Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 13., kedd Közgazdász vándorgyűlés Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt Moszkvából Krasznojarszkba utazott — adta hírül a TASZSZ. A szovjet hírügynökség rövid híre azt tanúsítja, hogy Mihail Gorbacsov befejezte évi rendes szabadságát, s újból megkezdte munkáját Nagygyűlés a Műegyetemen (Folytatás az 1. oldalról)' lett a gazdaság értelmesen befolyásolt önmozgására kell hízni, hogy a különböző tu­lajdonformák milyen ará­nyai alakulnak ki a gazda­ság különböző szféráiban. — A gazdaság differen­ciáltságához, az egyes rész­területek sajátosságaihoz csak sokszínű, változatos, di­namikusan fejlődő, folyama­tosan új meg új alakzatokba rendeződő tulajdonosi rend­szerrel lehet igazodni. Eb­ben a rendszerben egyaránt helyük van az állami válla­latoknak, szövetkezeteknek, az állami-szövetkezeti, az állami-magán vegyes válla­latoknak, a külföldi tőke ál­tal működtetett vállalatok­nak, a hagyományos magán- tulajdonnak és a nagy szer­vezetekhez kapcsolódó egyé­ni tulajdonnak. — A társasági törvény ad­ta lehetőségek keretében a jövő évtől formálódó tulaj­donosi rendszer fokozatosan kedvező impulzusokat adhat a gazdaság rugalmasságának, innovatív jellegének erősí­téséhez, a vállalatok, a gaz­dasági egységek bürokratikus kötöttségeinek megszünteté­séhez, egyszóval a szocialis­ta piacgazdaság kiépítéséhez. — Célunk a piaci feltéte­lek olyan kiépítése, amely­ben meghatározott piacokon, bizonyos típusú vállalkozá­sokba szinte bái'ki bekapcso­lódhat, akinek erre kedve, ereje, tehetsége van. Szüksé­ges, hogy az állam új elvek alapján, a piacon keresztül, piaci eszközökkel vállaljon szerepet a gazdaság befolyá­solásában. A piac szabályo­zásában döntő vonás a ver­seny- és szektorsemlegesség, az azonos versenyfeltételek megteremtése az állami, a szövetkezeti, a magén- és a vegyes vállalkozások számá­ra. Gazdasági rendszerünk gyorsított ütemű fejlesztésé­nek szükségességéről szólva Németh Miklós hangoztatta, hogy a struktúraváltás, a technológiai megújulás for­rásainak megteremtése mel­lett legfőbb kötelességünk a megfelelő motivációs rend­szer kiépítése a gazdálkodó Szervezetek és egyének szá­mára. — Korunkban — ál­lapította meg — a verseny nélkül nem derül ki, hogy ki a jobb, vonatkozzon ez akár az ideológiára, akár a gazdaságra. Ezután a tényleges vállala­ti önállóság megteremtésé­nek szükségességéről szólt. — Az önállóság egyik alap­ja — mondotta —, hogy ne adminisztratív előírások, szabályok határozzák meg a termelési tényezőkhöz való Közlemény Az MTI illetékes helyről kapott tájékoztatás alapján közli: A Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köz­társaság kormánya felismer­ve kapcsolataik normalizá­lásának szükségességét és azért, hogy megteremtsék és szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport, műszaki-tudományos, vala­mint konzuli és egyéb kap­csolataikat, megállapodtak abban, hogy a két ország állandó képviseletet létesít Szöulban, illetve Budapes­ten. Az állandó képviseletek megnyitására megfelelő idő­ben sor kerül. A két ország kormánya meg van győződve arról, hogy az állandó képvisele­tek felállítása hozzájárul kapcsolataik különböző te­rületeken történő előmozdí­tásához. A két kormány megálla­podott továbbá arról is, hogy egy közeli időpontban tár­gyalásokat kezdenek kétol­dalú kapcsolataiknak a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telével járó rendezéséről. A két kormány kifejezte elha­tározottságát a tárgyalások mielőbbi sikerre vitelében. hozzájutás feltételeit. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a liberalizálás nem jelent automatikusan több bért, tő­két és importot, hanem a termelési tényezőkhöz való szabadabb, piaci módon tör­ténő hozzájutást, s több tő­kére, bérre és importra csak a kapcsolódó, szigorú piaci és szabályozási feltételek tel­jesítésének mértékében le­het számítani. KGST-kapcsolatainkat il­letően az előadó hangsú­lyozta: gazdaságunk e kap­csolatrendszer bázisán épült ki, ezért e kapcsolatok nél­kül működésképtelen és azok sorvadása alapvetően veszé­lyeztetné a külső és belső egyensúly megteremtését. Elemi érdekünk ezért a mu­tatkozó korlátok mellett is kiaknázni meglevő lehetősé­geinket. Kezdeményezni kell két- vagy többoldalú megol­dásokat a hasonló törekvésű partnerekkel, akik már most készek lennének a kapcsola­tokban nagyobb teret adni a piaci eszközöknek, az áru- és pénzviszonyoknak. A Központi Bizottság tit­kára az inflációról szólva ki­jelentette: törekvésünk csak az lehet, hogy tudatosan és fokozatosan megszüntetjük az inflációt kiváltó okokat, és olyan politikát folytatunk, amelynek alapján a gazda­sági stabilizáció megvaló­sulása egyértelműen kifeje­zésre jut az infláció mérté­kének csökkenésében is. A mai infláció eredete — hang­súlyozta — belső gazdasági viszonyainkban és saját dön­téseinkben keresendő. Az egyensúlyi követelmények miatt, valamint a gazdasági tisztánlátás javítása érdeké­ben jövőre is folytatódik a támogatások csökkentése, ami — mértékétől függően — lényeges tényezője a jö­vő évben várható infláció­nak. Ennek ellenére az inf­lációs rátának az Ideihez ké­pest csökkennie kelt, A gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak újrarende­ződéséről az előadó megál­lapítottal a Vállalati Vezetők figyelmének súlypontját a párt- és állami határozatok követésitől a piac működé­sének felmérése és megérté­se felé kell áthelyezni. A külpiaci versenytől való piai védettség és a verseny hiá­nyos belső piaci viszonyok mellett kialakult vezetési gyakorlathoz képest minősé­gileg más, nagyobb figyel­met kéll fordítani a piaci versenyviszonyok alakulá­sára, a kereslet vizsgálatára, a partnerek és versenytársak tevékenységére. Felhívta a figyelmet azok­ra az új feltételekre, köve­telményekre, amelyek kö­zött a jövőben a vállalatok vezetőinek dolgozniuk kell. Ilyen többek között a stra­tégiaalkotás és annak kere­tében az üzletpolitika meg­határozása. Kulcsfontosságú­nak ítélte meg a piaci mun­ka átállítását a mai hiány- helyzetről a valóságosabb piaci versenyfeltételekre, a tőkével való gazdálkodás megújítását és összekapcso­lását a műszaki-technikai megújulási folyamatokkal. Befejezésül szólt politikai stabilitásunk megőrzésének jelentőségéről. Hangoztatta : a világban rólunk kialakult kép egyik markáns vonása — ami nemzetközi megíté­lésünkben alapvető szerepet játszik — az, hogy orszá­gunkat belpolitikai stabili­tás jellemzi, s hogy hazánk megbízható és kiszámítható partnere szövetségeseink­nek és a világ valamennyi országának. Partnereink nagyra értékelték azt a ha­tározottan megfogalmazott szándékunkat, hogy az is kíván maradni. Többször ta­pasztaltuk, hogy ez komoly politikai tőke, amit nem kockáztathatunk abban a folyamatban sem, ami tár­sadalmunkban a politikai intézményrendszer átalaku­lása és a gazdaságpolitika új alapokra helyezése nyomán végbemegy — hangsúlyozta Németh Miklós. Németh Miklóst követően Beck Tamás, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnöke tar­tott előadást a stabilizáció gazdaságpolitikai problé­máiról és a gazdálkodó szer­vek feladatairól. Román Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Ipa­ri és Vállalatgazdaság-Ku- tató Intézetének igazgatója a stabilizációs program ed­digi, s véleménye szerint már általánosítható tapasz­talatait tekintette át. Mint mondatta: egyelőre csak las­sú változásokat lehet re­gisztrálni. Ezután a vándorgyűlés négy szekcióban folytató­dott. Az első szekcióban — Tatai Ilonának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának vezetésével — a vállalatok kibontakozási feltételeiről és megújulási stratégiájáról hangzottak él előadások és felszólalások, A másodikban — ,Nyets Rezsőnek, az MSZMP Politikái Bizottsága tagjának, az MTA Közgaz­daságtudományi Intézete tu­dományos tanácsadójának vezetésével — a gazdálkodó szervek piaci kapcsolatai, verseny és együttműködés a kül- és belpiacon címmel in­dult vita. A harmadik mun­kacsoport elnöke Szabó Kál­mán, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanára volt, és a gazdálko­dás érdekeltségi kérdései­vel foglalkozott. A negyedik szekcióban a gazdálkodás­ban érvényesülő pénzügyi szemlélet problémáit vitat­ták meg Pulai Miklós mi­niszterhelyettesnek, a Gaz­daságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettesének vezetésével. A 26. Közgazdász vándor- gyűlés kedden szekcióülések­kel folytatódik. (Folytatás az 1. oldalról) sunknak, önazonosságunk­nak, mert megfelel lelkiis­meretünknek, s megfelel an­nak a célszerűségnek, amely egy megosztott nemzetben is egységet tud teremteni, sőt megújítani képes azt az egységet — kezdte beszédét Pozsgay Imre államminisz­ter, a Politikai Bizottság tag­ja, aki nagy taps közepette lépett az emelvényre. — Az az eszme és gondo­lat, amelyre a Budapesti Mű­szaki Egyetem KlSZ-bizott- sága és Budapest KISZ-ve- zetői ezt az alkalmat meg­teremtették, közmegegyezé­ses alap ds lehet számunkra — jelentette ki, majd utalt arra, hogy a Duna két part­ján politikai események zaj­lanak, mégis szorongás és riadalom helyett ezekből va­lami közös elgondolásra is lehet következtetni. Arra, hogy az országban többség­ben vannak azok, akik e válságokkal terhelt helyzet­ben a nemzeti egység és nem a politikai Válság felé kí­vánják terelni az országot. Nem azért, mert a válság nem hozhatna valamiféle megújulási lehetőséget. Am ebben a helyzetben, a nyílt politikai válság ellenségünk, megbénít bennünket, s a Pató Pál-ok országából köny- nyen csinálhat hűbele balá- zsok országát. Mert az a pató pálkodás, amely görget­te maga előtt a problémákat, és az azok megoldásához szükséges eszközöket elvonta a közvéleménytől, a közös­ségtől, könnyen válthat át meggondolatlan és a nemzet jövőjét veszélyeztető csele­kedetekbe. Este a fórumokon, a héten a különböző rendez­vényeken is ezekre a kérdé­sekre kell keresni a választ. — Egy aktív, tettrekész, és a lesújtottságból is emelt fejjel feltápászkodni kész or­szág élt itt 1947—48 forduló­jáig, az azután meghirdetett szociális program pedig biza­kodással töltötte el az embe­reket, de egy oligarchisztikus vezetés felelőtlen becsvágya és zsarnoksága kiábrándítot­ta azokat ds, akik korábban akár az életükkel is hajlan­dók lettek volna ezekért az eszmékért helytállni — em­lékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemze­ti önvizsgálást, és belőle a nemzeti önismeretet kicsi­holja, nem takaríthatjuk meg magunknak — szögezte le. — De addig is, míg a he­lyes és megfelelő következte­tésig eljutunk, van néhány dolog, amiben nem tévedhe­tünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános po­litizálásra, demokratikus szocializmusra. Ha ebben- nem tévedünk, s e program köré százezreket, milliókat lehet tömöríteni, akkor már a következő tévedést is elke­rülhetjük, azt a balhiedel­met, amely szerint a demok­rácia körülményes dolog, megnehezíti a döntéseket, s elállja a kibontakozás ütját. — A diktatórikus dönté­seknél nincs pazarlóbb dön­tés — jelentette ki nagy taps közepette. — A népet alatt­valói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis politikai kultúránál nem ne­hezedhet nagyobb teher egy nemzet életére. Tagolatlan, egymással is versengeni ké­pes, bizonyos kérdésekben politikai alternatívákat is nyújtani tudó intézmény- rendszer nélkül nincs kibon­takozás. Az országot megosztó leg­nagyobb kérdéseket elemez­ve Pozsgay Imre a továb­biakban kifejtette, a legna­gyobb gondokat nem a gaz­daság bajai, a jólét vesze­delmei jelentik, hanem azok a gúzsbákötő elemek, ame­lyek önfeladásunkból, sze­mélyiségünk lemorzsolódá­sából, morális tartásunk el­erőtlenedéséből fakadnak. A nemzeti összefogáshoz ma ennek a morálnak a megte­remtésére, a tetterőből való merítésre nagyobb szükség van minden