Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

1988. október 13., csütörtök Somogyi Néplap 5 Interjú Fizeher Adómmal, a Haydn-fesztivál igazgatójával Burgelandi Haydn Feszti­vál — hirdeti a plakát és szórólap. A Magyar—Osztrák Haydn Filharmonikus Zene­kar hangversenyei Fertődön és Eisenstadtban (Kismar­ton). Műsoron a G-dúr (Üst­dob) szimfónia, a fisz-moll (Búcsú) szimfónia, a Sinío- nia Concertante, a G-dúr (Katona) szimfónia, a Kirá­lyi Zene Társaság indulója. Énekel Komlósi Ildikó és a világhírű Peter Schreier. A fesztiválról Fischer Ádám karmesterrel, az ünnepi já­tékok zenei vezetőjével be­szélgetünk. — A fesztivál létrehozását a Burgelandi Tartományi Kormányzat kezdeményez­te. Már tíz éve szerettek volna Haydn fesztivált ren­dezni. Egyik hivatalnokuk, aki ezen a területen dol­gozott, megemlítette nekem ezt, és ismerve az én Haydn- rajongásomat, felkért a ter­vek összeállítására. — Hogy jött létre a két­nemzetiségű zenekar? — Az osztrák—magyar kulturális rokonság sokkal mélyebben gyökerezik az emberek mentalitásában, mint ahogyan sokáig gon­doltuk. Zeneileg pedig a magyar zenei stílus nagyon hasonlít a bécsire, annak ellenére, hogy évekig na­gyon nehéz volt az érintke­zés. A magyarok ösztönö­sebbek, az osztrákok kifino­multabbak. Gondolatilag és érzelmileg így az előadás ki- egészítődik. A zenészek so­kat tanulnak egymástól. A legtöbbjükkel személyes a kapcsolatom. Az Állami Hangversenyzenekar tagjai­val még együtt jártunk a konzervatóriumba. Ma már ők a magyar zenei élet je­lesei. A Bécsi Filharmoniku­sokat 1980 óta vezénylem. Életem első húsz éve Ma­gyarországhoz köt, s ez a meghatározó. De Bécsben Végeztem a zeneművészeti főiskolát. Bécs zenei köz­pont. Kari Böhm, Karajan, s kitűnő zenekarok fémjel­zik. A .magyar és osztrák zenészek jó együttműködését már az első közös hangver­seny is bizonyította. A feszti­vált először 1987 nyarán rendeztük meg. Állandó tag­jaink vannak, akik rend­szeresen fellépnek .velünk. Ez nem azt jelenti, hogy egyeztetési gondok és egyéb elfoglaltság miatt nem fordul elő változás. A próbák kétnyelvűsk. Pár napig próbálunk a helyszí­nen, akkor következik a mű­sor, majd a lemezfelvétel. A kaposvári Kinizsi általános iskola könyvtárában működik a kiskönyvtárosok köre. Az itt részt vevő iskolások könyvtárismerettel és a közösen elolvasott könyvek megbeszélésé­vel foglalkoznak — A magyarok is Eisen­stadtban laknak? — Nem. Ök Sopronból jár­nak át busszal. A világútle­vél számunkra is könnyített kicsit. A nemzetközi politi­kai helyzet enyhülése .tette lehetővé, hogy egyáltalán létrejöjjenek ezek a hang­versenyek, hogy két ország közös zenekart alapíthas­son. Remélem, hogy a jövő­ben ez iegyre természetesebb lesz. A zenekar osztrák in­tendánsa, Wilhelm Hübner, soproni születésű. Nyugdíja­zásáig, tizenöt évig volt a Bécsi Filharmonikusoknál. Lelkes szervezője és támoga­tója .ennek az ügynek. Ö mesélte, hogy gyermekkorá­ban gyakran járt Kismar­tonba, a templomba, Haydn- orgonamuzsikát hallgatni. Most a hetvenedik évén túl, azt reméli, hogy olyan lesz az együttműködés, hogy a zeneszeretőket az országha­tárok nem választják el egy­mástól. — Az igazi nemzetközi ze­nei élet Haydn idejében Fer­tődön .volt. Haydn ma is igényt tarthat ekkora érdek­lődésre? — Mindenképpen. Négy­éves voltam, amikor először hallottam az Üstdob Szim­fóniát. Azóta a Haydn-mu- zsika számomra a legna­gyobb öröm. Talán ezért is választottak engem művé­szeti vezetőnek, mert hang­versenyeimen Haydn műveit gyakran vezénylem. Be sze­retném bizonyítani — s ezt a .közönség reakcióin is le tudom mérni —, hogy a „kedves, de kicsit unalmas” — közhiedelem szörnyű és igazságtalan vád Haydnnal szemben. Ez a muzsika szí­nes, szenvedélyes és érdek- feszítő — az előadókon mú­lik, hogy úgy is hangozzék. Szeretnénk operákat is ját­szani, mint Mária Terézia idejében. Eddigi bemuta­tóink visszhangja meggyő­zött arról, hogy ez az oszt­rák—magyar zenei stílus igenis bizonyít valamit. Az