Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 247. szám Ára: 2,20 Ft 1988, október 15., szombat Az Érdekegyeztető Tanács ülése Medgyessy Péter a magyar gazdaság helyzetéről Grósz Károly fogadta ]orge Lezcano Perezt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök pén­teken a Parlamentben fogadta Jorge Lezcano Perezt, a Kubai Kommunista Párt havannai bizottságának első tit­kárát. A megbeszélésen jelen volt Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, valamint Faustino Ma­nuel Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (A képen.) Találkozó Irán nagykövetével Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke pénteken fogadta Keyvan Imanit, az Iráni Iszlám Köz­társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A láto­gatást ,a diplomata kérte. Csiao Si elutazott hazánkból Kényszerű alkalmazkodás Három évtizede még kez­detleges technikával, kiala­kulatlan technológiákkal küszködött a mezőgazdaság. Az alacsony hozamok, a ki­csi bevételek a mezőgazda­ságban dolgozók megélheté­sét sem garantálták. A nyolcvanas évek elejére vi­szont az egész élelmiszer- gazdaság a magyar népgaz­daság sikeres ágazatává vált, és a nemzetközi élmezőny­be került. Közismert, hogy termékeinek harmadát ex­portálja, és a mintegy 800 ezer dolgozó tizenötmillió ember élelmét termeli meg. Jelentős eredmény az élel­miszergazdasági export nö­vekedése, hiszen a múlt év­ben például 670 millió dol­lár volt a külkereskedelmi aktívuma. Mindezt az élel­miszerekkel telített világpia­con érték el, miközben az árak csökkentek. A gazda­ságpolitika ösztönzi is az élelmiszergazdasági export növelését: 1990-ben 900 mil­lió dollárra kellene emelni az ágazat külkereskedelmi aktívumát. Mások ezzel éppen ellen­tétesen érvelnek. Az árak egyes termékeknél 60-80 százalékkal csökkentek, te­hát a stagnáló exporthoz is több áTut kell termelni és eladni. Nyilvánvaló, hogy romló a gazdasági hatékony­ság, támogatni kell az ex­portot, s emiatt a kétkedés, az elmarasztalás sem ritka. El kell ismerni, hogy az élelmiszerexport leggazda- ságtalanabb részének elha­gyásával az agrárkivitel és az egész népgazdasági ex­port hatékonysága javulna. De az is igaz, hogy ma sem tudjuk, mibe kerülne az el­maradó devizabevételek, pót­lása, milyen népgazdasági károkat okozna a helyettesí­tése. Téves lenne csak tőlünk független külső viszonyok­ban keresni a hibát. A köz- gazdasági vizsgálatok azt mutatják, hogy a világpia­con nem egy-egy ágazat az alulértékelt. Ágazaton belül a veszteséges termelés visz- szaszorításával vagy fölszá­molásával is új forrásokat lehet föltárni. Nyilvánvaló, hogy a hozamok növelése költségcsökkentő és gazdasá­gosságot javító tényező le­het. Az export szempontjá­ból veszteséges termelés fel­számolására viszont csak ak­kor lehet vállalkozni, ha egyértelműen tisztázott a veszteséges export fogalma; s ha válaszolunk arra a kér­désre is, mi legyen a visz- szafejlesztés következtében felszabaduló munkaerővel, földdel, tőkével. Évtizedeken át fennma­radt, sőt terebélyesedett az állami támogatások rendsze­re, ez megnehezítette a gaz­dasági tisztánlátást, a ráfor­dítások, a hozamok, a jöve­delmezőség és az exportké­pesség megítélését. A központi szabályozás megkísérelte a mezőgazda- sági fejlődés kiegyenlítését, s éppen a legjobbaktól vont el több jövedelmet azért, hogy a gyengébbeket, a ke­vésbé hatékonyakat fönn­tartsa. Ez konzerválta az el­lentmondásokat, s a meglévő viszonyokat tartotta életben akkor is, amikor már a megújulás volt a jelszó. A vállalati alkalmazkodás is leegyszerűsödött: a ter­melés kényszerűen igazodott az évszázados természeti vi­szonyokhoz és a gyakran, szinte követhetetlenül vál­tozó közgazdasági szabályo­záshoz. Voltaképpen hát­térben maradt a valós pia­ci viszonyokra épülő, a teremtő gazdálkodás. V. Farkas József A Parlamentben tegnap tanácskozásra gyűltek össze a kormány, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Ma­gyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa képviselői. A hivatalo­san az év végén megalakuló Országos Érdekegyeztető Ta­nács tagjain kívül az ülése­ken állandó meghívottként részt vesz Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Munkaügyi Hivatal elnöke, s ugyancsak jelen volt a ta­nácskozáson Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkára. A testületben a kormányt Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes képviseli, aki a pénteki tanácskozás elnö­ki megnyitójában hangsú­lyozta: az- első megbeszélést főként arra szánják, hogy a testület munkájának ügyren­di szabályait, feltételeit ki­alakítsák, véleményt cserél­jenek az érdekegyeztetés ezen új formájáról, vala­mint az idei gazdasági ten­denciák elemzésével már most előkészítsék az jövő évi folyamatok irányának meghatározását. Bejelentet­te azt is, hogy a sajtó kép­viselői a tanácsterem mel­letti helyiségben monitoron követhetik nyomon a vita fejleményeit. Az ügyrendi kérdések tár­gyalása előtt többen szót kértek, s hangsúlyozták, hogy rendkívül jelentős, ér­demi eseményként értékelik a testület létrehozását. Az ügyrend tervezetét most úgy alakítják át, hogy javasolják: a KIOSZ, a KISOSZ és a VOSZ egy közös képviselője vehessen részt az üléseken, a KISZ megfigyelői státuszt kap (vagyis képviselője a sajtó­szobában, tanácskozási és Október 15-én kezdődik a fűtési idény; ezzel kapcso­latban az MTI munkatársa tájékoztatást kért az Ipari Minisztériumtól az ország téli energiaellátásáról. Az energiatervezési osztály ve­zetője elmondotta, energia- hordozókból az elmúlt évi­nél nagyobb készletekkel rendelkezik az ország. Az erőművek egymillió tonnát meghaladó, több heti üzeme­lésre elegendő szénkészletet tároltak. A föld alatti föld­gáztárolókban október vé­gére 1,4 milliárd köbméter légnemű szénhidrogént tar­talékolnak a télre. A lakossági és kommuná­lis fogyasztók részére is ösz- szességében megfelelő szén­készletet tároltak, de vissza­térő gond, hogy a Tüzép- telepeken nincs mindig tel­jes választék, s egyes szén­fajtákból átmenetileg hiány szavazati jog nélkül követ­heti nyomon az eseménye­ket), a MTESZ pedig nem képviseltetheti magát. Medgyessy Péter hangsú­lyozta, hogy az új testület létrehozása változást jelent a kormányzati munkában. Ezentúl ugyanis a Miniszter- tanács első lépésben a kor­mány-álláspontot alakíthatja ki, s azt ütközteti az ÓÉT ülésén. A miniszterelnök- helyettes és Nagy Sándor egyaránt hangsúlyozta, hogy a jövőben is szükség van a kormány és a SZOT, illető­leg más szervezetek között kétoldalú eszmecserékre. Az ÓÉT szükség szerint ülésezik majd, soros elnöke — érzékeltetve, hogy nem a kormány és az egyes szer­vezetek „szembenállásáról”, hanem .a különböző érdekek egyenlő jog alapján történő ütköztetéséről van szó — ülésenként más lesz. Ezután Medgyessy Péter rövid értékelést adott az idei gazdasági folyamatokról. Kiemelte, hogy az első ki­lenc hónapban 20 százalék­kal nőtt a konvertibilis ex­port értéke. Ez a nemzetkö­zi konjunktúra kihasználá­sának, a jó ösztönzési rend­szernek, és annak köszönhe­tő, hogy sikerült szűkíteni a nem nyugati értékesítés le­hetőségét. A mezőgazdaság eredménye az aszály ellené­re kiváló volt, s az ipar is eredményesen teljesít, mind­inkább a konvertibilis elszá­molású export felé fordul. A lakossági vásárlóerő a terveknek megfelelően ala- Ikul, s a kormány a Koráb­binál következetesebben hajtotta végre az előre elha­tározott intézkedésexet. Az 1989-es elképzeléseket vázolva Medgyessy Péter rá­mutatott: a társadalmat csak megfontoltan lehet terhelni, figyelembe kell venni a tű­rőképesség határát, ugyan­akkor nincs mód látszat- megoldásokkal . kísérletez­keletkezik. A hazai bányák folyamatosan küldik ,a pót­lást, s a külföldi szállítások­ban sincs késés, sőt nemét brikettből nagyobb a kész­let, mint egy évvel ezelőtt. Elegendő a készlet kokszból, háztartási tüzelőanyagból, s az erdőgazdaságok is gon­doskodtak megfelelő meny- nyiségű tűzifáról, a szerző­désben vállalt kötelezettsé­gük .teljesítéséről. A biztonságos . villamos- energia-ellátást jelentősen segíti a kifogástalanul mű­ködő Paksi Atomerőmű négy blokkja, továbbá a rekonst­rukciós program alapján a Gagarin Erőműben most korszerűsített 4. blokk. Vég­eredményben tehát egész energiarendszerünkben ki­elégítő a biztonság és meg­felelőek a készletek, vala­mint az egyéb tartalékok. ni. Az időt és a bizalmat a korábbi irányítás javarészt elhasználta, s ezért ellent- 'mondás észlelhető a kor­mány által élvezett erkölcsi ,tőke mértéke és a Minisz­tertanács intézkedéseitől el­várt hatások között. Med­gyessy Péter leszögezte: a vezetésnek el kell határolnia magát a múlt hibás dönté­seitől, de azok következmé­nyei ma realitást jelente­nek, az örökséggel számolni kell, azt felvállalva, együtt kell megtalálni a helyes utat. 1989-ben a gazdaságirá­nyítás jobb arányt kíván ki­alakítani a stabilizációs és a kibontakozás között, ha ugyanis a kibontakozás csí­ráit nem sikerül már ma elültetni, akkor a stabilizá­ció eredményessége is kér­désessé válik. A kormány él- nökhelyettese szerint' csak a kínálatbővítő politika, a li­beralizálás, a vállalkozási lehetőségek bővítése, szélesí­tése vezethet célra. Az im­portliberalizálásról, annak mértékéről még a kormány­ban is vita folyik, de úgy tűnik, sikerül jelentős lépé­seket tenni. Ez várhatóan előnyösen hát majd a kül­földi anyagok, beruházási ja­vak behozatalára, ugyanak­kor a magyar ipar számára is konkurenciát jelent, mert a késztermékek nagyobb kí­nálata próbatétel elé állítja a gazdálkodókat. A társasági törvény élet­be-lépése nagyban hozzájá­rulhat a tőkeáramlás meg­gyorsításához, s ugyancsak élénkítheti a gazdasági fo­lyamatokat a bérszabályozá­si kötöttségek feloldása. Mindezt összegezve, Med­gyessy Péter szerint — ha a tervezett elemek jól működ­nek — nem kell feltétlenül stagnálással számolni, reális elképzelés lehet némi gazda­sági élénkülés. Hozzá tarto­zik a jövő évi tervekhez, hogy szigorú takarékossági intézkedések várhatók a költségvetési kiadásokban, beleértve a katonai költsé­geket, a támogatásokat, a központi apparátusok finan­szírozását, a nagyberuházá­sok visszafogását. A terve­zőmunka mai állása szerint 1989-ben a reálbér-csökke­nés mérséklődik, de nem szűnik meg. Az Országos Érdekegyez­tető Tanács tagjai várható­an november második felé­ben találkoznak ismét. Üj bank kapcsolódott be tegnap Somogy megye gaz­dasági életébe azzal, hogy önálló irodát nyitott Kapos­váron. Az Agrobank RT szá­mára nem teljesen új terü­let a megyénk: eddig is vol­tak itt érdekeltségeik. Az Agrár Innovációs Rank Részvénytársaság eddig har­minc ügyféllel tartott ná­lunk kapcsolatot, köztük a Bárdibükki Állami Gazda­sággal és a szennai termelő- szövetkezettel. Nem akarnak azonban kizárólag a mező- gazdaság területén marad­ni, tevékenységüket kiter­jesztik az iparra, és részt kívánnak venni a kisterme­lések, kisvállalkozások pénz- forgalmában is. Az „új” bank komoly lehetőségeket nyithat meg a vállalkozók előtt 8,5 milliárd forintos mérlegfőösszegével és 1,5 milliárdos alaptőkéjével. Szigethi Miklós, az Agro­bank RT vezérigazgatója : — Ügy érzem, szükség van Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken zárómegbe­szélést folytatott Csiao Sí­vel, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsá­ga Állandó Bizottsága tagjá­val, a KB titkárával és az általa vezetett küldöttség­gel. A szívélyes légkörű tár­gyaláson összegezték a kínai pártküldöttség ötnapos ma­gyarországi látogatásának tapasztalatait. a kereskedelmi bankok kö­zött egy értelmes, egészséges versenyre, s ezt elősegíti ta­lán a jelenlétünk Somogy­bán. is. Be kell fejezni vég­re azt a konkurenciaharcot, amit az állítólagos forrás­hiány alakított ki a bankok között. — ön szerint nincs forrás­hiány? — Nem akkora, mint amennyire hangoztatják. Űj forrásokat mi sem tudunk nyújtani, munkánkkal első­sorban a meglévő források ésszerű átcsoportosításával tudunk segítséget adni. — Miire számít, mit ter­vez az Agrobank Somogy­bán? — Minél nagyobb mérték­ben részt szeretnénk venni a megye vállalatainak, gaz­daságainak pénzforgalmá­ban. Konkrét elképzeléseink vannak a szarvasmarha- . és a juhtenyésztés terén, de az építőipar és az idegenforga­lom is jó lehetőségeket kí­tartózkodása során fogadta Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Lukács János, Né­meth Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai és Fejti György, a Központi Bizottság titkára. A delegáció ellátogatott Győr-Sopron és Veszprém megyébe, s megismerkedett a főváros nevezetességeivel. Csiao Si és kísérete pénte­ken délután Budapestről Berlinbe utazott. nál. Itt elsősorban nem a Balatonra gondolok, hiszen ott már minden lehetőséget kihasználtak, hanem inkább a határ menti forgalomra és a belső-somogyi részre. Ezen a . területen már elkezdtük a munkát, részvényesei va­gyunk az Alsóbogáton épí­tendő üdülőcentrumnak és a nagyatádi gyógyszálló épí­tésének is. — Melyek a közelebbi ter­veik ? — Nem várjuk meg, hogy ügyfeleink a helyünkbe jöj­jenek, mi keresünk partne­reket magunknak. A követ­kező évben az eddigi tevé­kenységünket szeretnénk ki­bővíteni a lakossági vállal­kozási hitelezésekkel és be­kapcsolódunk a devizaforga­lomba. Az Agrobank RT már rendelkezik kereske­delmi banki jogokkal s ezekkel is élni szeretnénk a közeljövőben itt a megyé­ben. Az ország téli energiaellátása Csiao Si-t és kíséretét itt­Parlamenti küldöttség Pekingben Egyhetes hivatalos látogatásra pénteken délelőtt Peking- be érkezett Stadinger István, az Országgyűlés elnöke és az általa vezetett parlamenti küldöttség. A küldöttséget a kínai főváros repülőterén Liao Han-seng, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnöke fogadta. Agrobank-iroda Kaposváron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom