Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
1988. október 24., hétfő Somogyi Néplap 3 Az 58. ASTA A szervezet neve — amerikai utazási irodák szövetsége, betűszóként ASTA — a kívülállónak nem sokat mond. Holott a szakma legnagyobb, világszerte ismert szervezetéről van szó, amely szinte mindenkit tömörít, akinek a sokmilliárdos idegenforgalmi iparban neve van. — A budapesti kongresz- szusra 6500—7000 résztvevőt várunk, a világ 129 országából — mondja Ray Shockley, a szervezet ügyvezető alelnöke. Az ASTA washingtoni központjában, a történelmi Alexandriában csaknem százan dolgoznak, sokan közülük ez idő szerint a kongresszus előkészítésén. AZj évenkénti ASTA- kongresszusokat legutóbb Houstonban, Szingapúrban és Rómában rendezték — ez az első alkalom, hogy a szakma egy „keleti”, értsd szocialista országban tanácskozik. Honnan az ötlet? Shockley az ASTA Elnökségének pár éve Budapesten tartott tanácskozására emlékszik, amelyen igen jó benyomásokat szereztek — azután természetesen a világpolitikai változásokból adódó új üzleti lehetőségek következnek: a nyugati idegenforgalmi ipar „felfedezi” Ke- let-Európát. A legtöbb hasznot ettől éppen Budapest, Magyarország várhatja, siet hozzátenni az alelnök, hiszen statisztikailag sokszorosan bizonyított: azokban a városokban, országokban, ahol az ASTA kongresszust tartott, utána igen jelentősen fellendült az idegenforgalom, hiszen a szakma vezetői saját tapasztalataik alapján kötöttek üzleteket s tudták „eladni” ügyfeleiknek az országot. A jelek szerint ebben mór nem kis feladatot vállalt maga az ASTA, amely szép kiállítású, hatékony, hiteles — és egyértelműen rokonszenvező — tájékoztatók, kiadványok egész sorával ajánlotta a magyarországi utat tagjainak. Budapestre sokan elmennek majd olyanok is, akik évek óta nem voltak kongresszusokon : kíváncsiak, hiszen ott még kevesen jártunk ... A világszervezet tagságának egyébként több, mint a felét amerikaiak teszik ki, a többiek a világ valamennyi táján működő vállalatok vezetői, Nyugat- Európától Japánig, Ausztriától Afrikáig. A kongresszus hetét úgy szerveztük, hogy ne kelljen választani a tanácskozás és a körutazások között, mindenre jut majd idő, magyar kollégáink sokrétű programokat készítettek elő. Nem kevesen már a kongresszus előtt érkeznek, hogy körülnézzenek, mások tovább maradnak. A tanácskozás egyébként minden!, csak nem egyfajta „kéjutazás”; amerikai mintára szervezett, kemény munka. Előadások, szakszemináriumok sora, emellett idegenforgalmi vásár, a Hungexpo területén, ahol a kongresszus is zajlik majd. A vásárnak mind a 600 standja elkelt, még nagyobb volt az érdeklődés, ám a kevesebb többet ad — halljuk az ASTA szakértőitől. Az 58. ASTA-kongresszus meghívott előadói között van Edmund Hillary, a Mount Everest meghódítója, aki a mind divatosabb kaland-turisztikáról beszél majd, valamint az American Express világcég elnöke, ő az idegenforgalmi ipar távlatait elemzi. — Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy Grósz Károly miniszterelnök is beszél majd a kongresszusunk résztvevőihez, mondotta Ray Shockley. A megnyitó ülést, amelyen köszönti a résztvevőket, Mark Palmer, budapesti amerikai nagykövet vezeti majd be Ronald Reagan elnök videoszalagon rögzített üzenetével az ASTA tanácskozásához. Heltai András Esélyazonosság Felbolydult a közvélemény. Szakmai találkozókon és baráti beszélgetéseken, vezetők és kisvállalkozók a társasági törvény várható előnyeit tárgyalják. A várakozás indokolt, hiszen az új szabályozás szabadabb gazdálkodást ígér, béklyóik egy részétől szabadulhatnak az ipari üzemek, termelőszövetkezetek és kisvállalkozók. Mezőgazdasági példát említve, a szabályozás támogat és elvon; de ennek mértékei gyakran és szinte követhetetlenül változnak, nem igazodnak az agrártermelésben követendő biológiai ciklusokhoz A pénzügyi előírások elsősorban a költségvetési bevételek gyűjtésére összpontosítanak: a befizetés feltétele, a termelés bővítése mintegy a háttérben marad. A mezőgazdaságban ez általában is romló, sok gazdaság számára pedig szinte kilátástalan helyzetet teremtett. A termelőszövetkezetek egyre nagyobb hányada kerül válságos pénzügyi helyzetbe, jelenleg mintegy harmaduk a fizetőképesség határán egyensúlyoz. Ennél nagyobb körben tapasztalhatók feszültségek a termelés anyagi-műszaki feltételeit illetően. Folyamatosan öregedik a géppark, stagnál a műtrágya-felhasználás; növényvédő szerekből, vetőmagvakból nem a szükséglet, hanem a pénzügyi keret szerint vásárolnak a gazdaságok; a tagság szövetkezetből származó jövedelmei nem tartanak lépést a nép- gazdasági átlagokkal, mintegy 10—15 százalékkal elmaradtak az ipari jövedelmek mögött. Érthető, ha a szövetkezeti vezetők keresik a kiutat, s minden kínálkozó lehetőséget felhasználnak helyzetük megváltoztatására. A társasági törvénnyel kapcsolatosan az a kérdés: kell-e részvénytársaság a szövetkezetek számára a bajokból való kilábaláshoz? A törvény szerint a részvénytársaság „előre meghatározott összegű és egyenlő névértékű részvényekből álló, alaptőkével induló gazdasági társasággal szemben a részvény névértékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel”. A szövetkezet az érvényes szövetkezeti törvény szerint „az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján, jogi személyként működik.” E szakembereknek íródott, jogi megfogalmazásból is világosan kitetszik, hogy a szövetkezet nemcsak más, hanem több is a részvény- társaságnál. A szövetkezet nem csak gazdasági vállal kozás, hanem egyszersmind társadalmi szervezet, rnoz galom is. A szövetkezeteket lényegi, ameberi vonásaiktól fosztaná meg a részvénytársasággá való átalakulás. A maximális profitra való törekvés elhomályosítaná a szövetkezetek jelenleg is élő, kulturális, szociális funkcióit, háttérbe szorulna a demokratikus működés, a kölcsönös támogatás. A gazdálkodásnak éppen azokról a humánus vonásairól mondanának le, amelyek a kapitalizmusban és a szocializmusban egyaránt előnye1 a szövetkezésnek. Ne legyen hát változás a , szövetkezetek szabályozás:; ban, működésében? Ez éppen a szaporodó feszültségek miatt nem lehetséges, sőt gyors és érdemi módosításokra van szükség. Ám ehhez nem kell a szövetkezeteknek átalakulniuk: elégséges, ha azonos elbírálást és ösztönzést kapnak más gazdálkodási formációkkal. A múltbeli tapasztalatok közül csupán egy, az ellentmondásokat jól érzékelhető példa a szövetkezeti tulajdon korlátozása. A szövetkezeti és az állami tulajdon egyenrangúságát politikai állásfoglalások, jogszobá- lvok ismerik el, a gyakorlatban azonban a szövetkezeti tulajdon feletti rendelkezési jog korlátozott. A vagyonnal szerzett jövede lem növekvő hányadát vonja el a szabályozás, a részesedési elvet figyelmen kívül hagyja a központi bérszabályozás, adminisztratív in tézkedések és illetéktelen beavatkozások sújtják a szövetkezeti gazdálkodást. Ilyen körülmények között is megállapíthatta a múlt évben az MSZMP Központi Bizottsága : a szövetkezeti tulajdon hatékonyabb az államinál. Gazdálkodási, emberi érzelmi indokai vannak tehát a szövetkezés fennmaradásának. A kívánatos működéshez persze szükség van a szövetkezeti tulajdon mainál hatékonyabb gyarapítására, a hagyományos szövetkezeti értékek megújítására: s ezt a társasági törvénv garantálja. A szövetkezeti szerep tartós erősödésének viszont nem mond ellent, a szövetkezeti jelleg nem károsodik; ha a szövetke zet, mint gazdálkodó egyse/ részvényt vásárol, kötvényt bocsát ki, más számára előnyös társasági formához kötődik. Társaságok alakulása és a szövetkezeti megújulás nem egymásnak ellentmondó folyamatok; sőt, egymás mellett működve, fejlődve, éppen a gazdasági vállalkozásokat teszik sokszínűbbé, kezelhetőbbé. Békés egymá mellett élésüknek azonban feltétele a vállalkozás ess lyeinek azonossága. V. Farkas József Szegeden, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben elsősorban a kiskerttulajdonosok számára gyártanak rotációs kapákat, fűnyírókat, motoros kaszát, szivattyúkat. A szövetkezet az idén kétezer kisgépet szállít az üzletekbe (MTI-fotó: Stekovics Jánosi Készül a donneri gyalogos-felüljáró. A hídra két és fél fordulatos csigamenetben lehet feljutni. Lépcső nem lesz a hídon, hogy babakocsival is lehessen rajta közlekedni Megalakult a Pannon Wolf, megoxűnik a Somogyóp Magyar—osztrák vegyes vállalat Kaposújlakon Különös hír: december végén megszűnik a jól működő kaposvári vállalkozás, amely megalakulása óta nyereséges volt és ígéretesen fejlődött. A Somogyép Építőipari és Kereskedelmi Kft jogutód nélküli felszámolását megmagyarázza az a tény, hogy alapítói egy osztrák partnerrel együttműködve új vegyes vállalatot hoztak létre október 10-én. Ettől azt várják, hogy a Somogyépnél is jobb legyen. A Pannon Wolf Kft. gazdája a kaposvári 1KV, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., az Alföldi Tüzép, a Kaszái Erdő- és Vadgazdaság, valamint az ausztriai Wolf Systembau. Az új vállalatban 62 százalékos a magyar tőkerészesedés. Kiss Béla, a Pannon Wolf magyar igazgatója elmondta: — A magyar—osztrák cég világszerte ismert Wolf építőipari rendszert úgy kapta meg, hogy nem egyszerű licencvásárlás történt, hanem a Wolf a szisztémához a távlati fejlesztést is adja. Tehát nem járhatunk úgy, mint számos egyéb, Nyugatról vett módszer esetében, hogy egy kifutófélben levő rendszert veszünk, amely nálunk ugyan új, de a nemzetközi versenyben már nem számít és néhány év alatt végképp elavul. A Wolfnak Nyugat-Európában számos üzeme van, betört az igen kemény angol piacra, s a Távol-Keleten is hódít már. A Pannon Wolf az első szocialista országbeli érdekeltsége osztrák partnerünknek. — Az új cégnek ön a magyar igazgatója, és van egy osztrák igazgató is. iMit irányít az egyik, és mit a másik? — Hozzám a cég működtetése, a termelés, a kivitelezés, a vállalkozás, a hazai marketingtevékenység és még sok egyéb teendő tartozik, az osztrák igazgató az exportot, a minőségellenőrzést, a fejlesztést és a nemzetközi vásárokon való megjelenést irányítja. A telephelyünk Kaposújlakon lesz, ott vettünk régebbi épületeket és ott építjük az új gyártócsarnokot. A cég központja is ott lesz, de Kaposváron nyitunk majd egy üzleti irodát, hogy ügyfeleink kényelmesen is megközelíthessenek bennünket. A Pannon Wolf fa és beton építőipari szerkezeteket, mezőgazdasági és egyéb csarnokokat, szennyvíztisztítókat, takarmánysilókat, mindenféle