Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

1988. szeptember 30., péntek Somogyi Néplap DARNYIRÓL VERS SZÜLETETT Zrínyisek az olimpia jegyében Kedves ünnepség volt tegnap délutáp.Kaposváron a Zrínyi Ilona Általános Isko­lában. Történt, hogy az in­tézmény diáksportköre és az úttörőszervezete elhatároz­ta, hogy az évek óta hagyo­mányosan megrendezett sportnapokat ezúttal össze­kapcsolják à z emberiség egyik legnagyszerűbb ren­dezvénysorozatával : olim­piát hirdettek az iskola ta­nulóinak. Tíz sportágban, másfél héten át zajlottak a versenyek, melyeken az is­kola majd mindegyik osztá­lya képviseltette magát. A versenyek végeztével tegpnap osztották ki a díja­kat, amik nem is lehettek mások, mint nemzeti színű szalaggal díszített jelképes olimpiai aranyérmek. Ezek­ből 140-et akasztottak a ta­nulók nyakába, és számos oklevél is gazdára talált. A Zrínyi olimpia legfiatalabb olimpiai bajnoka mindössze hét, a legidősebb is csali 13 éves volt. A szervezők ugyan­is az alsósóknak és. a fel­sősöknek is meghirdették a versenyeket, kispályás lab­darúgásban, kosárlabdában, tornában, távolugrásban, az atlétika több más számában, valamint sakkban, és aszta­liteniszben is. Ezenkívül iro­dalmi, valamint rajzolimpiát is rendeztek, ez utóbbi két. „versenyszámban” csak a felsősöknek. Az eseménysorozat jelen­tőségét elsősorban nem a sportvetélkedők eredményei­ben, vagy másodpercekben és gólarányokban rpérik az iskola tanárai. Arra a nem mérhető erkölcsi sikerél­ményre törekednek, amit. egy ilyen közös összejövetel érzése jelenthet a gyerekek­nek, különösen akkor, ami­kor a világ másik táján ja­vában zajlik az igazi olim­pia. E nagyszerű kezdemé­nyezés sikerét ott is lemér­hették a" -nevelők, amikor'az irodalmi kategória győztese felolvasta díjnyertes versét, amelyben Darnyi Tamás és társai sikerét, és az itthoni szurkolók örömét írta le a szerző. Nagy volt az öröm akkor is, amikor verseny­számonként a dobogóra szó­lították a Zrínyi olimpia egyéni bajnokait és csapa­tait s az osztálytársak, ba­rátok legalább annyira örül­tek a sikernek mint a díja­zottak. Itt valóban érvényes a jól ismert mondás: „Nem a győ­zelem, a részvétel a fon­tos.” B. P, F. A Zenei Világnap hazai eseményei Kórushangversenyeket, nagyzenekari koncerteket adnak amatőr és hivatásos együttesek a Zenei Világnap — október 1. — alkalmából. Már ma este két program köszönti a Világnapot: Bé­késcsabán a csehszlovákiai Kladno városából érkezett Smentana. Slovanka férfikar, valamint a. megyeszékhely Bartók Béla Vegyeskara, míg Szegeden a Tisza Szál­ló koncertermében a Szent- Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és az Ifjú Zenebarátok kó­rusa lép pódiumra. Szombaton Budapesten a Magyar Rádió és az Óbudai Művelődési Központ közös műsora délelőtt 10 órától éj­félig zajliké majd, főként a művelődési központban. A rádió Antal Imre- és Zelkí János konferálásával köA'# títi a világnap alkalmából rendezett zenei eseménye­ket.» A fegyveres erők napján Mozaikképet avattak a rendőr- főkapitányságon A fegyveres erők napján Kaposváron a Forradalmá­rok tere újabb képzőművé­szeti alkotással gazdagodott. A Somogy Megyei Rendőr­főkapitányság épületének bejárata mellett helyezték el Leitner Sándor festőmű­vész Kezek című -mozaikké­pét. A tegnapi avatóünnepsé­gen elsőként maga az alkotó kért szót: a művészet és a közélet kapcsolatáról be­szélt jelképes műve előtt. A mű két falon helyezkedik el; a bejái at melletti homlok­zatra került az a kompozí­ció, amely több kezet ábrá­zol, a más-ik, kisebb felüle­ten szintén jelkép a kéz, csupán ábrázolásmódjában