Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLÍV. évfolyam, 245. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 13., csütörtök Újrakezdési kölcsön minden megyében A kereskedelmi bizottság ülése Külgazdaság, turizmus Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdán ülést tartott a Parlament­ben. A testület — Nyers Re­zső elnökletével — megvi­tatta a Kereskedelmi Minisz­térium jelentését a külgaz­dasági kapcsolatok alakulá­sáról, a külkereskedelem idei teljesítményéről, vala­mint az Országos Idegenfor­galmi Hivatal tájékoztatóját az idei idegenforgalmi ered­ményekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy az első 9 hónap során a dollárelszámolású export 19 százalékkal bővült, a növek­mény a múlt esztendő ha­sonló időszakához képest elérte az 578 millió dollárt. Ug3ranakkor a behozatal 0,4 százalékkal csökkent. A kon­vertibilis külkereskedelmi mérlegben 195 millió dollá­ros aktívum alakult ki, a múlt esztendőhöz képest az egyenleg 593 millió dollárral javult. Nyers Rezső összegezte a bizottság álláspontját. A tes­tület elfogadta a miniszté­rium jelentését, azzal a megállapítással, miszerint a külkereskedelem idei telje­sítményének javulásában el­sősorban a világkereskede­lem gyorsabb növekedése, a cserearányok számunkra kedvező alakulásii játszotta a fő szerepet. A struktúraváltás kívánt hatásai még nem je­lentkeznek. A tőkés export növeléséhez a restriktiv gaz­daságpolitika is hozzájárult, így a kivitel bővítését töb­bek között a szocialista ex­port visszafogása és a bel­Ariel Sáron izraeli ipari és kereskedelmi miniszter szerdán nem hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett. A miniszter és gazdasági szakértőkből álló kísérete megbeszéléseket folytat ma­ső fogyasztás csökkentése is segítette. A következő napirendi pont keretében Czeglédi Jó­zsef. az Országos Idegenfor­galmi Hivatal helyettes ve­zetője az ágazat idei ered­ményeiről számolt be. A bevezetőt követően Vi­da Kocsárd (Somogy megyei képviselő) azt tudakolta, hogy a világútlevél beveze­tésével hogyan bővült az egynapos bevásárló-turiz­mus. Javaslata szerint bő­víteni kellene keresett elekt­ronikai cikkekből a magyar üzletekben a. választékot, hogy az állampolgárok ne erre fordítsák valutájukat. Véle­ménye szerint azt is lehető­vé kellene tenni, hogy az utazási számlával rendelke­zők, itthon, a devizáért áru­sító üzletekben vásárolhas­sanak. Czeglédi József válaszában elmondotta, hogy bár a vi­lágútlevél bevezetése jelen­tősen megnövelte a kiadáso­kat, ez mégis indokolt lépés volt, mivel hozzájárult a la­kosság közérzetének számot­tevő javításához. Az intéz­kedésnek külföldön is jó visszhangja volt. A vitában felszólalt még: Kiss Imre (Borsod-Abaúj- Zemplén megye), Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemplén megve), Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ főtitkár- helyettese, Boros László (Budapest), Polgárdi József (Pest megye). Fok Tibor (Komárom megye), Plecskó Ferenc (Somogy megye), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye), Várhelyi József <Za- la megye), Németh István (Hajdú-Bihar megye). gyár gazdasági vezetőkkel, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szakemberekkel a magyar—izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) December elsejétől vala­mennyi megyére kiterjesztik az újrakezdési kölcsönt, amelyet