épületre jó födémszerkezeteket, valamint szerkezet-, illetve kulcsra kész családi házakat kíván gyártani, forgalmazni, ösz- szsszerelni, építeni. Az ígéretek szerint a mai hazai áraknál minden termék, minden épület esetében olcsóbban adják majd gyártmányaikat, szolgáltatásaikat. Ami a Somogyép tevékenységéből megmaradt, az a Váév-Bra- mac rendszer forgalmazása. — Az utóbbi években sokféle új építőipari rendszerrel próbálkozott Somogybán és országszerte több cég. Mindegyik nagy ígéretként indult, némelyik sikeres lett, de sok kudarcot vallott. A közvélemény ezért kétkedőén fogadja [ma már az olcsót, a „nagy megoldást” ígérőket. — Ezt mi is tudjuk, és a Pannon Wolt osztrák alapítói is nyilván tisztában voltak vele, hogy milyen piacra kívánnak betörni. Az embertől alig függő, milliméter pontosan dolgozó elemgyártó gépsor garantálja a minőséget. Ugyanazt tudjuk majd produkálni, amit a Wolf bármelyik üzeme bárhol a világon. Az osztrák cég ausztriai üzemeinek kapacitása nem elegendő a nyugati igények kielégítésére. Ha egy terméket ott ennyire keresnek, az nem lehet rossz. Ausztria keleti részét a Pannon Wolf látja majd el ezzel az építési rendszerrel. Azt hiszem, ez is fölfogható garanciaként. Mi egy Magyarországon még nem megszokott gyártási és főképpen építési kultúrát kínálunk hamarosan. Lehet, hogy egyelőre nehéz elhinni, de mi valóban a mai négyzetméterenkénti áraknál olcsóbban készítünk lakható családi házat bárkinek, aki megrendeli. — Tehát akár rögtön lehet rendelni? .— Sajnos, nem. Még jóformán meg sem alakult az új kft., máris lekötöttük egész 1989-es kapacitásunkat. De el akarjuk érni, hogy 1990-től bárkinek, aki belép hozzánk, azt mondhassuk: mesélje el, hogy milyen otthont szeretne, és mi a lehető legrövidebb idő alatt elkészítjük. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy honosítjuk majd a Wolf számítógépes tervezési rendszerét, amely a negyven alaptípus több ezer variációját képes kiviteli terv színvonalon előállítani igen rövid idő alatt. Jövőre Kaposváron, Pécsett, Budapesten és még több helyen építünk referencia-házakat, referencia-lakótelepeket. Ezek, remélem, mindenkit meggyőznek majd róla, hogy nem a levegőbe beszélünk. A Kaposvári Városi Tanáccsal kedvező együttműködést szeretnénk kialakítani. Mi elsősorban Somogybán szeretnénk tevékenykedni, hiszen a nagy szállítási távolságok nekünk sem kedveznek. Jó lenne, ha a Pannon Wolf próféta lehetne a saját hazájában. — önöknek mindenképpen, s valószínűleg a somogyi embereknek is, hiszen az ilyenfajta kapacitás hiányzik a kínálatból. Mégis pontosabban kinek? Hiszen az „olcsó” ház sem két fillér. — Akik sok pénzzel vágnak neki az építkezésnek, azoknak eddig sem volt olyan nagyon sok bajuk. A mi házaink azonban azok számára is elérhetőek lesznek, akiknek tömbházban van lakásuk, és egyebük nemigen akad. A kiskeresetű, pályakezdő és otthonról nem támogatott fiatalokkal, sajnos, mi sem tudunk csodát tenni. De nem hiszem, hogy ez egy építőipari vállalkozás feladata lenne. — Végül még egy kétkedő kérdés: a gyártási technológia minőséget garantál. De vajon akik építik, akik ösz- szeszerelik a házakat, ők garantálják-e ezt? — Nem titok: nálunk egy építőmunkás, mai szinttel számolva, legkevesebb húszezer forintot keres majd. S azt sem rejtjük véka alá, hogy nálunk egy munkás egyszer dolgozhat csak hányaveti, slendrián módon; másodszor nem, mert az első vétség után elbocsátjuk. L. P.