egész világon ezt hirdetjük. Az angol—amerikai Nim­bus lemezcég évek óta eme­li lemezfelvételeinek számát. Az 1987-es Haydn-fesztivál lemeze nagyon szép sikert ért el Japánban, a tíz leg­jobb kiadvány között szere­pelt. Júniusi koncertjein­ket is CD-lemezre vették, és a szeptemberit is felveszik. Mindezek biztatnak bennün­ket. A forintért vásárolható jegyek, az utazási feltételek könnyítése mind azt jelent­hetik, hogy a zeneszeretők közelebb kerülhetnek egy­máshoz. Haydn muzsikája nem a múlté, hazai kin­csünk, amely egyben nem­zetközi. A koncertek, a le­mezfelvételek sikere ben­nünket igazol. Az osztrák— magyar zenei stílus nem­csak tradíció. Hiszek a jö­vőjében, mint ahogy abban is, hogy 'Haydn muzsikája öröm a mi szívünknek is. Jőzsa Ágnes S~1 •• .. Görög dráma Kaposváron Ebben az évadban első nagyszínpadi, felnőtteknek szánt bemutatójára készül a kaposvári Osiky Gergely Színház. Bizonyára izgalmas lesz az a darab, amelyet Ba- barczy László, a színház igazgatója rendez, annál is inkább, mert Oidipusz ki­rály címmel, görög drámát láthat a közönség. A drá­mairodalom eme szép feje­zetéből ugyanis a kaposvá­riak eddig nemigen válogat­tak; bizonyára most látták elérkezettnek az időt erre. A darab szerzőjeként nem tüntethetünk föl egyetlen szerzőt sem, aki a mű kizá­rólagos írójaként szerepel­hetne, mert a kaposvári be­mutató szövegkönyvét Ba- barczy László Lukáts An­dorral közösen, több ókori szerző műveiből írta. Így Szophoklész mellett Aiszk­Nappali kórház a kaposvári termálban Az ötlet Hollandiából származik Televízió, rádió, színes fo­lyóiratok és kellemes beszél­getések segítik feledtetni azt, hogy a beteg kórházban van a kaposvári termálfürdő ott­honosan berendezett, első emeleti társalgójában. 1987 novembere óta a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya, 1988 augusztusától pe­dig már az Egészségügyi Mi­nisztérium engedélyével fo­gadja itt a Somogy Megyei Kórház-Rendelőintézet nap­pali kórháza a gyógykeze­lésre szorulókat. A bővítés­re váró, szűk vizsgálóhelyi­ségben dr. Lukácsy Gyula vezető szakorvos, reumato- lógus és dr. Kudlák Katalin osztályos orvos várja a be­tegeket. Dr. Lukácsy Gyula főor­vos mondta: — Az ötlet Hollandiából származik, ahol már 1967- ben létrehozták a mozgás- szervi betegek nappali kór­házát. Ezt követően hazánk­ban a Lukács- és a Széche­nyi-fürdőben, majd Har­kányban alapítottak ilyen intézményt. Megyénkben, köztudottan csak Nagyatá­don van lehetőség fekvőbe­tegellátásra, ám az ilyen jel­legű kezeléseket igénylők száma jóval több, mint amennyit ott a 30 ágyon ke­zelni tudnak. Ez a tény, va­lamint a termálfürdő re­konstrukciója során felsza­badult terület megszerzésé­nek lehetősége segített cé­lunk megvalósításában. Há­romhetes turnusokban fo­gadhatunk 20—25 olyan be­teget, akik rászorulnak a reggel fél nyolctól délután két óráig tartó intenzív fi­zikoterápiás kezelésre. Köz­ben pihenhetnek, és megkap­ják a megfelelő gyógyszeres kezelést is. A kórház hétfő­től péntekig nyújt ellátást a betegeknek, de a termálfür­dőt szombaton és vasárnap is igénybe vehetik. A kapos­vári vízmű szakemberei ke­zelik a betegek által oly kedvelt víz alatti masszíro­zógépet, az úgynevezett tan- gentort. — Különösen azoknak a betegeknek hasznos ez az el­látási forma, akik komp­lexebb kezelést igényelnek, mint amit az ambuláns ren­delésen nyújthatunk, ugyan­akkor mégsem szorulnak szi­gorúan vett kórházi ellátás­ra — teszi hozzá dr. Kudlák Katalin. — A nappali kór­házat azok vehetik igénybe, akiket a két reumatológus és a megyei ortopédszakor­vos beutal. Itt két kórterem­ben tíz ágy várja a betege­ket. — Nem kevés ez 20—25 betegnek? A doktornő mosolyogva a társalgóra mutat. — Itt mindig többen tar­tózkodnak, mint a kórter­mekben, és a termálfürdő pihenőjében is rendelkezé­sünkre áll néhány ágy. Csak azok fekszenek a kórtermek­ben, akik nagyon rászorul­nak az ágyra. Az aránylag korszerű fi­zikoterápiás berendezéssel ellátott kezelőben egy