, az Ar- les-i lány. A ma is népszerű C-dúr szimfóniája, amely- lyel 1855-ben kezdett Bizet foglalkozni, de csak 1935- ben mutatták be. Számos . müve, köztük keringők, nyitányok, kórusművek, fugák, prelüdök, dalok, csakúgy mint a. Csodadoktor című vígopera, máig kiadatlan. A most 150 éve, 1838. október 25-én született Georges Bizet-t a múlt század egyik legnagyobb francia ze- neszerzQjeként tartja nyilván a világ. ZenészCsaléd- ban nőtt fel, s már kilencévesen a párizsi Conserva- torie növendéke a zongora és zeneszerzés tanszakon. Tanárai voltak többek közt Gounod és Halé%y. Halévy később is egyengette Bizet pályáját és leányát is feleségül adta a zeneszerzőhöz. A konzervatórium elvégzése után Clovis és Clotilde című kantátájával elnyerte a Római-díjat. Olaszországi tartózkodása idején mutatták be Párizsban az első operáját, a Csodadoktort. (Az Opera Comique által hirdetett pályázaton 78 pályamű közül Bizet és Le- cocq nyerte a megosztott első díjat.) 1860-ban Bizet visszatért Párizsba. Anyagi gondok, meghiúsult bemutatók, félbemaradt müvek (a Rettenetes Iván című opera) jelzik ezeket az éveket. Ekkor született egyik főműve, a Gyöngyhalászok, amely bemutatója után csak 18 előadást ért meg. A zeneszerző halála után viszont annál népszerűbb ez az opera is. ^ És végre egy kis siker, a Walter Scott novelláján alapuló opera, a Perth szép leánya a Theater Lirique- ben. Ám a Musset novellájából készített 'Djamileh bemutatóját már csak tíz előadás követi. Ekkor készül Bizet másik remekműve Az Arles-i lány című melodráma. Sikere ennek sem volt akkor. Jobb fogadtatásra lelt Az Arles-i lány zenei anyagából összeállított szvit. Aztán következett a Carmen, Mérimée novellájából. Bizet rendkívüli lelkesedéssel és gyorsan dolgozott. Két hónap alatt hangszerelte az 1200 oldalas partitúrát. S az eredmény? Közöny, a szerző halála után viszont fantasztikus siker. Bizet neve összeforrott az operaszínpaddal, a Carmen máig tartó diadalmenetével. K. M. MARXISTA OKTATÁS A KOZGAZDASAGI EGYETEMEN Bizonyos alaptalan híresztelésekkel ellentétben, nincs szó arról, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szeptembertől háttérbe szorítanák a marxizmus oktatását, vagy a képzés marxista szemléletét. Az egyetemi reform keretén belül ugyanakkor valóban előtérbe került a klasszikus tanítások dogmatikus felfogásának átértékelése, egy ha tékonyabb marxista szemlélet kialakítása — hangsúlyozta az MTI munkatársának adott nyilatkozatában Csáki Csaba, a MKKE rektora. Az 1988/89-es tanévtől kezdődően több tanszéken is alapvetően módosított tan- terv alapján folyik a hallgatók képzése. Egy jó közgazdásznak meg kell ismerkednie korunk legjelentősebb közgazdasági áramlataival, de ez távolról sem jelenti a marxizmus kiiktatását. A hallgatók továbbra is alaposan tanulmányozzák Marx műveit, de túl kívánunk lépni a vulgáris megközelítések, a sztálinista leegyszerűsítések idejétmúlt gyakorlatán — mutatott rá az egyetem rektora. Csáki Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a képzés egész szerkezetének módosulásán belül az egyik legfeltűnőbb változás a politikai gazdaságtan tanszéken megvalósuló új képzési rend, ezeh belül a korábbiaktól teljesen eltérő szempontok szerint kidolgozott új tananyag. E tanszéken készült el az elsőévesek számára az új, „Mikroökonó- mia” című tankönyv. Ilyen jellegű önálló résztárgyat első ízben oktatnak keleteurópai szocialista ország közgazdasági felsőoktatási intézményében. Szabó Katalin, a Politikai Gazdaságtan Tanszék vezetője mondta el: az új tankönyv a gazdasági viszonyokat az egyes gazdasági szereplők : a vállalatok, a háztartások, az intézmények felől közelíti meg, s azok cselekvéseinek mozgatórugóit igyekszik feltárni. E mikroökonómiai összefüggések bemutatása nélkül nem lehetséges a hazánkban formálódó piacgazdaság jellemzőinek Megismerése. A „Mikroökonómia” tankönyv lényeges újdonsága, hogy az irodalomjegyzékben számos neves nyugati kutatóra hivatkozik. A könyv alkotóinak szándéka ugyanis az, hogy a korábbinál jobban hasznosítsák a nyugati társadalomtudomány kimagasló képviselőinek elméleteit is. Szabó Katalin hangsúlyozta azt is, hogy a politikai gazdaságtan-oktatás minőséginek nevezehető megújítását a magyarországi gazdasági reformkísérletek és az egyetemi reformtörekvések egyidejűleg tették lehetővé. A diákok a második félévtől a népgazdasági folyamatokkal foglalkozó „Makroökonómia" rejtelmeivel szélesebb világgazdasági összefüggések elemzése közben ismerkedhetnek meg. E tananyagok nem egy meghatározott társadalmi rendszerre jellemző, hanem bármely gazdaságra vonatkoztatható szabályszerűségekkel foglalkoznak. Az egyetemen úttörő szerepre vállalkozó politikai gazdaságtan tanszéken — a korábbiaktól eltérően — csak ezt követően tanulmányozzák a hallgatók a szocialista és a kapitalista fejlődés sajátosságait. A reformtörekvések egyébként áthatják az egész közgazdászképzést — tájékoztatták az MTI munkatársát. Az oktatás korszerűsítése egyebek között azért vált szükségessé, mert az egymást követő módosítások ellenére lényegében fennmaradt a tervgazdálkodás kezdeti időszakában kialakított és a direktív irányítás követelményeit tükröző merev szakosítási rend. Ezen az egyetemi vezetés a többlépcsős képzés kialakításával, a főiskolák és az egyetem közötti átjárás megkönnyítésével, a szakok számának radikális csökkentésével és az általános alapozó képzés erősítésével kíván segíteni. Igyekeztek kiküszöbölni a korábbi rendszer azon hiányosságát is, hogy a képzés nagyobbrészt makrogazdasági jellegű volt, miközben kevés vállalkozó szellemű, az üzleti életben eligazodásra képes, gyakorlati közgazdászt találtak a vállalatok. Az előrejelzések szerint a hallgatók túlnyomó többségét az új rendszerben a vállalati munkára készítik fel. TV-NÉZÔ A PAPA BAJA A hétvégi tévéműsorban végre azt a fajta filmet kaptuk, amely az önfeledt televíziózáshoz kell. Izgalom, kaland, szerelem, egzotikus táj, kitűnő szereplőkkel. Az ilyen film alatt nem illik almát rágcsálni, kifutni egy (újabb) sörért; erre készülni kell. Mielőtt a kétrészes amerikai tévéfilmre végleg bravót kiáltanék, hadd említsem meg egyetlen kifogásomat. Az oly ritkán látható profi kosárlabda — ráadásul négy remek csapat részvételével — épp ekkor került adásba a 2. műsorban. Hemingway Fiesta című regényének láthattuk már annak idején egy filmváltozatát Tyron Powell-lel a főszerepben. Az a film nem volt túlságosan meggyőző, mint ahogy — a kritikusok szerint — a Fiesta is az amerikai próza nagymesterének egyik leggyöngébb regénye. Maga Hemingway is úgy nyilatkozott később a regényéről, hogy az első változatot teljesen át kellett írnia, annyira csapnivaló volt. Mi az mégis, ami hatvankét év után —- 1926-ban jelent meg a Fiesta, Nap is felkel címmel — ma any- nyira magával ragadó volt? Először is mindenképpen az, hogy a mostani szerzők nem akarták új színekkel, filmes rétegekkel ellátni az alaptörténetet. Jake Barnes ugyanaz a jóvágású, kedves fiú, szellemes mondanivalóval, mint a regényben. A háborúból nem Amerikába megy haza, hanem a szellemiség és nyüzsgés akkori tündérvárosába, Párizsba. Mert mindenki aki számít, ott él: írók, festők és más különcök. Üjgazdagok és régi szegények, szívtipró hölgyek és hűségesnek nem mondható, nászúira átruccant fiatal házasok. Hemingway sosem titkolta, hogy hőseit nem kreálta, az életből vette, abból az „elveszett nemzedékből”, amelyhez maga is tartozott. Szereplői látványosan vergődnek: hajnalig isznak és vitáznak. Vágyódnak egy új világra. Közben csalnak és megcsalatnak, mert úgy érzik, ropog körülöttük a régi, s nincs mibe fogódzani. Mindegyikőjüknek van valamilyen - keresztje. Jake-et legérzékenyebb pontján érte •egy háborús sérülés, barátja, Bili — egykori repülős százados — a háborús rémképektől nem tud szabadulni, Chaz-nek az arcát vitte szét egy gránát, Bobért, a kezdő író pedig csak öklével tudja feloldani lelki gondjait. Némi iróniával azt rrtondhat- nánk, Hemingway szétosztotta hőseinek saját sérüléseit, hiszen jócskán kijutott neki ebből. A sérülések nem nya- valygások, hanem férfias megpróbáltatások, amelyekből nincs kiút. Jake sosem lesz férfi, Bili és Chaz elpusztítja magát, Robert hétköznapi őrültté őrül. Tehetetlenek sorsukkal szemben, pusztán azért, mert a polgári életben nem ismernek megoldásmodelleket. A háborúban .lőni kellett, s vigyázni, mert visszalőnek, Emitt — Párizs nyüzsgő forgatagában és a spanyol bikaviadalok világában — hagyják, hogy a dolgok csupán csak megtörténjenek ve- lük. S mindenre csak egy feleletük van: késő! Camus nemegyszer fölemlegette a Fiestát, az egzisztencialista regény kezdeményezéseként. Való igaz, a lendületes történet mögött a tehetetlenség érzése rejtőzik, a kreált szép világ darabokra törik az első megméretéskor, és a szereplők csak életkorukat tekintve fiatalok — a halálközelség miatt vénségesen vének. Meglegyintett hát bennünket valami •— túl a tisztességes filmes munkán — a Papának becézett Hemingway bajaiból'. Nem almára és sörre vágyakoztunk — hanem arra amire ő is —, hogy nekünk és velünk is fölkeljen egyszer majd a nap... Békés József Fölkészülés a pályaválasztásra Művészeti osztály a Munkácsyban Az általános iskolák nyolcadik osztályosai egész életükre kiható választás előtt állnak: néhány hónapon belül eldöntik, milyen — tervezett pályájukat segítő — középfokú oktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Már megkezdődtek Új körzeti rádióstúdió Debrecenben befejezésükhöz közelednek az ország 7. körzeti rádióstúdiójának kivitelezési munkái. Az új stúdió az úgynevezett CCIR-sávban fog működni napi kétórás műsoridővel. A Magyar Rádió üzemfenntartási főosztályának technikusai a végellenőrzést végzik a hazai gyártmányú stúdiőberendezé seken (MTI-fotó — Oláh Tibor felv.) a pályaválasztási foglalkozások, és a szülőket tájékoztatják a továbbtanulás • lehetőségeiről. A kaposvári Munkácsy gimnázium’ és szak- középiskola hogyan segíti a gyerekéket abban, íhogy az életüket meghatározó döntés megalapozott és céltudatos legyen? — kérdeztük Gulyás Mihályt, az intézmény igazgatóját. — A következő tanévben a demográfiai hullám következtében nagy létszámú diákikorosztályra kell számítani az első osztályokban. A jelentkezőknek nem csupán helyet szeretnénk biztosítani a tanuláshoz, hanem célunk az oktatás minőségi fejlesztése is. Ha igény van rá, az 1989/90-es tanévben az eddigi öt gimnáziumi osztály helyett az iskolabővítésnek köszönhetően hat első osztályt is indíthatunk. így minden jól fölkészült diákot fogadni tud a Munkácsy gimnázium. A másik célunk egy olyan színvonalas speciális képzés, amely a tehetséggondozás követelményinek megfelel. Ez azt jelenti, hogy új speciális jellegű osztályokat is indítanak? — Eddig, mint közismert, orosz és német nyelvi speciális tantervű osztályaink voltak. A szeptemberben induló tanévtől ezt a kört ki- bővítjülk. Olyan osztályok indulnak, amelyekben a biológia és a kémia tantárgyakat nemcsak nagyobb óraszámban tanítják, hanem a tananyag ds nehezebb, színvonalasabb lesz. Azoknak a diáikoknak a jelentkezését várjuk ezekbe a speciális osztályúikba, akiknek a felsőoktatási intézményekbe — például orvosi vagy más tudományegyetemekre — való fölvételi vizsgájukat segíti ez a képzés. Ezeken kívül egy olyan általános óratervű művészeti jellegű osztályba is jelentkezhetnek a gyerekek, amelyben a fakultációs órakeretet művészeti oktatásra használjuk. Az osztály egyik fele a rajzzal és általában a képzőművészetekkel foglalkozik, míg a másik része ének-zenét tanul. Ezzel a speciális képzéssel az évek óta tervezett zeneművészeti szakközépiskolát pótolni ugyan nem tudjuk, de a hiányát enyhíteni -szeretnénk. — Milyen feltételekkel lehet bekerülni ezekbe az osztályokba? — A biológia, . illetve a kémia speciális jellegű osztályokba felvételi, a művészeti osztályokba pedig alkalmassági vizsga kell. A vizsgák követelményeit, valamint az anyagát a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet juttatja el az általános iskolákba. — A nyolcadik osztályos diákok fölkészülését mivel segíti még a gimnázium? — Évek óta előkészítő foglalkozásokat tartunk, amelyek idén is megkezdődtek. Ázok a végzős általános iskolások vesznek részt’ heti egy órában a matematika, biológia, fizika, orosz, német, illetve angol foglalkozásokon, akik a Munkácsy gimnáziumban szeretnének ’tanulni. Ezeken az órákon nemcsak tantárgyi ismereteiket bővítik, hanem megismerkednek leendő iskolájukkal is. T. R.
