Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1988. október 20., csütörtök

Somogyi Néplap

3

MÚLTUNK EMLÉKEI

Október hagyományosan a múzeumok és a műemlékek ünnepe. Kiállítások, közművelődési programok, tanácskozások jelentik a hónap múzeumi eseményeit. Megyénkben a természettudományi, a régészeti és a történeti hét egymást követő rendezvényeire kerül sor.

Két kiemelkedő eseményt ígér még a múzeumi és műemléki hónap rendezvénynaptára: 28-án nyílik meg Lor.onczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott etnökének államfői kitüntetéseit bemutató állandó kiállítás a Somogy Megyei Múzeumban. A kaposvári Latinca emlékmúzeumban somogyi emlékeket mutatnak be az őszirózsás forradalom hetvenedik évfordulója alkalmából. Mai összeállításunk a somogyi múzeumok és a a műemlék- védelem hétköznapjaiba nyújt bepillantást.

Kis-Balaton-kutatás

A hét kiemelkedő kaposvári rendezvénye volt a Kis-Balaton-kutatásról rendezett kétnapos konferencia a megyei múzeumban. Dr. Költő Lászlóval, a régészeti osztály vezetőjével az eddig végzett feltárásokról, annak szakmai megítéléséről és a konferencia fogadtatá- •sáról beszélgettünk.

— Rendkívül sok információt kaptunk már a kis-bala- toni ásatásokról, összefoglaló 'értékelés azonban nem készült róla.

— Mi a feltárás jelentősége?

— Legfontosabbnak azt tartom, hogy egy zárt tájegység teljes kronológiai és térbeli, településtörténeti keresztmetszetét lehet ezáltal meghatározni. Annyiban is különleges ez a lelőhely, hogy a települések és a temető itt együtt vizsgálható, így nem csak a temetkezési szokásokról, hanem az ott élő emberekről is sokat megtudunk; gazdagabb, árnyaltabb településtörténeti képhez jutunk.

— Meddig folytathatóak a kutatások?

— A tervek szerint egészen az ezredfordulóig, s ez azért is fontos, mert ezáltal a bronzkor körülbelül 300 éves szakaszáról is sok- adathoz jutunk, és talán igazolódik a feltevésünk, hogy abban a kultúrkörben helyi színezetű csoport megjelenésével kell számolni.

—Rendkívül érdekesek a kora középkori leletek is. Várható, hogy ezek eddigi ismereteinket is megváltoztatják majd?

— Az első olyan temető* sikerült feltárnunk, ahová a VIII. és IX. századtól kezdve egészen a XI. századik tudatosan temetkeztek. Reményünk van rá, hogy ezek alapján meghatározható a Kárpát-medence egyik ré szének asszimilációs folyamata, az alaplakosság és a

honfoglalás kori népcsoport összeolvadása. Ez kétségtelenül segít majd az etnikai arculat jobb kialakításához. A kutatások természetesen még nem lezártak, s ezért is tartottuk fontosnak egy ilyen konferencia megrendezését, ahol lehetőség van a következtetések megvitatására.

— Milyen volt az érdeklődés a tudományos ülés 'iránit?

— A téma olyannyira jelentős, hogy nemcsak a hazai tudósok, régészek, múzeumi kollégák jöttek el, szinte az ország minden megyéjéből, hanem voltak csehszlovákiai, osztrák és jugoszláv vendégek is, valamint egy Egyesült Államokban élő antropológus is. Az itt elhangzott előadásokat a tagok beleegyezésével magnóra vettük, s terveink szerint ebből egy füzetet adunk ki. Ennek jelentősége az, hogy a kutatások ilyen szakaszában ez egyáltalán nem szokványos, a hozzászólók azonban vállalták, hogy véleményüket ily módon vitára is bocsássák. A szakmai „közönségen” kívül a nagy- közönség tájékoztatására

egyébként kiállítást is nyitottunk, ez hosszabb ideig, jövő év közepéig tart majd nyitva, ahol bemutatjuk az eddigi leleteinket. Ezek persze még tudományos kutatásra várnak, de a legfontosabb tudnivalókat már ott is olvashatják, megnézhetik.

— Végezetül arra kérem, mutassa be az itt dolgozó „csapatot”, ha lehet ezt a szót használnunk.

— Azt hiszem, helyénvaló, hiszen valóban csapatmunkáról volt s van szó. Dr. Honti Szilvia, dr. Magyar Kálmán, Németh G. Péter, Egry Ildikó, valamint az MTA központi hivatalától dr. Szentpéteri József, az ELTE képviseletében Otto- mányi Katalin végeztek ásatásokat. Ezzel persze korántsem teljes a névsor, hiszen a természettudósok, a biokémikusok, botanikusok, vegyészek, fizikusok, antropológusok éppúgy részesei a sikernek, mint múzeumunk restaurátorai és valameny- nyi munkatársa, akik e kiállítás elkészítésében és a kutatás fázisaiban egyaránt kiemelkedő szakmai munkát végeztek.

A somogyvári bencés apátság régészeti föltárásával együtt halad a műemléki helyreállítás. A dr. Bakay Kornél által vezetett kutatás az idén újabb építészeti emlékek bemutatását tette lehetővé.

Az Anjou-kori falmaradVajon mikor ilesz a megyeszékhelyen az eddig gyűjtött bőséges néprajzi anyagot bemutató kiállítás? — ezzel a kérdéssel toppantunk be Kapitány Orsolyához, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága néprajzi osztályának vezetőjéhez.

— Csak akkor lesz .kiállítás, amikor ehhez a föltételek megérnek — válaszolta az osztályvezető. — Nem akarjuk azt, hogy egy folyosói tárlatra degradálódjék a néprajzi kiállítás. Ezenkívül komoly munkának kell megelőznie egy ilyen bemutatkozást. Nem lehet csak úgy ripsz-ropszra belevágni, pontos forgatókönyvnek, a kiállítási anyag értékelésének kell elkészülnie ehhez.

Kapitány Orsolya elmondta: három év óta szerencsétlen helyzetben van a néprajzi osztály. Pénzük nincs ahhoz, hogy a gyűjteményüket bővítsék. Éppen most, amikor a személyi föltételek megértek a jobb minőségű munkához.

Pénz híján a szellemi anyagot gyűjtötték. A néprajzi-szociológiai fölmérésektől a néphagyományok felidézésén át a folklórig

ványok bemutató jellegű visszaépítését a napokban fejezték be az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi kirendeltségének Somogy megyei építésvezetőségén dolgozó munkások Gelencsér József irányításával.

Az Országos Műemléki

szinte számba vehetetlen az a munka, amellyel eddig elkészültek. Négy éve tart már az Együd-hagyaték rendezése, feltárása és megjelentetése. Ez most ér az első állomásához.

Ugyancsak most vitatják a szennai falumúzeum jövőjének tervét. Tudvalevő, a szűkös anyagi támogatás éppen csak az állagmegőrzésre elég. Hogy merre mozduljon Szenna ügye, ma nehéz megítélni. Ahhoz, hogy több rendezvényt tartsanak, hogy bekapcsolják az idegenforgalmat, tömérdek pénzre, és vállalkozókra 1 n- ne szükség.

Milyen bemutatkozási lehetőségük van még a néprajzosoknak? Csökkent a kiállításra való meghívás. Az 1985-ös olaszországi is már csak megyei kapcsolat eredményéképpen jött létre, nem a minisztérium támogatásával. Elmaradtak olyan lehetőségek, mint a kétévenként megrendezett varsói, prágai, szófiai bemutatkozások.

Szóba került: a múzeumi évkönyvben kevés a néprajzi anyag, s nincs igazán mecénása az ilyen jellegű írásoknak.

Felügyelőség és a Somogy Megyei Tanács még mintegy tízmillió forintot fordít a műemléki helyreállításra és egy fogadóépület megépítésére. Jelentős évfordulóra készül Somogyvár. 1991-ben ünnepük a bencés apátság alapításának kilencszázadik évfordulóját.

Tábortűznél

Nyáron, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola hét tanulója vett részt Babócsán abban a táborban, ahol kutatásait folytatta dr. Magyar Kálmán régész. Az iskolában múzeumbaráti kör működik.

A diákok így idézték föl emlékeiket: — A fiúk a kutatóárkokban dolgoztak; mi. lányok a már előkerült leleteket készítettük elő az értékeléshez. Érdekes és hasznos volt megtudnunk, mely korból valók.

A múltunkkal ismerkedő diákok népes tábort alkottak; 44-en voltak.

— A régi iskola épületében voltunk elszállásolva. Munka után esténként a tábortűznél a nap eseményeiről beszélgettünk. Szinte

megjelent előttünk a történelem, magunk elé tudtuk képzelni azt, amiről a történelemórákon tanultunk. Egyik nap meglátogatott bennünket Kiszeli István

professzor, aki bevezetett bennünket az antropológia tudományába. Nagyszerű érzés volt mindannyiunknak, hogy részesei lehettünk azoknak a pillanatoknak, amikor történelmi örökségünk emlékeit először mi pillantottuk meg.

Kiállításra várva

Aj ándékok a múzeumnak

— Rendkívül szép és értékes összegyűjtött anyagunk van, amelyet sajnos pénzhiány miatt nem tudunk megismertetni az érdeklődőkkel — mondta dr. Takács Éva, a megyei múzeum történeti osztályának vezetője. — Idén még gyűjteménygyarapításra sem volt keretünk.

— Mégis, ez évben nagyobb volt a „gyarapodásunk" — folytatta —, mint akkor, amikor volt rá keret. Nagyon sok ajándékot kaptunk a lakosságtól és az intézményektől. A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet például a múzeumnak adta az általa 1980 és 88 között kiírt pályázatokra beérkezett pályamunkákat, feldolgozott pedagógiai témákat. A megyei úttörőelnökségtől és a KISZ-től is kaptunk értékes anyagokat: naplókat, albumokat, dokumentumokat, játékokat és a számos zászló között az első, 194(1- os úttörőzászlót. Ez a gyűjtés illeszkedik a pedagógia- történeti anyagba, amelynek gazdagsága miatt már el tudjuk különíteni a gyermek- és az ifjúsági szervezetekre vonatkozó részt. Ezt a gyűjteményt szeretnénk még kiegészíteni — eddig ugyanis nem sikerült — az

egyházi ifjúsági szervezőiekre (KÁLÓT, KALÂSZ, K.IE), valamint a MADISZ-ra, az EPOSZ-ra, a FISZ-re és a MINSZ-re vonatkozó anyaggal.

— Milyen ajándékokat kaptak a lakosságtól?

— Számos — a két világháború közötti — játékot, bútorokat, ruhákat és használati eszközöket is. Vágó Tibortól például színháztör téneti gyűjteményt és bú tort, míg Baló Kálmánnétól az első világháború előtti ruházatot bemutató gyűjteményt kaptunk.

Az osztályvezetőtől megtudtuk, hogy elkészült a niklai Berzsenyi múzeumot bemutató kiadvány, amely a Tájak, korok, múzeumok sorozatban jelenik meg a közeljövőben. Most van folyamatban a hangosított vezetés, valamint a nyomtatott kiállításvezető elkészítése is. A történeti osztály megyénket bemutató fotósorozatot tervez. Évente 1—1 témát dolgoznak fel — a középületektől a lakásbelsőkig —. és ezt megismétlik ötévenként. Idén a megyei tanács támogatásával az Elmaradott térségek Somogybán című témát mutatják be fotósorozaton.

Műemlékvédelem Somogybán

Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész a műemléki albizottság titkára. A műemlékvédelem főbb csoportjairól mondta:

— Legfontosabbnak tartom a népi, agrártörténsti,

egyházi műemlékeket, kastélyokat, temetőket és a városainkban, településeinken található épületeket, egyéb építményeket.

— A népi műemlékvédelemmel országosan elismert helyet vívott ki Szenna.

— Most vizsgáljuk a ba- latonkeresztúri és a balaton- berényi szőlőhegyeket, és szándékaink szerint néhány ottani présház és pince is védelem alá kerül majd. Gazdát keres a gyugyi, a kötcsei, a barcsi, társüzemeltetőt a somogygeszti, az edde—felsőbogátpusztai, a kercseligeti és a csombárdi kastély. Tart a nem védett épületek felülvizsgálata is, ez az év végére fejeződik be.

Somogy rendkívül gazdag agrártörténeti emlékekben. Az Agroberrel közösen készítettük el ezek fölmérését. A temetők műemléki gondjaival a műemléki albizottság szeptemberi ülése foglalkozott. A közeljövőben kezdődik meg a kőkeresztek, kápolnák föltérképezése. Jelentős az egyházi műemlékek köre. Kőröshegy, Bálványos, Látrány, Csoko- nyavisonta, Csurgó, Szent- balázs, Nagyatád, Gamás, Kánya és Nágocs templomait a műemléki albizottság anyagi támogatásával szeretnénk helyreállítani.

— Melyek a közeljövő legfontosabb eseményei?

— A hónap végén népi

építészeti fórumot tartunk Somogyszentpálon, ahol a falu építészeti emlékeit építész hallgatók közreműködésével, diavetítéssel mutatjuk be, erre meghívtuk a falu lakosságát, valamint megyénk valamennyi főépítészét is. Jövőre elkezdődik a kőröshegyi Széchenyi-kas- tély helyreállítása, a vadász Széchenyi Zsigmond emlékszobájának kialakítása, valamint Kaposváron a Szigetvári utcai téglagyár helyre- állítása. 1989 egyébként a köztéri szobrok és út menti kőkeresztek támogatásának éve is lesz. A MAB ezenkívül tervezi a somogy- aszalói és csak ony a vison tűi református templom helyre- állítását is.

— összehasonlítva a műemlékvédelem országos helyzetével, milyen Somogy megítélése?

— Nincs szégyenkezni valónk, hiszen Hajdú-Bihar- ral, Baranyával mindig együtt említik Somogy nevét is. Megyénknek volt először fényképes műemlék- jegyzéke, s a megyei tanács is hosszú évek óta támogatja a műemlékvédelmet. Ezenkívül megyénkben a múzeuépületek nagy része egyben műemlék is.

A felújított kastély Adandón