elekt- roterápiás asszisztens és egy masszőr dolgozik. A bordás­falakkal fölszerelt, padokkal berendezett gyógytornate­remben Mecseki Jánosné ve­zető asszisztens, gyógytor­nász segíti mozgásba hozni a „berozsdásodott” végtago­kat. A termálfürdőben a víz a gyógyító hatásán túl lehetőséget nyújt víz alatti torna végzésére is. A kórhá­zi jelleget főleg a naponta tartott osztályos orvosi és a heti egy alkalommal elvég­zett főorvosi ellenőrző vizit hangsúlyozza. — Még két hete sincs, hogy itt vagyok, és máris teljesen rendbe jöttem — mondja Gelencsér Tivadar nyugdíjas építész, aki csípő- ízületi kopása miatt húzta bal lábát. — Nehéz lenne elmondani, mi itt a legjobb. Talán a gyógytorna és a családias hangulat... _— A személyzet olyan kedves, hogy még attól is gyógyulunk — szól közbe Takács Györ.gyné. — Csak az a gond, hogy ilyen nyo­morult lábbal kell minden­nap bejárnunk, mert ide nincs buszközlekedés. — Többször fordultunk már a Kapos Volánhoz és a városi tanács illetékes osz­tályához, de hiába... A ta­nács még csak válaszra sem méltatta a betegek panaszos levelét — mondja Frank József, a termálfürdő veze­tője. Várnai Ágnes A döntésig vezető út A fiatalok párttaggá neveléséről A KISZ megyei bizottsá­gának tegnapi ülésén a párt­taggá nevelésről volt szó. A Siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat KISZ-titkára hoz­zászólásában mondta el : ná­luk nyolcvan fiatallal be­szélgettek erről a témáról. Negyvenötén semmilyen szervezetnek, így a KISZ- nek sem akartak tagjai len­ni. Sokan közömbösek, vagy várakozó állásponton van­nak. A vitára bocsátott jelen­tés olyan céllal is készült, hogy a megyei pártbizottság pártépítési imunkabizottsága elé kerüljön, összeállításuk­hoz 736 kérdőív tapaszta­latát használták fel és 10 csoportos interjú lényegét is magában foglalja. Ezek közül kiemelendő, hogy a fiatalok többségét érdekli a politika, ám tartanak min­denféle kötöttségtől. Ez is indoka lehet, hogy csökkent a párttagfölvétel. Hogyan lehetne ezt a ked­vezőtlen tendenciát megállí­tani? Tolnai Sándornak, a városi pártbizottság első tit­kárának véleménye szerint a pártépítés jelzőrendszer is: ha kevesebben lépnek be a pártba, akkor annak nyil­vánvalóan csökkent a tekin­télye, népszerűsége. Ma a legfontosabb tennivaló egy korszerű politikai intéz­ményrendszer kialakítása. Dr. Németh Jenő, a barcsi városi pártbizottság első tit­kára azokat a problémákat elemezte, amelyek bizalmi válsághoz vezettek. Orvos­lásként szólt a nyitottságról és az újszerű feladatokról. Kovács Lajosnak, a ka­posvári városi KlSZ-bizott- ság első titkárának vélemé­nye szerint egy pártot az el­mélet és a gyakorlat egysé­ge jellemez a legjobban. Or­mai István, a nagyatádi KISZ-bizottság titkára arra mutatott rá, hogy nem vár­hat egymásra a két politikai szervezet, és nem várhatja mindegyik a másiktól a párttaggá nevelés megoldá­sát. Közös munkaprogram­mal és együtt lehet csak elő­re lépni. A vitában elhangoztak jó tapasztalatok is, például Nagyberkiből. Elhangzott az is, hogy meg kell adni a fia­taloknak a magasabb szintű politizálás lehetőségét. A jelentés — így határoz­tak a.' megyei bizottság tag­jai — a vitában kiegészítet­tekkel kerül majd a megyei pártépítési munkabizottság elé. mennyire „mozognak” ott­honosan a görög színház­ban. A címszerepet, Oidipuszt, Théba királyát, Lukáts An­dor alakítja, Iokasztét, Thé­ba királynőjét pedig Molnár Piroska. Kreónt Spindler Béla személyesíti meg. hülosz és Euripidész műveit is felhasználták. A holnap esti bemutató feleletet ad majd arra, hogy a ma közönsége mennyire fogékony az egyetemes gon­dolatokat hordozó görög szemlélet iránt, s megláthat­juk azt is: a kaposváriak A darab díszletét Menczel Róbert, a jelmezeket pedig Cselényi Nóra tervezte. A koreográfusi teendők elvég­zésére a rendező neves szakembert, Györgyfalvai Katalint kérte föl. REGGEL JÖNNEK A BETEGEK HOLNAP BEMUTATÓ Két ország — közös zenekar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom