Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
1988. október 17., hétfő Somogyi Néplap 5 Mesebeli fények Muwêiitêiki Nagy Endro omlókkiállítáta Siófokon A KISZ politikai képsési köipoatjéban Tehetséges fiatalok kollégiuma Ismert dolog, milyen feszültségeket okozott a demográfiai hullám megyénk középfokú tanintézeteiben. Ezért döntött úgy legutóbbi, ülésén a KISZ Somogy Megyei Bizottsága, hogy vállalja politikai képzési központjában 50 tehetséges, továbbtanulni szándékozó fiatal diákotthoni elhelyezését és — az épület lehetőségeinek figyelembe vételével —■ nappali oktatását. A KlSZ-esek vállalkozásával a megyei párt-végrehajtóbizottság előzetesen egyetértett, azzal, hogy a KISZ kezdje meg az érintett tanácsi osztályok vezetőivel az egyeztetést és decemberig készüljenek el a megoldás lehetőségeit tartalmazó elképzelések. A kollégiummal — a megyei KUSZ-bizott- ságon megtudtuk — a tehetséggondozást kívánják elősegíteni. Várhatóan a jövő tanév kezdetén lépheti át az ötven középiskolás a diákotthon küszöbét. À madártani ogyosüJot közgyűlés* Új tájvédelmi körzetek Somogybán Az outrákokaak is segítenek A Magyar Madártani Egyesület Somogy Természetvédelmi Szervezete szombaton tartotta közgyűlését. Tömösvári Tibor, a szervezet titkára elmondta: — Befejeztük Marcali— Boronka környékén, a ritka növénytársulatok és madárfajok fölkutatását ; javasoltuk, hogy nyilvánítsák e vidéket tájvédelmi körzetté. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium elé terjesztettük véleményünket. Fokozott védelmet kívánunlk biztosítani a far- kasboroszlánnak, ennek az apró félcserjének, valamint a ciklámennek, ami nagy mennyisekben fordul elő a térségben, és a tavaszi tőzi- kének. Ebben a különleges növényi társulásban előfordul még a pirító gyökér és a szúrós csodabogyó is. Ritka madárfajok is költenek Marcali és Boronka határában, ezek védelméről is gondoskodni kívánunk. A szervezet eredményesen lépett föl a gyékényesi nedves kaszálónak nevezett térség táji sajátosságának védelmében is ; a gazdálkodók lemondtak a kaszáló háborgatásáról. Szibériai nőszirom és kockás liliom virágzik itt. A kétszázötven tagot számláló szervezet bekapcsolódott a rétisasok védelmét szolgáló országós programba. A tavasszal már tizenhárom fiókát neveltek a fészkek lakói, összehasonlításul: az NSZK-ban ötöt költöttek a madarak. A gazdálkodók ebben is segítenek a természetvédőknek : több helyen lemondtak addigi tevékenységükről, hogy ne zavarják a ritka, már csaknem kipusztult rétisasokat. Tömösvári Tibor arról is tájékoztatott, hogy a szervezet ősszel bekapcsolódik az Országos vidravédelmi programba; megfigyeléseket végeznek Somogybán is. Szeretnék fölmérni, mennyire tehető a vidrák száma, hol élnék, merre vándorolnak. Erre a legkorszerűbb eszközt, a rádiótelemetriás vizsgálatot alkalmazzák a Természettudományi Múzeum és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereivel közoseni Vizsgálják annak okát Somogybán is, miért csökkent oly drasztikusan az idén a fekete gólyák száma. Négy természetvédelmi tábort szerveztek a nyáron a szervezet közreműködésével Somogybán. A nemzetközi kapcsolatok most kezdenek éledni — jelezte a szervezet titkára. Bekapcsolódtak a Világ Vadvédelmi Alap ausztriai központjának a munkájába, onnan anyagi támogatásban is részesültek. Az osztrák természetvédők fölkérték a somogyi szakembereket, hogy működjenek közre a rétisasok ottani védelmében. A Biblia ihlette képző- művészeti remekművekkel tele vannak a világ kated- ráliisaii, múzeumai. Hosszan sorolhatnók az egyetemes művészettörténet nagy nevei által fémjelzett alkotásokat a középkortól napjainkig. A Biblia, pontosabban az Újszövetség, Jézus életútja, tanításai: az evangélium inspirálta azt az életművet is, amelynek esszenciája .tegnap óta a siófoki Dél-lbalatoni Kulturális központban látható. A művek tulajdonosa, az esztergomi Keresztény Múzeum, valamint a művelődési ház nagyszabású kiállítást rendezett az alkotó, Muzsinszki Nagy Endre emlékére, aki hosszú élete nagyobbik részét Siófokon élte le, s végakaratának megfelelően siófoki földben nyugszik. Hozzátehetjük: noha országos, sőt nemzetközi sikereket ért már el, _amikor Siófokra költözött, "élete fő művét, a Jézus életét végigkísérő kétszáznegyvenhárom képből álló sorozatot a Balaton-parti városiban festette, ha úgy tetszik, „őskeresztényi” szegénységiben, az ország művészeti központjaitól, műhelyeitől igen-igen távol, lemondva a látványos sikerekről, békés- boldogom vállalva a hite szerint neki szánt sorsot. Választott pátriájában — tudomásom szerint — életében nem volt kiállítása, s' akik annak idején ismerték, és a sorozat egy-egy darabját is láthatták egykor, méltán döbbennek rá, hogy — mivel akkor részleteket szemlélhettek csupán — jóval kevesebbet láthattak, érezhették meg a lényegből^ mint most, a mű egészének sugárzásában. Ma- tyikó Sebestyén József, a helybeli múzeum vezetője nyitotta meg az emlékkiállítást, s a közönség tőle tudhatta meg a legszükségesebbeket Muzsinszki Nagy Endre életútjától, pályájáról. Egy majdnem elfeledettnek mondható alkotóról talán nem haszontalan néhány tényt, adatot é helyütt is ismertetni. Felsőzsolcán született 1886. február 25-én, s 1902 és 1907 között végezte kötelező stúdiumait az iparművészeti iskola díszítőfestészeti szakosztályán. De az igazi iskolát, a legfontosabb felismeréseket, mint oly sok magyar tehetség számára, neki is a „magyar Barbizon”, Nagybánya adta, ahol Thorma János volt a mestere. Nagybánya ege, napja után a nagyvilág következett, gyönyörű kóborlások Európa déli fényében, szépséggel áldott itáliai tájakon, -lenyűgöző ka- tedrálisokban, reneszánsz tereken. A múzeumok faláról különböző korok atmoszférája, életérzése a nagymesterek által megörökítve egy- egy sugárzó madonnáin, bibliai jeleneteken s az örök érvényűt keresve-kutatva, egyre ritkábban figyelt föl az egymás sarkára lépő irányzatok, izmusok képviselőire, s valósággal megidézték a halhatatlan mesterek. A budapesti Műcsarnokban 1913-ban mutatkozott be képeivel, s a biztató indulás jó hangulatának hamarosan egy váratlan esemény vetett véget: a szarajevói merénylet; hadüzenet, mozgósítás, Világháború .. . Kezdetben érdekes, izgalmas kalandnak tetszik — katonának civilnek egyaránt — a háború, vállalkozó szellemű festők is indulnák a harcterekre, hogy impresszióikat a helyszínen örökítsék meg vázlatkönyvekben, vásznaikon. Akár csak a csodálni való Mednyámiszky, Mu- zsinszkd Nagy Endre is a harctereket járja — Galíciában, Szerbiában, Dél-Tirol- ban — 1917-ben már kollektív tárlaton mutatja be háborús témájú alkotásait a Nemzeti Szalonban. A háború közelről látott arca őt is — mint például Rudnayt — elborzasztotta, szívébe olthatatlan békevágy költözött. Talán éppen a harctéren, a mérhetetlen gyötrelmek poklában ébred benne az a mélységes részvét, amelyet a szenvedő ember iránt érez hátra levő életében, s amely, fölte- hetőleg, az általa legfőbbnek tartott jóság szolgálatába állította művészetét. 1919-ben tagja lett a Képzőművészeti Egyesületnek, s ekkor — e messianiisztikus idő sugallatára — festette Páncélvonat című művét, amely a Magyar Nemzeti Galéria tula jdona. Egy ideig vonzotta a ‘közélet is : tagja volt a Képzőművészeti Társulatnak, a Képzőművészeti Szövetségnek, s a két világháború között rangos kiállító- hellyé vált nemzeti szalon egyik alapítója. Elismerésekben is bőven volt része. 1929-ben egy nemzetközi pályázat alkalmából megbízást kapott egy nagyméretű mozaik elkészítésére, a je- ruzsálemi Dormiitie bazilika altemplomába. Az 1931-ben befejezett munka (egy oltárkép a magyar szentekről) nagy szakmai sikert aratott. Jeruzsálemben még egy •munkája is látható, mégpedig a Népek Templomában. Ezt a művét — Jézus imádkozik a getszemáni kertben — 1932-ben alkotta. 1939-ben még elnyerte a Képzőművészeti Egyesület díját, majd ez évben Siófokra költözött. A Balaton sugárzásában akarta megvalósítani további tervéit, s ez szerencsére sikerült neki. Csakhogy ismét háború következett, sok- sók szenvedéssel, és a harci zaj elültével nagy csend támadt a festő körül. Mu- zsinsZki Nagy Endre szerényen, néhány értő barát figyelmén kívül szánté teljesen észrevételen ül dolgozott. (Köziben 1955-ben megalakította a siófoki képzőművészeti szabadiskcüát is, és 1962-tg vezette.) A világ számos múzeuma és magángyűjteménye őrzi műveit. Siófokon talán egy-két régi barát, ismerős ... 1975-ben halt meg Nagyberényben. Képei most megtöltik a Dél-balatoni Kulturális Központ kiállítócsarnokát és a ■galériát is. Jézus életéről szól minden munkája, az angyali üdvözlettől a feltámadásig, sőt tovább. Nagy mesterségbeli tudás, ugyanakkor valami meseszerű, naiv egyszerűség jellemző munkáira. Olyanok, mint egy szakrális népdal, mondjuk Együd Árpád gyűjtéséiben, vagy mint egy falusi •templom hangulata gyerekkorunkban; hajnal miséken, kérész túl® áj taitosságokon. Mintha egy, a népmesék igézetében élő falusi öregember beszélné el a legszebb történetet a betlehemi jászolról, a háromkirályokról, á papi fejedelmekről és az emmauszi legendáról... Gyerekek, nénikék hallgatják, s elnyíió szemük visszatükrözi a meséből áradó fényit. Szapudi András Olaszországba készül a pedagógus-férfikar Kiosztották a szövotkozoti irodalmi pályázat díjait Debrecen után Schióba Huszonhét év után tért vissza Debrecenbe a nemzetközi Bartók Béla kórusfesztiválra a nyáron a Somogy Megyei Pedagógus- férfikar. Ottani sikeres szerepléséért a díjon kívül elnyerte az olaszországi meghívást is. Az utazás előtti főpróbán beszélgettünk a kórus vezetőjével, Pauker Zoltán csurgói tanárral. — Debrecenben döntőbe jutott a Somogy Megyei Pedagógus-férfikar. Hosszú munka előzte meg ezt a szereplést. Mostani sikerünket részben a kórus előző vezetője, a korán elhunyt Heisz Károly alapozta meg. Az elődöntőn a negyedik helyre sorolták kórusunkat. A döntőbe jutott öt kórusra már nehezebb feladat várt. A pedagóguskórus a kéthetenkénti próbákkal nem juthatott előbbre az ötödik helynél. — Ezzel a díjjal érdemelték ki, hogy részt vehessenek az október 22-i, olaszországi kórustalálkozón. — A kórus Schióban részt vesz az I. világháború befejezésének hetvenedik évfordulója alkalmából rendezendő találkozón; erre rajtunk kívül egy olasz és egy osztrák együttest hívtak meg. — Milyen műsorral készülnek a találkozóra? — Zömében klasszikus műveket énekelünk. Wagnertől, Verditől, Schuberttól, Mendelssohntól, Liszttől, Kodálytól, ám Karainak kórusunk számára írott darabja is szerepel a repertoárunkon. A debreceni nemzetközi kórusfesztiválra összeállított műsorból válogattunk. Meglepetésnek tartogatjuk a Nabucco egyik részletét, a híres Rabszolgák kara előadásának Marcii Demeter Liszt-díjas közreműködésével. Elkísér bennünket utunkra Kardos Kálmán is, ő zongorán működik közre. A harmincéves, harminc- tagú Somogy Megyei Pedagógus-férfikar Kaposváron a karácsonyi hangversenyen mutatkozik majd be. Jövőre pedig minősítő hangversenyre készül. „ Országos érdeklődést keltett a megyei Teszöv és a Somogy kulturális folyóirat irodalmi pályázata; hatvan- hárman száznyolc .alkotást nyújtottak be. A somogyinak indult pályázatra az ország minden részéből érkeztek dolgozatok, versek; elbeszélések, szociográfiák. Zömmel novellákba foglalták mondanivalójukat a résztvevők, saját életükből merítve témát: főleg a mezőgazdasági munkákat idézik írásaik. Több terjedelmes szociográfia is született, némelyiknek a terjedelme meghaladja a kétszáz oldalt is. A különféle falusi foglalatosság hagyományait mutatják ‘be a szerzők, olvashatunk az aratásról, a kender- feldolgozásróll Nem a néprajzi leírásra, hanem a történésre helyezték a hangsúlyt riportszerű munkáikban a pályázók. A poéták ugyan szép számú verssel1 jelentkeztek, ám a kívánt mércét' kevesen ütötték meg. A' Teszöv kezdeményezte pályázatot nemcsak a Somogy folyóirat támogatta, hanem I a Termelő- * szövetkezetek Országos Tanácsa is hozzájárult a díjakhoz. A pályázatokat szombaton délelőtt értékelték. A szociográfia kategóriában első díjat kapott Kiss F. László marcali pályázó, aki a ne- mesvidi Alkotmány Termelőszövetkezet’ negyedszázados történetét dolgozta föl. Történeti áttekintést adott Bódó Imre (Dombóvár), aki a feudalizmustól követte nyomon a gazdálkodás fejlődését a nagyüzemi termelésig. ö vette át a második díjat. A vecsési Orosz Károly Életünk történelem című szociográfiája érdemelte ki'ia harmadik díjat. Az’ elbeszélések közül Cséplő Józsefét (Fonó) tartották érdemesnek első díjra: Daróczi Sándort (Berettyóújfalu) második, T. Ágoston Lászlót (Budapest) harmadik díjjal jutalmazták. A pályadijas költők ismertek : Erdélyi Sándor, Ihász-Kovács Éva és Jákói Attila. A Kiszöv, a Mészöv, a megyei' művelődési osztály és a megyei KlSZ-bizottság különdíjakkal ismerte el a kiemelkedő pályamunkákat.
