Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
1988. szeptember 30., péntek Somogyi Néplap 3 ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT Szükség van a szakszervezeti törvényre Érdekvédelem és -képviselet legyen Áx együttműködés új útja A ciechanowi vajda Somogybán Határozottabb képviseletet, keményebb kiállást, rugalmasabb szervezetet igényelnek a szakszervezeti tagok a megyében is — ezt tükrözte a Szakszervezetek Somogy Megyei Tanácsának tegnapi ülése, amelyen a szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztésének feladatait tárgyalták meg. Ennek keretében mérlegre tették az SZMT XI. küldöttértekezlete óta végzett munkát, és ösz- szefoglalták a szakszervezeti megújulási program, a bérpolitika reformjával ösz- szeíüggő szakszervezeti elképzelések, valamint a szak- szervezeti üdültetés korszerűsítésére és továbbfejlesztésére vonatkozó elgondolások vitáját. Dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára leszögezte: A három téma vitája jól tükrözte a tagság több vonatkozásban újszerű, a korábbiaknál szigorúbb igényeit a szakszervezet iránt, ezenkívül tükörképe volt a társadalom mai állapotainak, megjelenítette az emberek meglehetősen feszült hangulatát is. A szervezett dolgozók egységesek abban, hogy a szakszervezet fő feladata a továbbiakban az érdekvédelem és -képviselet legyen. A tagság nagy része csaknem teljesen egységes a szak- szervezeti törvény szükségességét illetően és igényli a sztrájkjog törvényesítését is. Határozottan megfogalmazódott, hogy a tagság valóságos demokratizmust, a centrális elemek visszaszorítását, a felsőbb és alsóbb szervek közötti szereposztás megfordítását, a tényleges alapszervezeti önállóságot kívánja. A szakszervezeti bérreform elképzeléseivel a tagság egyetért, ugyanakkor erős fenntartásai vannak a közeli megvalósíthatóságát illetően. A béralku iránt is megnyilvánultak kétségek, ellentétes vélemények. Az is megállapítható, hogy az élet- körülmények megnehezülése miatt a dolgozók főleg a reálbér közeli növekedési lehetőségei iránt érdeklődnek. A két vitaanyag csaknem minden kérdésében ütköző, ellentétes vélemények alakultak ki. Ugyanez nem volt elmondható a szakszervezeti üdülés továbbfejlesztésére kiadott irányelvekről. Az elképzelést — ezt az ülés vitája is tükrözte — többé- kevésbé a dolgozók valamennyi rétege elveti. Nem tudja elképzelni a lehetőségek csökkenését, a beutalók árának további növelését, szükségesnek tartja a kedvezményes szakszervezeti üdültetés fenntartását, noha más javaslatok is elhangzottak. Ezért javasolták azt, hogy a tervezett módosításokat a SZOT ne vezesse be és szükség van új elképzelések kialakítására. A kora délutánig tartó ülés tíz felszólalója sok szempontból kiegészítette az összefoglalókat és az állásfoglalásokat. A résztvevők úgy döntöttek, hogy minden észrevételt, javaslatot, a kisebbségi véleményeket is továbbítják a SZÓT- nak. Elfogadta az SZMT, hogy az országos szakszervezeti értekezlet állásfoglalásának szellemében új feladattervet készítenek 1989—90-re december 31-ig. Egyetértett a testület a szakszervezeti megújulásról szóló összesítővel, támogatta azt a jávas- latot, hogy a szakszervezeti törvényt bocsássák társadalmi vitára. A bérreformmal kapcsolatos állásfoglalásba bevették a pedagógusok és az egészségügyiek véleménye alapján, hogy ezeken a területeken szükség van a költség- vetési rendszer rugalmasabbá tételére is a bérreform érvényesüléséhez. Megfogalmazták a családi jövedelemadóra való áttérés szükségességét, olyanét, amely megszünteti a mostani teljesítményvisszafogást. Ritkán fordul elő, most azonban volt, aki ismét szót kért, mert úgy érezte: a szakmája érdekét nem vették bele a kiegészítésbe. Ezért külön szavazott az SZMT arról, hogy támogatja-e a kereskedelmi dolgozók béremelési kérését. Ezt' a testület két ellenszavazattal, három tartózkodással elfogadta. L. G. A megyei tanács vendégeként szerda óta a lengyelországi Ciechanow vajdaság háromtagú küldöttsége ismerkedik Somogy társadalmi, gazdasági fejlődésével. A Franciszek Budzia- nowski vajda vezette küldöttséget tegnap reggel fogadta Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően a vendégek a megyei tanács vezetőivel folytattak munka- megbeszélést az együttműködés gazdagításának konkrét lehetőségeiről. Megyénk és a Ciechanowi Vajdaság 12 éves múltra visszatekintő kapcsolatai eddig lényegében csak küldöttségek cseréjére korlátozódtak. Kölcsönös volt ugyan a szándék a kapcsolatok tartalmasabbá tételére, ám nem sikerült megtalálni ennek kézzelfogható és mindkét fél számára előnyös területeit. A barátság formai demonstrálásán túlmutató, élő kapcsolatok kialakításához a két megye pártvezetői által két éve aláírt együttműködési egyezmény adott új alapot. A tegnapi megbeszélés azt bizonyította, hogy e keretek a társadalmi szervek kapcsolattartásának vagy a művészeti csoportok cseréjén túl a gazdasági kooperáció vagy az árucsere megannyi előnyös lehetőségét is kínálják. A korábbi delegációcserékéhez képest merőben új munkastílus és példaerejű nyíltság jellemezte a megbeszélést. Dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke kertelés nélkül szólt néhány — a gazdasági egységek között kezdeményezett — kapcsolat ellanyhulásának okáról, így arról, hogy olyan merőben eltérő profilú vállalatok között törekedtek az együttműködésre, ahol esély sem volt. az érdemi tapasztalatcserére vagy a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági kapcsolatra. Az árucsere nehézkességét okozó gondok között említette, hogy a lengyel gazdaságban ható erős tőkés exportkényszer miatt a partnerek nem mindig tudtak olyan árukat kínálni, melyben a magyar kereskedelmi vállalatok fantáziát láttak volna. Ezután számos konkrét lehetőséget említett, amelyek felülről való késztetések nélkül is a kapcsolatok új minőségét teremthetik meg. 13 olyan somogyi gazdálkodó egységet sorolt fél, melyek kölcsönös üzleti előnyökkel is járó konkrét kapcsolatokra törekszenek. A rövidesen az Országgyűlés elé kerülő társasági törvény tervezetére utalva olyan vállalatokat is említett, amelyek már e törvény szellemében keresnek külföldi partnert — például esetleges közös érdekeltségű fejlesztéshez. Ilyen a műanyagipari tevékenységét fejleszteni kívánó lengyeltóti tsz, vagy az oszto- páni gazdaság, amely szög- gyártáshoz szükséges huzalt gyártó partnert keres. A lengyel fél által kezdedeményezett deviza nélküli árucserével kapcsolatban termékek sorát említette, melyek mindkét félnek előnyös üzletet jelenthetnek. A továbbiakban — a zeneiskolás növendékek és képzőművészek cserelátogatásaitól a szakmai információcseréig — a kapcsolatok gazdagításának több konkrét területéről tárgyaltak. Ezen belül külön azokról a lehetőségekről, melyek megvalósítására már 1989-ben mód van. Franciszek Budzianowski elismerően szólt a munka- megbeszélés célratörő nyíltságáról, s mint mondta, a fölvetődött lehetőségek, s az ezekkel kapcsolatos várható szerződések az együttműködés új útját nyitják meg. Javasolta, hogy e folyamat gyorsítása érdekében a két megyei tanács tartson fenn folyamatos telefon- és telex- kapcsolatot. A vendégek ezután a szennai falumúzeumba indultak, majd délután Boglár- lellén folytatódott programjuk, ahol megtekintették a mezőgazdasági kombinátot is. A küldöttség ma utazix el Somogyból, BNV, 1988 ŐSZ HONGKONG IS BEMUTATKOZOTT Kilenc évvel ezelőtt vett . részt utoljára a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Hong Kong Trade Development Council, a Hongkongi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács, amely elsősorban Ti keletázsiai országgal kötendő üzletekhez kínál információkat. A cég képviselőjét először is arról faggattuk, hogy miért volt szükség a majd’ tízéves távolmaradásra, hiszen ez idő alatt a fejlődő ország igencsak figyelemre méltó sikereket ért el. A hongkongi árukat ma már nemcsak a tucatórák másolása jellemzi: az elektronika és a robottechnika területén olyan termékeket állítanak elő, amelyek a világ összes országában megállják a helyüket. A cég képviselője kérdésünkre elmondta, hogy csakugyan hosszú ideig nem mutatkoztak a BNV-n, de a partnereikkel: a külkereskedelmi vállalatokkal folyamatosan kapcsolatban voltak. Egy díszes katalógust mutatott, amelyben megtalálta azokat a termékeket is, amelyek az elmúlt időszakban a magyar boltokban is megvásárolhatók voltak. Elsősorban női ruhákat, kabátokat és szöveteket küldtek hazánkba, de a kereskedőház munkatársa szerint sokkal nagyobb lenne a választék, ha sikerülne megtalálni a kompenzációs forrásokat. Jókora tortúra után tudják csak nyélbe ütni az üzletet, s akkorra — kivált a ruháknál van ez így — idejét, divatják múlta portékák kerülnek a magyar piacra. Rádióból és lemezjátszóból is importálunk, az idén is húszmillió dolláros forgalmat bonyolít le a keres-' kedőház, s ez'— mint megtudtuk — a legnagyobb exportot jelenti az európai szocialista országok viszonylatában. A múlt évben kevesebb árut vettünk Hongkongtól, az idei fellendülést a leendő társasági törvény előkészületei is segítették. Az ázsiai partnerek szeretnének részt venni az alakuló vegyes vállalatokban, ezért már az idén bővítették a kapcsolatokat. A kereskedőház legfontosabb feladata, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtsön a magyar gazdaságról, az itteni piacról. A cég képviselője elmondta, hogy ők maguk nem kereskednek, csak segítik a hozzájuk forduló vállalatokat. Beszélgetésünket többször is félbe szakítoták a katalógusgyűjtő legények: az alatt a néhány perc alatt, míg a képviselőház munkatársa elmondta a legfontosabb információkat, két vaskos ismertetőfüzetet emeltek el a fiúk, pedig a katalógusokat gondosan a pulthoz ragasztották. Az ilyen közjátékoktól persze nemigen jön meg a kedvük a külföldi kiállítóknak: ezzel csak elriasztjuk a leendő partnereket. Pedig a kereskedelmi kapcsolatokra feltétlenül szüksége van az országnak, talán a lopkodó fiúk is megtudják egyszer, ha másként nem, a saját bőrükön. Faragó László A nyan betakarítás jó eredményeket hozott a szent- gáloskéri tsz-ben. A búza átlagos hozama például 6, a tavaszi árpáé 5 tonna volt hektáronként. S bár a gazdaság az aratás nyomán mintegy 3—4 milliós árbevételi többletre tett szert, a szakemberek már ekkor számoltak azzal, hogy a 900 hektárnyi kukorica fejlődését csaknem végigkísérő aszály okozta kiesés legalább háromszor ekkora lesz. Sz'á- mos lépést tettek az őszi betakarítással kapcsolatos költségek csökkentésére, így is legalább 10 millió forint lesz azonban a kukorica-árbevétel kiesése. — Nincsenek itt már termeléstechnológiai kérdőjelek — mondta Bognár Kálmán főagronómus. — A jó kukoricatermésnek már csak egy nyitja van: hullik-e legalább 700 milliméternyi csapadék. Tavaly csak 603 milliméter eső esett, mégis elértük a 8,5 tonnás hozamot. Az idei csapadékmennyiség csak 376 milliméter volt, s tekintve, hogy a tápanyagot 9—10 tonnás hozamnak megfelelően terveztük, az aszályért különösen nagy árat fizetünk. — Hogy alakult az idén a kukorica jövedelmezőségi pozíciója? Szentgáloskéri kukoricátok Lassan telnek a tartályok — A változatlan felvásárlási ár és a növekvő energiaköltségek ollójában tovább romlott. Fokozza ezt a negatív hatást, hogy a most szárítóra kerülő szem nedvességtartalma magas, 33— 35 százalékos, s ez várhatóan nem is fog csökkenni. Számításaink szerint 470 forintos felvásárlási úr alatt — a jelenlegi ár 399 forint — nem lehet jövedelmezően és kellő érdekeltséggel termelni kukoricát. A most dolgozó Class Dominátor kombájnjaink közül kettőt tavaly vettünk darabonként 3,6 millió forintért. A most. megérkezett irányárak szerint ugyanez a gép jövőre 5 millióba kerül. Ezt a kukorica már nem bírja el, így aligha lesz tsz, amelyik képes lesz majd megfizetni ezt az árat. Az egyik kombájn fülkéjében menet közben beszél gettünk Egerszegi Ferenc szerelő-kombájnossal. — Ugye siralmas látvány? — mutatott az elénk táruló satnya táblára. 1970 óta kombájnozok a tsz-ben, ám ilyen gyenge termés egyszer sem volt. Ez a tábla jó ha hektáronként 40—50 mázsát ad Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy kora reggeltől késő estig kell hajtanunk, de csak ritkán telnek meg a tartályok, nincs teljesítmény. Sokat elárul, hogy a négy nagy teljesítményű kombájnt két pótkocsis szemszállító Ifa is könnyedén kiszolgálja. Egerszegi Ferenc, aki más közéleti tisztségek mellett községi tanács-vb, valamint tsz vezetőségi tag, a mező- gazdasági dolgozók adóztatással kapcsolatos sérelmeiről is beszélt, így arról, hogy a gyakran 15—16 órás műszakok bére után úgy adóznak, mintha ugyanezt a pénzt 8 órában keresnék. Különösen figyelemre méltó és tiszteletet parancsoló volt, amit a kombájnos ezután mondott. — Tény, hogy a jelenlegi adózási rend visszaveti az érdekeltséget, ez alighanem az ország valamennyi kom- bájnosának, traktorosának fájó pontja. S bár ezt sokan szóvá teszik, mindenki tisztességgel végzi a munkáját. Egyszerűen azért, mert a mezőgazdaságban dolgozó ember — akármennyi is a sérelme — el sem tudná ■képzelni, hogy ne takarítsa be a termést, hogy mikor eljön az ideje, ne vessen vagy ne fejje meg az állatokat. Egyszerűen tiszteli a természet törvényeit, szereti - a földet, s teszi a dolgát. A szomszédos gépen Egerszegi Sándor kombájnossal, Egerszegi Ferenc öccsével találkoztam. — 1974-ben a bátyám se- gédkombájnosaként arattam először, s az ő példájának is része volt abban, hogy azóta is a tsz-ben dolgozom. Ezt a táblát áprilisban éjszaka vetettem, s emlékszem, hogy akkor erős havazás állította meg a munkát. A vetéskor nem gondoltam, hogy alig lesz itt mit betakarítani. A szombati nyújtott műszakban egy géppel öt vagonnyit tudtunk levágni. Tavaly ugyanennyi idővel és munkával 10—12 vagonnyit. Akkor öt pótkocsis szállítójármű is alig győzte elhordani a szemet. S bár mindez rontja a hangulatomat, ezt a gépet így is öröm vezetni. — A brigádban mindössze négyen vagyunk kombájnp- sok, s közös teljesítménybérben dolgozunk. Ne gondolja azonban, hogy ezzel a nagykalaposdival itt valaki is visszaél. Aki a brigádba bekerül, tudja: itt csak jól csinálhatja. Míg beszélgettünk, megtelt a gép bendője, s a jelzésre másodperceken belül odagördült a teherautó. Alig búcsúztunk el, a kombájn tovább rótta a végeláthatatlan sorokat. Bíró Ferenc
