Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 214. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 7., szerda ...... ■ I M ■■■■■■Il I ■■ ————■— ——————- I I—— ..................... J. . ............................................................................ Ü lést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Grósz Károly fogadta Kányádi Sándort Szeptember 6-án ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Napirendjén szerepeltek egyebek között az ideológiai munka megújításával kapcsolatos kérdések. Tapasztalatok szerint a párttagság több lényeges témakörben várja a Központi Bizottság állásfoglalását. Ezek a szocialista fejlődés sajátosságai, a szocialista gazdaság működési mechanizmusának és irányításának ideológiai kérdései, valamint a politikai és hatalmi viszonyok ideológiai vonatkozásai. A Politikai Bizottság több 'lehetséges változatot vitatott meg, mivel a közeljövőben a Központi Bizottság elé terjeszti az anyagot. Második napirendi pontként a testület megvitatta a párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére irányuló politikai munkát. Megállapította, hogy az elmúlt évek változásai sok fiatalban a perspektívátlan- ság érzését keltették. A társadalmi, gazdasági döntésekben az ifjúsági szempontok nem érvényesülnek megfelelően. A párt befolyása gyengült a fiatalok körében. Bár a KISZ törekszik a mai viszonyoknak megfelelő új politikai stílus kialakítására, ugyanakkor nem tudta megállítani a 'taglétszám- csökkenést. Nő az ellentmondás a sokszínű ifjúsági munka lehetősége és igénye, valamint a jelenlegi szervezeti keretek között. A Politikai Bizottság hangsúlyozza, a párt ifjúságpolitikájának alapvető célja, hogy az ifjúságot bekapcsolja a társadalmi folyamatokba, cselekvési teret nyisson a fiatalok számára és erősítse hatását körükben. Az ifjúságpolitika céljait, módszereit és eszközrendszerét az új körülményekhez kell igazítani. Helyesli, hogy a párt és ifjúsági szervezete mindennapos kapcsolatát az önállóság és a véleményalkotás tiszteletben tartása, stratégiai kérdésekben pedig a mainál sokkal szorosabb együttműködés jellemezze. , A Politikai Bizottság meghallgatta Grósz Károly jelentését az augusztus 28-i, aradi főtitkári munkatalálkozóról, egyúttal megvitatta a KB külügyi osztálya és a Külügyminisztérium közös előterjesztését a magyar—román kapcsolatokról. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az aradi munkatalálkozó megtartása helyes volt. Megerősítette azt a pártunk főtitkára által is hangsúlyozott elvi álláspontot, hogy a Magyar Népköz- társaság felelősséget érez és megkülönböztetett figyelemmel kíséri a határainkon kívül élő magyarok egyéni és kollektív jogainak alakulását, anyanyelvi művelődésüket és változatlanul azt szorgalmazza, hogy a nemzetiségek aktívan vegyenek részt a kétoldalú kapcsolatok alakításában. Leszögezte, hogy a szülőföldön maradás lehetősege alapvető emberi jog. Ebből a megközelítésből ajánlottunk együttműködést a Romániából menekültek ügyének rendezése érdekében. Miután a román fél a felkínált lehetőséggel nem kíván élni, a Politikai Bizottság ajánlja a kormánynak, hogy a Magyar Népköztársaság rendelkezésére álló lehetőségek fel- használásával mindent tegyen meg a menekültek helyzetének mielőbbi, humánus rendezése érdekében. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a főtitkári találkozón vélemény- csere alapján a széles körben problémákat felvető településrendezési terv helyszíni tanulmányozására mielőbb magyar tanácsi küldöttség utazzék Romániába. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy folytatni kell a magyar—román viszonyban jelentkező feszültségek felszámolására irányuló külpolitikai erőfeszítéseket. Az aradi munkatalálkozón elvileg egyeztetett javaslatok mielőbbi megvalósulása érdekében intézkedéseket kell tenni, ami reményt adhat, hogy előrelépjünk a kétoldalú viszony kulcsfontosságú területein is, és így hozzájáruljunk a feszültség csökkentéséhez Európa ezen részében. Rugalmas, ugyanakkor határozott elvi magatartásunk jól szolgálja az európai enyhülés erősítését és a szocializmus tekintélyének növelését. A testület a továbbiakban személyi kérdéseket tárgyalt és folyó ügyekről hallgatott meg tájékoztatást. * • • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését szeptember 27- ére összehívták. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök kedden találkozott Kányádi Sándor költővel, a romániai magyarság és az egyetemes magyar kultúra jeles személyiségével. A találkozón kötetlen formában szót váltottak a magyar—román kulturális érintkezés fontosságáról, a Romániában élő magyarok. Grósz Károly nagyra értékelte a romániai magyar kultúra alkotóinak munkáját, a román és a magyar nép sorsközösségének tudotosí- tása és együttélése érdekében tett szolgálatukat. Hangsúlyozta, hogy hazánk felelősséget érez a magyarajkú- ak sorsáért, bárhol éljenek a világon. A romániai magyar nemzetiség csak akkor segítheti a két nép közeledését, ha a sajátos jogait teljeskö- rűen gyakorolhatja, anyanyelvét szabadon használhatja, kultúráját művelheti. Kányádi Sándor hangsúlyozta azt a nagy felelősséget, amely a nemzetiségi kérdés kezelésében a politikusokon kívül a szellemi élet képviselőire hárul. Aláhúzta annak fontosságát, hogy a magyar és román nemzetiségű írók, költők, művészek együtt munkálkodjanak a két nép valódi értékeinek megismertetésén. Idézte Tamási Áront : az irodalom és a művészet embereinek mindig és minden körülmények között a népeket egymás felé vezető utakat kell keresniük és egyengetniük. Kádár János fogadta Zaglagyint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke kedden a Központi Bizottság székházában fogadta Vagyim Zaglagyint, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettesét, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A SZOT IFJÚSÁGI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Nyilvános párbeszédre van szükség A SZOT Országos Ifjúsági Tanáósa tegnap kibővített üilést tartott, amelyen jelien vollltaik az szmít-k ifjúsági 'tanácsainak elnöke is. A testület arról döntött, hogy október 22-re szakszervezeti ifjúsági konferenciát hív össze. A mostani tanácsülés' elé terjesztett javaslat megállapítja: a korábbi fijúság- pöliitilkai határozatok ellenére tovább romlott e réteg s-zociállis helyzete, s ez a fiatalok növekvő részében a kilátáatallanság érzetét erősíti. A nehézségek kiéleződésével a- fiatailök egyes csoportjai érdek- és véleménykülönbségeik kifejezésére új szervezeti formákat keresnek. Várható, hogy növekedni fog a különböző nem szocialista nézetek befolyása, amelyek nyíltan vagy rejtve szervezeti formákat is ölthetnek. Ezért igen fontos feladatuk a szakszervezetéknek, hogy a moz- gallom az eddigieknél markánsabban vállalja fel a fiatalok érekeinek képviseletét, s megőrizze azt a tömegbázist, amely a hatékony érdekérvényesítés alapja — mondta az ülésen Dá- voti Istvánná, a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsának titkára. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy kikérjék a fiatalok véleményét a szakszervezeti mozgalom jövőjéről, a szakszervezeti ifjúsági munka tartalmi megújításáról, s álláspontjukat, elképzeléseiket a szakszervezeték országos értekezlete elé tárják. Nyilvános párbeszédre van szükség az ifjúság és a szakszervezeti mozgalom, illetve az ország vezetése között, mert csak a nyilvános véleménycserével, az elfogadott határozatok következetes végrehajtósával állítható helyre a fiatalok megrendült bizalma — emelték ki a felszólalók. A tanácsülés' állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az ifjúsági konferencia előkészítő munkájában nagy mértékben számítanak a tagság aktív közreműködésére. Már a konferencia előkészítésének módját is az alapszervezetekre hízzák, hogy azok a lehető legjobb belátásuk szerint, az általuk választott formában vitassák meg tervezett napirendi pontjait a tagsággal. A konferencia székcióülé- sein olyan kérdésekről lesz szó, hogy a továbbiakban önállóan működjenek-e a szakszervezeteken, belül az ifjúsági tagozatok, s azok milyen formában csatlakozzanak a szerveződő Magyar ötvenéves a Magyarok Világszövetsége Ünnepi ülés a Várban kapcsolatokat létrehozni, amelyek .lehetővé tették, hogy az eltávozottak ne szakadjanak el véglegesen az anyanemzettől, s a külföldön élők nagy tömegének létéből eredő lehetőségek se maradjanak kihasználatlanul. Az MVSZ e gondolatok jégyé- ben alakult meg ötven éve: más korban, más körülmények között, de ma sem tagadható célkitűzésekkel. A magyar nyelv, a magyar kultúra ápolása, a külföldön született újabb nemzedékek származástudatának fenntartása, az anyaországhoz fűződő kapcsolatok erősítése a célja, amelynek megfogalmazása és meghirdetése koroktól független — hangsúlyozta Stadinger István. Az Országgyűlés tevékenységéről szólva tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a testület is figyelemmel kíséri a külföldön élő magyarok sorsát. Egy évvel ezelőtt külügyi bizottsága foglalkozott a magyar emigrációs politikával, meghallgatva a világszövetség főtitkárának beszámolóját. — A kint élő honfitársainkat elsősorban magyarságtudatuk fenntartásában segítjük, támogatjuk azon törekvéseiket, hogy ne szakadjanak el a szülőföldtől, ápolják kapcsolataikat itthoni rokonaikkal, barátaikkal. örömünkre szolgál, hogy külföldön élő honfitársaink döntő többsége politikai felfogásától függetlenül elfogadja a létező Magyarországot, sőt büszkék gazdasági, kulturális eredményeinkre. Igazi hírvivőink, támogatóink ők a nagyvilágban — szögezte le, s kérte, vigyék jó hírünket továbbra is, segítsenek a haza erősítésére irányuló törekvéseinkben. Végezetül bejelentette: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a jubileumi ülésen, jó kívánságait azonban írásba foglalta. Üzenetét ezt követően Randé Jenő, az MVSZ főtitkára öteasta fel. A levél hangsúlyozza: „A Magyarok Világszövetsége a külföldön és az óhazában élő magyarság összefogásának jelképévé és nélkülözhetetlen fórumává vált. A szövetség tiszteletreméltó (Folytatás a 2. oldalon) Árkok és vezetékek Nagyatádon Októbertől távhívás ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusában alakult meg a Magyarok Világszövetsége. A fél évszázados évfordulóról kedden ünnepi ülésen emlékezett meg a szövetség elnöksége az Országos Széchényi Könyvtár várbeli épületében. A jubileumi rendezvényen Bognár József akadémikus, a szövetség elnöke üdvözölte a vendégeket, közöttük Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét, az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége, a magyar értelmiségi találkozókat szervező Magyar Fórum tagjait, a távoli és közeli országokban működő magyar egyesületek képviselőit, mindazokat, akik a hazai és a külfödön élő magyarság közötti kapcsolatok ápolásán munkálkodnak. Ezt követően Stadinger István a magyar országgyűlés nevében köszöntötte a részvevőket. Beszédében kifejtette: *- Jelképesen együtt vagyunk itt magyarok mindnyájan: mi, akik itthon élünk, azok, akik különböző időkben, különböző okokból hagyták el az országot, s azok is, akiket — mint mondani szokás — a határok hagytak el, helyükön maradva kerültek külföldre, lettek más országok polgárai. Az Országgyűlés elnöke ezután arról szólt, hogy a magyarság mintegy harmada külföldön él, közülük másfél millió a kivándoroltak száma. Utalt arra, hogy a hasonló veszteséget szenvedett nemzetek igyekeztek olyan Ifjúság Országos Tanácsának (MIOT) munkájához. Az ifjúsági konferencia elé terjesztendő vitaanyag szerint a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa a MIOT-ot, mint konzultatív társadalmi fórumot ismerné el, s annak keretei között együttműködne olyan intézményesült ifjúsági szervezetekkel, amelyek tényleges tagsággal rendelkeznek. A SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa az októberi konferenciával kapcsolatban felihívással fordult a szak- szervezeti ifjúsági tagozatokhoz. A tanácsülésen megvitatták a Dolgozó Ifjúság 4. Világkonferenciájának e 1 őké- szítő munkálatait is. Az október 2—6-a közötti budapesti tanácskozásra — amelynek házigazdája a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa' — 159 ország szakszervezeti képviselőit várják. A konferencia fő célja egy charta elfogadása a dolgozó ifjúság jogairól. Egy éve nem panaszkodhatnak arra a nagyatádiak, hogy a városban nehéz telefonálni; megoldatlan gondok azonban vannak. Éppen ezért volt figyelemfelkeltő a megyei távközlési üzem vezetőjének, illetve a város és a környező tanácsok elnökeinek tegnapi találkozója. Koltai István elmondta, hogy december 31-ig a Magyar Posta kidolgozta 0 nagyatádi körzet telefonhálózatának tíz évre szóló műszáki fejlesztési tervét, s ezután párbeszédet folytatnák arról is, hogy hot és miikor — s leginkább: miként — javulhat a telefonhelyzet. A tátóllkozón megtudtuk, hogy a negyedik negyedév élső felében, tehát októberben bekapcsolják Nagyatádot is a távhívásos hálózatba. Hogy pontosan miikor, az az Oriontól függ. Eddig import alkatrész beszerzés miatt álltak a munkák. A nagyatádiak ugyancsak kifogásolják, hogy tavasz óta egyre-másra föltúrják a közterületeket a postai kábelfektetés miatt. Erről is I szóit a posta képviselője. Amikor a park felújítása megkezdődött, a postának nem volt pénze a kábelfektetésre, ugyanakkor a tanács nem halaszthatta tovább a Széchenyi tér felújítását. Tavasszal a Magyar Posta huszonegy millió forintos hálózatié jil'esztésbe fagott. Az idén tizenötmillió forint ér-, tékű munkát kell elvégezni. S mindaddig egymás útón feltúrják útjainkat a különböző cégek, amíg nem létesül valamilyen koordinációs iroda, amely összehangolja a feladatokat és a pénzügyi feltételeket. Kérdésünkre, hogy a telefonra váró atádiak mikor juthatlak készülékhez, megtudtuk: a meghirdetett huszonötmi líó forimityini kötvényből eddig csak háromszázan vásároltak. Mindaddig, amíg a fejlesztésre meghitelezett kötvények nem fogynak el, csak kötvénnyel kaphatnak telefonit a városlakók. Az eddigi háromszáz kötvénytulajdonosból ötven már használhatja a telefonját. A többiek a hálózatbővítéssel folyamatosan — az ígért határidőig — készülékhez jutnak.