Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! tó Néplap XLIV. évfolyam, 235. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 2,20 Ft 1988. október 1., szombat Hazánk és a Közös Piac Tanácskozott ai SZKP Központi Bizottsága Mindenfajta szövetség bi­zonyos veszélyeket rejt ma­gában a kívülállókra. A ná­lunk gazdaságilag jóval erő­sebb európai országok is ag­godalommal figyelik a Kö­zös Piac készülődését az 1992-re tervezett, úgynevezett egységes belső piac megte­remtésére. A vámhatárok korábbi eltörlése után most a fizikai országhatárok, a műszaki-technikai határok és a pénzügyi határok fel­számolására törekszik az EGK, miáltal olyan gazdasá­gi nagyhatalommá nőhet, amely mellett a kívülállók könnyen veszíthetnek pozí­cióikból. Mert mit jelent például a műszaki-technikai határok megszüntetése? A többi kö­zött a szabványok egysége­sítését. Nem nehéz feltéte­lezni: ha az EGK 12 tagállama egymástól olyan termékeket tud vásárolni, amelyek egymással harmo­nizálnak — mondjuk: min­den villásdugó minden kon­nektorba beleillik — akkor aligha fognak sokat bíbe­lődni azzal, hogy más or­szágok más szabvány sze­rint készült termékeit im­portálják. Hasonlót lehet fel­tételezni a pénzügyi határok lebontása következménye­ként; ha az EGK-n belül egységesek az adózási, a vál­lalatalapítási feltételek, ak­kor a vállalkozóknak ké­nyelmesebb lehet védett kö­zegben mozogni, mint tőké­jüket exportálni, vegyes vál­lalatot alapítani külföldön, netán Magyarországon. Mit tehetnek a közössé­gen kívüli országok? Ha nem kívánnak az- EGK tag­jává válni — jelenleg egye­dül Törökország belépési kérelme fekszik a közösség asztalán — akkor alkalmaz­kodni kénytelenek a viszo­nyokhoz. Az alkalmazkodás előfeltétele az informáltság: tudniuk kell, hogy mely te­rületeken, pontosan milyen lépésekre készül a Közös Piac. Az alkalmazkodás to­vábbi módja: egyezmények, megállapodások kötése az Európai Gazdasági Közös­séggel. Mindebből az következik, hogy ,rendkívül időszerű volt annak a megállapodásnak a tető alá hozása, amélyet szeptember 26-án írt alá Magyarország a Közös Piac­cal. Ez sem előzmények nél­kül történt: a gorbacsovi nyitás teremtett politikai alapot egy előző megállapo­dáshoz, mely a KGST és az EGK között jött létre az idén nyáron. Miután a két gazdasági integráció kölcsö­nösen elismerte a másik lé­tét, tevékenységét, lehető­ség nyílt arra, hogy most már a KGST-tagországok egyenként is, bilaterális megállapodásokat kössenek az EGK-val. A sorban Ma­gyarország volt az első. Hogy mit tartalmaz a megállapodás, az sem titok — rögtön rátérünk ám an­nál fontosabb kérdés,: hogy mi a jelentősége. Tö­mören annyi, hogy ezzel le­zárul egy konfliktusokkal terhes időszak, és megkez­dődik egy másik, amelyik a két közösség gazdasági koo­perációjának nyit utat. Az EGK tagállamaival eddig is kereskedhettünk, — mint ismeretes ezt meg is tettük, meg is tesszük — ám szá­mos vonatkozásban nem vol­tunk tárgyalóképesek. Min­den olyan esetben, amikor nem az egyes tagállamok, hanem az EGK képviselői ültek a tárgyalóasztalhoz, áthidalhatatlannak tűnő egyensúlytalanság jött létre. Mert míg ott a tagállamok számos jogukat ráruházták a közösségre, a KGST-ben ez nem történt meg, és a KGST ilyen jogok hiányá­ban nem tárgyalhatott tag­államai nevében az EGK- val. Ezért azután azt az EGK-t nem ismerte el tár­gyalópartnerként, amely tagállamait képviselte. Most, a júliusi megegyezés nyo­mán, mindkét integráció fellélegzett. Mindkettő, hiszen az EGK számára sem közöm­bös, hogy milyen viszony­ban van közvetlen szomszé­daival, a kelet-európai álla­mokkal, amelyek tekintélyes piaci lehetőségeket jelen­tenek számára. A közeledés, a kapcsolatok rendezése két­ségtelenül mindkét fél ér­deke. A magyar—EGK-megálla- podás nyomán hamarosan vegyes bizottság alakul, amely tartalommal tölti ki az egyezmény nyújtotta ke­retet. Most már csak a részletkérdéseket kell elren­dezni ahhoz, hogy a két fél kölcsönösen engedményeket nyújtson az egyik legkriti­kusabb kérdésben, az ag­rártermékek kereskedelmé­ben. Könnyebbé válik a ke­reskedés az ipari termékek­kel is, pontosabban egy-egy csoportjukkal : vámkedvez­mények várhatók azokból az iparcikkekből, ' melyekből egyik fél a másik fő szállí­tója — és megfordítva. A hétfőn aláírt megállapodás kitér a kooperációs lehető­ségek bővítésére is, amit immár nemcsak a tagorszá­gok, hanem az EGK is igyekszik támogatni, szer­vezni. A megállapodás leg­kézzelfoghatóbb eredménye az a dokumentációs központ lesz, amelyet az ELTE jogi karán létesítenek a Közös Piac legkülönfélébb kiadvá­nyai számára. Ezek közül a számunkra legfontosabbakat magyar nyelvre fordítják, és eljuttatják a hatóságokhoz, illetve a gazdaság szereplői­hez. Tekintve, hogy a Kö­zös Piac a maga tevékenysé­gét folyamatosan, pontosan és hűségesen közzéteszi, minden érintett Magyaror­szágon is hozzáférhet mind­azokhoz az információk­hoz, amelyek , megkönnyítik az alkalmazkodást a nyugat­európai integráció gyorsan változó játékszabályaihoz. Mert az erős, nagy integrá­cióval szemben mi is csak az alkalmazkodás különféle módszereivel tudunk véde­kezni. És hát ez olyanfajta védekezés, amely gazdasági előnyöket hozhat. Gál Zsuzsa Várkonyi Péter tárgyalásai az ENSZ-ben Várkonyi Péter külügymi­niszter csütörtökön találko­zott Diego Cordóvez ecuado­ri és Rodrigo Madrig al Nie­to costa ricai külügyminisz­terrel. Latin-amerikai part­nereivel áttekintették kétol­dalú kapcsolataink helyze­tét, a nemzetközi kérdések között különös figyelmet szenteltek a közép-amerikai térség témakörének. Külügyminiszterünk meg­beszéléseket folytatott Csői Kvang Szu dél-koreai kül­ügyminiszterrel, valamint a Koreai NDK külügyminisz­terének első helyettesével. A találkozón a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit tekintették át, és megvitatták a koreai félsziget helyzetével össze­függő kérdéseket is. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítél­tek kegyelemben részesítésé­ről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fű­ződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben el­követett állam elleni bűn- cselekmények, vagy az el­lenforradalmi tevékenység­gel összefüggésben elköve­tett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítélt, vagy aki­nek halálbüntetését kegye­lemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabad­ságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve aki a? államellenes bűncselek­ménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazság­ügyminiszter felülvizsgálja, és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. novem­ber 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határo­zott új községek alakításá­ról, községi közös, tanácsok szervezéséről és közös ta­nácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezésé­ről. A határozat végrehajtá­sáról — amelynek időpont­ja 1989. január 1. — az il­letékes megyei tanács vég­rehajtó bizottsága gondos­kodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határo­zott, és egyéni kegyelmi' ügyekben döntött. Személyi és szervezeti változások Pénteken délelőtt Moszk­vában kezdte meg munká­ját az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma. Az ülésen megvitatták a párt- apparátus átszervezésével kapcsolatos javaslatokat, összhangban a XIX. össz- szövetségj pártértekezlet ha­tározataival. A plénumon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott előadói beszédet. Mihail Gorbacsov hang­súlyozta: a politikai bizott­ság azért tartotta szükséges­nek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártérte­kezlet állásfoglalásaiból fa­kadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerke­zetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sok­ÁTGURÍTOTTÁK A HORDÓT Hétfőtől forgalom a kaposvári felüljárón Tegnap megtörtént az új kaposvári felüljáróhíd mű­szaki átadása. A közúti fe­lüljáró és minden tartozéka együtt 230 millió forintos beruházás eredménye. Maga a híd 75 millió forintba ke­rült. Kész. Átgurították raj­ta a hordót. Az Uvaterv ter­vei alapján a megyei és a városi tanács, valamint a Közlekedési Minisztérium beruházásaként, az Utiber lebonyolításában a kaposvá­ri Kév építette a műtárgyat.. A generálkivitelező több al­vállalkozóval és a MÁV-val dolgozott együtt. A felüljárón hétfőn meg­indul a forgalom. Közben még az építők dolgoznak, te­hát nagy körültekintésre lesz szükségük a közleke­dőknek. A forgalomba he-. lóiról lapunk 15. oldalán lyezés legfontosabb tudniva- közlünk írást. oldalú megvizsgálása bebi­zonyította, hogy a párt fel­adatainak megváltozása, s politikai élcsapatként betöl­tött szerepének megnöve­kedése kapcsán szükség van a központi bizottság, a po­litikai bizottság, a kb-titká- rok és a kb-apparátus tevé­kenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselői­nek körében is. E kérdések döntő része a központi bi­zottság hatáskörébe tarto­zik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikó- nak a központi bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kér­te, hogy a testület vegye fi­gyelembe a pb-tagság alóli felmentésére vonatkozó ké­relmét. A politikai bizottság meg­vitatta a kérést — mondotta Gorbacsov — és úgy határo­zott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiak­ban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetét mondott a politikusnak a .párt és az ország érdekében végzett hatalmas munká­jáért. (Folytatás a 2. oldalon) Zászlólevonás Péntek reggel a gellérthe­gyi felszabadulási emlékmű­nél ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet- adással levonták a magyar nemzeti lobogót és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére von­tak fel. Gyulay Zsolté a tizedik aranyérem Csipos és Ábrahám harmadik Kajak Napok óta mondogatták a magyar táborban, hogy a ti­zedik magyar aranyérem megszerzése a kajak-kenu válogatott valamelyik tagjá­ra vár. Ezt ugyan nem szí­vesen hallgatták az érintet­tek, mert kicsit nyomasz­totta őket a felelősség, ám pénteken, a sportág döntői­nek első napjáh már a ka­jak egyesben vízre szálló Gyulai Zsolt „hozta” a- jubi­leumi, tizedik magyar ara­nyat. Zúgott a „Hajrá, Zsolt!” biztatás, amikor Gyulay Zsolt, a Bp. Honvéd 24 éves, kétszeres világbajnok kaja­kosa nekivágott az 500 mé­teres távnak. Kiválóan sike­rült a rajtja, s azonnal az él­re állt. Féltávnál már jócs­kán vezetett az új-zélandi MacDonalddel, a szám világ- bajnoki címvédőjével szem­ben. Az utolsó 250 méteren sem csökkent a váci szüle­tésű versenyző lendülete, s amikor elsőként haladt át a célvonalon, ezen a „sprint­távon” szinte példátlan nagy, másfél hajóhossz volt az elő­nye! Leírhatatlan volt az öröm a magyarok között a megle­hetősen váratlan siker lát­tán. Füleky András, a szö­vetség főtitkára, s Parti Já­nos vezetőedző ölelte-csókol- ta Gyulayt, aki a Himnusz elhangzása után “a követke­zőket mondta: — Lehet, hogy sokakat meglepett a győzelmem, én azonban számítottam rá, mert egész évben, s különö­sen itt, Szöulban, az olim­pia előtt nagyszerű időket mentem. Tavaly ugyan csak hetedik voltam ezen a távon a vb-n, de akkor télen sé­rülés gyötört, most viszont zavartalan volt a felkészülé­sem. Kétszeresen is örülök a győzelemnek, mert Kati húgomért is versenyeztem, aki sajnos nem tudott be­kerülni a csapatba. Nagy derültséget keltett az interjúszobában, amikor a külföldi újságírók megtud­ták, hogy Gyulay tizenegy napja apa, s lányának a Blanka Olimpia nevet adta. Parti János szövetségi ka­pitány sem volt túlzottan meglepett Gyulay győzelmét látva. v Gyulai Zsolt — Olyan időket evezett Dunavarsányban, hogy csak valami baleset üthette volna el a győzelemtől — mondta. Feltétlenül érmet, s lehe­tőség szerint aranyat vártak a magyarok a K—2 500-on rajtoló Csípés Ferenctől és Abrahám Attilától. Csípés tavaly Fidellel megnyerte ezt a számot a duisburgi vb-n, de most be kellett érniük a harmadik hellyel, mert az alaposan felpaprikázott és kétségkívül nagyszerűen haj­rázó új-zélandiák, valamint a szovjet egység megelőzte őket.’ A bronzérem azonban így is nagy siker. Parti János Csipesék túl­zott lelkesedését okolta a győzelem elmaradásáért. Szerinte Gyulay aranyérme annyira lázba hozta őket, hogy a kelleténél erősebben rajtoltak, s nem maradt ere­jük a végére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom