Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1988. október 20., csütörtök Somogyi Néplap 3 MÚLTUNK EMLÉKEI Október hagyományosan a múzeu­mok és a műemlékek ünnepe. Kiállí­tások, közművelődési programok, ta­nácskozások jelentik a hónap múzeu­mi eseményeit. Megyénkben a termé­szettudományi, a régészeti és a törté­neti hét egymást követő rendezvényei­re kerül sor. Két kiemelkedő eseményt ígér még a múzeumi és műemléki hónap ren­dezvénynaptára: 28-án nyílik meg Lo­r.onczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyu­galmazott etnökének államfői kitünte­téseit bemutató állandó kiállítás a So­mogy Megyei Múzeumban. A kapos­vári Latinca emlékmúzeumban somo­gyi emlékeket mutatnak be az ősziró­zsás forradalom hetvenedik évfordu­lója alkalmából. Mai összeállításunk a somogyi múzeumok és a a műemlék- védelem hétköznapjaiba nyújt bepil­lantást. Kis-Balaton-kutatás A hét kiemelkedő kapos­vári rendezvénye volt a Kis-Balaton-kutatásról ren­dezett kétnapos konferencia a megyei múzeumban. Dr. Költő Lászlóval, a régésze­ti osztály vezetőjével az ed­dig végzett feltárásokról, an­nak szakmai megítéléséről és a konferencia fogadtatá- •sáról beszélgettünk. — Rendkívül sok informá­ciót kaptunk már a kis-bala- toni ásatásokról, összefoglaló 'értékelés azonban nem ké­szült róla. — Mi a feltárás jelentősé­ge? — Legfontosabbnak azt tartom, hogy egy zárt tájegy­ség teljes kronológiai és tér­beli, településtörténeti ke­resztmetszetét lehet ezáltal meghatározni. Annyiban is különleges ez a lelőhely, hogy a települések és a te­mető itt együtt vizsgálható, így nem csak a temetkezési szokásokról, hanem az ott élő emberekről is sokat meg­tudunk; gazdagabb, árnyal­tabb településtörténeti kép­hez jutunk. — Meddig folytathatóak a kutatások? — A tervek szerint egé­szen az ezredfordulóig, s ez azért is fontos, mert ez­által a bronzkor körülbelül 300 éves szakaszáról is sok- adathoz jutunk, és talán igazolódik a feltevésünk, hogy abban a kultúrkörben helyi színezetű csoport meg­jelenésével kell számolni. —Rendkívül érdekesek a kora középkori leletek is. Várható, hogy ezek eddigi ismereteinket is megváltoz­tatják majd? — Az első olyan temető* sikerült feltárnunk, ahová a VIII. és IX. századtól kezd­ve egészen a XI. századik tudatosan temetkeztek. Re­ményünk van rá, hogy ezek alapján meghatározható a Kárpát-medence egyik ré szének asszimilációs folya­mata, az alaplakosság és a honfoglalás kori népcsoport összeolvadása. Ez kétségtele­nül segít majd az etnikai ar­culat jobb kialakításához. A kutatások természetesen még nem lezártak, s ezért is tartottuk fontosnak egy ilyen konferencia megrendezését, ahol lehetőség van a követ­keztetések megvitatására. — Milyen volt az érdek­lődés a tudományos ülés 'iránit? — A téma olyannyira je­lentős, hogy nemcsak a ha­zai tudósok, régészek, mú­zeumi kollégák jöttek el, szinte az ország minden me­gyéjéből, hanem voltak cseh­szlovákiai, osztrák és jugosz­láv vendégek is, valamint egy Egyesült Államokban élő antropológus is. Az itt elhangzott előadásokat a ta­gok beleegyezésével magnó­ra vettük, s terveink sze­rint ebből egy füzetet adunk ki. Ennek jelentősége az, hogy a kutatások ilyen sza­kaszában ez egyáltalán nem szokványos, a hozzászólók azonban vállalták, hogy vé­leményüket ily módon vitá­ra is bocsássák. A szakmai „közönségen” kívül a nagy- közönség tájékoztatására egyébként kiállítást is nyi­tottunk, ez hosszabb ideig, jövő év közepéig tart majd nyitva, ahol bemutatjuk az eddigi leleteinket. Ezek per­sze még tudományos kuta­tásra várnak, de a legfonto­sabb tudnivalókat már ott is olvashatják, megnézhetik. — Végezetül arra kérem, mutassa be az itt dolgozó „csapatot”, ha lehet ezt a szót használnunk. — Azt hiszem, helyénvaló, hiszen valóban csapatmun­káról volt s van szó. Dr. Honti Szilvia, dr. Magyar Kálmán, Németh G. Péter, Egry Ildikó, valamint az MTA központi hivatalától dr. Szentpéteri József, az ELTE képviseletében Otto- mányi Katalin végeztek ása­tásokat. Ezzel persze koránt­sem teljes a névsor, hiszen a természettudósok, a bioké­mikusok, botanikusok, ve­gyészek, fizikusok, antropo­lógusok éppúgy