Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

1988. szeptember 9., péntek ♦ Somogyi Néplap 3 Gondcsokor íz illetékesek asztalára Felemás balatoni nyár Hiányzó siófoki létesítmények — Kevés a víz Őszbe fordult a száraz nyár a Balatonon. Bezártak az első kempingek, nincsen már telit ház a part szak- szervezeti üdülőiben sem. A balatoni vendéglátók kasz- szát csinálnak. Milyen volt az idei nyár? A eiófoiki városi párt-vb összegezését legutóbbi ülé­sén ismertette a megyei párt -végreh aj tóbizotts ággal Balassa Béla városi első tit­kár. Amit megállapításiként Siófokra elmondott, érvé­nyes az egész déli partra. Kevesebb volt a vendég Az első megállapítás az, hogy az idei nyáron keve­sebb voit a Baltonan a ven­dég. A vendégnapok száma az előző évinél 10—15 szá­zalékkal alacsonyabb volt. A mem szocialista országokból a Siotourhoz 21, az Ibusz- hoz 15, a Pannónia Szálloda és. Vendéglátó Vállalathoz pedig 8 százalékkal érkez­tek többen, mint a múlt év­ben. A szocialista országok­ból viszont 30—35 százalék­kal kevesebben nyaraltak a Balatonon, és mintegy 10— 15 százalékkal! csökkent a hazai vendégek száma is. A .tavalyinál) több nyugati vendég nem jelenített ará­nyosan nagyobb vaLutabevé- telt is. A bariknál csak 5 százalékkal nőtt, a Siotour- niál és a Pannóniánál pedig 18—20 százalékkal csökkent a beváltott valuta mennyi­sége. Fontos megállapítás az is, hogy a nyugati országok­ból hozzánk érkezők többsé­ge kevés pénzű ember, ami­kor nyaralnak, akkor is spórolnak. Jötték viszont olyanok is, akikre nem a beosztásuk, hanem a visel­kedésük miatt kellett fölfi- gyeflini. Nemcsak hírüket rontották egy-egy kiadós ve­rekedéssel, hanem a közbiz­tonságot is. A vendégek közül többen laktak magánházaknál. A szobakiadók pedig — a jö­vedelemadó miatt — nem egyszer próbálták becsapni a tanácsokat. Fiktív névre jelentették be például a ven­dégeiket, nem könyvelték a bevételt, valutáért adták ki a szobát stb. Kevés a kereskedő A vedégfogadás feltételei lényegesen nem változtak az idén. Néhány területen volt ugyan javulás, de a legtöbb helyen csak az előző évi színvonal megtartására volt elég a pénz. Ma sincs fede- dezet a zamárdi Autós III. kemping kialakítására, a kő­röshegy! kastély felújításá­ra. Nem jelentkezett olyan tőkeerős vállalkozó sem, aki felépítené a tervezett üzlet­házakat a siófoki városköz­pontban. Nem jutott túl a tárgyalás stádiumán az aranyparti fejlesztés, a nagy,herényi melegvíz fel­használósa, illetve az ádán- di sportközpont -kialakítása sem. A nyár elején meg­nyílt balatoni bevásárló- központok elismerésre mél­tó munkát végeztek. Évről évre nő azonban a zárva maradó idényboltok száma. Siói ökon 1985-ben még csu­pán egyet nem tudtak meg­nyitni, az idén pedig már 7 maradt zárva. A város ellá­tásának kritikus pontja volt az idén .a baMonszabadi— sóstói rész. Júliusban és augusztusban sehol nem si­került megszüntetni a sor­baállást. Ez nem csoda, hi­szen a kereskedelemben 20— 30 százalékkal dolgoztak ke­vesebben, mint amennyire szükség lett volna. A ven­déglátók és a kereskedők forgalma elmarad a terve­zettől. Több területen — a jelentős áremelések ellenére — csak annyi lesz a bevé­tel, mint ^mennyi tavaly voit. Siófokon a főidényben ke­vés: a parkoló és az út is, csak a sorompónál várakozó autósor nőtt egyre hosszabb­ra. Hiányzik az aluljáró. Romlott a közlekedési mo­rál, és több volt a közleke­dési baleset is. Siófokon kevesebb gond volt a vízellátással; ez egye­beik között annak köszönhe­tő, hogy az idény előtt át­adtak egy ötezer köbméteres tárolót. Zamárdi, Balaton- földvár és Balatonszárszó térségében továbbra is aka­dozott a vízellátás. Víz nél­kül pedig aligha lehet mi­nőségi idegenforgalomról beszélni. Aminek szaga van A szennyvíztisztítás kriti­kus pontja a balatoni nyár­nak. Siófokon és környékén az olykor orrfacsaró szag — amely a tisztítótelep túlter- hefltségéből adódik — ven­dégriasztó volt. Megszünte­tése ezért gyors megoldást kíván. Sok vallt a kritika a köztisztaság és a környezeti kulitúra hiányosságai miatt. Ezen a területen nem sike­rült az előző évi színvona­lat sem megtartani. Meg­szűnt az utakon és a tere­ken a locsolás, a szárazság miatt kiszáradtak a zöldte­rületek Siófokon. A rendőrségi statisztika bizonyítja, hogy romlott a közrend, a közbiztonság és az állampolgári fegyelem. A közbiztonság szempontjából veszélyes gócok alakultak ki. Több bejelentés érkezett ismeretlen tettesek ellen, a legtöbb esetben lopás miatt. Több volt az ittasan vezető nyugati vendég, és emelke­dett a hivatalos személyek elleni erőszak is. A garáz­dák megfékezésére nem mündig volt elég ereje a rendőrségnek. Mire számíthatunk? A szakemberek miközben az idei év tapasztalatait gyűjtik össze, már a jövőre gondolnak. Optimizmusuk csak mérsékelt: az idén ugyanis — a kialakult fe­szültségek miatt — nem erősödtek a minőségi turiz­mus jegyei. A jelenlegi helyzetben a helyi erőforrá­sokból nem valósíthatók meg a szükséges feltételiek, ehhez. Az idegenforgalom feltét e- lleiiit biztosító eszközök át­csoportosítására és egyértel­műbb szabályozására volna szükség. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége augusztus 11-én közgyűlést tartott, s itt hangzott el a következő megállapítás: „Amikor olyan idegenforgalmi fogadóorszá- ígdk, mint Spanyolország és Olaszország az 1989-es árai­kat csökkentik, illetve nem emelik, a magyar idegen­forgalmi árajánlatokba az áfa beépítése tőkés piacaink elvesztésével járhat. Szocia­lista partnereinknek már most az a véleménye, hogy például a jelenlegi árainkon turistáikat a jugoszláv ten­gerparton is tudják üdültet- ni.” A jövő éviig van még idő. Felkészülni az új szezonra azonban már most kell. A megyei párt-végrehajtóbi- zolttsálg úgy határozott, hogy a tapasztalatokat csokorba gyűjtve az illetékesekhez juttatja el, kérve azt is, hogy időben gondoskodjanak a megoldás tehetőségéről. Tizenöt közösség holnapja Kifxáradt az aranyhomok A nyári szárazság jelentős károkat okozott megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Még a kedvező adottságú gazdaságok is megsínylették a csapdékhiiányt ; igazán sú­lyos veszteségek azonban a kedvezőtlen adottságú, el­maradott térségben kelet­keztek elsősorban. Ezek közé tartozik me­gyénk legnagyobb termelő- szövetkezete, a homokszent- györgyí Aranyhomok. Az öt települést magába foglaló, 11 200 hektáros területen ezerhatszáz embert foglal­koztató szövetkezet régóta küzd fennmaradásáért. 1978 áta három alkalommal zár­tak pénzügyi hiánnyal; de az átgondolt stabilizációs programjuk eredményekép­pen tavaly már veszteség nélkül fejezték be az évet Nem látszott tehát elérhe­tetlennek az a szerény há- romimlllKó forintos nyereség, amelyet erre az évre tűztek ki célul. — Sajnos ezt a tervet nem tudjuk már teljesíteni — mondta Rózsa László terme­lési elnökhelyettes —, az időjárás közbeszólt. Növény- termesztésünk eredményes­sége alapvetően meghatá­rozza aiz egész üzem jöve­delmezőségét. Márpedig az eddigi számításaink szerint 25 miillllió forint körüli ter­méskiesés várható, ami 18 Az őszi betakarítási mun­kák ideje nemcsak a gazda­ságoknak jelenti a csúcsidő- szakot: a szállítóvállalatok­nak is nagyobb a megter­helése. Most a gabonát, a napraforgót és a cukorrépát kell a termőterületekről a feldolgozóhelyekre szállítani, s ez a termésmennyiségtől függően évente kisebb-na- gyobb nehézségekbe ütközik. A szállítási csúcsra ezért kell időben fölkészülni — hogy elkerüljék a torlódást. A két legnagyobb szállító- vállalat, a MÁV és a Volán mellett egyre több magán- vállalat is bekapcsolódik a fuvarozásba. Egyre több te­herautó járja az ország út­jait; közben a szállítandó árumennyiség egyre keve­sebb. Lehet, hogy az idén már nem is lesz őszi szállí­tási Icsúcs? — Szállítási csúcs lesz — mondta Héjas Károly, a ka­posvári állomásfőnök —, torlódás azonban, várhatóan, nem. Dinamikusan folyik a gabona exportra szállítása. Kaposváron, Kiskorpádon, Kapolyban és Nagyatádon, a négy rakodóhelyünkön még semmiféle fennakadás nem volt, hetente leadott rende­léseink alapján mindig idő­ben kifutott a 40-50 vagon. A MÁV az idén is meg­hirdette az őszi csúcs idejére a rakodási versenyt, amely az előző években is nagy si­kert hozott. Ennek célja, hogy lehetőleg hétvégeken adják föl árujukat a meg­rendelőknek, s így egyenle­tesebbé váljon a munka. A cukorgyárakban is las­san a kampányhoz érkez­milllió forint bevételkiesést jelent. Ez nemcsak gazdál­kodása, hanem pénzforgalmi szempontból is kedvezőtlen. A legtöbbet a kukoricán vesztettünk, de a gabonánk sem sikerült úgy, ahogy vár­tuk. Főként a zabtermésün­két viselte meg az idő. — Azit hiszem, nemcsak bennem vetődik fel' a kér­dés: ennyi rossz tapasztalat után szabad-e ebbe a ho­mokba kukoricáit vetni ? — Nem szabad, kell! Még így is a legeredményesebb növényünk. Ha csak az át­lagos 272 millimeter csapa­dék esik májustól júniusig, nem pedig 112, akkor most nek; az alapanyag, a cukor­répa szállítása mindig jelen­tős feladat. A Kaposvári Cu­korgyár az idén 250 ezer ton­na cukorrépát vár a külön­böző területekről. Ennek a szállításában a MÁV több tehervagonnal segít. A fu­varozást a Kapos Volán meg a Gemenc Volán végzi, és segít az idén is a honvédség ötven tehergépkocsival. A kampánykezdésre várható­an lesz elég répa az üzem területén. A Kapos Volán Baranya és Somogy megye területéről is hordja majd a répát a gyárba.’ — Hosszú évek tapasztala­ta alapján készülünk az őszi szállításokra — tájékoztatott Szanyi László teherforgalmi és kereskedelmi osztályve­zető. — A legnagyobb mun­kát ősszel nekünk is a cu­korrépa adja. Baranyából 4 ezer vagonnyi szállítására kötöttünk szerződést; tíz pót­kocsis teherautóval végez­zük majd. Somogyból 160— 200 tonnát tervezünk napon­ta; tizenöt autónk járja a megye répatermelő gazdasá­gait. Szoros a kapcsolatunk velük, így tudjuk, honnét mennyi termés várható, s előre tudunk tervezni. A kocsikat fölkészítjük, felsze­reljük őket a szükséges fel­építményekkel, rakodógépe­ket is viszünk a helyszínre, így gyorsítjuk a rakodást. A répán kívül a kukorica és a burgonya ad még munkát, bár a megrendelések csök­kenő tendenciát mutatnak. Csúcsról már nem beszélhe­tünk. Győzzük a munkát, most sem lesz fennakadás a szállításoknál. — Hogyan lehetne ezt a „ha” szócskát kitörölni a szövetkezet szótárából? , — Az a programunk cél­ja, hogy ne legyünk ennyi­re kiszolgáltatva a növény­termesztésnek s ezáltal az időjárásnak. Ennek a folya­matnak az első lényeges eredménye, hogy az állatte­nyésztésünket sikerült nye­reséges ágazattá fejleszte­nünk. A 80-as évek elején kezdtük a munkát, s 1985 óta tart a profiltisztítás. A kevés eredményit hozó ser­téstenyésztést visszaszorítot­tuk, a husmarhaágazatot felszámoltuk, és a jövedel­mező tejtermelő tehenésze­tünket kezdtük fejleszteni. Sertést már csak bérhizla­lásban tartunk, a húskom- b marttal kötöttünk előnyös szerződést, így az ágazat ta­valy már hasznot hozott. A hús marhaágazatot átailakí- tortitulk, s ebben az évben több mint háromszáz hízó­marhát értékesítettünk. Ügy tervezzük, hogy évente 700 Azt hihetnők, mivel a köz­ponttól távol esik (a siófoki ipartelepen) az áruház, keve­sen tudnak róla és kevesen keresik. Ez minden bizony­nyal így volna, ha árusze­gény üzletről lenne szó, s nem a tüzéphez tartozó fé­szekről, amely tavaly hat hó­nap alatt épült föl egy or­szágos áruházi rendszer ré­szeként, s melyet a tüzép- vállalatok egy hosszú távú együttműködés reményében az osztrák Bau-Welt céggel hoztak létre. 9 millió forint­ba került a siófoki áruház, ahol a „fészek-rakók” a tü- zép-telep hagyományos cik­kein kívül felsorolhatatlanul sokféle árut kaphatnak. És nemcsak a házhoz, a háztar­táshoz, illetve a lakás beren­dezéséhez, karbantartásá­hoz, hanem a kert megmun­kálásához szükséges kelléke­ket is megvásárolhatják a korszerű gépektől a különfé­le kapákig, sőt a szerszám- nyélig. Tavaly óta a tüzép- telep, illetve az áruház a havi forgalmát (15 millió fo­rintot) megkétszerezte. — Az áruházrendszeren belül, mondhatnánk, kiemelt választék áll itt a Balaton- parti vásárlók rendelkezé­sére — mondta Kerekes Csaba igazgató. — Sikeres­nek bizonyult az „olimpia” elnevezésű tv-vásárlási ak­ciónk. Az OTP kihagyásával hízómarhát tudunk eladni. Tervünk szerint az idén négymillió forint nyereséget érünk el ezzel. A reményteljes jövőt azon­ban a tejhasanú szarvas- marhatartásban látjuk. A vörösfcarka holstein-fríz he­lyett feketetarkával foglal­kozunk, s tapasztalataink szerint a genetikai váltás jó volt. Tenyészbikáink az or­szágban a legjobb tíz között vannak. A tejmennyiség 800 literrel nőtt 1985 óta; s az utolsó évben csak első osz­tályú tejet "értékesítettünk. Ezit a munkát akarjuk foly­tatni, a 600-as telepet nyolc- száz férőhelyesre kívánjuk fejleszteni. Már „csak” ez a kérdés, honnan szerzünk er­re pénzt? Az időjárástól független másik ágazat az ipari mel­léküzemág. Eddig is ered­ménnyel működött, de ez most nem elég! 1988-ban kilencmillió forintos ágazati eredményt akarunk elérni. Ez csak a piachoz rugalma­san igazodó termeléssel va­lósítható meg. Eddig a ka­pacitás 80 százalékát a vil­lamossági gyár kötötte le, ez továbbra is folyamatos ren­delést biztosít. Ezerikívül két új termék gyártását kezdjük meg, a Mechanikai Művek marcali gyáregysé­gének szőlőzúzát, osztrák partnerümkinék pedig egy szerszámosláda-típust készí­tünk. Ezek együttesen mint­egy 13 millió forint bevételt jelentenek a következő évek­ben. A további fejlesztés­hez több pénzre lenne szük­ségünk. Külső segítség nél­kül szilárdan talpra állni nem tudunk, szükségünk van arra, hogy a felettes szer­vék segítsék rendezni az aszálykárt. Ha egyszer vég­re fölegyenesedhetümk, ak­kor megígérhetem, 1989 nye­reséges évünk lesz. a vevő itt helyben elintéz­hette a részletfizetéssel kap­csolatos formaságokat, ezen­kívül minden tízezer forin­ton felüli vásárlásra egyéves részletfizetési kedvezményt is kaphatott. A Bau-Welt kereskedelmi vállalat jelen­tősen elősegíti az áruválasz­tékunk bővítését. Olyan ter­mékek, amelyek régebben ál­landóan hiánycikkek voltak (például az olasz csempe) ma nagy választékban kaphatók. Az idei forgalmi tervük: 260 millió forint, ebből augusztus 31-ig 170 milliót teljesítettek. — A „Fészek” 30 millió forint értékű áruval rendel­kezik — mondja Nagy Lajos üzletvezető. — Különböző nagykereskedelmi cégektől vásárolunk (Titán, Vidia, Skála), de kisiparosoktól is különböző kisegítő berende­zéseket. Az áruházunk el­adótere a raktárakkal együtt 1200 négyzetméter, Siófokon ez ma a legnagyobb kereske­delmi egység. Elképesztő, mert — vall­juk be — szokatlan ennek a valóban tágas áruháznak à választéka. Nemcsak színes televízióból, automata mosó­gépből, tapétából és más technikai felszerelésből, ha­nem vegyi áruból is, amely­nek csak a raktára kétszer akkora, mint a siófoki ház­tartási bolté. előbbre járnánk. Nem lesz őszi csúcs Győiik a munkát a szállítók Varga Ottó MEGKÉTSZEREZTÉK A FORGALMAT Fészek a ,.város szélén”

Next

/
Oldalképek
Tartalom