különbözik az előbbiektől. Bensőséges szavakkal mél­tatta Leitner Sándor művé­szetét, közéleti tevékenysé­gét az avató, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. Sokoldalú munkásságának legfontosabb mozzanatait emelte -ki a beszédében: el­ismeréssel szólt a festő vi­zuális nevelésben, valamint a tehetséggondozásban kifej­tett művészi és pedagógiai tevékenységéről. A Kapos­vári Tanítóképző Főiskola főigazgatója a közéletből is kiveszi- a részét. -Művészete több forrásból -táplálkozik — mondta Tóth János, majd leleplezte a mozaikképet. A Somogy Megyei Rendőr - főikapitányság nevében dr. Mátyás József rendőr ezre­des -vette át az új képzőmű­vészeti alkotást. Az avatóünnep-ségen a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola Cantus kamara-kórusa műkö­dött; közre Ludmány Géza vezényletével. Beszélgetések gyerekekkel A Helikon Kiadó gondozá­sában, Ferencz Győző fordí­tásában jelent meg R. D. Laing Beszélgetések gyere­kekkel című könyve. A szer­ző nevét a Tényleg sze­retsz...? és a Gutiancok cí­mű sikeres kötetek tették is­mertté a magyar olvasók körében. A pszichiáter-költő mű­veiben az emberi kapcsola­tok gazdag világát tárja elénk, s leginkább a félreér­tések okait kutatja. R. D. Lairig azt vallja: az. embe­rek egymáshoz való viszo­nyát, türelmét és megértő magatartását leghatékonyab­ban a kommunikáció alakít­hatja. Hisz a párbeszédek művészetében. Szokatlan nyelvi fordulataival, játékos — néha pajzán — szókap­csolataival az őszinte beszél­getésekre- serkent. Legújabb könyve hat éven át a családjában gyűjtött és lejegyzet párbeszédek füzér­re. A kérdeaő általában kis­lánya, Natasa és Ádám ne­vű'fia, ajcinek érzelmi és ér­telmi fejlődését egészen a kamaszkor küszöbéig kísér­hetjük figyelemmel. A dac­korszak kérdései után tar­talmasabb, logikusabb és szerkesztettebb kérdések kö­vetkeznek, amelyek gyakran gondolkodóba ejtik Ronnie-t (vagyis az apát) és az édes­anyát, Juttát. A négy családtag reggeli, éjszakai, otthon vagy éppen külföldön lezajlott . kérdés­feleleteiből egy fiatalabb és több idősebb testvérre kö­vetkeztethetünk ; utalnak barátokra, ismerősökre és egy német nagymamára is. Még ha.a párbeszédek sze­replői és színhelyei változ­nak is, a válaszok őszintesé­ge és pontossága állandó elem R. D. Laing könyvé­ben. A szülőknek ' mindig van idejük arra, hogy Nata­sa és Ádám kérdéseire — gyermekeik életkori sajátos­ságainak szem előtt tartásá­val — feleletet adjanak, visszakérdezzenek, s a meg­hitt- beszélgetések hangulat­fonalát irányítsák. Jutta és Ronnie a párbeszédekkel -eredményesen nevel. Családi életük vidám, kiegyensúlyo­zott, élményekben gazdag. Minden kislány és kisfiú — és minden felnőtt — ken­dőzetlen, érthető és kíván­csiságot kielégítő válaszokat vár. Mi, szülők tudjuk a legjobban, hogy mennyire nehéz e három feltételnek eleget tenni; a hozzánk szó­ló kérdészuhatagra a lehető legigazabbul felelni. Olvas­sunk csak bele egy kedd esti párbeszédbe! Adám: — Ha teljesülne egy kívánságod, mit kíván­nál? En : — Lehet az tárgy vagy egy érzés. * Adám: — Amit csak sze­retnél. Én: — HAt én boldog sze­retnék lenni — ha boldog lennék, akkor rengeteg do­lognak meg kellene változ­nia. KÖNYVESPOLC Adám: — És mi lenne a második kívánságod? En: — Hogy mindenki más is legyen boldog. Ádám: — Mindenki? Az egész világon? En: — Igen. Miért ne? Adám: — Mindenki,, még akarata ellenére is? Jutta: — Szerinted van, aki nem akar boldog lenni? En: — Jó, legyen. Én nem akarok senkit sem kénysze­ríteni, hogy boldog legyen. Akkor, mondjuk, azt kívá­nom, hogy legyen boldog mindenki, aki akar. R. D. Laing kötete az el­ső, amely gyerekekkel foly­tatott beszélgetéseket tar­talmaz. Értékét növeli, hogy a gyermek nyel ven írott könyv Réber László illuszt­rációival került a könyves­polcokra. A Beszélgetések gyerekekkel című párbeszéd- gyűjteményt a magyar Na­tasákon és Ádámokon kívül szüleik, tanítóik és barátaik is haszonnal forgathatják, hiszen „a gyerekek éppoly fontos szerepet játszanak a felnőttek növekedésében és fejlődésében, mint a felnőt­tek a gyerekekében. Nem azért vagyok velük, mert velük kell vagy kellene len­nem, hanem mert velük aka­rok lenni.” Lőricz Sándor Kaposváron, a Somogyi Képtárban a somogyi őszi tárlat alkotásai tekinthetők meg. A Kaposvári Galériá­ban és a megyei múzeum kamaratermében Dariusz Król lengyel festőművész munkái láthatók. Ugyan­csak a múzeum ad otthont Gyertyás László fotóművész kiállításának, amelyet októ­berben is megtekinthetnek. Az első emeleten a múzeum szakkönyvtárának értékei­ből láthatnak válogatást. A Kapós Hotel Presszó Galériájában Kovács Tibor fotói láthatók. Ma délután nyílik a Ki­lián városi művelődési kő/ pontban df. Fedinecz Ata­náz kiállítása, délután öt órakor. (Felvételünk a mű­vész egyik alkotását ábrá­zolja.) Vasárnap a Kilián­ban diszkót tartanak este hét órától. A megyeszékhely Mozi­múzeumában Az árnyjáték- tól a filmszínházig címmé! látható kiállítás. Kirándu­lással egybekötött, kellemes programnak ígérkezik a Ríppl-Rónai emlékmúzeum meglátogatása, ahol a festő­művész otthonának eredeti berendezései és művei is megtekinthetők. Csurgón a Csokonai Mű­velődési Központban Győri Vilmos mutatkozik be fcrlJM- val, Portrék töviskoszorúval című tárlatán. Barcson a Dráva Múzeum­ban Kunfjy Lajos képei lát­hatók a Somogyi Képtár gyűjteményéből. Ugyanitt az emeleten A Vörös Csillag termelőszövetkezet 40 éve címmel mutatják be az el­múlt évek munkáját, sike- Teit. Marcaliban a művelődési központ vasárrfap délelőtt virág-, valamint bőrdíszmű- vásárt rendez, ugyanitt bol­hapiacot is tartanak. Néhány programot aján­lunk azoknak, akik e hét­végét a Balatoni ősz című rendezvénysorozat záróprog­ramjain kívánják tölteni. Szombaton a keszthelyi Festetics-kastélyban barokk hangulatú bált tartanak, va­csorával, korhű környezet­ben. Ugyancsak Keszthelyen népművészeti kirakodó vá - sár és kézművesbemutató is lesz délelőtt, délután pedig táncház várja a fiatalokat a Muzsikás Együttes közremű­ködésével. Vasárnap tekinthető meg a Vörös és Kék kápol­nában Boglárlellén a Ma­gyarországi pravoszláv illa­nok című kiállítás, s ugyan­csak eddig látogatható a lellei városrészben a Tó­parti Galéria, ahol Dargay Lajos szobrászművész mun­kái láthatók. Siófokon a ma­gyar népi iparművészet gyűjteményes kiállítása te­kinthető meg, ahol a ma­gyarországi nemzetiségek népművészetét is bemutat­ják. Végül egy mai programra hívjuk föl figyelmüket: Kecskeméti Sándor iparmű­vész alkotását avatják ma föl Kaposváron, a Toldi- lakótelepen, délután négy órakor. Egy indián töns tragédiája A könnyek menete Százötven évvel ezelőtt egy esős október 1-jén több, mint 600 szekérből álló, ka­tonáktól kísért menet hagy­ta el ai Tennessee állambeli Red Clay-t. Tizenháromezer cherokee indiánt deportáltak egy távoli indián rezervá­tum felé — ahová hat hó­nappal később mindössze ki­lencezer érkezett meg élve. Az akciót, amelyet a köny- nyek menetének neveztek el, Andrew Jackson amerikai elnök és a legfelsőbb bíró­ság hagyta jóvá. A tragikus esemény vég­kifejlete volt a cherokeek megsemmisítésének, holott ez a nép mindent megtett azért, hogy modus vivendit alakíthasson ki a fehér em­berrel. Az indiai törzsek kö­zül a cherokee-k álltak két­ségkívül életmódjukban, írott nyelvükben a legkö­zelebb a fehér pionírokhoz. A KIX. század elején egy Sequoyah nevű cherokee az emberiség történelmében egyedülálló módon létreho­zott egy teljes ábécét, ho­lott ő maga egyetlen nyel­ven sem tudott sem írni, sem olvasni. Többféle mód­szer kipróbálása után — képzelőereje és egy régi an­gol újság segítségével — be­tűt talált a cherokee nyelv minden hangjára. A cherokee indiánok jó viszonyban voltak a XVII. század első gyarmatosítói­val. Még szövetségesek is voltak egyes indián törzsek ellen. Területük akkor a je­lenlegi nyolc délke.eti ál­lam jelentős részé :e kiter­jedt. Az amerikaiakkal kö­tött szerződések azonban fo­lyamatosan szűkítették élet­terüket. Az amerikai függetlensé­gi háborúban a vesztesek oldalán álltak, es ez újabb területvesztést jelentett szá­mukra. A gyarmatosítók földéhsége, majd végül az aranyláz megpecsélte sorsu­kat. Georgiában aranyat ta­láltak és az állam segítségé­vel a fehérek mindent meg­tettek azért, hogy megsza­baduljanak az indiánoktól. A szorult helyzetbe került cherokee-k mindent meg­próbáltak, hogy őseik föld­jét megerősíthessék. Egyik vezetőjük, Janaluska, visz- szaemlékezett arra, hogy Andrew Jackson oldalán harcolt a. csreek indiánok ellen és megmentette Jack- son életét, akit később el­nökké választottak. De ta­lálkozójuk eredménytelenül zárult. És annak ellenére, hogy indiánbarát ameri­kaiak — köztük a híres Da­vy Crockett — felléptek ér­dekükben, az amerikai leg­felsőbb bíróság jóváhagyta a cherokee-k deportálását egy oklahomai rezervátum­ba, arra hivatkozva, hogy az indiánok képviselői szerző­désben járultak ehhez hoz­zá. Miután szabad kezet ka­pott, a hadsereg Winfield Scott tábornok vezényletével gyűjtőtáborokba hurcolta az indiánokat, férfiakat, aszonyokat, gyermekeket. Az 1838 májusában meg­kezdett akciót szeptember­ben fejezték be, és a „köny- nyek menetének” elindítá-. sára október 1-jén került sor. Az egyik katona, John Burnett, - aki megismerte es nagyra értékelte az indián kultúrát, később leírta az eseményeket. „Sohasem fo­gom elfelejteni annak a pil­lanatnak a szomorúságát és ünnepélyességét. A főnök imádkozott, és amikor fel­harsant a* kürt, a gyerekek vigyázzba álltak, hogy bú­csút mondjanak házaiknak és hegyeiknek.” Rettenetes körülmények között, a legnagyobb tél ide­jén tették meg az utat az Egyesült Államokon keresz­tül. A gyenge táplálkozás, a hideg, a rossz bánásmód, és a betegség megtizedelte az indiánokat, annak ellenére, hogy voltak olyanok, akik mindent megtettek szenve­déseik enyhítésére. És az ezerhatszáz kilométeres úton 4000 jeltelen sírt kellett megásni. Voltak, akik az Észak-Ka­liforniai hegyek barlangjai­ban, erdeiben találtak búvó­helyet. Az idő múlásával egyes indiánbarát fehérek­től, mint például • William Thomas ezredestől, földet kaptak. Ez utóbbi, miután szenátor lett, legalizálta helyzetüket. Halála után azonban kertlény jogi csa­tát kellett vívni 1876-ban azért, hogy a cherokee in­diánok jogot formálhassa­nak erre a 20 000 hektáros területre. A Qallas rezervátumban, amely a Smoky hegység bel­sejében terül el, és jelenleg nemzeti park, nyolcezer in­dián él. Létformájuk, tevé­kenységük elsősorban a tu­rizmushoz kapcsolódik. A fehérek egy kis cso­portja nem akarta, hogy a „könnyek menete” az ame­rikai kollektív tudat feledé­sébe merüljön. Ezért 150 évvel később — Mankiller cherokee törzsfőnök köszö­nő levelével a zsebükben — hat szekéren újra megteszik az akkori utat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom