Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

1988. október 21., péntek Somogyi Néplap 5 Népfőiskola nyílt Marcaliban Népfőiskolái képzés kez­dődött Marcaliban — a vá­rosi tanács, a HNF városi bi­zottsága és a TIT helyi el­nökségének szervezésében. Az előadássorozat célja, hogy a városnak és környékének tanácstagjai, valamint a köz­ség elöljárói és népfrontakti­vistái megismerkedjenek a nemzeti önismeret, a nyílt­ság, a társadalmi tájékozott­ság és a közéleti aktivitás, valamint a reform kérdései­vel. Szó lesz a népfőiskola előadásain a magyarság tör­ténetének sorsfordulóiról, a gazdaság feladatairól és a reformról csakúgy, mint megújuló politikai intéz­ményrendszerünkről, az ön­igazgatásról és az államigaz­gatás problémáiról. Az egyes előadásokat a legkiválóbb hazai szakértők tartják majd, s utána viták, beszélgetések következnek. A nyitó előadást szerdán délután Huszár István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára tartotta, A megújuló népfront cím­mel. Kiemelte: a közéleti munkát vállalók e képzés adta segítséggel a társadal­mi valósághoz jobban iga­zodva tudnak majd dolgoz­ni. Elmondta: a népfront minden hasonló kezdemé­nyezést támogat, mivel a tu­dás az egyén és a köz szá­mára pénzben ki nem fejez­hető hasznot jelent. marcali népfőiskolások az év végéig további három előadást hallgatnak meg. Az első félévet majd háromna­pos bentlakásos konzultáció zárja. A marcali népfőisko­lát elsősorban a községi elöl­járóknak. tanácstagoknak és népfronttitkároknak szer­vezték, de szívesen látnak minden érdeklődőt, szűkebb környezetéért felelősséget érző embert is az előadáso­kon és a vitákon. A Képzőművészed Kiadó új naptárai Tizenkétféle falinaptárat, köztük a magyar művészet jeles alkotóit és munkáikat népszerűsítő, valamint ha­zánk szép tájait bemutató kiadványt jelentet meg a napokban a Képzőművészeti Kiadó. A jövő évi kalendá­riumokat tegnap a Jurtaszín­házban mutatták be a sajte képviselőinek. Az újdonságok között sze­repel az a naptár, amely az Iparművészeti Múzeum leg­szebb régi porcelántárgyai- bó1 ad ízelítőt, míg egy má­sik a szolnoki művésztelep alkotóinak — köztük Fényes. Adolfnak, Aba Novák Vil­mosnak . és Mednyánszky Lászlónak — legjellegzete­sebb képeit vonultatja föl. A XIX. század folyamán ki­bontakozó magyar nemzeti művészet egyik vezéregyé­nisége, Barabás Miklós mű­veinek külön összeállítást szentel a kiadó, csakúgy, mint a plein air festészet egyik legnagyobb művészé­nek, Szinyei Merse Pál alko­tásainak. A legszebb magyar tájak ezúttal Szelény'i Károly fotográfiáin jelennek meg, új falinaptáron. A gyermekeknek két fali­naptár készült 1989-re. Az egyiken A tücsök és a han­gya című, az ókortól ismert mese illusztrációi La Fon­taine híres versével és for­dításával jelennek meg, míg a másik kiadvány verseket, mondókákat és rejtvényeket sorakoztat fel képben és szövegben óvodásoknak és kisiskolásoknak. Az asztalinaptárak sorá­ban újdonság lesz az Ünne­pi kalendárium, amely Bá­lint Sándor — a pár éve el­hunyt kiváló néprajzkutató — könyve alapján az év egy- egy hetére eső valamelyik névnap szentjéhez kötődő képzőművészeti alkotásokat tartalmazza, és hozzá kap­csolódó legendákat ismerte­ti. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban Honty Márta képzőművész kiállítását láthatják az ér­deklődők: a művész tűzzo­máncait és grafikáit mutat­ja be. Ugyanitt szombaton diáktanya várja a fiatalo­kat. A programban videó­vetítés, számítógépes játék, valamint tinidiszkó is sze­repel. A helyőrségi művelő­dési klub szombaton este 7 órától műsoros szüreti mu­latságra hívja az atádiakat. Családi estet is tartanak itt a ház másik termében, a nyugállományúnk számára, ugyancsak 7 órától. A ke­rékpározás szerelmesei fél 9-től részt vehetnek a vá­rosi ötpróba kerékpártúrá­ján, ötven, illetve harminc kilométeres távon. Szennában a Zselici ősz programsorozata keretében szombaton este diszkó várja a fiatalokat, érdekesnek ígérkező táncversennyel. Homokszentgyörgyön ma este a művelődési házban ifjúsági klubot tartanak. Lábodon a művelődési házban Csurgói Máté Lajos festőművész, grafikus tárla­tát tekinthetik meg, napon­ta 14 órától este 7 óráig. Kaposváron a Latinca Sándor Művelődési Központ­ban szombaton 9 órától ját­szóház várja nemcsak a gye­rekeket, hanem a felnőtte­ket is, ahol játékkészítés, gyöngyfűzés is lesz. A Kilián György Városi Művelődési Központban szombaton 10-től a Játsz- szunk bábszínházát! című televíziós vetélkedősorozat meghívásos megyei bemuta­tóját tartják; ugyanitt más­nap, vasárnap este Jordán Tamás érdemes művész lgsz a ház vendége, Amit szí­vedbe rejtesz című József Attila-estjével. A Somogy Megyei Mú­zeumban az intézmény szak- könyvtárának legértékesebb műveiből rendeztek váloga­tást. Itt láthatók Gyertyás László fotóművésznek a Kis- Balatonról készített felvéte­lei is. Ugyancsak itt tekint­hető meg a Kis-Balaton te­rületén előkerült, illetve a régészeti ásatásokon feltárt, s kiállított — ritkaságszám­ba menő — leletek, haszná­lati tárgyak. Hangos kiállítás nyílik ma délután 4 órakor a megye- székhelyen. A kaposvári születésű, világhírű fotómű­vész, Juan Gyenes képeiből nyílik tárlat a megyei mú­zeumban. Egy hétfői programot is ajánlunk olvasóinknak : a Kilián. György Városi Mű­velődési Központban a IV. megyei fotópályázat anyagá­ból rendezett kiállítást, este 6 órakor nyitják meg. E heti programajánlatunk illusztrációja Marcaliban ké­szült, ahol a múzeumban a Vecsési Sándor festményei­ből rendezett tárlatot te­kinthetik meg. A képen a művész Nagy tölgy című munkája látható. ,Legfontosabb az emberrel való törődés” Jubileumi tanácskozás dolgozók legfőbb feladata továbbra is mindent meg­tenni a betegekért. Az ülésszakon köszöntöt­ték a szakcsoport alapító tagjait, majd a résztvevők előadást hallgattak meg Az egészségügyi dolgozók fel­adatai az egészségmegörzési programban címmel. Ezt kö­vetően a szenvedélybetegsé­gek megelőzéséről hangzott el előadás. A jubileum alkalmából Atal Sándorné, ■ a szakcso­port titkára foglalta össze az eltelt 25 év legfontosabb eseményeit. Részletesen be­mutatva az utóbbi évek fel­adatait, terveit, elemezte a Siófokon, Marcaliban, Mos­dóson — hagyományosan mindig más-más egészség- ügyi intézményben — tar­tott tanácskozások eredmé­nyeit. E tanácskozáson osztották ki az idei pályamunkák dí­jait. Monori Csabáné, a Sió­foki Városi Kórház egész­ségügyi nevelője és dr. Ki­rály lstvánné kaposvári ve­zető védőnő munkáját is­merték el első díjjal. A má­sodik és harmadik díjat két-két pályázó, kaposvári, nagyatádi, mosdósi és so- mogyszobi egészségügyi dol­gozó kapta. Négyen dicsé­retben részesültek. Mozgásbetegségek ellen Üjabb gyógykezelést aján­lanak a tengeri, légi, vagyis — újabb nevükön — moz­gásbetegségek leküzdésére a kutatóorvosok. Dr. Bodó György orvos-ezredes, cím­zetes egyetemi tanár az Or­vosi Hetilapban nemrég kö­zölt cikkében kifejtette, hogy a szovjet kutatókkal végzett vizsgálatának ered­ményei bizonyítják: a Ca- vinton — a közismert értá­gító magyar gyógyszer — a mozgásbetegség megelőzésé­re és az idült szédülés le­küzdésére is alkalmas. Ez hosszabb ideig tartó adago­lás után sem okoz semmi­lyen kellemetlen mellékha- A mozgásbetegségek megelőzésére használatos más gyógyszer: a Daedalon, a Marezin kis adagja hatás­talan, nagyobb adagja vi­szont a figyelem lanyhulá­sát, álmosságot, a látáséles­ség romlását, a száj kiszá­radását idézi elő. Mindezek a tünetek rontják a tengeri, légibetegség miatt szenve­dők közérzetét, illetve mun­kaképességét, amikor repü­lőgépen, hajón, autóbuszon, gépkocsin utaznak. A Ca- vinton hátránya azonban, hogy hatása csak néhány napi adagolás után alakul ki, ezért olyan szert keres­tek, amelynek a mozgásbe­tegséget megelőző hatása rövid időn belül jelentkezik. Ez a szer a Jumex, a Par­kinson kezelésére alkalma­zott — ugyancsak magyar — gyógyszer. Nagy sikerük van a fakultációknak Barcs új gimnáziumában. Rendszeresen tartanak irodalmi foglalkozásokat a vadonatúj 1könyvtárban, ahol 6 ezer kötet kapott helyet, ezenkívül több mint negy­ven folyóiratot is böngészhetnek a tanulók, és hasz­nálhatják a lemez-, a videó- és a kazettatárat is. A másik „kedvenc” a nemrég fölavatott torna­terem, ahol a sport szinte minden ágát űzhetik a fiatalok, ezenkívül kosárlabda-, röp- és kézilabda- pálya is szolgálja a testedzést, de nem maradhat el a nélkülözhetetlen gimnasztika sem. (Fönt.) Egy míves fafaragással is gyarapodott az intéz­mény. Ürmös István barcsi fafaragó készítette el a képünkön látható oszlopot. (Balra.) HÉTVÉGI /tájoló KÖNYVESPOLC Juhász Géza levelesládája Húsz éve már, hogy Ju­hász Géza nincs közöttünk. Sokszor még a tájékozottabb olvasók is fölkapják a fejü­ket nevének hallatára: ki is volt tulajdonképpen Juhász Gézia? A lexikonok (szűkszavú tájékoztatása szerint költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A valóságban jóval több ennél. Kazinczyt a ma­ga korának legnagyobb iro­dalmi fermentálójának, Ka­talizátorának nevezték. Ne féljünk a nagy szavaktól: Juhász Géza is az óriások közül való volt. Mint fenyő a hegycsúcson, úgy állt ő is évtizedekig a debreceni iro­dalmi Parnasszus tetején. Irt, szervezett, irányított, össze­fogott — s ennek a gazdag kötetnek a tanúsága szerint is századunk magyar irodal­mi életének legkiválóbbjai várták, kérték, igényelték tanácsait. Régi adósságot törlesztett a Szépirodalmi Könyvkiadó Juhász Géza levelesládájá­nak közreadásával. Igazi csemege, s nemcsak az iro­dalom ínyenceinek ; revelá- ció erejével hat nemegyszer a kor- és művelődéstörténé­szek számára is. Az első le­vél keltezése 1915, az utolsóé 1968. Több mint fél évszáza­dot ölel fel tehát a leveles­láda tartalma, Szabó Lőrinc- től Kovács Lászlóig. S ha kinyitjuk a levélszekrényt, ott sorakozik előttünk Ba­bits Mihály, Móricz Zsig- mond, Áprily Lajos, Szabó Pál, Németh László, Illyés Gyula, Szerb Antal, Kodolá- nyi János, Erdélyi József, Veres Péter, Medgyessy Fe­renc, Asztalos István, Füst Milán, Darvas József, Bölöni György neve — hogy csak néhányat említsünk irodal­mi és művészeti életünk je­lesei közül. Sokakban föl­merülhet a kérdés: ez a sok szubjektív hang mennyire reális? Épp ezek az egyéni hangok, egyéni vélemények adják a mű igazi értékét. Rejtett irodalmi lakatok kat­tannák föl előttünk, s a be­szökő fény új meg új meg­világításba helyezi a már is­mert eseményeket is. Zavarban van a recenzens, ha ebből az áradóan gazdag levélfolyamból a legjellem­zőbbeket akarja kiválaszta­ni. Egyet tehetünk csak. Kö­vetjük Juhász Géza alkotói tevékenységének néhány fontos dátumát — együk nagy sikerű könyvének címét fel­használva „a magyar szel­lem vándorútján”. 1927. november 27. A ti­szántúli haladó értelmiséget tömörítő Ady Társaság leg­jelentősebb emlékünnepsé­ge nagy költőnk születésé­nek fél évszázados évfordu­lóján. A szervezőmunka oroszlánrésze Juhász Gézáé volt. És először járt Debre­cenben Babits Mihály. Em­lékbeszédében sok félreér­tést, félremagyarázást is tisztázott Ady és saját kap­csolatáról. 1934. májusa szin­tén esemény volt a magyar szellemi életben: a „Válasz” c. folyóirat megindulása. A cím egyik szerkesztőjétől, Németh Lászlótól szárma­zik. Válasz a kor égető kér­déseire — elsősorban a népi írók segítségével. Tudjuk, hogy a népi • írók századunk egyik legnagyobb jelentősé­gű és legnagyobb hatású iro­dalmi és ideológiai csoporto­sulása volt. Juhász Géza a „Válasz” megszűnéséig (1938) a folyóirat meghatározó egyénisége maradt, és ren­geteget tett a népi írók egy táborba szervezéséért. 1943- ban megjelent munkája, a „Népi írók” a mozgalom mindmáig egyetlen monogra­fikus feldolgozása. Újbóli megjelentetése — túlzás nél ­kül mondhatjuk — irodalmi életünk egyik eseménye len­ne. 1968. július 13-án a „ma­gyar szellem vándorútja” vé­get ért: Juhász Géza elhunyt. Befejezésül ebből a művéből idézünk, hitvallásnak és me- mentónak egyaránt: „Az író termőfa. Gyümölcse a mű. A korból nő ki, s rendesen el is pusztul a korral. De a nagy költő mélyebbre hatol: alkotásai népe ősi rétegeiből szívnak magukba tartós erőt.” Dr. Sípos Csaba Ünnepi esemény színhely* volt tegnap a Somogy Me •gyei Tanács első emeleté nek nagyterme. A tanác: egészségügyi és szociálpoli tikai osztálya, az Egészség ügyi Dolgozók Szakszerve zetének megyei bizottsága valamint az egészségügy dől gozóinak szakcsoportja ren dezésében jubileumi tudo­mányos ülést tartottak it abból az alkalomból, hogj 25 évvel ezelőtt alakult meg a szakdolgozói szakcsoport Az ülés elnöki tisztét dr Borbély Eva, a megyei bi­zottság titkára töltötte be. Dr. Ujsághy Erzsébet me­gyei főorvos köszöntötte £ megjelenteket, s vázolta az egészségügyi ellátás feltéte­leit megyénkben, majd j munkafeltételekről szólva el­mondta, hogy az alapellátás tovább javult. Ezt követően dr. Fűzi Ist­ván, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének főtitká­ra kért szót. Arról beszélt, hogy jogos a dolgozók igé­nye, amikor a nagyobb er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésért emelnek szót. Hang­súlyozta azt is: a jogos kö­vetelések mellett sem sza­bad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a legfontosabb az emberrel való törődés, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom