Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 250. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 19., szerda A magyar nőmozgalom megújulásának programtervezetét vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlamentben tegnap kezdődött ülésén. A képen: Duschek Lajosné, az MNOT elnöke beszél. (MTI-fotó — Varga László felv.) KORDÁBAN TARTJA A BALATONT 125 éves a siófoki zsilip Emléktábla-avfttás és tudományos ülés as évfordulón Kádár János fogadta Wolfgang Mischnicket Következetesen Ha a betegnek csak a lá­zát csillapítják, s nem a gyulladás gócát szüntetik meg, fennáll a veszély, hogy a gyógyulás átmeneti jelei után súlyosbodik a baj. A kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok és az ezek orvoslását célzó re­formok kapcsán közhaszná­latúvá vált a kifejezés: visz- szarcndeződés. Ennek az az aggodalom az oka, miszerint az elhatározott és megkez­dett változásokkal szemben felülkerekedhetnek a régi beidegződések, mert még túl sokan vannak, akik sza­vakban már „reformpártiak" ugyan, ám mindennapi mun­kájukban igyekeznek vissza­csempészni a kényelmeseb­bet: a látszatot. A gazdasági és a politikai életben is az okozza a visz- szarendeződés veszélyét, ha csak tüneti a kezelés, ha nem diagnosztizáljuk az el­múlt évtizedek folyamatait, s nem ismerjük pontosan a gondok eredőjét. Az 1968-as évszámmal fémjelzett válto­zások például történelmi léptékkel mérve is jelentő­sek. Ám e reformok rész­legesek maradtak; nem ter­jedtek ki a gazdaság egészé­re, s egyáltalán nem a tár­sadalom — s ezen belül a politika — területére. Részben e tapasztalatok és a társadalomtudományok azóta született megannyi, je­lenünk valóságára alapozó felismerése nyomán most nyilvánvaló az átfogó refor­mokra való törekvés szük­ségessége. Lehetetlen azon­ban egy társadalom gépeze­tének minden elhasználódott elemét egyszerre kicserélni, s hasonlóképp nehéz máról- holnapra feloldani az évek — olykor csak a felszín alatt — felgyülemlett fe­szültségeit. S mert így van, és egyetlen döntéshozó tes­tület sem tudhatja magáé­nak a bölcsek kövét, a visz- szarendeződés veszélye ma is fennáll. A gazdaságban például a támogatások „leépítése” csak akkor hozhat ered­ményt, ha az nemcsak bé­nít, hanem — a másik ol­dalon — új hajtóerőket is szabadít fel. Amíg a válla­latok vagy akár az egyes dolgozó munkájának meg­ítélésében nem érvényesül hiánytalanul a teljesítmény­elv, mindig lehet indok az állam újraelosztó beavatko­zására, s addig aligha bon­takozhat ki a szocialista pi­acgazdaság. Sok még a te­endő abban is, hogy a szé­lesedő demokratizmus és az erősödő nyíltság ne csupán szelepeket nyisson fel, ha­nem előrevivő erővé váljon. Ma a több kérdésben tár­sadalmi méretűvé duzzadt vita sok esetben parttalan. Egyre több a fórum, ahol az emberek véleményt mond­hatnak, ám olykor még hi­ányoznak az alkotmányos és jogi garanciák, amelyek a szavakat tettekre váltanák. E politikusokat is kötelező mechanizmusok nélkül min­denki csak mondja a magá­ét, s ez lényegében alig kü­lönbözik a korábbi évek „demonstrált demokratiz­musától”. A nyíltság és a nyilvánosság csak mederben válhat társadalmi méretű erőművé. ‘Sokan követelik például a különféle intéz­mények létszámának csök­kentését. A létszámleépítés önmagában — ebben az esetben is — a tevékenység megújítása nélkül csupán tü­neti kezelés... A műtét a legfájdalma­sabb gyógymód, aki azonban valóban gyógyulni szeretne, az vállalja a nehéz napokat, s nem éri be a bajt elodá­zó csillapítókkal. Bíró Ferenc A legfontosabb cél kétség­telenül az volt, hogy kordá­ban tartsák a Balatont: alá­rendelve e természeti erőt az ember akaratának. A tó vízszintje az eltelt évszáza­dok alatt igen nagy eltéré­seket mutatott. A kelták idejében például mintegy 5 méterrel volt magasabb, s — valószínűleg katonai cé­lokból — a tatárjárás és a török hódoltság korában is 6—8 méterrel állt magasab­ban a víz, mint jelenleg. Ak­koriban például Szigliget, Fonyód, valamint Tihany szigetként emelkedett ki a tóból. Számtalan veszély is fe­nyegette a tavat: az 1770-es években például teljesen le akarták csapolni, hogy ter­mőföldet nyerjenek az árte­rületeken. Később Beszédes József is készített tervet a lecsapolására, de úgy kép­zelte, hogy középen marad egy hajózható csatorna. A déli vasúti pálya meg­épülte, a balatoni gőzhajó­zás megvalósulása és az egy­re inkább kibontakozó Ba- laton-kultusz ezeknek az elképzeléseknek szerencsére gátat vetett. Üj irányban, a tó hasznosításáról kellett gondolkodni. 1868-ban meg­született az első vízszint- szabályozási előírás, amely­ben meghatározták a maxi­mális és minimális határo­kat. ■_ Ekkor már jelentős technikai akadálya nem volt A hazánk Balatontól észak­ra levő gyakorlóterein szom­bat óta folyó hadgyakorlat­ra 18 országból Magyaror­szágra érkezett megfigyelő, s kedden reggel megkezdték tevékenységüket. Elsőként Jurij Vodolazov altábor- nagynak, a hazánkban ide­iglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnok első helyettesének, a gyakorlat vezetőjének és helyettesének, Annus Antal vezérőrnagy, magasabbegy- ség parancsokénak tájékoz­tatóját hallgatták meg a gyakorlat céljából és a szombat óta végrehajtott mozzanatokról. Ebben — a korábban 32 európai ország­nak, valamint az Amerikai Egyesült Államoknak és Ka­nadának megküldött beje­a szabályozásnak, mivel 1863. október 25-én üzembe helyezték a fából készült első zsilipet, a vasúttól dél­re mintegy '200 méternyire. Később betonból építettek újabbat, majd 1943-ban — immár a jelenlegi helyén — kezdték el egy még korsze­rűbb vízáteresztő építését. A világháború miatt ezt a zsi­liprendszert (mely a hajó­zási céloknak is megfeleltl csak 1947-ben adták át. Az első fa zsilipen még csupán 8 köbméter víz folyt le má­sodpercenként, a main — amelyet 1981-től 1983-ig új­ra korszerűsítettek — már 80 köbméter. A Közép-dunántúli Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság közép­A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével Prágában október 17—18-án megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bi­zottsága. Az ülés munkájá­ban részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka és törzsfőnöke. lentésnek megfelelően — el­hangzott, hogy a gyakorlat keddi és szerdai mozzana­taiban a Magyar Néphadse­reg mintegy 500 fővel, al­egységekkel, a szovjet had­sereg pedig 16 500 fővel, egy-egy csökkentett állomá­nyú gépesített lövész- ás harckocsi-hadosztállyal vesz részt. A gyakorlaton 321 harckocsi, 222 százmillimé­teres és nagyobb űrméretű tüzérségi löveg vesz részt, s a szárazföldi csapatok tá­mogatásában 26 helikopter tevékenykedik. A gyakorlat célja alapvetően a védelmi harc gyakorlása, a magyar és szovjet csapatok harcki­képzésének tökéletesítése. A tájékoztatót követően a megfigyelők elsőként egy magyar zászlóalj védőkörle­dunántúli szervezete rende­zett tegnap délután emlék­ülést Siófokon, a zsilipépí­tés 125. évfordulóján. Szabó Mátyás igazgató köszöntötte a megjelenteket, Balassa Bélát, a siófoki pártbizott­ság első titkárát, és dr. Gáti István városi tanácselnököt. Dr. Baranyai Sándor, a Vituki tudományos tanács­adója a Balaton-szabályozás történetéről, Szabó Szabolcs a balatoni koordinációs és tófelügyeleti osztály vezető­je a Sió szabályozásának történetéről tartott előadást. Az emlékülés végén dr. Varga Miklós, a Környezet- védelmi és Vízügyi Minisz­térium államtitkára avatta fel a 125. évforduló alkal­mával a Sió-zsilipen elhe­lyezett emléktáblát. A bizottság az egyesített fegyveres erők gyakorlati tevékenységével, a Varsói Szerződésben részt vevő ál­lamok által, a Politikai Ta­nácskozó Testület idei var­sói ülésén előterjesztett bé­kekezdeményezések megva­lósításával kapcsolatos kér­déseket vitatott meg, és megfelelő határozatokat ho­zott. tét keresték föl, s tájékoz­tatást hallgattak meg; meg­tekintették az alegység vé­delmi előkészületeit, s rend­Kádár János, az MSZMP elnöke kedden délelőtt a KB székházában fogadta Wolfgang Mischnioket, az NSZK-beli Szabaddemok­rata párt Párt ;FDP) par­lamenti csoportjának elnö­két és a frakció külöttsé- gét, amely Szűrös Mátyás­nak, az MSZMP KB titká­rának, az Országgyűlés kük Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Mir Hoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnö­Kedden ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Az es­ti órákban még tartó tanács­kozásról — Thürmer Gyula, a Központi Bizottság mun­katársa adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek, a távol­lévő Major Lászlót helyette­sítve a szóvivői tisztségben. Elmondotta: a testület elő­ször beszámolót hallgatott meg az idei népgazdasági terv teljesítéséről és átte­kintette a jövő évi terv kon­cepcióját. Ezzel egyben elő­készítette a Központi Bi­zottság novemberi ülésének ezzel kapcsolatos napirendi pontját, ez a fórum lesz ugyanis hivatott állást fog­lalni a terv politikai céljait illetően, mielőtt a konkrét elképzelések az Országgyű­lés ülése elé kerülnek. Hangsúlyozta, hogy a sok színű, szerteágazó, csaknem hat óra hosszat tartó véle­ménycsere során a júliusi KB-ülés szellemében tekin­tették át a gazdasági folya­matokat. Egyetértés/ alakult ki abban, hogy a főbb idei tervmutatók alapvetően tel­jesíthetők, tervcéljaink elér­hetők. A vitában kiemelték, hogy javult a tőkés külke­reskedelmi egyensúly, csök­kent a konvertibilis import, miközben a tőkés országok­ba irányuló export dinami­kusan növekedett Ugyanak­kor fizetési mérlegünkben továbbra is hiány mutatko­zik, bár mértéke a tavalyi­nál kisebb. Ez összefügg az­zal, hogy változatlanul nagy az ország adósságállomá­nya, jelentősek az adósság- szolgálat terhei és a világ­szeresített harci technikai eszközöket és beszélgettek magyar sor- és hivatásos katonákkal. ügyi bizottsága elnökének meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen érin­tették a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit. és véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei­ről. kének meghívására a közeli napokban hivatalos látoga­tást tesz Iránban. útlevél bevezetésének kö­szönhetően ugrásszerűen nőtt a lakosság deviza fel- használása. Áruforgalmunk a KGST-országokkal az ere­deti elképzeléseknek megfe­lelően alakult. A Politikai Bizottság meg­állapította: a gazdasági nö­vekedés lényegében eléri a tervezettet, a lakossági fo­gyasztás pedig — a kitűzött, céloknak megfelelően — csökkent. Ami a belső pénz­ügyi egyensúlyt illeti : bár a költségvetés hiánya csökke­nő tendenciát mutat, a tá­mogatások szintje még min­dig igen magas, s összességé­ben gazdasági helyzetünk változatlanul nehéznek mi­nősíthető. A testület mindezek alap­ján úgy foglalt állást, hogy a gazdasági erőfeszítések kétségtelen. érzékelhető eredményeket hoztak, ugyan­akkor korai volna arról be­szélni, hogy minden feltétel adott a tartós stabilizáció­hoz, illetve a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás meg­alapozásához. A gazdaság idei teljesítménye mindazon­által jó alapot nyújthat jö­vő évi tennivalóink megva­lósításához. 1989-ben változatlanul kö­zépponti feladat lesz — a stabilizációs program kere­tein belül — fizetőképessé­günk megőrzése és a gazda­ság minőségi jegyeinek erő­sítése, a termékszerkezet korszerűsítése. S tovább kell liberalizálni a gazdaságpoli­tika eszközrendszerét, hogy a fejlődés követelményei megfelelően érvényesülhet­nek. Thürmer Gyula kiemelté: a vita minden felszólalója elmondotta, hogy idei ered­ményeink "mögött az állam­polgárok nagy áldozatai, a nép erőfeszítései állnak. S mivel gazdaságpolitikai irányvonalunk folytatása a jövőben is feltételezi a la­kossági fogyasztás csökken­tését, olyan . politikai mun­kára is szükség van, amely világosan megérteti az or­szág helyzetét, az előttünk álló feladatokat, a lehetsé­ges alternatívákat. Ezért a Politikai Bizottság kérni fog­ja a párt alapszervezeteit, hogy vállaljanak részt a konkrét helyzet és az orszá­gos, illetve helyi teendők tu­datosításában, politikai munkájukkal segítsék a föl­merülő feszültségek megol­dását. A tájékoztatóban elhang­zott, hogy a Politikai Bizott­ság napirendjén — több más kérdés 'mellett — szerepelt az ifjúsági mozgalom meg­újításával kapcsolatos ter­vezet is. Megfigyelők a hadgyakorlaton Prágai tanácskozás Grósz Károly Iránba látogat (MTI) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom