Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

1988. október 15., szombat 5 Somogyi Néplap Képeinkkel a Somogy Megyei Múzeum grafikai műhe­lyének munkájába nyújtunk bepillantást. Illusztrációs anyagok, a kiállítások dekorációi eljutnak innen a me­gye számos kiállítóhelyére. Munkáik érdekes ps változa­tos technikák egész arzenálját vonultatják fel, hiszen műhelyükben a legmodernebb" eszközöktől a legrégibbe­kig megtaláljuk az írás, a rajz és festés szerszámait. Tisztújító közgyűlés Megújult a népművelők megyei szervezete A héten rendezték meg Kaposváron a Kilián György Művelődési Házban a Nép­művelők Országos Egyesüle­te megyei szervezetének köz­gyűlését. A rendezvényre minden harmadik évben, az elnökség mandátumának le­jártával kerül sor. A szép számmal egybe­gyűltek a volt megyei egye­sületi elnök beszámolóját hallgatták meg először. Gáts Tibor egyebek közt elmond­ta: a népművelők számára biztosították a szakmai, gya­korlati továbbképzés lehető­ségét, a Kaposvári Tanító­képző Főiskolán pedig szak­mai napokat rendeztek en­nek érdekében. Az elnökség eredményesen működött együtt más egye­sületekkel, szervekkel, intéz­ményekkel. A taglétszám a hároméves periódus alatt ál­landósult és mostanra elérte a nyolcvan-kilencvenet. A tagság közös pénzállománya megduplázódott. Szervezetileg kialakítot­ták a területi felelősök rend­szerét. A tagság többségé­nek passzivitása azonban nem segítette a munkát. Gombai Győző, a marcali művelődési központ igazga­tója fölvetette: az összhang hiánya miatt új szervezeti formákra volna szükség, és indokolt a megyei egyesüle­tek országos szövetségének a létrehozása is. Dorogi Sándor véleménye: — A szakma egyik fő di­lemmája, hogy a kis telepü­lések művelődési intézmé­nyei képesek-e a továbbélés­re, és ha igen, milyen for­mában. Az alapító tagok az egye­sület létrehozásával külön­állásukat jelezték annak ide­jén, azt, hogy új úton pró­báinak meg elindulni — mondta Keczeli Ágnes. Mos­tanra azonban szinte már mindenki automatikusan be­lép a szervezetbe. Az egye­sületi élet elsivárodott. A Népművelők Országos Egyesületének új program­ját vitatták meg ezek után a résztvevők. Bihariné Asbóth Emőke nem értett egyet a vita­anyaggal, attól sokkal töb­bet várt. — A tervezésnek — mondta a csurgói népmű­velő —, elsősorban a lehe­tőségeinket kell megvizsgál­ni. A rég várt tízszázalékos béremelést nem kapták meg a népművelők, szükség pe­dig 30—40 százalékra lenne. A kis művelődési házaknak is állami támogatást kelle­ne biztosítani. Nincs esély- egyenlőség az intézmények között sem — állapította meg. — Célszerű lenne lét­rehozni egy úgynevezett In­tézményi Kamarát, amely megfelelő érdekvédő szerve lehetne minden művelődési háznak. A többi felszólaló is mind az egyesület fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve: nem adminisztrációra, ha­nem felnőtt cselekvésre van szükség. Többen javasolták egy önálló megyei egyesület lét­rehozását, szövetségi kereté­ken belül. Ehhez azonban először is jól működő helyi csoportra van szükség. Ab­ban is egyetértettek, a leg­fontosabb: a népművelők szakmailag közelebb kerül­jenek egymáshoz. A vitát több mint egyórás szavazás követte. Elnökké dr. Tröszt Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét, egyesületi titkárrá Ki­rály Zoltánnét, országos el­nökségi taggá pedig Kecze­li Ágnest választották. B. Zs. A HAGYOMÁNY KÖTELEZ Új gyermekkönyvtár Siófokon Malucza Ferenc grafikus a múzeumi és műemléki hónap