gazdasági ígé­retnél. Ezután a magyarságtudat mai értelmezését adva kije­lentette: az új politikai hely­zetben, amely reformért kiált és politikai fordulatot ígér a szocialista demokrá­cia, a demokratikus szocia­lizmus nevében, meg fog­juk találni azt a választ is, amely visszaterel bennünket magyarságunkhoz, s érzékel­teti, hogy a magyarok itt, e 93 ezer négyzetkilométeren, a Kárpát-medencében sazon túl az emberi értékek gya­rapítói, és nélkülünk szegé­nyebb lenne a világ. Egy, a Dunán a szónokkal szemben elúszó felségjelű ro­mán felíségjelű hajó indítot­ta gondolatkört kifejtve, Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta : Ha mi még ezer évig az együttélésre akarunk berendezkedni, ak­kor ezeket a jeleket kell természetesnek tekinteni. A Dunát, mint népeinket ösz- szekötő, nem csupán- szim- boüilkrUiS értéket tiszteletben tartani, és ezen a tájon a népek kapcsolatát építeni. Van helyünk Közép-Európá- ban! Miért tévesztettünk utat?, Tág tér, vagy szűk kény szerpálya a fiataloknak? — ezekre a kérdésekre keres­ték a választ a BME audi­torium maximum termében a nagygyűlést követően ren­dezett polpódium résztvevői. Az úttévesztés okaként Ágh Attila politológus azt jelölte meg, hogy négy évti­zeden keresztül az államszo­cializmus útját jártuk, s a hatalom koncentrációja miatt a társadalom nem volt képes ellenőrizni az irányító apparátust. Ez az államszo­cialista modell kis lépések­kel nem bontható le — fej­tette ki. — Manapság talán túlságosan is sokat beszé­lünk a reformról, s ez azt a látszatot kelti, mintha való­di reformkorban élnénk, ho­lott a májusi pártértekezle­tet követő kedvező folyama­tok megtorpanásának lehe­tünk tanúi. Az utóbbi gondolattal vi­tatkozva Hámort Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­génak tagja annak a véle­ményének adott hangot, hogy a demokraitizálódás fo­lyamata csikorogva ugyan, de tovább zajlik, s a fiata­lokon — köztük Is elsősor­ban a KISZ-eseken — mú­lik, högy a Változások to­vábbi lendületet kapjanak. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, álliammínlszter a meg­merevedett politikai intéz­ményrendszerben jelölte meg a bajok egyik forrását, mondván: a vezetésnek nem voLt elég ereje ahhoz, hogy átlépje a megmerevedett struktúráikat, s közvetlenül a közvéleményhez forduljon. Ezen a gyakorlaton változ­tatni kell, s ehhez a politi­kai vezetés nagyobb kezde­ményezőkészségére van szükség. Az új alkotmány létrehozásakor törekedni kell arra, hogy a hatalomkon- eentrálás négy évtizedes gya­korlata megváltozzék, szűn­jenek meg a parlamentet helyettesítő intézmények, köztük az Elnöki Tanács, amely a kormány meghosz- szabbított karjaként szűkí­tette a parlament szuvereni­tását. A népakaratot kifeje­ző parlamentre van szükség, olyanra, amely ellenőrzi a kormány munkáját, mégpe­dig nemcsak a kormánytól származó információ alap­ján. Ehhez a gondolathoz kap­csolódva Balogh Sándor, a Párttörténeti Intézet főigaz­gatója annak a meggyőződé­sének adott hangot, (hogy ki­alakítható a parlamentáris demokrácia hazánkban. Kádár Béla közgazdász sze­rint jogos a közvélemény el­lenszenve a jelenlegi adó­rendszer iránt, ugyanis ez a szisztéma nem ösztönöz teljesítményre, minőségi munkára. Bürökratikus ele­mekkel terhes gazdaságpoli­tikánk — fejtette ki — a keresetkorlátozás eszközei­vel él, ezt a kínálatépítő gaz­daságpolitikával kell felvál­tani. A BME „E” épületében Üt a jogállamiság felé cím­mel rendeztek pódiumvitát, amelynek meghívottjai An­dies Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője, Bihari Mi­hály politológus és Kukorel- li István államjogász voltak. A késői órákig tartó vita­estet követően filmvetítések, koncertek várták az érdek­lődőket. Pakisztán: Mohamed Han Dzsunedzso volt pakisztáni miniszterelnök szeptember 12-én hívei körében. Azon a választási gyűlésen, amelyen a politikai küzdőtérre való vissza­térését jelentette be

Next

/
Oldalképek
Tartalom