a munka nélkül maradók vehetnek igénybe — bizonyos feltételekkel — kisvállalkozások indításá­hoz, a már meglevő vállal­kozásokba való bekapcsoló­dáshoz. Ezt a kamatmentes kölcsönt július elseje óta három, foglalkoztatási gon­dokkal leginkább küzdő me­gyében — Baranyában, Bor­sodban és Komáromban — folyósítják. Az eddigi tapasz­talatokról, a kölcsön kiter­jesztésének okairól, körül­ményeiről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban tájé­koztatták az MTI munkatár­sát. Elmondták, hogy eredeti­leg a jövő év elejére tervez­ték az újrakezdési kölcsön kiterjesztését az ország egé­szére, ám mivel eddig azt a számítottnál jóval keveseb­ben vették igénybe, a meg­maradó pénzek lehetővé tet­ték az intézkedés előbbre hozatalát. A megyei és a fő­városi munkaügyi szervek­hez az év elején még olyan jelzések érkeztek a vállala­toktól, hogy felgyorsul a szerkezetváltás, s ezzel együtt a munkaerő átcsoportosítása. Ezt figyelembe véve különí­tették el az újrakezdési köl­csönhöz kapcsolódó állami hozzájárulás forrását. A tényleges munkahely-, mun­kaerő-átrendeződések azon­ban elmaradnak a várttól, így azután az eredetileg szá­mított 800—1000 igénylő he­lyett a három megyében ed­dig csak mintegy 150-en je­lezték kölcsönfelvételi szán­dékukat, s közülük is csak körülbelül 20—25-en jutottak el már odáig, hogy megkös­sék a hitelszerződésüket. Az újrakezdési kölcsön igénylésének, felhasználásá­nak feltételei változatlanok. A maximum 300 ezer forin­tos, legfeljebb tíz éves lejá­ratú kamatmentes hitelt az veheti igénybe, akinek mun­kahelye átszervezés, felszá­molás miatt szűnt meg. s mivel újraelhelyezkedése rö­vid időn belül nem valószí­nű, jogosult felmondási ide­jének meghosszabbítására, s azt követően az újraelhelyez- kedési támogatásra. A jogo­sultságról a tanácsok mun­kaügyi szakigazgatási szer­vei adnak igazolást, s ennek birtokában lehet kérni az újrakezdési kölcsönt az OTP-től. A kölcsönszerződés megkötéséhez egyéb iratokra is szükség van, például ha valaki kisiparosként kíván tovább dolgozni, akkor az iparengedélyre. A szükséges okmányokról a tanácsok munkaügyi szervei és a mun­kaerő szolgálati irodák tá­jékoztatják az érdeklődőket. A hitel kamatait — mező- gazdasági kölcsön esetében a 15 százalékot, egyéb vállal­kozásoknál a 17 százalékot — a foglalkoztatási alapból az állam fizeti. Az újrakez­dési kölcsönhöz az általános bankhitel feltételei mellett további kiegészítő kölcsön is igényelhető. A kamatmentes újrakezdési kölcsönből csak főfoglalkozásban végzett vál­lalkozás finanszírozható. Megalapozható belőle kis­iparosi, kiskereskedői, vala­mint mezőgazdasági kister­melői tevékenység, s főál­lású tagként olyan társas vállalkozásokba való belé­péshez is felhasználható, mint amilyenek a gazdasági munkaközösségek, a kis- és szakszövetkezetek, valamint a polgárjogi társaságok. Ar­ról, hogy a gazdasági társa­ságokról szóló törvény jövő évi hatályba lépésével mi­lyen más gazdálkodási for­mákhoz lesz még felhasznál­ható az újrakezdési kölcsön, ezután döntenek. A tapasztalatok szerint az érintett három megyében az újrakezdési kölcsönt általá­ban egyéni kisvállalkozások indításához kívánják igény­be venni, a kiskereskedések, a kisipar és a lakossági szol­gáltatások területén. A me­zőgazdasági vállalkozások közül leginkább az állatte­nyésztés és a fóliás növény- termesztés iránt van érdek­lődés. Ariel Sáron Magyarországon Cukorrépa-betakarítási bemutató Egyetlen magyar réöxtyevővel Cukorrépa-betakarítási gépbemutatót rendezett teg­nap a somogyjádi Alkot­mány Tsz, a Kaposvári Cu­korgyár, a KSZE agrárfej­lesztő közös vállalattal és az agrártudományi egyesület somogyi megyei szervezeté­vel közösen. A somogyjádi bemutatóra az ország összes cukorrépával foglalkozó szakemberek meghívást ka­pott. A szaikembereket a KSZE és a Kaposvári Cukorgyár munkatársai tájékoztatták a gépek műszaki jellemzőiről. Elmondták: a legfontosabb követelmények egyike, hogy a betakarítógép a vizes őszi talajon is képes legyen dol­gozni, optimális magasság­ban végezze el a répa feje­lését és minél kevesebbet hagyjon a földben. A bemu­tatott gépek mindegyike megfelelt ennek a követel­ménynek. A résztvevőknek mind­egyik betakarítógép tetszett. Hogy választják ki ezek után a legmegfelelőbbet? — kérdeztem Markó Istvánt, a Kaposvári Cukorgyár főosz­tályvezetőjét. — A gyárunk körzetében az adapteres gépeket része- szítik előnyben a termelők az önjáró típusokkal szem­ben. Ezért vannak a bemu­tatón is ezek többségben. Azt, hogy melyik lesz a legkeresettebb, csak a ki­adott információkérő lapok értékelése után tudjuk meg. Gyárunk segíti is a terme­lőket a kiválasztott gépek beszerzésében, a lízingek ki­alakításában. Megszervez­zük az üzletkötéseket és a vásárlásnál fizetési könnyí­tésekkel is segítünk. A mi érdekünk is, hogy minél több és jobb minőségű répa kerüljön hozzánk feldolgo­zásra. A bemutató egyetlen ma­gyar résztvevője a Kajposgép volt: AR—61-es rákodóját mutatta be réparakodó adap­terrel felszerelve. Â tanácsok alkotmányos szabályozása Alkotmányba kell foglalni a helyi, területi önkormány­zat politikai, jogi normáit, csakúgy, mint azok érvénye­sítésének garanciáit. így vélekedtek a tanácsok alkot­mányos szabályozását előké­szítő — a jelenlegi alkot­mányt felülvizsgáló egyik — munkabizottság tagjai. Mi­ként dr. Gál Zoltán belügy­miniszter-helyettes, a mun­kabizottság vezetője az MTI munkatársának elmondta : tudományos kutatók, gazda­sági, tanácsi, pénzügyi szak­emberek egyetértettek ab­ban, hogy alkotmányos sza­bályozással kell megalapoz­ni a tanácsok önkormányza­tát. Ugyanakkor felvetették a kérdést: az önkormányzat alanya a települések lakos- sága-e, vagy pedig annak képviseleti szerve a tanács? Az alkotmányban érdemben taglalják-e a helyi népkép­viseleti testületek önkor­mányzatát, vagy csak egy mondatban rögzítsék — mi­ként nyugat-európai orszá­gok alkotmányaiban —, s ezt részletesen az új tanácstör­vényben fogalmazzák meg? A szakemberek többsége szerint az alaptörvényben részletezve kell rögzíteni a népképviselet önkormányza­tának szabályozását, mert ez önmagában is szavatolja az önkormányzatiság, a ta­nácsok jogainak érvényesí­tését. Egyezett a bizottság tagjainak véleménye abban is, hogy az alkotmányban rendelkezni kell a tanácsi önállóság, főleg a gazdálko­dási önállóság alkotmányos garanciáiról is. Megfogal­mazták a többi között azt az elgondolást, hogy szükséges a tanácsi vagy a települési tulajdon kialakítása. Ez az önkormányzat megvalósítá­sának egyik feltétele. A ta­nácsoknak meg kellene adni az önálló adóztatási jogot, pontosabban a lehetőséget arra, hogy a helyi közössé­gek maguk döntsék el — esetleg népszavazással —, vállalnak-e ilyen anyagi ter­het a település fejlesztéséért