Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
1988. október 17., hétfő Somogyi Néplap 3 Kibővített ülést tartott a marcali városi pártbizottság AZ EREDMÉNYES MUNKÁT FOLYTATJÁK Széles körű véleménycsere tapasztalatait összegezte szombaton kibővített ülésén a marcali városi pártbizottság. Egy ideiglenes bizottság — a testület előző ülésén kapott megbízás alapján — kérte a pártbizottság tagjainak véleményét a megújulás lehetőségeiről, feltételeiről. Ennek tapasztalatait Here- dics Ferenc, a bizottság vezetője tárta a testület elé. Dr. Grübl László első titkár pedig egy másik összegezés tapasztalatait ismertette : párttagokat, alapszervezeti párttitkárokat kérdeztek meg ugyanerről a témáról és természetesen a tisztség- viselők munkájának megítéléséről. A két jelentés — megállapításait tekintve — sok mindenben hasonlított egymáshoz. A legfontosabban is: a pártbizottság tagjai az alapszervezeti titkárokkal csaknem azonos arányban vélekedtek úgy, hogy Marcaliban nincs szükség párt- értekezletre. A választott testületek és a tisztségviselők alkalmasak a megváltozott feladatok ellátására is. A szükségessé váló személy- cseréket pedig pártértekezlet nélkül is meg lehet oldani. A vita során az egyik hozzászóló ezt így fogalmazta meg: „Nem ülésezni, értekezni kell, hanem dolgozni.” A tanácskozás több mint harminc felszólalója között 22,-ként kapott szót Hornok Józsefné. Mondanivalóját részletesen indokolva fejtette ki: a marcali városi pártbizottságnak nincs szégyenkeznivalója munkájáért, tevékenységéért. Hasonló volt a bizottság véleménye is, bár a tapasztalatok összegezésekor nem az eredményeket, hanem a tennivalókat részletezték. Beszámolójukban hangzott el: „a pártbizottság és a végrehajtó bizottság megfelelő, előremutató döntéseket hozott, ezek egy részét azonban több ok miatt nem sikerült végrehajtani. A párt- bizottság tagjainak egy része aktív volt, kisebb hányada kevés gondot fordított véleményének nyilvánítására ... Ha az előterjesztéssel a pártbizottság tagsága egyetért, ne erőltessék a vezetők a felszólalásokat, hiszen nem az a lényeg, hogy egy témához hányán szóltak hozzá, hanem az, hogy mennyien vesznek részt a jó határozatok és döntések végrehajtásában.” Aktívnak tartották a végrehajtó bizottság tevékenységét is, az utóbbi években megfiatalodott testület politikai és szakmai szempontból is erősödött. A bizottság véleménye szerint is meghatározó a testület irányításában az első titkár szerepe, akinek azt javasolták, hogy a viták során tanúsítson nagyobb türelmet más véleményének meghallgatásakor; volt, aki — elismerve munkájának eredményét — szóvá tette túlzottan kemény vezetői stílusát. A pártbizottság titkárától ugyanakkor több önálló véleményt várnak. Véleményt mondtak az apparátus munkájáról is. Elhangzott, hogy a pártapparátus túlterhelt, munkája az egyszerűsítést szolgáló intézkedés után több lett, emiatt a testület kiszolgálása kissé háttérbe szorult. A pártbizottsági tagokkal folytatott beszélgetés során a környezet állapota, fejlesztése, gondjai is szóba kerültek. Például az, hogy romlik a közrend Marcaliban; hogy a fürdő bejelentett építése elmarad, vagy későbbre halasztották azt; hogy a városközpont kialakítása lassúbb a tervezettnél. Az indokait ezeknek a döntéseknek ismerik, de — így hangzott el egy felszólalásban — „kiállni amellett lehet, aminek a helyességéről meggyőződtünk”. A tapasztalatokat összegezve az ideiglenes bizottság jelentése következtetésként vonta le, hogy Marcaliban és környékén jobb a hangulat, mint az országban. Az itt élő emberek többet1 dolgoznak, mint politizálnak, a nehézségeket, a megélhetési gondokat azonban egyre nagyobb mértékben vetik fel. A késő estig tartó tartalmas vita résztvevőinek többsége azon a véleményen volt, hogy gondjaik jelentős része gazdasági eredetű, megoldani a gazdasági körülmények megváltoztatásával lehetne. Ehhez viszont nemcsak helyes, jó határozatokra van szükség, hanem a végrehajtás következetes ellenőrzésére és számonkérésére is. „Politikai testüle- teinket, azok vezetőit a megkérdezettek döntő többsége alkalmasnak és képesnek tartja arra, hogy a megújulásban eredményeket érjenek el a város és környéke lakosságának javára” — hangzott el az ideiglenes bizottság beszámolójának utolsó mondataként. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában — egyetértve a párttagokkal — azt fejtette ki, hogy a gazdaságban végbemenő reálfolyamatokat, még ha azok áldozatvállalást követelnek is, tudomásul kell venni. A gazdasági folyamatok azonban ott zajlanak, ahol a párttlapszer- vezetek dolgoznak. Éppen ezért van nagy szükség arra, hogy a pártbizottságtól és a pártapparátustól az alapszervezetek kapjanak az eddiginél még nagyobb ösztönzést az önálló cselekvésre, állásfoglalásra. A vita résztvevői fontosnak ítélték, hogy a jelenlegi eredményekre építve tovább javítsa munkamódszerét a testület. A vitát követően a végrehajtó bizottság nevében dr. Grübl László első titkár ismét felajánlotta: a testület visszaadja megbízatását, ha ezzel segítheti a megújulást. A pártbizottság viszont úgy látta, hogy nem a vb-n, hanem a munkamódszeren kell változtatni, javítani azt, kifejezve véleményét, hogy a párttagsággal együtt alkalmasnak tartja a következő időszak fel- adatainaik ellátására. A marcali pártbizottság helyzetértékelő, tartalmas vita után döntött úgy, hogy niincs szükség pártértekezletre a megújulás érdekében. ' MIT VÁRHAT A MEZŐGAZDASÁG JÖVŐRE? Szigorúbb gazdálkodási feltételek Kaposváron, a Technika Házában a mezőgazdasági szabályozók várható változásáról tájékozódtak a tsz- vezetők. Mindenki mielőbb tudni szeretné, milyen hatással lesznek az üzemére a változások, milyen üzemi magatartást tanúsítsanak az év hátralévő időszakában, hogyan készüljenek a következő gazdasági évre. A tsz- vezetóket foglalkoztató kérdésekre — a Teszöv rendezte tanácskozáson — dr. Ko- ji Ferenc, a MÉM osztályvezetője felelt. Kitért az ár-, az adózási és keresetszabályozási, valamint a támogatási rendszer várható változásaira, az aszálykár rendezés lehetőségeire. Az árrendszerváltozás kapcsán elmondta: több lesz a szabadáras termék, tovább szűkül a hatósági árforma. A vágósertés a tájékoztató áras körbe kerül át, melyről a centrumártól való eltérés 5 százalékos lehet. A tájékoztató árformáról az eddigi szélső értékek 5 szá-. zalékról 10 százalékra változnak. A termelői támogatások köre csökken, egy részük megszűnik, más részük beépül az árba. A műtrágya ára már 26 százalékkal emelkedett. Jövőre is várható áremelés a hazai és az import fehérje esetében. A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek (takarmánykiegészí- tő, növényvédő szer, alkatrész) áremelése is valószínű. Az adók közül a termelési adó (gépjármű, járulék) megszűnése várható. Marad a földadó és a nyereségadó. Ez utóbbi mértéke azonban még nem végleges. Csökkennek a nyereségadó-kedvezmények. Változás lesz a keresetszabályozásban, és megszűnik a nyereségtartalékolás lehetősége. A társadalombiztosítási járulék 45 százalékos mértékű felemelése nem eldöntött tény. Az előadást követő vitán a résztvevők elmondták aggályaikat az árakkal kapcsolatosan.’ Az agrárolló további nyílásától tartanak. Utaltak arra, hogy a vagyoni felélés, a differenciálódás folytatódik. Az üzemek kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezen a termékek feldolgozási szintjének növelésével, érdekközösségek létrehozásával lehet javítani. KISZ-küldöttértekezlet Kaposváron és Siófokon Közelebb a megújulámhez Többet, jobban, másképpen akarnak tevékenykedni a KISZ megújításáért Kaposvár és a városkörnyék fiataljai — így lehet összegezni a szombaton reggel 8- tól este fél 7-ig ülésező városi küldöttértekezlet munkáját. A demokratikus légkörű, a kisebbségi véleményt is meghallgató és megvitató tanácskozás ahhoz is hozzájárult, hogy alulról építkezve szervezzék újjá a párt ifjúsági szervezetét. A küldöttgyűlést a városi KISZ-bizottság a tartalmi és szervezeti reformok jegyében rendezte meg a KISZ Politikai Képzési Központjában. Jó alapot adott a tanácskozás, hogy a KISZ városi bizottságának vitaanyagát előzetesen megvitatták, s ennek az eszmecserének a tapasztalata bekerült az 1986 óta végzett munkát értékelő beszámolóba, a határozati javaslatba, s ezen alapult a szóbeli kiegészítő is, amelyet dr. Kovács Lajos, a városi KISZ- bizottság első titkára tartott. A határozattervezet is, a szóbeli kiegészítés is azt állította a középpontba, hogy javuljanak a fiatalok élet- és munkakörülményei, lehessen lakásuk, s olcsóbban, mint most, találjanak munkahelyet, ott pedig a tényleges teljesítményük szerint fizessék őket. Ma ugyanis a beosztás és az életkor határozza meg a keresetet. Különösen fontosnak ítélte az oktatás korszerűsítését, Somogybán ugyanis ötszáz középiskolás gyereknek iskolapadja se lesz. Ma létkérdés az oktatás fejlesztése, minősége, gyengén fölkészült korosztállyal ugyanis nem lehet a gazdasági kibontakozást elindítani vagy tovább folytatni. Szorgalmazta, hogy választáskor minden döntéshozó testületbe — elsősorban a tanácsokba — kerüljenek be a fiatalok képviselői. A KISZ bátran szakít az eddigi szerveződési formákkal, támogatva persze a hagyományosokat is, ahol azokat jóknak tartják. A KJISZ-bizottság tényleges politikai döntéseket akar hozni, ehhez azonban az üléseken ütközniük kell a különböző érdekeknek, akaratoknak. A többség akaratát elfogadva lehetőséget teremtenek a kisebbségnek arra, hogy saját érdekét, akaratát érvényesítse. Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára egyetértett azzal, hogy a párt ifjúsági szervezetét akarják újjászervezni. Azt kérte: keressék ennek a legjobb megoldását. Mindent elkövetnek, hogy korszerű, új szövetségesi viszony alakuljon ki a KISZ-szel. A pártnak ugyanis fontos, hogy innen kerüljön ki az utánpótlása. A négy szekcióban élénk vita alakult ki a határozati javaslatról; ezt a szekcióvezetők ismertették a délutáni plenáris ülésen. Ennek alapján pontosították a jövendő programban, mi az, amit a KISZ vállalhat, figyelembe véve azokat js, amiket Papp János tanácselnök és Miha- lics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára elmondott. A küldöttértekezlet a határozattervezetet egy tartózkodással elfogadta, egyik pontjáról azonban külön szavazott, mert vita támadt a párthoz való viszony pontos megfogalmazásáról. Végül is egyhangúlag úgy határozott: a párt ifjúsági szervezetét akarják újjászervezni, s a mellérendeltségen alapuló együttműködést szorgalmazzák. A küldöttértekezlet megerősítette a KISZ-bizottságot és dr. Kovács Lajos első titkárt is a tisztségében. Tíz fiatal lesz ott küldöttként a megyei KlSZ-aktívaértekez- leten. A városi KlSZ-bizott- ság ifjúsági fórumot hív ösz- sze, a KISZ-értekezlet jegyzőkönyvét pedig eljuttatja minden alapszervezetbe. „Tenaüak kell valamit, gyarmat*m Világosam, egyértelműen és kendőzetlenül fogalmazták meg mondanivalójukat azok a siófoki fiatalok, akik a hétvégén tartott KISZ-ak- tívaértekezteten részt vettek, a vitában felszólaltak. A tanácskozáson jelen volt a városa pártbizottság, a megyei KISZ-bizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront képviselője is. Nagy Ilona Klára, a városi KISZ-bizottság titkára vitaindító előadásában a többi között elmondta: a KISZ-szervezetek taglétszáma, tömegbefolyása csökkent az utóbbi években, s az ifjúság egy része közömbösen elfordul a közélettől. Ennek egyik oka, hogy a KISZ nem elég vonzó a mai fiatalok számára. Munkánk során évek óta megfeledkeztünk az élményadásról — mondta —, a közösségi tevékenység belső igényéről, a mozgalomhoz való igazi kötődésről, az emberarcú- ságról. A felszólalóktól is távol állt az önáltatás ; kíméletlenül feltárták a hiányosságokat, de szavaikból érződött a mozgalom féltése, a ragaszkodás, a jobbító szándék. Csapó Jánosné a többi között arról beszélt, hogy a nagyon kívánatos demokratikus légkörnek, a véleménynyilvánításnak potenciális ellenfele a munka- nélküliség veszélye. Több vezető ugyanis ma sem gondolja komolyan a „glasz- noszty”-ot, csupán beszél róla. Ki garantálja, hogy egy-egy őszinte véleménynyilvánítás után nem az az állás válik hamarosan feleslegessé a cégnél, amelyiket a bírálni merészelő dolgozó tölt be? Elgondolkodtató megállapítás! A KISZ- vezetők kiválasztása sem volt sok helyütt megfelelő. Ne elsősorban a párttitkár döntse el, ki alkalmas egy vállalatnál KISZ-vezetőnek, hanem maguk a fiatalok. Az új ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban Kovács Zita találóan kijelentette: az új szervezeteknek azért van előnyük (remélhetőleg ideiglenesen) a KISZ-szel szemben, mert azokban még senki sem csalódott. A KISZ-nek meg kell nyernie a 14—18 év közöttieket, s ezért, miként Papp Ambrus mondta, „tennünk kell valamit, gyorsan, mert a szervezet szétesik”. Mi t, és hogyan ? — erről dr. Takács István szólt figyelemre méltóan. Mindenekelőtt a minőséget, a követelményeket hangsúlyozta^ A felhígultsággal — akár a tömegszervezeti jelleg elvesztése árán is — a minőségi kívánalmakat állítaná szembe. Inkább kevesebb KISZ-tag legyen, de a szervezet valóban a kommunista ifjúsági szervezet szerepét töltse be, mégpedig a haladó törekvések (a reform) szolgálatában. Czene Attila felszólalását azzal kezdte, hogy félti az ifjúsági szövetséget az „öblös mondatoktól”, a hang- erősítő mikrofonoktól, mert a fölerősített hang miatt esetleg nem hallani a „hallgatást”, azokét, akik akkor sem szóltak, amikor a szervezet elindult lefelé „a társadalmi megbecsülés” lejtőjén. — Az érdekek fölismerése, egyeztetése és közös képviselete lehet az első lépés a városi program körvonalazása felé — hangsúlyozta, s a vitát az emlitett program első „nyers fogalmazványának” nevezte. Türelem és bizalom: a ma politizálásának, szerinte ez a két legfontosabb fogalma. Szó esett természetesen a lakáskérdésről, az oktatásról, a nyelvtanulásról, az érdekképviseletről és vissza- visszatérően, sürgető erély- lyel a demokráciáról, a nyíltságról, az ezzel járó felelősségről is. A résztvevők — talán mondanunk sem kell — a város tanintézeteinek, munkahelyeinek KISZ- küldöttei voltak, akik kilenc társukat a megyei aktívaértekezletre delegáltak. Végül megjegyzem: az értekezlet hangulata, a gerincesség, a szókimondó vitastílus a tudósítót az alapító idejének bizalommal teli KlSZ-össze- jöveteleire emlékeztette. Dán gyártmányú sertésminősítő rendszert helyeztek üzembe a Kaposvári Húskombinát sonkakonzerv-üzemében. Az új berendezéssel azt állapítják meg, hogy a levágott sertésnek hány százaléka csont és a zsír. (Az így kapott minőségi eredmény alapján kapják meg a termelők az állat árát. A berendezés egy minősítőpisztolyból, elektronikus mérlegből és az eredményt azonnal jelző sornyomtató berendezésből áll. (Gyertyás László felvételei.)