részesei a sikernek, mint múzeumunk restaurátorai és valameny- nyi munkatársa, akik e ki­állítás elkészítésében és a kutatás fázisaiban egyaránt kiemelkedő szakmai mun­kát végeztek. A somogyvári bencés apát­ság régészeti föltárásával együtt halad a műemléki helyreállítás. A dr. Bakay Kornél által vezetett kuta­tás az idén újabb építészeti emlékek bemutatását tette lehetővé. Az Anjou-kori falmarad­Vajon mikor ilesz a me­gyeszékhelyen az eddig gyűjtött bőséges néprajzi anyagot bemutató kiállítás? — ezzel a kérdéssel toppan­tunk be Kapitány Orsolyá­hoz, a Somogy Megyei Mú­zeumok Igazgatósága nép­rajzi osztályának vezetőjé­hez. — Csak akkor lesz .kiállí­tás, amikor ehhez a föltéte­lek megérnek — válaszolta az osztályvezető. — Nem akarjuk azt, hogy egy fo­lyosói tárlatra degradálódjék a néprajzi kiállítás. Ezen­kívül komoly munkának kell megelőznie egy ilyen bemu­tatkozást. Nem lehet csak úgy ripsz-ropszra belevágni, pontos forgatókönyvnek, a kiállítási anyag értékelésé­nek kell elkészülnie ehhez. Kapitány Orsolya elmond­ta: három év óta szerencsét­len helyzetben van a nép­rajzi osztály. Pénzük nincs ahhoz, hogy a gyűjteményü­ket bővítsék. Éppen most, amikor a személyi föltételek megértek a jobb minőségű munkához. Pénz híján a szellemi anyagot gyűjtötték. A nép­rajzi-szociológiai fölméré­sektől a néphagyományok felidézésén át a folklórig ványok bemutató jellegű visszaépítését a napokban fejezték be az Országos Mű­emléki Felügyelőség pécsi kirendeltségének Somogy megyei építésvezetőségén dolgozó munkások Gelencsér József irányításával. Az Országos Műemléki szinte számba vehetetlen az a munka, amellyel eddig elkészültek. Négy éve tart már az Együd-hagyaték ren­dezése, feltárása és megje­lentetése. Ez most ér az el­ső állomásához. Ugyancsak most vitatják a szennai falumúzeum jö­vőjének tervét. Tudvalevő, a szűkös anyagi támogatás ép­pen csak az állagmegőrzés­re elég. Hogy merre moz­duljon Szenna ügye, ma ne­héz megítélni. Ahhoz, hogy több rendezvényt tartsanak, hogy bekapcsolják az ide­genforgalmat, tömérdek pénzre, és vállalkozókra 1 n- ne szükség. Milyen bemutatkozási le­hetőségük van még a nép­rajzosoknak? Csökkent a kiállításra való meghívás. Az 1985-ös olaszországi is már csak megyei kapcsolat eredményéképpen jött létre, nem a minisztérium támo­gatásával. Elmaradtak olyan lehetőségek, mint a kétéven­ként megrendezett varsói, prágai, szófiai bemutatkozá­sok. Szóba került: a múzeumi évkönyvben kevés a népraj­zi anyag, s nincs igazán me­cénása az ilyen jellegű írá­soknak. Felügyelőség és a Somogy Megyei Tanács még mintegy tízmillió forintot fordít a műemléki helyreállításra és egy fogadóépület megépíté­sére. Jelentős évfordulóra készül Somogyvár. 1991-ben ünnepük a bencés apátság alapításának kilencszázadik évfordulóját. Tábortűznél Nyáron, a kaposvári Mun­kácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola hét tanulója vett részt Babócsán abban a tábor­ban, ahol kutatásait folytat­ta dr. Magyar Kálmán ré­gész. Az iskolában múzeum­baráti kör működik. A diákok így idézték föl emlékeiket: — A fiúk a ku­tatóárkokban dolgoztak; mi. lányok a már előkerült le­leteket készítettük elő az értékeléshez. Érdekes és hasznos volt megtudnunk, mely korból valók. A múltunkkal ismerkedő diákok népes tábort alkot­tak; 44-en voltak. — A régi iskola épületé­ben voltunk elszállásolva. Munka után esténként a tá­bortűznél a nap eseményei­ről beszélgettünk. Szinte megjelent előttünk a törté­nelem, magunk elé tudtuk képzelni azt, amiről a törté­nelemórákon tanultunk. Egyik nap meglátogatott bennünket Kiszeli István professzor, aki bevezetett bennünket az antropológia tudományába. Nagyszerű érzés volt mindannyiunk­nak, hogy részesei lehettünk azoknak a pillanatoknak, amikor történelmi öröksé­günk emlékeit először mi pillantottuk meg. Kiállításra várva Aj ándékok a múzeumnak — Rendkívül szép és ér­tékes összegyűjtött anyagunk van, amelyet sajnos pénz­hiány miatt nem tudunk megismertetni az érdeklő­dőkkel — mondta dr. Ta­kács Éva, a megyei múzeum történeti osztályának veze­tője. — Idén még gyűjte­ménygyarapításra sem volt keretünk. — Mégis, ez évben na­gyobb volt a „gyarapodá­sunk" — folytatta —, mint akkor, amikor volt rá ke­ret. Nagyon sok ajándékot kaptunk a lakosságtól és az intézményektől. A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet például a múzeumnak adta az általa 1980 és 88 között kiírt pályázatokra beérke­zett pályamunkákat, feldol­gozott pedagógiai témákat. A megyei úttörőelnökségtől és a KISZ-től is kaptunk értékes anyagokat: naplókat, albumokat, dokumentumo­kat, játékokat és a számos zászló között az első, 194(1- os úttörőzászlót. Ez a gyűj­tés illeszkedik a pedagógia- történeti anyagba, amelynek gazdagsága miatt már el tudjuk különíteni a gyer­mek- és az ifjúsági szerve­zetekre vonatkozó részt. Ezt a gyűjteményt szeretnénk még kiegészíteni — eddig ugyanis nem sikerült — az egyházi ifjúsági szervezőiek­re (KÁLÓT, KALÂSZ, K.IE), valamint a MADISZ-ra, az EPOSZ-ra, a FISZ-re és a MINSZ-re vonatkozó anyag­gal. — Milyen ajándékokat kaptak a lakosságtól? — Számos — a két világ­háború közötti — játékot, bútorokat, ruhákat és hasz­nálati eszközöket is. Vágó Tibortól például színháztör téneti gyűjteményt és bú tort, míg Baló Kálmánnétól az első világháború előtti ruházatot bemutató gyűjte­ményt kaptunk. Az osztályvezetőtől meg­tudtuk, hogy elkészült a niklai Berzsenyi múzeumot bemutató kiadvány, amely a Tájak, korok, múzeumok so­rozatban jelenik meg a kö­zeljövőben. Most van folya­matban a hangosított veze­tés, valamint a nyomtatott kiállításvezető elkészítése is. A történeti osztály megyén­ket bemutató fotósorozatot tervez. Évente 1—1 témát dolgoznak fel — a középü­letektől a lakásbelsőkig —. és ezt megismétlik ötéven­ként. Idén a megyei tanács támogatásával az Elmara­dott térségek Somogybán című témát mutatják be fo­tósorozaton. Műemlékvédelem Somogybán Dr. L. Szabó Tünde me­gyei főépítész a műemléki albizottság titkára. A mű­emlékvédelem főbb csoport­jairól mondta: — Legfontosabbnak tar­tom a népi, agrártörténsti, egyházi műemlékeket, kas­télyokat, temetőket és a vá­rosainkban, településeinken található épületeket, egyéb építményeket. — A népi műemlékvéde­lemmel országosan elismert helyet vívott ki Szenna. — Most vizsgáljuk a ba- latonkeresztúri és a balaton- berényi szőlőhegyeket, és szándékaink szerint néhány ottani présház és pince is védelem alá kerül majd. Gazdát keres a gyugyi, a kötcsei, a barcsi, társüze­meltetőt a somogygeszti, az edde—felsőbogátpusztai, a kercseligeti és a csombárdi kastély. Tart a nem védett épületek felülvizsgálata is, ez az év végére fejeződik be. Somogy rendkívül gazdag agrártörténeti emlékekben. Az Agroberrel közösen ké­szítettük el ezek fölméré­sét. A temetők műemléki gondjaival a műemléki al­bizottság szeptemberi ülése foglalkozott. A közeljövőben kezdődik meg a kőkeresz­tek, kápolnák föltérképezé­se. Jelentős az egyházi mű­emlékek köre. Kőröshegy, Bálványos, Látrány, Csoko- nyavisonta, Csurgó, Szent- balázs, Nagyatád, Gamás, Kánya és Nágocs templo­mait a műemléki albizott­ság anyagi támogatásával szeretnénk helyreállítani. — Melyek a közeljövő leg­fontosabb eseményei? — A hónap végén népi építészeti fórumot tartunk Somogyszentpálon, ahol a falu építészeti emlékeit épí­tész hallgatók közreműkö­désével, diavetítéssel mutat­juk be, erre meghívtuk a falu lakosságát, valamint megyénk valamennyi főépí­tészét is. Jövőre elkezdődik a kőröshegyi Széchenyi-kas- tély helyreállítása, a vadász Széchenyi Zsigmond emlék­szobájának kialakítása, va­lamint Kaposváron a Sziget­vári utcai téglagyár helyre- állítása. 1989 egyébként a köztéri szobrok és út menti kőkeresztek támogatásának éve is lesz. A MAB ezen­kívül tervezi a somogy- aszalói és csak ony a vison tűi református templom helyre- állítását is. — összehasonlítva a mű­emlékvédelem országos hely­zetével, milyen Somogy megítélése? — Nincs szégyenkezni va­lónk, hiszen Hajdú-Bihar- ral, Baranyával mindig együtt említik Somogy ne­vét is. Megyénknek volt először fényképes műemlék- jegyzéke, s a megyei tanács is hosszú évek óta támogat­ja a műemlékvédelmet. Ezenkívül megyénkben a múzeuépületek nagy része egyben műemlék is. A felújított kastély Adandón

Next

/
Oldalképek
Tartalom