Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 13., kedd Közgazdász vándorgyűlés Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt Moszkvából Krasznojarszkba utazott — adta hírül a TASZSZ. A szovjet hírügynökség rövid híre azt tanúsítja, hogy Mihail Gorbacsov befejezte évi rendes szabadságát, s újból megkezdte munkáját Nagygyűlés a Műegyetemen (Folytatás az 1. oldalról)' lett a gazdaság értelmesen befolyásolt önmozgására kell hízni, hogy a különböző tulajdonformák milyen arányai alakulnak ki a gazdaság különböző szféráiban. — A gazdaság differenciáltságához, az egyes részterületek sajátosságaihoz csak sokszínű, változatos, dinamikusan fejlődő, folyamatosan új meg új alakzatokba rendeződő tulajdonosi rendszerrel lehet igazodni. Ebben a rendszerben egyaránt helyük van az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek, az állami-szövetkezeti, az állami-magán vegyes vállalatoknak, a külföldi tőke által működtetett vállalatoknak, a hagyományos magán- tulajdonnak és a nagy szervezetekhez kapcsolódó egyéni tulajdonnak. — A társasági törvény adta lehetőségek keretében a jövő évtől formálódó tulajdonosi rendszer fokozatosan kedvező impulzusokat adhat a gazdaság rugalmasságának, innovatív jellegének erősítéséhez, a vállalatok, a gazdasági egységek bürokratikus kötöttségeinek megszüntetéséhez, egyszóval a szocialista piacgazdaság kiépítéséhez. — Célunk a piaci feltételek olyan kiépítése, amelyben meghatározott piacokon, bizonyos típusú vállalkozásokba szinte bái'ki bekapcsolódhat, akinek erre kedve, ereje, tehetsége van. Szükséges, hogy az állam új elvek alapján, a piacon keresztül, piaci eszközökkel vállaljon szerepet a gazdaság befolyásolásában. A piac szabályozásában döntő vonás a verseny- és szektorsemlegesség, az azonos versenyfeltételek megteremtése az állami, a szövetkezeti, a magén- és a vegyes vállalkozások számára. Gazdasági rendszerünk gyorsított ütemű fejlesztésének szükségességéről szólva Németh Miklós hangoztatta, hogy a struktúraváltás, a technológiai megújulás forrásainak megteremtése mellett legfőbb kötelességünk a megfelelő motivációs rendszer kiépítése a gazdálkodó Szervezetek és egyének számára. — Korunkban — állapította meg — a verseny nélkül nem derül ki, hogy ki a jobb, vonatkozzon ez akár az ideológiára, akár a gazdaságra. Ezután a tényleges vállalati önállóság megteremtésének szükségességéről szólt. — Az önállóság egyik alapja — mondotta —, hogy ne adminisztratív előírások, szabályok határozzák meg a termelési tényezőkhöz való Közlemény Az MTI illetékes helyről kapott tájékoztatás alapján közli: A Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya felismerve kapcsolataik normalizálásának szükségességét és azért, hogy megteremtsék és szilárd alapokra helyezzék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport, műszaki-tudományos, valamint konzuli és egyéb kapcsolataikat, megállapodtak abban, hogy a két ország állandó képviseletet létesít Szöulban, illetve Budapesten. Az állandó képviseletek megnyitására megfelelő időben sor kerül. A két ország kormánya meg van győződve arról, hogy az állandó képviseletek felállítása hozzájárul kapcsolataik különböző területeken történő előmozdításához. A két kormány megállapodott továbbá arról is, hogy egy közeli időpontban tárgyalásokat kezdenek kétoldalú kapcsolataiknak a diplomáciai kapcsolatok felvételével járó rendezéséről. A két kormány kifejezte elhatározottságát a tárgyalások mielőbbi sikerre vitelében. hozzájutás feltételeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a liberalizálás nem jelent automatikusan több bért, tőkét és importot, hanem a termelési tényezőkhöz való szabadabb, piaci módon történő hozzájutást, s több tőkére, bérre és importra csak a kapcsolódó, szigorú piaci és szabályozási feltételek teljesítésének mértékében lehet számítani. KGST-kapcsolatainkat illetően az előadó hangsúlyozta: gazdaságunk e kapcsolatrendszer bázisán épült ki, ezért e kapcsolatok nélkül működésképtelen és azok sorvadása alapvetően veszélyeztetné a külső és belső egyensúly megteremtését. Elemi érdekünk ezért a mutatkozó korlátok mellett is kiaknázni meglevő lehetőségeinket. Kezdeményezni kell két- vagy többoldalú megoldásokat a hasonló törekvésű partnerekkel, akik már most készek lennének a kapcsolatokban nagyobb teret adni a piaci eszközöknek, az áru- és pénzviszonyoknak. A Központi Bizottság titkára az inflációról szólva kijelentette: törekvésünk csak az lehet, hogy tudatosan és fokozatosan megszüntetjük az inflációt kiváltó okokat, és olyan politikát folytatunk, amelynek alapján a gazdasági stabilizáció megvalósulása egyértelműen kifejezésre jut az infláció mértékének csökkenésében is. A mai infláció eredete — hangsúlyozta — belső gazdasági viszonyainkban és saját döntéseinkben keresendő. Az egyensúlyi követelmények miatt, valamint a gazdasági tisztánlátás javítása érdekében jövőre is folytatódik a támogatások csökkentése, ami — mértékétől függően — lényeges tényezője a jövő évben várható inflációnak. Ennek ellenére az inflációs rátának az Ideihez képest csökkennie kelt, A gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak újrarendeződéséről az előadó megállapítottal a Vállalati Vezetők figyelmének súlypontját a párt- és állami határozatok követésitől a piac működésének felmérése és megértése felé kell áthelyezni. A külpiaci versenytől való piai védettség és a verseny hiányos belső piaci viszonyok mellett kialakult vezetési gyakorlathoz képest minőségileg más, nagyobb figyelmet kéll fordítani a piaci versenyviszonyok alakulására, a kereslet vizsgálatára, a partnerek és versenytársak tevékenységére. Felhívta a figyelmet azokra az új feltételekre, követelményekre, amelyek között a jövőben a vállalatok vezetőinek dolgozniuk kell. Ilyen többek között a stratégiaalkotás és annak keretében az üzletpolitika meghatározása. Kulcsfontosságúnak ítélte meg a piaci munka átállítását a mai hiány- helyzetről a valóságosabb piaci versenyfeltételekre, a tőkével való gazdálkodás megújítását és összekapcsolását a műszaki-technikai megújulási folyamatokkal. Befejezésül szólt politikai stabilitásunk megőrzésének jelentőségéről. Hangoztatta : a világban rólunk kialakult kép egyik markáns vonása — ami nemzetközi megítélésünkben alapvető szerepet játszik — az, hogy országunkat belpolitikai stabilitás jellemzi, s hogy hazánk megbízható és kiszámítható partnere szövetségeseinknek és a világ valamennyi országának. Partnereink nagyra értékelték azt a határozottan megfogalmazott szándékunkat, hogy az is kíván maradni. Többször tapasztaltuk, hogy ez komoly politikai tőke, amit nem kockáztathatunk abban a folyamatban sem, ami társadalmunkban a politikai intézményrendszer átalakulása és a gazdaságpolitika új alapokra helyezése nyomán végbemegy — hangsúlyozta Németh Miklós. Németh Miklóst követően Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke tartott előadást a stabilizáció gazdaságpolitikai problémáiról és a gazdálkodó szervek feladatairól. Román Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Ipari és Vállalatgazdaság-Ku- tató Intézetének igazgatója a stabilizációs program eddigi, s véleménye szerint már általánosítható tapasztalatait tekintette át. Mint mondatta: egyelőre csak lassú változásokat lehet regisztrálni. Ezután a vándorgyűlés négy szekcióban folytatódott. Az első szekcióban — Tatai Ilonának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának vezetésével — a vállalatok kibontakozási feltételeiről és megújulási stratégiájáról hangzottak él előadások és felszólalások, A másodikban — ,Nyets Rezsőnek, az MSZMP Politikái Bizottsága tagjának, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadójának vezetésével — a gazdálkodó szervek piaci kapcsolatai, verseny és együttműködés a kül- és belpiacon címmel indult vita. A harmadik munkacsoport elnöke Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára volt, és a gazdálkodás érdekeltségi kérdéseivel foglalkozott. A negyedik szekcióban a gazdálkodásban érvényesülő pénzügyi szemlélet problémáit vitatták meg Pulai Miklós miniszterhelyettesnek, a Gazdaságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettesének vezetésével. A 26. Közgazdász vándor- gyűlés kedden szekcióülésekkel folytatódik. (Folytatás az 1. oldalról) sunknak, önazonosságunknak, mert megfelel lelkiismeretünknek, s megfelel annak a célszerűségnek, amely egy megosztott nemzetben is egységet tud teremteni, sőt megújítani képes azt az egységet — kezdte beszédét Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagja, aki nagy taps közepette lépett az emelvényre. — Az az eszme és gondolat, amelyre a Budapesti Műszaki Egyetem KlSZ-bizott- sága és Budapest KISZ-ve- zetői ezt az alkalmat megteremtették, közmegegyezéses alap ds lehet számunkra — jelentette ki, majd utalt arra, hogy a Duna két partján politikai események zajlanak, mégis szorongás és riadalom helyett ezekből valami közös elgondolásra is lehet következtetni. Arra, hogy az országban többségben vannak azok, akik e válságokkal terhelt helyzetben a nemzeti egység és nem a politikai Válság felé kívánják terelni az országot. Nem azért, mert a válság nem hozhatna valamiféle megújulási lehetőséget. Am ebben a helyzetben, a nyílt politikai válság ellenségünk, megbénít bennünket, s a Pató Pál-ok országából köny- nyen csinálhat hűbele balá- zsok országát. Mert az a pató pálkodás, amely görgette maga előtt a problémákat, és az azok megoldásához szükséges eszközöket elvonta a közvéleménytől, a közösségtől, könnyen válthat át meggondolatlan és a nemzet jövőjét veszélyeztető cselekedetekbe. Este a fórumokon, a héten a különböző rendezvényeken is ezekre a kérdésekre kell keresni a választ. — Egy aktív, tettrekész, és a lesújtottságból is emelt fejjel feltápászkodni kész ország élt itt 1947—48 fordulójáig, az azután meghirdetett szociális program pedig bizakodással töltötte el az embereket, de egy oligarchisztikus vezetés felelőtlen becsvágya és zsarnoksága kiábrándította azokat ds, akik korábban akár az életükkel is hajlandók lettek volna ezekért az eszmékért helytállni — emlékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemzeti önvizsgálást, és belőle a nemzeti önismeretet kicsiholja, nem takaríthatjuk meg magunknak — szögezte le. — De addig is, míg a helyes és megfelelő következtetésig eljutunk, van néhány dolog, amiben nem tévedhetünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános politizálásra, demokratikus szocializmusra. Ha ebben- nem tévedünk, s e program köré százezreket, milliókat lehet tömöríteni, akkor már a következő tévedést is elkerülhetjük, azt a balhiedelmet, amely szerint a demokrácia körülményes dolog, megnehezíti a döntéseket, s elállja a kibontakozás ütját. — A diktatórikus döntéseknél nincs pazarlóbb döntés — jelentette ki nagy taps közepette. — A népet alattvalói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis politikai kultúránál nem nehezedhet nagyobb teher egy nemzet életére. Tagolatlan, egymással is versengeni képes, bizonyos kérdésekben politikai alternatívákat is nyújtani tudó intézmény- rendszer nélkül nincs kibontakozás. Az országot megosztó legnagyobb kérdéseket elemezve Pozsgay Imre a továbbiakban kifejtette, a legnagyobb gondokat nem a gazdaság bajai, a jólét veszedelmei jelentik, hanem azok a gúzsbákötő elemek, amelyek önfeladásunkból, személyiségünk lemorzsolódásából, morális tartásunk elerőtlenedéséből fakadnak. A nemzeti összefogáshoz ma ennek a morálnak a megteremtésére, a tetterőből való merítésre nagyobb szükség van minden gazdasági ígéretnél. Ezután a magyarságtudat mai értelmezését adva kijelentette: az új politikai helyzetben, amely reformért kiált és politikai fordulatot ígér a szocialista demokrácia, a demokratikus szocializmus nevében, meg fogjuk találni azt a választ is, amely visszaterel bennünket magyarságunkhoz, s érzékelteti, hogy a magyarok itt, e 93 ezer négyzetkilométeren, a Kárpát-medencében sazon túl az emberi értékek gyarapítói, és nélkülünk szegényebb lenne a világ. Egy, a Dunán a szónokkal szemben elúszó felségjelű román felíségjelű hajó indította gondolatkört kifejtve, Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta : Ha mi még ezer évig az együttélésre akarunk berendezkedni, akkor ezeket a jeleket kell természetesnek tekinteni. A Dunát, mint népeinket ösz- szekötő, nem csupán- szim- boüilkrUiS értéket tiszteletben tartani, és ezen a tájon a népek kapcsolatát építeni. Van helyünk Közép-Európá- ban! Miért tévesztettünk utat?, Tág tér, vagy szűk kény szerpálya a fiataloknak? — ezekre a kérdésekre keresték a választ a BME auditorium maximum termében a nagygyűlést követően rendezett polpódium résztvevői. Az úttévesztés okaként Ágh Attila politológus azt jelölte meg, hogy négy évtizeden keresztül az államszocializmus útját jártuk, s a hatalom koncentrációja miatt a társadalom nem volt képes ellenőrizni az irányító apparátust. Ez az államszocialista modell kis lépésekkel nem bontható le — fejtette ki. — Manapság talán túlságosan is sokat beszélünk a reformról, s ez azt a látszatot kelti, mintha valódi reformkorban élnénk, holott a májusi pártértekezletet követő kedvező folyamatok megtorpanásának lehetünk tanúi. Az utóbbi gondolattal vitatkozva Hámort Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságénak tagja annak a véleményének adott hangot, hogy a demokraitizálódás folyamata csikorogva ugyan, de tovább zajlik, s a fiatalokon — köztük Is elsősorban a KISZ-eseken — múlik, högy a Változások további lendületet kapjanak. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, álliammínlszter a megmerevedett politikai intézményrendszerben jelölte meg a bajok egyik forrását, mondván: a vezetésnek nem voLt elég ereje ahhoz, hogy átlépje a megmerevedett struktúráikat, s közvetlenül a közvéleményhez forduljon. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, s ehhez a politikai vezetés nagyobb kezdeményezőkészségére van szükség. Az új alkotmány létrehozásakor törekedni kell arra, hogy a hatalomkon- eentrálás négy évtizedes gyakorlata megváltozzék, szűnjenek meg a parlamentet helyettesítő intézmények, köztük az Elnöki Tanács, amely a kormány meghosz- szabbított karjaként szűkítette a parlament szuverenitását. A népakaratot kifejező parlamentre van szükség, olyanra, amely ellenőrzi a kormány munkáját, mégpedig nemcsak a kormánytól származó információ alapján. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva Balogh Sándor, a Párttörténeti Intézet főigazgatója annak a meggyőződésének adott hangot, (hogy kialakítható a parlamentáris demokrácia hazánkban. Kádár Béla közgazdász szerint jogos a közvélemény ellenszenve a jelenlegi adórendszer iránt, ugyanis ez a szisztéma nem ösztönöz teljesítményre, minőségi munkára. Bürökratikus elemekkel terhes gazdaságpolitikánk — fejtette ki — a keresetkorlátozás eszközeivel él, ezt a kínálatépítő gazdaságpolitikával kell felváltani. A BME „E” épületében Üt a jogállamiság felé címmel rendeztek pódiumvitát, amelynek meghívottjai Andies Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Bihari Mihály politológus és Kukorel- li István államjogász voltak. A késői órákig tartó vitaestet követően filmvetítések, koncertek várták az érdeklődőket. Pakisztán: Mohamed Han Dzsunedzso volt pakisztáni miniszterelnök szeptember 12-én hívei körében. Azon a választási gyűlésen, amelyen a politikai küzdőtérre való visszatérését jelentette be
