Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 12., hétfő Somogyi Néplap 3 Az alapjogok alkotmányi szabályozása Október 1-jéig megfogal­mazzák a gyülekezési, az egyesülési jog, a vélemény­nyilvánítási szabadság, a po­litikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális alap­jogok, továbbá a személyi szabadságjogok alkotmányi szabályozásának koncepció­tervezetét. Ezt vállalta az al­kotmány felülvizsgálatával megbízott egyik szakértői testület: az állampolgári jo­gokkal foglalkozó munkabi­zottság a közelmúltban meg­tartott ülésén. Ádám Antal, a Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem alkotmány­jogász professzora, e bizott­ság vezetője Molnár Erzsé­betnek, az MTI munkatársá­nak elmondta: a felülvizsgá­latra készült ütemtervnek megfelelően októberben és novemberben megvitatják az alaptörvény tudományos elemzésének eredményeit, és előkészítik az új alkotmány koncepciójának tervezetét. Ez a munkabizottság min­denekelőtt meghatározza az alapjogok csoportjait és azok alanyait. Figyelembe veszi, hogy az utóbbi négy évtized­ben mintegy húsz olyan nem­zetközi egyezmény született — főleg az ENSZ keretében —, amely kötelezi az államo­kat bizonyos -alapjogok bizto­sítására. A készülő alkotmányban az eddigieknél pontosabban meghatározzák majd a töb­bi között a politikai jogokat, köztük a választó-, a petíciós vagy kérelmezési jogot, a társadalmi vitában, a nép­szavazásban -való részvételt, a politikai szervezetek lét­rehozásának, a gyülekezés­nek és a tüntetésnek a jogát. Körültekintően rögzítik a szabadságjogokat is, ezen be­lül az úgynevezett. személyi vagy személyhez kötött sza­badságjogokat, mint amilyen a személyi sérthetetlenség, a mozgásszabadság, a lakás, a levéltitok sérthetetlenségének joga. E tekintetben is külö­nös jelentőségűek azok a biz­tosítékok, amelyek kizárják, -hogy a hatóságok törvényel­lenesen korlátozhassák a pol­gárok személyi szabadságát. A jelenlegi alkotmány erről nem rendelkezik. Szükséges az alaptörvényben rögzíteni a szabadságjogokat érintő jogszabályok tartalmának kereteit, amelyeket a későb­biekben a jogalkotók, a kor­mány és a parlament is kö­teles figyelembe venni. Az alkotmány föltehetőleg rögzít majd olyan garanciá­kat, mint például az ártat­lanság védelme, a büntető- törvény visszaható hatályá­nak tilalma, a jogorvosláshoz való jog, amelyeket, most alacsonyabb szintű jogszabá­lyok írnak elő. Differenciál­ja majd a gazdasági, a szo­ciális, az egészségvédelmi, kulturális jogosultságokat. Ezek közül némelyeket ál­lampolgári jogként, másokat állami feladatként indokolt előírni. Célszerű például meghatározni az állami szo­ciálpolitika alapelveit. Mind­ezek-révén az alkotmánynak ösztönöznie kellene a ma­gyar társadalom vállalkozói, szerveződési és alkotókészsé­gének kibontakozását, hogy a közösségek képesek legye­nek minél nagyobb mérték­ben kielégíteni szükségletei­ket. Ez nem azt jelenti, hogy az állam nem.segíti elő ezek­nek a megvalósítását. E célok szolgálatában az alkotmány nemcsak a sze­mélyeknek biztosít majd alapjogokat, hanem a kollek­tíváknak is. Remélhetőleg meghatározza például a la­kóhelyi, a munkahelyi, a vallási közösségek, a nemze­tiségek, az etnikumok státu­sát, önállóságuknak kereteit, az állami szervekhez fűződő kapcsolatainak főbb eszkö­zeit. Előírja a többi között azt is, hogy egy-egy közös­ség a közhatalom gyakorlása tekintetében milyen jogok, kai rendelkezik. Jelenleg ugyanis csak az állampolgá­rokat illeti meg a közérdekű bejelentés, javaslattétel joga. Ha kibontakozik ezeknek a szervezeteknek az érdekkép­viseleti szerepe is, akkor el­képzelhető, hogy ezek létre­hozhatják a maguk szövet­ségét vagy országos testüle­tét, és képviselőt küldhetnek a különböző állami testüle­tekbe. A bizottság az egyesülési és gyülekezési jog alkotmá­nyi szabályozásához figye­lembe veszi az egyesülési és gyülekezési törvény terveze­tének társadalmi vitájában elhangzó javaslatokat, ugyanakkor ajánlásokat tesz e két törvénytervezet végle­ges szövegének megfogalma­zásához. Szükséges tisztázni: milyen felhatalmazást ad az alkot­mány az alapjogok esetleges korlátozhatóságára. A téma nemzetközi irodalma megje­löl olyan alapjogokat, ame­lyeket semmilyen körülmény között — háború vagy ter­mészeti katasztrófa idején — sem lehet korlátozni. Ilyen például a polgárok egyenjo­gúsága és a faji megkülön­böztetés tilalma. Valószínű, hogy az alkot­mány megfogalmaz néhány olyan alapjogot, amelynek gyakorlása külön törvényi szabályozás nélkül következ­het be, több alapjog érvé­nyesítési rendjének szabályo­zását pedig külön törvények­re bízza. A társadalmi prob­lémákkal foglalkozók közül többen úgy vélik, hogy az alapjogok gazdagításával és rendezésével együtt iki kell építeni a társadalmat fenye­gető súlyos veszélyek — pél­dául az alkoholizmus, a ká­bítószer-fogyasztás, a mun­kakerülés, a bűnözés, a ter­rorizmus, a környezetkárosí­tás — elhárításának alkotmá­nyos eszközeit. Alaptörvény­be kívánkozik néhány olyan jogosultság is, amelyet a ko­rábbi alkotmányok nem tar­talmaztak: például a tájé­koztatáshoz, az egészséges és esztétikus környezethez va­ló jog, a szülőknek a gyer­mekek, a gyermekeknek a szülők iránti jogai és kötele­zettségei, a testi kultúrához, a sporthoz való jog. Az alkotmányozás során figyelembe kellene venni az alapjogok úgynevezett har­madik generációját is. Töb­bek között a békéhez, a fej­lődéshez, az emberiség közös örökségnek kiaknázásához való jogot, amelynek kidol­gozása széles körű nemzet­közi összefogással már meg­kezdődött. Tízéves a szentjakabi kertbarátkor Jubileumi kiállítás 1978 novemberének elején alakult meg néhány kapos- szerttjakabi kiskerttulajdo­nos kezdeményezésére a szentjakabi kertbarátkör. A cél egy más segítése, az új módszerek és fajták megis­mertetése volt. A példa ra­gadós; egymás után több községben is alakult kertba­rátkor, s ezek csatlakoztak a Móricz Zsiígmond. Művelő­dési Ház kis csapatához. Előadásokat tartottak, szak­mai kirándulásokat szervez­tek, hogy bővítsék a tagok ismereteit. S évente bemu­tatták termésük javát, ezzel is kedvet csinálva a kertész­kedéshez. Az idén sem maradt el a ✓ bemutató; a már tízéves kertbarátkor jubileumi ki­állításra hívta tagjait és pártfogóit. Már a megnyitó előtt mintegy száz érdeklő­dő csodálta a Kilián György Városi Művelődési Központ nagytermében kiállított óriás paradicsomot, a hatalmas fürt szőlőket és a többi szé­pen elrendezett zöldséget, gyümölcsöt. Sokan érdeklőd­tek a kaposvári élelmiszer­ipari vállalatok kiállítása, valamint az Agroker, a ga- ,bonaforgálmi vállalat, a nő­vényvédelmi állomás és a Vetőmagterméltető Válla­lat dombóvári központjá­nak bemutatója iránt is. Tíz órára már többszázan néz­ték meg a kiállítást, amikor Popp János, a városi tanács elnöke lépett a mikrofonhoz, hogy a jubileumi kiállítást hivatalosan is megnyissa. A megnyitó után a leg­szebb termékeket kiállítók­nak átadták a díjakat. A legeredményesebb kister­melő, Cziffra Elekné zöld­ség, szőlő és az egyéb kate­góriában is elnyerte az első díjat. A gyümölcsöt kiállí­tók közül Heil József termé­se tetszett a legjobban a zsűrinek. Az 1988-as év ter­melői nagydíját is Cziffra Elekné nyerte el. — Mi a titka az eredmé­nyességnek? — kérdeztük tőle. — Azt hiszem, erre szü­letni kell. Ez persze még nem elég; előadásokra, tan­folyamokra járok, minden új érdekel, mindent kipróbá­lok. Somogysárdon élek, van égy kis üvegházam, vannak fóliáim, s palántákat ter­melek eladásra. De nemcsak a pénzért csinálom: én va­gyok a sárdi kertbarátkor elnöke is. Ez az életem. A díjkiosztás után a kis­teremben Hász Mihály, a Móricz Zsigmond Művelődé­si Ház igazgatója emlékezett meg a szakkör tízéves múlt­járól, s ez alapítótagaknak emlékplakettet nyújtott át. A kiállítás vasárnap foly­tatódott. E napon a kiállí­tott gyümölcsöket meg is vásárolhatták az érdeklő­dők. PARTERTEKEZLET DEBRECENBEN Szombaton — az ország­ban elsőként — városi párt- értékezfetet tartottak Deb­recenben. A legmagasabb városi politikai fórum ösz- szehívásáról — a párttagság kezdeményezésére — július 30-.i ülésén döntött a párt- bizottság. Debrecen több mint 18 ezer kommunistája képviseletében 249 küldött tanácskozott az országos pártértékezlet állásfoglalá­sából adódó legfontosabb he­lyi tennivalókról, a városban és Hajdú-Bihar megyében kialakult politikai helyzet­ről, s megújította a vezető' testületeket is. A küldötték által felvetett konkrét javaslatokról állás- foglalást fogadott el a párt- értekezlet; ez:t elküldik az illetékes szerveknek. A párt- értekezlet kérte, hogy a Központi Bizottság ösztönöz­ze a hatékony gazdálkodást gátló tényezők megszünteté­sét, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a nemzeti jöve­delem területileg arányosabb elosztását, az adórendszer korrekcióját, a bérreform bevezetését, a lakásgazdál­kodás tényleges reformját és a közigazgatási rendszer fe • lülvizgáSáitát. A debreceni városi pártér­tékezlet a vita után zárt ülésen megválasztotta a vá­rosi pártbizottság - tisztség­viselőit. A debreceni párt- bizottság első titkára isméi dr. Menyhárt Lajos lett. A debreceni városi párt­értekezlet szombaton a késő esti órákban a városi párt- bizottság megválasztásával fejezte be munkáját. A tes­tületet új módon választot­ták meg. A késő estébe nyú­ló szavazáson újabb 49 ta­got választattak a pártbi­zottságba; a 21 közvetlenül delegált taggál és a négy tit­kárral így a korábbi 63 he­lyett 74 tagú lett az új deb­receni pártbizottság. ÚJ TANÁCSTÖRVÉNY KÉSZÜL Megalakul a magyar városok szövetsége Befejezte munkáját az urbanisztikai tanácskozás A településpolitikáról ren­dezett nagykanizsai urba­nisztikai tanácskozás részt­vevői javasolták, hogy mi­nél előbb vezessék be a két­szintű tanácsi irányítást az országban. Pénteken — a tanácskozás első napján — érezhető volt már, hogy a kétszintű irá­nyítás bevezetése vagy an­nak halogatása ad majd okot a legtöbb vitára. Szom­baton, a szekcióülések után kiderült, hogy a városvédő­ket, a főépítészeket is fog­lalkoztatta ez az ügy. A vá­rospolitikusok tanácskozásán dr. Németh Jenő, a barcsi városi pártbizottság első tit­kára azt mondta: az együtt­működés a tanácsok között ma kényszer, a községek is azért akarnak önállósodni, hogy majdan saját belátásuk szerint szerveződve hozzanak Hat borjú született A zigótaátültetés első eredménye Mernyén H-at kisborjö született a mernyei Üj Barázda Terme­lőszövetkezet szarvasmarha- télepén. Ez a hír önmagá­ban nem mond sokait, hi­szen egy telepen naponta szüléinek borjaik. Ezek a borjak azonban nem a szo­kásos mesterséges terméke­nyítéssel, hanem az egyre iinikáíbb terjedő zigótaétülte- tés révén fogantak. Hazánkban sokfelé szüle­tették már ilyen állatok, So­mogy megyében azonban ez a hat borjú volit az első. Mi is a lényege egy ilyen z i gátat ran szpliantác i ón aik ? Egy genetikailag értékes tehén tartásának fő célja, hogy minél több jó képessé­gű utódot hozzon világra. Egy tehén azonban évente csak egy, ikerélllés eseten két utódot produkál1. Ha azon­ban megtermékenyített pe- tesejitjeilt sikerül egy másik — akár gyenge képességű — tehénbe átültetni, lényege­sen növelhetjük utódainak számát. Ezen módszer alap­ján választották ki Mernyén azokat az állatokat, amelyek kiváló képességűek, s bioló­giai módszerekkel szuper- ovulációra késztették őket, tehát több petesejt is meg­érett egyidőben. Ezután a szokásos módszerrel megter­mékenyítették őket, majd a zigótát kimosták belőlük. Tizenha ztigótát nyertek a szaketmberk, s 14-et ültettek át más állatokba. Nyélc te­hén lett vemhes, az átülte­tés után, s most megszület­tek a borjak. A hat életké­pes borjú — felnőve re mél- heitôteg — jó tejelő tehén lesz. Vajon megéri-e ezzel a módszerrel dolgozni egy termelőszövetkezetnek? — kérdeztük Csór Zoltántól, a tsz főágazatvezetőjétőí. — A tapasztalataink sze­rint ilyen szinten ez nem éri meg. A vemhesülés hatásfo­ka nem jobb, mint a szoká­sos eljárás esetén, s tulaj­doniképpen gyakorlati hasz­na sincs. Hatvan tehenünk esett ki a termelésből, s ez tetemes veszteség. Hogy miért vállaltuk a kísérleteit? Anyagi hasznot nem hozott, de a módszert kitűnően tud­tuk propagálni, s tulajdon­képpen ez volt az igazi cél. A környék összes gazdiasá- gából1 jöttek hozzánk, ér­deklőditek. S azt hiszem, ez a jövő útja. Ma azonban még csak olyan helyen éri meg, ahol bikanevelő tehe­neket tartanak s kiváló mi­nőségű tenyészállatokat le­het „sorozatban gyártani'’. Külföldről sem kél! már drága pénzért bikákat be­hozni, elég egy zigóta, amely bármilyen tehénbe beültet­hető. Sok pénzért ki lehetne építeni egy zi.gótabázist, jó képességű donorokkal, meg­felelő technikai fölszerelés­sel. Ügy jó üzlet lehetne, s az egész megyének adhat­nánk kiválóan termelő tehe­neket, M. O. létre érdekközösségeket. Eh­hez viszont elengedhetetle­nül szükség van arra — Pozsgay Imre államminisz­tert idézve —, hogy az atyás­kodó államot egy jogileg pntosan körülírt hatalom Váltsa fel. A véleményt al­kotó állampolgár helyett vi­szont döntést hozó — és azt vállalni merő — állampol­gár kell. Az első titkár sür­gette: mielőbb hozzanak lét­re egységes információs rendszert Magyarországon. A hozzászólók egy része szerint addig, amíg a városi és a községi tanácsok mun­káját nem lehet alapvetően szétválasztani, várni kelle­ne a kétszintű irányítás be­vezetésével. — Kinek az ön- kormányzatáról van szó? — kérdezte az egyik vitázó. A tanácstagok, a községek, ne­tán az állampolgár önálló­ságáról beszélünk? Valós népképviseletre lenne szük­ség, s ehhez meg kell re­formálni a jelenlegi tanács- törvényt. Elhangzott, hogy a szakemberek már dolgoznak ezen, de a hozzászólók azt sérelmezték, hogy az új ta­nácstörvény nem kap elég nyilvánoságot. Az állampol­gárok az utóbbi időben csu­pán a társasági törvény kö­rüli vitával foglalkoznak. A lakosság részvétele nél­kül Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság fő­titkára elképzelhetetlennek tartja a településpolitika formálódását. Hozzátette őzt is, hogy nem lehet minden­nap és mindenről népszava­zást tartani. Mások szerint minden szakmai vélemény politikai is, és minden poli­tikai vélemény érdekorien­tált, tehát igenis szükség van arra, hogy minden ál­lampolgár beleszóljon a he­lyi településpolitikába, még ha népszavazás árán is. Eh­hez viszont teljes körű tá­jékoztatás szükséges, még akkor is, ha ezt a lakosság először nem igényli. Barna Gábor a szombat délutáni plenáris ülésen még egyszer szót kapott, és ott jelentette be, hogy a Magyar Urba­nisztikai Társaság városok tagozatának keretében meg­alakul a magyar városok szövetsége, és ez vállalja fel a városok érdekképviseletét. Faragó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom