Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
Somogyi Néplap 1988. szeptember 28., szerda Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) attól elválaszthatatlan emberi jogi gyakorlatunk — fejlesztésével, valamint aktív nemzetközi szerepvállalásunkkal felhalmozott. A hozzászólók ismételten hangsúlyozták, hogy hazánk híve és előmozdítója a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében folyó együttműködés korszerűsítésének. Ennek szellemében már többször kifejtette nézeteit a KGST-orszá- gok egységes piaca kialakításának szükségességéről. Ennek feltételei azonban csak fokozatosan teremthetők meg. A vita homlokterében a magyar külpolitika legutóbbi eseményei — az aradi találkozó, a dél-koreai és az izraeli kapcsolat új fejleményei — szerepeltek. A hozzászólók diplomáciai lépéseink tartalmával, szükségességével egyetértettek, elhangzottak azonban olyan vélemények is, amelyek megkérdőjelezték időzítésük hasznosságát. A Központi Bizottság vitája megerősítette a Romániával kapcsolatos, eddig folytatott elvi politikánkat és gyakorlatunkat. Több javaslat hangzott el el a Központi Bizottság üléséről megjelenő közlemény tartalmi gazdagítására, pontosítására. Szűrös Mátyás rövid, néhány pontosító javaslatra részleteiben is kitérő válaszát határozathozatal követte: a Központi Bizottság a nemzetközi és külpolitikai kérdéseikről adott tájékoztatót — egy tartózkodással — elfogadta. Lukáe* János beszéde — Már régebbi igény, hogy a Központi Bizottság rendszeresen vitassa meg a belpolitikai helyzetet, és állásfoglalásával hasson a további eseményekre, egyben a pártszervezeteknek is támpontot adva politikai tevékenységükhöz. A Politikai Bizottság egyúttal azt is kezdeményezi, hogy a Központi Bizottság a következő ülésén tűzze napirendre a belpolitikai helyzet átfogó elemzését, vitassa meg az országos pártértekezlet óta eltelt közel fél év tapasztalatait, és foglaljon állást a teendőkről. A KB titkára a továbbiakban a tagsági könyvek cseréjének néhány szervezeti és politikai tapasztalatáról szólt, kiegészítve az írásos előterjesztést. Alapvető fontosságú az a tény — folytatta a KB titkára —, hogy több mint 800 ezer ember a megújuló Magyar Szocialista Munkáspártot tartja a legalkalmasabb eszköznek a társadalmi, közéleti tevékenységhez, szocialista meggyőződésének társadalmi erővé formálásához. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a tagok száma — 1957 óta először —az elmúlt egy év során csökkent; a sorainkat elhagyók száma jelentős, és az új tagok felvétele megtorpant. A számokat vizsgálva, figyelmet érdemel a párt ösz- szetételének alakulása is, ami követi a társadalom szerkezetében beállott változásokat. A Politikai Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy nagy körültekintéssel, kellő elmélyült- séggel — alaptalan indulatok nélkül — a Központi Bizottságban és szélesebb körben is, érdemben megvitass suk az MSZMP jellegének és társadalmi bázisának alapvető fontosságú kérdéseit. A vitához a Politikai Bizottság szilárdabb támpontot kíván biztosítani azzal is, hogy megbízást adott a párt statisztikai rendszerének átfogó, a társadalomszerkezeti kutatások eredményeivel összhangot teremtő átalakítására. Lukács János ezután az országos pártértekezlet óta eltelt négy hónap eseményeit;, változásait elemezte, mondván: sok minden történt; bár sokan ezt is kevésnek tartják, sőt vannak, akik azt mondják: nem történt, nem változott semmi. Egy több mint másfél évtizedes folyamat következményeit, a külsch és belső gazdasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a gazdasággal összefüggő pártvitákban — és sajnos a gyakorlati munkában is — sajátos torzulás figyelhető meg. Az utóbbi időben a mozgalomban aggasztóan háttérbe szorult az a gondolat, hogy a párt kötelessége a nemzeti és a társadalmi érdekek képviselete, és előtérbe került a helyi érdekek fenntartás nélküli képviselete. Ez az állapot nem tűrhető. A helyi konfliktusok feltárása és kezelése elemi követelmény minden pártszervezettel szemben. Ügy véljük, hogy a közelmúlt politikai eseményei közül néhány figyelmet érdemel mostani ülésünkön. Ilyen kérdésnek tartjuk a Magyar Demokrata Fórum szervezetté nyilvánításának az alapítók általi bejelentését, az Űj Márciusi Front felhívásának közzétételét, az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és a sztrájkok ügyét. Van olyan vélemény, hogy ezekkel kapcsolatban a párton és annak vezetésén belül tanácstalanság tapasztalható. Mi abból indulunk ki, hogy először is a dolgok alaposabb ismeretére van szükség, s arra, hogy a mi magatartásunk kialakítása során figyelembe vehessük az alternatív mozgalmak belső vitáit, nézeteik, álláspontjuk bizonyos letisztulását. Az Üj Márciusi Front felhívásának közzétételéről a Politikai Bizottságot a kezdeményezők előzetesen tájékoztatták. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság fejezze ki érdeklődését a Front munkája iránt, és kövesse azt figyelemmel. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság erősítse meg: támogatja, hogy az állampolgárok az alkotmány és a törvények keretei között élhessenek politikai jogaikkal. Az MSZMP viszonyát az egyes szellemi irányzatokhoz, tömörülésekhez és szervezetekhez elsősorban a tettek, a ' cselekedetek fogják meghatározni. Az MSZMP a lehetséges együttműködési területek felkutatására törekszik. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkavállalók kollektív érdekképviseleti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok megoldási mechanizmusainak — köztük a sztrájk — pontos, törvényi szabályozását. Az lenne célravezető, ha ennek a munkának a során építenénk a nemzetközi tapasztalatokra. A munkabeszüntetések ma Magyarországon sem helyi, sem országos problémák tartós megoldását nem viszik előbbre. Csökkentik viszont az ország iránti nemzetközi bizalmat. Az elmúlt hónapokban a párton belül is jelentős változások indultak meg. Megváltozott a párt központi, területi és helyi szerveinek munkakapcsolata. Megkezdődött az áttérés a helyi és a területi szervek önállóságát tiszteletben tartó irányításra. A Központi Bizottság — mint ismert — nem hozott határozatot arról, hogy az országos értekezlet állásfoglalásának végrehajtását a megyékben és helyileg hogyan szervezzék. Ösztönözte, hogy a pártszervek, a párttagság kezdeményezéseire, javaslataira építve, önállóan — a formát is meghatározva — tekintsék át helyzetüket és határozzák meg feladataikat. Ez a munka az év végéig befejeződik. A megújulás ütemkülönbségei mögött gyakran a vezető egyéniségek léte, vagy éppen hiánya húzódik meg. Másképpen szólva: a káderkiválasztás mechanizmusát és módszereit még nem sikerült a párt jövőbeni igényeinek megfelelően korszerűsíteni. Ajánljuk, hogy a Központi Bizottság bátorítsa a tagságot, a testületek tagjait igazi, szuverén egyéniségek vezetővé választására, akik képesek közösségek elismert vezetőjeként, önálló arculattal megjeleníteni és érvényesíteni a párt fő céljait, alapvető törekvéseit. Ennek a régi igénynek a kielégítése ma a párton belüli kádermunka lényege. Szükségesnek látszik, hogy a párton belüli választási rendszer átalakítása során következetesen levonjuk az ebből fakadó szervezeti és eljárási konzekvenciákat. A továbbiakban a készülő törvényék jelentőségét méltatta. Végezetül arról szólt, hogy mind a politikai helyzet, mind a változó irányítási stílus új és igen tág lehetőséget nyitott az önállóbb politizálásnak. Nincs olyan kérdés a párt belső átalakítása terén, amelynek megvitatásában nélkülözhető lenne a kommunista közösségek tapasztalata, állásfoglalása és kezdeményezése. Az előadói beszéd feletti vitában a felszólalók majd mindegyike a májusi országos pártértekezlet óta eltelt idő belpolitikai helyzetének értékeléséhez fűzött megjegyzéseket. A témakörrel foglalkozó beszámolóval egyetértve hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az értékelésnek nem sikerült teljességében feltárnia a közvéleményben mutatkozó feszültségek okait. Ezért többen egyetértettek a Politikai Bizottság javaslatával, hogy a Központi Bizottság novemeri ülésén adjanak tisztább képet, tartalmas és mélyreható elemzést a belpolitikai helyzetről, amelynek analízise legyen állandó napirendje a testület üléseinek. A vita elején Berecz János — soros elnökként — felolvasta az MSZMP XIV/ 10-es körzeti szervezetének levelét, amely üdvözölte, hogy a Központi Bizottság napirendjére tűzte a belpolitikáról, a párt helyzetéről szóló jelentés megtárgyalását. A. levél rámutatott, hogy a párttagságot rendkívüli módon aggasztja a jelenlegi belpolitikai helyzet. írói hitet tettek a májusi pártértekezleten megfogalmazott elvek megvalósítása mellett, s igényelték, hogy a párt vezetősége következetesen álljon ki meghirdetett céljainkért, s mozgósítsa a kommunista tömegeket. Borbély Sándor és Tökei Ferenc is felvetette, hogy az emberek gondolataiban támadó zűrzavarhoz nagymértékben hozzájárulnak a felelős párt- és állami tisztséget viselő emberek olykor egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Olyan állítások hangzanak el az ország nyilvánossága előtt, amelyek bizonytalanságot keltenek, s ezekkel a — sokszor rögtönzött — nézetekkel nem veszi fel senki a harcot ,i közvélemény előtt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 27-én a KB székházában ülést tartott. Az elnöklő Kádár János, az MSZMP elnöke beszél képünkön Berend T. Iván ugyancsak óvott attól, hogy a fenyegető gondok hatására az elvek tisztázása nélkül, a „sorok rendezésével”, a minden áron való rendcsinálással, egy olyan egység kialakításával reagáljon a párt, amelynek nincsenek meg a feltételei. Aczél György a többi között kifejtette: az országos pártértekezlet, amelynek politikai állásfoglalását nemcsak a párttagság, hanem az ország közvéleménye is nagyon jól fogadta, tulajdonképpen feledésbe merült. Rámutatott, hogy tisztázni szükséges viszonyunkat az elmúlt 43 évhez. Kritikus vizsgálódást igényelt, ugyanakkor felszólított az elért eredmények elismerésére is. A pártról szólva rámutatott, hogy a magyar nemzetnek szüksége van a megújuló Magyar Szocialista Munkáspártra, amelynek vezető szerepe ne jelszavakban, hanem a tettekben fejeződjék ki. Katona Béla azt javasolta, hogy alapításának 70. évfordulóján a párt nagy tömeggel demonstrálja jelenlétét a politikai életben, s az ünnep kapcsán a főtitkár vázolja fel az MSZMP egyértelműen megfogalmazott — legalább — rövidtávú programját. Szóba kerültek a különböző, nemrégiben alakult szervezetek. Tóthné Kiss Mária például azt az igényt fogalmazta meg, hogy tisztázzák a párt és a létrejövő különböző politikai jellegű csoportosulások közötti viszonyt. Veress József annak a véleményének adott hangot, hogy bizonyos jelenségekkel szemben erőteljesebben kell fellépni. Huszár István kiemelte: nincs megriadva attól, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az öntevékenyen szerveződő közösségek. Arra viszont vigyázni kell, hogy a társadalom lényeges megosztottságában az új integrációk a pártértekezlet platformja alapján jöjjenek létre. Ezekkel összefüggésben hangot kapott az a nézet is — Hámori Csaba is így fogalmazott —, hogy az új tömörüléseket, kezdeményezéseket kihívásnak kell tekinteni — persze nem szükséges párnázott utat biztosítani számukra —, velük politikai együttműködésre és konfrontációra egyaránt szükség van. A KISZ KB első titkára egyébként beszámolt azokról az elgondolásokról is, amelyek a KISZ megújításával az ifjúság jövőbeni szerveződésével kapcsolatosak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: meg kell szüntetni az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítását, de ez nem jelentheti azt, hogy a politikai munkát el lehet hagyni a fiatalok körében. Szinte kivétel nélkül mindenki szólt a nyilvánosságról, a tömegkommunikáció helyzetéről. Erről többen többféle véleményt, elmarasztaló bírálatot is mondtak. Berecz János részletesen beszélt a sajtó és a sajtóirányítás átalakulásáról. Kijelentette: a sajtót vegye körül egy aktív, cselekvőkész, követelményeket támasztó és támogató párt, amely partnerként kezeli a tömegtájékoztatási eszközöket. Néhányan úgy fogalmaztak — közéjük tartozott Tétényi Pál is —, hogy ami a nyilvánosságot, a bírálatok elfogadását, az eltérő nézetek figyelembe vételét illeti, ezen a téren jelentős előrelépés történt. Ami hiányzik — s ezt a pártértekezlet állásfoglalása egyértelműen megfogalmazta —, az a nyílt elhatárolódás érvelő módon attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkkel, érdekeinkkel, nemzeti értékeinkkel. „Ha a tükör rosszat mutat, nem a tükröt kell összetörni” — mondotta, hozzátéve: a tükör gyakran paradox Ezután Nyers Rezső tett előterjesztést a választott pártszervek mellett működő tanácsadó testületek létrehozásáról. A KB munkaprogramjának megfelelően szélesebb körű vita alapján elkészült írásos javaslat hangsúlyozza: a tanácsadó testületek — amelyeknek a működési módját véglegesen az új szervezeti szabályzat rögzíti majd — már ma is új információkkal, ellenvéleményekkel, alternatív elgondolásokkal segíthetik a helyzetértékelést és a döntéshozatalt, tehetik teljesebbé a pártdemokráciát. A szakértői tanácsadás a politikai kezdeményezések ellenőrzésének, az előzetesen felmérhető hatások, kockázatok számbavételének egyik eszköze. A különféle felfogások mérlegelése lehetővé teszi a pluralizmus elvének intézményes érvényesítését a döntéshozatalban. A választott szervek előre láthatják döntéseik politikai kockázatát, mérsékelhetik azt, megismerhetik az adott kérdésekben az ellenzéki véleményeket, lehetőség nyílik az alternatív megoldások felszínre hozására, azok kidolgozására — hangsúlyozza az előterjesztés, majd számbaveszi, hogy mely kérdéskörökben ésszerű szerepet adni a tanácsadásnak. Eszerint a Központi Bizottság tagjai számára mindenekelőtt olyan átfogó és hosszú távra kiható kérdések eldöntésében, mint a pártprogram, a gazdasági, a politikai és a különböző társadalmi reform-programok. Igényelni kell a tanácsadást az általános belpolitikai helyzet megítélésében, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a közigazgatási folyamatok összefüggéseinek és egymásra hatásának értékelésében, a párt politikai befolyásának mérlegelésében, a pártpolitika társadalmi mozgásterének megálmodón mutatja a tényleges helyzetet, viszont tükrözi a helyzetet. Ehhez a kérdéskörhöz szólt hozzá Bereczky Gyula, kiemelve, hogy a sajtó a mai bonyolult átalakulás idején maga is keresi a helyét. Hangsúlyozta: ma felértékelődik a sajtó minden tévedése, ám igazságtalan és helytelen lenne elmarasztalni az újságírást, amely reformpárti, a megújulás mellett tesz hitet. Az elnöklő Grósz Károly javaslatára a Központi Bizottság — egyhangú szavazással — elfogadta az előterjesztést és a vitára adott választ. Megbízta a szerkesztőbizottságot, hogy a vita tapasztalatait a testület üléséről készülő közleményben összegezze. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy novemberi ülésén jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről, a párt időszerű feladatairól. lapításában, főként a gazdasági és a szociális kérdésekben. Mindemellett szükség van a külgazdasági politika általános irányát illető tanácsadásra is, figyelmet kell fordítani a nemzetközi politikai tapasztalatok szerzésére, azok értékelésére és hazai hasznosítására. A budapesti és a megyei pártbizottságok mellett működő tanácsadó testületek feladata a helyi politikai kérdésekben való tanácsadás. Ebbe beleértendő a reformok politikai megvalósítása az adott területen, a gazdasági folyamatok társadalmi hatásának elemzése, a város- és községpolitika. A budapesti és a megyei párt- bizottságok — amelyek közül szinte mindegyik helyesli a tanácsadói testület megalapítását — maguk határozzák meg ezek feladatkörét s működési módját. Végül az előterjesztés a testületek megalapításának és működési módjának kérdéseivel foglalkozik. A javaslat szerint a KB mellett tanácsadó testület állandó tagokból álló szúkebb létszámát témánként alakítandó szakértői munkacsoportok egészítenék ki. Az állandó testület elnökét és tagjait a K3 jelöli ki, a következő kongresszusig terjedő időtartamra. A tanácsadó testület me.lett alakuló munkacsoportokat maga a testület hozza létre és működteti. Kívánatos, hogy a munkacsoportokban párton kívüliek is részt vegyvnek A határozati javaslat szerint a Központi Bizottság felkéri a politikai b'zottsá- got, hogy a soron következő ülésére terjesszen be javaslatot a központi tanácsadó testületi személyi összetételére. A KB ezután egyéb kérdéseket tárgyalt, illetve az illetékességi körébe tartozó személyi ügyekben döntött. NYERS REZSŐ ELŐTERJESZTÉSE