plakátját rajzolja Tibetben bambusztollal írták a könyveket — ezt a különle­ges technikát rekonstruálja Lengyel Zoltán grafikus I ___________aÁPIÓJEGYZET H ÉZAGOK A lezser nyelvben haszná­latos Mi a hézag? kifeje­zésnek semmi köze azokhoz a hézagokhoz, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Joghézagoknak titulálják az ilyen eseteket. A rádióból értesülhettünk elsőként ar­ról, hogy megkerült Renáta, az a budapesti csöppség, aki egyéves koráig több időt töltött az álanyánál, mint édesanyjánál. A lakosság csupán érdeklődésével fe­jezte ki megdöbbenését az elmúlt hónapokban, miköz­ben a nyomozók keresték a kislányt. Nyomban sajtókonferen­ciát is rendeztek a főváros­iban, s a lapok újra részle­tesen foglalkoznak az eset­tel. Jegyzetemben az eset okán nemcsak az álanya megbüntetése körül kiala­kult újabb joghézagon me­ditálok. Renáta különös tör­ténetében most már inkább az álanya históriája foglal­koztat. Tudjuk róla, hogy évek óta szeretett volna gyereket, de nem adatott meg neki az anyai öröm, ezért vitte el magával a kislányt. Vajon miért nem fordult örökbefo­gadási kérvénnyel valame­lyik gyermekotthonhoz? — merül föl bennem. .Megalá­zónak tartja? Ismeri a ne­hézkes, túlbürokratizált ügy­intézést? Ha így van is, nem menti föl tette roppant veszélyessége alól sem ez, sem az. Ám, hogy az álanya sajátos gondjaival érdemes foglalkozni, bizonyos. Ná­lunk is elég sokan vannak, akik társadalmi beilleszke­dési zavarokkal küzdenek. E zavarok nagyon sokfélék, nagyon sok az eredőjük, ám lefolyásukban sokban hason­latosaik — mutatják a nem­zetközi tapasztalaitok is. A beilleszkedési zavarokkal küszködök közül sokan olyan tettekig is eljutnak, amelyek összeütközést ered­ményeznék a társadalmi mo­rállal, a törvénnyel. Az ál­anya példája ritka — hal­lottuk. Ezért nincs is az esétre vonatkozó jogszabály, törvény, de hogy lesz. az biztos. Azon is folyik még a vita a törvényalkotók és az egészségügyi szakemberek között, hogy az AXDS-bete- gekkel mi legyen, miként büntessék őket, amennyiben tudatosan fertőznek meg másokat. Nálunk még ilyen esetre nem derült fény, de külföldön már igen. Nekünk is föl kell készülni rá. Az említett két esetről nemcsak a joghézagok jut­hatnak eszünkbe, hanem a megelőzés fontossága is, mármint a társadalmi beil­leszkedésben szenvedő em­berékkel való jobb törődés, az AIDS elleni propaganda hatékony, nevelő szándékú alkalmazása. Az ország egészségügyi állapota nem kedvező. Nemzeti program­má emelkedett az egészség- megőrző program, aminek hatását még nem érzékel­hetjük. Nevében is jelzi a szándékot a program, hogy az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése ke­rüljön szemléletünkben elő­térbe, ám a köztudatban ez még nem gyökerezett meg. Nemcsak a testi bajok meg­előzése a fontos, hanem azo- ké a lelki jelenségeké is, amelyeket egy gyűjtőfoga­lommal mentálhigiénének nevez a szaktudomány. Az álanya talán sosem ke­rül olyan helyzetbe, hogy el­vigye magához más gyere­két, ha környezetében fölis­merik, mi nyomja a lelkét és segítik abban, mit tegyen helyesen. Bizonyára az AIDS-szel kapcsolatos fel- világosító munka is hozzá­járul ahhoz: ne csak a be­tegséget ismerjük meg, hogy megelőzhessük, hanem er­kölcsileg is megerősödjünk és szántszándékkal sohase teszünk rosszat embertár­sainknak. Horányi Barna Tanácskozás a technika oktatásáról Átadták Siófokon az új gyermekkönyvtárat, amely a város egyik legszebb épüle­tében kapott helyet. (Az 1985. évi földrengés által el­pusztított régi könyvtárat az áfész székházával együtt épí­tették újjá.) Az alapterületa 120 négyzetméter, egy na­gyobb és egy kisebb helyi­ségből áll, s az épület belső magassága is lehetővé tette, hogy galériát is létesítsenek. — A régi gyerekkönyvtár alapterülete sem volt kisebb mint az újé (1976. előtt itt volt ,a felnőttek könyvtára is), ám ez természetesen sokkal szebb és modernebb — mondta Rácz Béláné, a siófoki városi könyvtár igaz­gatója. — A régiben például nem voltak szociális helyi­ségek, az újban természete­sen vannak, s az esztétikai környezet sem elhanyagol­ható szempont, különösen, ha egy gyermekkönyvtárról van szó. Ugyanakkor .(ép­pen a modernizálás okán) csökkent a raktártér, követ­kezésképpen a kölcsönzőter­mekben kell elhelyeznünk a kötetek jelentős részét. A kisebbik teremből még •hiányzik néhány bútor, s főként azok a kellékek, ame­lyek a csoportos foglalkozá­sokat, rendezvényeket lehe­tővé teszik. A nagyobbikban — mely a felső tagozatos diá­koké — helyeztük el a könyvállomány nagyobbik részét. A gyermekkönyvtár 24 ezer kötettel és gazdag fo­lyóiratanyaggal rendelkezik. (A siófoki városi könyvtár évente 300 ezer forintot költ könyvekre és 120 ezret fo­lyóiratokra, s ez országos összehasonlításban is figye­lemre méltó tény.) De még ennél is fontosabb, örvende- tesebb, hogy Siófokon évek, sőt évtizedek óta igen ered­ményesen, hatékonyan mű­ködik a gyermekkönyvtár : a régi fáik között sok száz fiatal (ma már felnőtt) sze­rette meg a könyvet, vált egész életére olvasóvá. Kap­csolatuk „élő” a város isko­láival, az úttörőcsapatokkal, s rendszeresen látogatják a könyvtárat a könyékbeli fa­lusi gyerekek is­— Művelődési, nevelési céljait a könyvtár csakis a pedagógusokkal együtt érhe­ti el — mondta ,az igazga­tónő. — Itt lehetőség van az úgynevezett hátrányos hely­zetű gyerkek segítésére, s ez (mármint a hátrányos hely­zet) az átlagnál tehetsége­sebb tanulókra is vonatko­zik. Hiszen közismert, hogy a tehetséggondozásra mi­lyen kevés idő jut az isko­lában, a tanórákon, a nagy létszámú osztályokban. A könyvtár viszont alkalmas arra, hogy az ide szoktatott tehetséges gyerek (a könyv­tár irányításával) az érdek lődésének megfelelő köny­vek, folyóiratok révén a szá­mára szükséges szellemi többlethez rendszeresen hozzájusson. Ehhez a lehe­tőség, az eszköz, a módszer adott, az iskolai tantervben is szerepel az úgynevezett könyvtárhasználat megtaní­tása. A pedagógusok elhoz­zák ide a gyerekeket, s itt megfelelő gyakorlati tapasz­talatokat szereznek a kataló­gus használatáról, s meg­szokják, megszeretik a könyv­tár közegét, otthonosan mo­zognak benne. Természete­sen gyakoriak a rendhagyó tanórák is. Ilyenkor a könyvtáros besegít a ren­delkezésére álló változatos anyaggal. Teszem azt, ha a romantikáról van szó az órán, az irodalmi művek mellett bemutatjuk a korra, a sajátos életérzésre jellem­ző zenei és képzőművészeti alkotásokat is. Mindig jól sikerültek az író-olvasó ta­lálkozók a siófoki gyermek- könyvtárban. Ezt a hagyo­mányt folytatni szeretnénk, akárcsak a hatalmas klub­életet. Mert az is fontos, és erre is van lehetőség. Sió­fok várossá válásának kö­zelgő 20. évfordulójára több elképzelést szeretnénk meg­valósítani. Mindenekelőtt a ■gyerekek helytörténeti isme­reteinek gyarapítása végett tartunk érdekes, szemléletes klubfoglalkozásokat. Sok be­mutatható anyagunk van : például Kenedy Ferenc nyu­galmazott tanár fotógyűj­teménye a régi Siófokról, s más érdekességek. Mind a négy iskolában rajzpályáza­tot hirdetünk, ugyancsak az évforduló jegyében. A városi tanács 100 ezer forintot adott az új könyv­tár berendezésére, s ebből a legszükségesebb kelléke­ket megvásárolhatták. Arra azonban nincs pénzük, hogy az elhasználódott, elavult „technikát” (magnót, lemez­játszót, diavetítőt) felújítsák, esetleg gyarapítsák. Ezért a könyvtár a siófoki nagyvál­lalatok segítségét kérte,* fel­tehetően nem hiába, hiszen az eddigi tapasztalatok is erre engednek következtet­ni. — A siófoki nagyvállala­tok sokat segítettek a könyvtárnak, például a köl­tözködésben, a berendezés­ben. A GOV például több mint 20 dolgozót, valamint gépkocsit küldött, az 523. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet diákjai pedig a polcokat szerelték össze. A könyvtár díszítésére a nép­szerű gyermekkönyvek il­lusztrátorait kértük fel, akik egy-égy grafikával gazda­gíthatnak bennünket. Ac idei gyermekönyvhét .alkal­mából egy hagyományterem­tő rendezvénysorozatot sze­retnénk szervezni, a Sió menti gyermeknapokat: eb­ben a Kincskereső egyik munkatársa, Balogh Benjá­min is segítő kezet nyújt könyvtárosainknak, pedagó­gusainknak. Sz. A. A technika oktatása So­mogy megyében címmel konferenciát és szakmai be­mutatót tartottak Kaposvá­ron az 503. Sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet kol­légiumában. Dr. Király Ist­ván, az intézet igazgatója idézte föl a megyei képzés múltját, majd intézete hely­zetével, felszereltségi álla­potával foglalkozott. Úgy vélekedett, nemcsak a tár­gyi hiányosságok, hanem az elavult tantervek miatt is korszerűtlen a technika ta­nítása. A szakmunkáskép­zőikbe felvett diákok hat­vanhét százalékának fejlet­len a beszédkészsége, és gyatra a helyesírásuk. Mind­ezek ellenére az iskola or­szágosan is rendkívül jó eredményeket ér el a tanul­mányi versenyeken. Ám, ha nemzetközi összehasontítá- sokat teszünk, rá kell jön­nünk: nincs Okunk a di­csekvésre — állapította meg az igazgató. Gulyásné Lőrincz Ilona, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója el­mondta: — Az oktatási in­tézmények » gépparkjának túlnyomó része HT kompu­terekből áll, ezeket már nem szívesen használják, .mert el­avultak. A feladat az, hogy megyeszerte egy korszerűbb típust működtessenek az ok­tatási intézmények. A képzés egységesítését segítheti elő az úgynevezett bázisiskolák kialakítása, melynek megvalósítására a megyei tanács hatszázezer forintos támogatást ajánlott fel. Gulyásné Lőrincz Ilona utalt a softwervásárlások bo­nyodalmaira. A tájékoztatók hiányoznak, és nagyon sok a Irhás program ds. A megyében működő szak­körök legtöbbje kezdő BA- SIC-kör. Hiányoznak a szá­mítógépek felépítésével fog­lalkozó csoportok. 1983 óta az iskolák legtehetségesebb diákjai részére nyári tehet­séggondozó 'táborokat szer­veznek. Megyénkben mindössze hét szaktanár tevékenykedik. A pedagógiai intézet tanfo­lyamokkal próbál segíteni ezen a gondon. Dr. Molnár László jogta­nácsos az előkészítés alatt álló információszabályozási törvényről beszélt. Arról, hogy a készülő törvény töb­bek közt megpróbálja meg­szüntetni az adatbankok ki­váltságos helyzetét, nyilvá­nosabbá teszi az adatköz­lést. Szükséges szabályozni az adatfelhasználóik igé­nyét, az állampolgároknak pedig jogot kell biztosítani a felhasználóval szemben. A másik cél, hogy a fejlettebb országúkban , már terjedő, Magyarországon is várható „intellektuális bűnözést” ki kell küszöbölni. e

Next

/
Oldalképek
Tartalom