vagy sem. A bizottság tagjai úgy ítélték meg, szükséges lenne alkotmányba foglalni a tanácsok és a területükön lévő gazdasági egységek kapcsolatainak fő irányait is. Ez kötelezné a tanácsi és a gazdasági szervezeteket, hogy kölcsönösen segítsék egymás tevékenységét, ered­ményesen működjenek együtt. Úgyszintén indokolt kifejezni, hogy a kétszintű, vagyis a megyei és a közsé­gi közigazgatás — amely a következő években ország­szerte megvalósul, a városok nem működnek közre a köz­ségek irányításában —, nem vezethet a város és a köz­ségek együttműködésének megszűnéséhez. A tanácsok funkciójának meghatározá­sakor hangsúlyozni kell: a város érezzen felelősséget a környezetében levő községek fejlődéséért. A szakemberek felvetették a kérdést, hogy indokolt-e a közigazgatás területi rend­szerének módosítása. A vitá­ban végül is úgy vélték, hogy nem indokolt a jelenle­gi területi felosztás megvál­toztatása, a megyei, a váro­si, a községi tanácsok funk­cióit kell a megváltozott gaz­dasági-társadalmi viszo­nyokhoz igazítani. Fontos, hogy az új alkot­mánynak politikai, társadal­mi tekintélye legyen. A je­lenlegi magán viseli annak a történelmi időszaknak a gondolkodási célját, amely­ben megalkották, viszonylag rövid, általános, deklará- ciós jellegű, kevés eligazí­tást ad. Gyengesége azonban nemcsak szabályozásaiban, hanem abban is rejlik, hogy nem él a magyar emberek tudatában, de még a jogal­kalmazókéban, az állami al­kalmazottakéban sem. Elen­gedhetetlen tehát, hogy az alaptörvény szelleme és be­tűje egyaránt sugallja: az alkotmány élő norma, amit mindenkinek tudomásul kell vennie. Társadalmunk alkotmá­nyos garanciákat kíván arra, hogy a helyi népképviseleti testületekben szülessenek a döntések a városok, a köz­ségek legfontosabb ügyei­ben. Az államigazgatási szer­vek feladata a népképvisele­ti testületek döntéseinek végrehajtása. A tanácsok alkotmányi szabályozása megalapozza az új tanácsi törvényt, amelyet most szintén előkészítenek. A helyi tanácsok ebben az idő­szakban felülvizsgálják a ha­tályos tanácstörvényt, és ki­fejtik véleményüket, milyen előírásokat tartalmazzon az új törvény. Ugyanakkor az Államigazgatási Szervezési Intézetben megfogalmazzák a törvény irányelveit. A tár­sadalmi tapasztalat beépül majd a törvénytervezetbe. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a törvény jól működ­jék hatályba lépésének pil­lanatától. JUBILEUM FÉNYÁRBAN Ünnepelt tegnap a siófoki labdarúgás. Olyan ünnepet ült, amelynek elkövetkeztét néhány éve még sokan meg­kérdőjelezték. Századik NB I-es bajnoki labdarúgó-méi- kőzését játszotta a Bányász, méghozzá e jubileumhoz mél­tó körülmények között. Ez alkalomból adták át a pálya korszerű villanyvilágítását. Fél hatkor kis házi ünnepség­re került sor. Szigeti János, a kivitelező vállalat igazgató­ja kissé meghatottan adta át az elektromos kapcsoló- szekrény kulcsát Illés Jánosnak, a Bányász ügyvezető el­nökének — és kigyúltak a fények. 144 reflektor nappali világosságot varázsolt az üde gyep­szőnyegre. Siófokon ismét sporttörténelmet írtak. A Bányász az első somogyi labdarúgó-csapat, amelyik immár saját ott­honában is játszhat esti labdarúgó-mérkőzéseket. Az MTK VM személyében valóban az ünnephez méltó ellenfelet talált. Hogy miként telt el a 90 perc, erről szól tudósítá­sunk a 7. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom