Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
^0*^0 Világ proletárjai, egyesüljetek ! w Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 231. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 27., kedo Amint arról már korábban hirt adtunk, szeptember 27-re összehivták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy hallgassa meg az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről, valamint a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatókat, és vi-. tassa meg a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. A Politikai Bizottság javasolja személyi kérdések megtárgyalását is. A Magyar Népköztársaság kormánya és az Európai Gazdasági Közösség képviselői hétfőn Brüsszelben aláírták a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. Magyar részről az egyezményt Marjai József miniszterelnökhelyettes, kereskedelmi miniszter, az Európai Gazdasági Közösség részéről The- odorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Közösségek Tanácsának elnöke és Willy de Clercq, az Európai Közösségek Bizottságának tagja írta alá. Az aláírással véget értek a két fél között 1987. júniusa óta folyó hivatalos tárgyalások. A tíz évre szóló megállapodás a megerősítési eljárások befejezése után lép hatályba — várhatóan még ebben az évben. A megállapodás nyomán vegyes bizottságot hoznak létre, amely évente ülésezik azzal a céllal, hogy áttekintse a megállapodás működését és javaslatokat te gyen a feleknek az árucsereforgalom növelésére, valamint a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére. A most aláírt megállapodás véglegesen- érvényre juttatja az Általános Vámtari(Folytatás a 2. oldalonJ A Pénzügyminisztérium vezető munkatársának sajtótájékoztatója Ax Országgyűlés elé kerülő pénzügyi napirendek A Minisztertanács sajtóirodájának szervezésében a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai hétfőn tájékoztatták az újságírókat azokról az előterjesztésekről, amelyeket a tervek szerint az Országgyűlés októberi ülésszakán vitatnak meg a képviselők. Az egységes vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetével kapcsolatban Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője elmondotta, hogy a törvény megalkotásával lényegében megszűnik a korábbi vállalati jövedelemszabályozási rendszer, ami lehetőséget adott az egyedi beavatkozásokra. A törvény azonos gazdálkodási feltételeket biztosít a pénzintézetek, a vegyes vállalatok, a vállalkozók és a vállalatok számára. Jelenleg gazdálkodásukat négy eltérő jövedelemszabályozási rendszer határozza meg. Emellett 87 jogszabályt kell felülvizsgálni, a vállalkozási nyereségadóhoz igazítani. Lehetővé válik a törvényi szabályozás révén a nagy számú miniszteri leiratok megszüntetése. Arról is szólt, hogy bár a törvény egységes feltételeket kíván biztosítani a gazdálkodóknak, bizonyos különbségek továbbra is fennmaradnak, így a három millió forint alatti éves árbevételt elérőknek az adóterhe az átlagos 50 százalék helyett csak 40 százalék lesz. Ez elsősorban a kisvállalkozóknak előnyös. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy az egyéni vállalkozók adó? hatnak a személyi jövedelemadózás szabályai szerint, amennyiben teljes nyereségüket bérként számolják el. Ugyanez a lehetőség biztosított a társas vállalkozóknak is. Bár a törvénynek nem része, a gazdálkodók helyzetének alakulása szempontján ból nagyon lényeges a társadalombiztosítási járulék mértékének alakulása, erről azonban jelenleg még nincs döntés. A jövő évi kereset- szabályozás kialakításán is dolgoznak a szakemberek. Lukács József főosztályvezető az általános forgalmi adó törvény tervezett változásait ismertette. Elmondotta, hogy Itt részben technikai jellegű módosításokról van szó. Ugyanakkor szükség van az áfa-törvény módosítására a vállalkozási nyereségadó bevezetése miatt, s néhány konstrukciós változtatás is elengedhetetlen. Ilyen például a lakásépítőket, -felújítókat érintő általános forgalmiadó- • visszatérítés ügye. A Pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a lakásépítésnél, -felújításnál az áfa-visszatérítés felső ösz- szeghatárát töröljék el. A kedvezmények körét is bővíteni kívánják. A javaslat szerint az áfa-térítés kiterjed a karbantartási munkákra is. Ugyanakkor az áfa-visz- szatérítésnek megszabják az alsó határát, vagyis 10 ezer forint alatti költségnél nem vehető igénybe ez a kedvezmény. Székács Anna főosztályvezető-helyettes arról tájékoztatott, hogy a személyi jövedelemadó tervezett változtatásai összességében kedvezőek a lakosság számára. A javaslat szerint a bedolgozók például lehetőséget kapnak egyszerűbb költségelszámolásra, a 2000 forint alatti kifizetés esetén az adózók választhatnak: 20 százalék forrásadót fizetnek továbbra is, vagy ezeket az összegeket más jövedelmükkel összevonják és úgy fizetnek adói. Ez a megoldás elsősorban a nyugdíjasok számára kedvező, akiknek évi 96 ezer forint bevételig nem kell adót fizetniük, s nagy többségüknél a kis összegekkel összevont jövedelem sem éri el ezt a határt. A jelenlegi törvény gátolja a lakásmobilitást, éppen ezért a PM egyik javaslata szerint — ha azt elfogadja a Parlament — adómentességet biztosítanak azonos értékű tanácsi lakás öröklakásra történő cseréje esetén. Más területen is bővül az adókedvezmény köre, így a javaslat szerint a fogyatékos gyermeket nevelő szülő adóalapját havi ezer fprinttal csök(Folytatás a 2. oldalon) Nem döntöttek a főtitkárhelyettes személyéről A közgyűlés titkos szavazással alclnökké választotta Tigyi József akadémikust, az MTA biológiai osztályának elnökét, egyetemi tanárt. Képünkön Szabó János és Láng István akadémikusok szavaznak Rendkívüli közgyűlést tartott hétfőn — széknázának dísztermében — a Magyar Tudományos Akadémia. Be- rend T. Iván akadémikus elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Straub F. Brúnó, az akadémia al- elnöke, az Elnöki Tanács elnöke lett, Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettest pedig igazságügyminiszterré nevezték ki. Ez nemcsak a személyük iránti elismerés, hanem az akadémia megbecsülésének kifejezése is. A rendkívüli közgyűlés feladata és célja, hogy a megüresedett posztokra új tisztségviselőket válasszanak. Üjfalussy József akadémikus, az MTA alelnöke előterjesztette a megüresedett alelnöki és a főtitkárhelyettesi tisztségek betöltésére megbízott jelölőbizottság javaslatát. Élve a többes, illetve a kettős jelölés lehetőségével, az alelnöki tisztségre a természettudományok művelői közül Pásztor Emil rendes tagot, az elnökség tagját, egyetemi tanárt és Tigyi József rendes tagot, a Biológiai Tudományok Osztályának elnökét, egyetemi tanárt jelölték. Ajánlották, hogy a társadalomtudományi főtitkárhelyettes tisztségének betöltésére Harmathy Attila, az állam- és jogtudományok , doktora, egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, valamint Lőrincz Lajos, az állam- és jogtudományok doktora, az Államigazgatási Főiskola igazgatóhelyettese, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője közül válasszanak, illetve a szavazás eredménye alapján tegyen a közgyűlés javaslatot a Minisztertanácsnak a főtitkárhelyettes kinevezésére. A vitában felszólalók közül többen a többes jelölés mellett foglaltak állást. Ja^ vasolták, hogy Mucsi Ferencet, a történettudomány kandidátusát, a Társadalomtudományi Főosztály vezetőjét is jelölték a főtitkárhelyettesi posztra. Igényelték, hogy a jelölőbizottság ne csak a jelöltek életrajzát, hanem munkásságát, elképzeléseit, terveit is ismertesse. A közgyűlés titkos szavazással az MTA alelnöki tisztségébe megválasztotta Tigyi József akadémikust, aki az orvostudományok kandidátusa, a biológiai tudományok doktora jelentős tudomány- szervezési munkát fejtett ki, 1976 óta az MTA rendes tagja. A közgyűlés a főtitkár- helyettes személyéről nem döntött, úgy foglalt állást: a jelölőbizottság terjesszen elő új javaslatot az 1989. évi, májusi közgyűlés elé. Addig is a főtitkárhelyettesi teendőket helyettesítéssel lássák el. Elektronikus regisztráló és teljesítményfigyelö készülékek gyártását kezdte meg a Kaposvári Villamossági Gyár. Ezekkel a készülékekkel a nagyfogyasztók és áramszolgáltató vállalatok a villamos teljesítményt és annak regisztrálását tudják ellenőrizni. A gyár ebben az évben kétszáz darab ilyen készülékre kapott megrendelést SZANYI ANDOR IS EZÜSTÉRMES Súlyemelés Hétfőn este a magyar olimpiai csapat több tagja, más sportágak versenyzői is kilátogattak a súlyemelőcsarnokba. Arra voltak kíváncsiak, hogy a 100 kg-ban versenyző világbajnok Sza- nyi Andor képes lesz-e álmát valóra váltani. Nos, Szanyi ugyan derekasan küzdött, de a szovjet Pavel Kuznyecovban emberére akadt. Második helyen végzett, ami viszont ugyancsak remek teljesítmény! Kilencen kezdték meg a harcot. A Szanyi mellett versenyző másik magyar, Bökfi János a szakításban 175 és 180 kg után a 182,5 kg-mal „megbukott”. Szanyi a 185 kg-ot csak másodszorra tudta kiszakítani, s a 190 már nem sikerült. Az eddig két-két VB- és EB-aranyérmet nyert Kuz- nyecov szakításban 185-tel mutatkozott be, de mindenki felhördült, amikor a 190- et elvétette. Másodszorra már sikerült a gyakorlat. Bökfi 207,5 és 212,5 kg után a 220-ra ment — sikertelenül. Így is dicséret illeti, az ötödik helyen fejezte be az olimpiát. •Két kérdés volt a „nagyok” lökése előtt: veszélyezteti-e Vlad Szanyit? Szanyi mit tud lökésben ahhoz, hogy „elcsípje” Kuz- nyecovot? Vlad képtelen volt Szanyival tartani a lépést, de a magyar sportolóSzanyi Andor ról is kiderült, hogy a nagy formában versenyző Kuz- nyecov ellen nincs esélye. Szanyi a 222,5 kilóval még elbánt, de a 230-cal és az új magyar csúcsot jelentő 240 kg-mal nem tudott mit kezdeni. — összesen ugyan csak két érvényes gyakorlata volt. a hatból, ám én mégis elégedett vagyok Andorral, mert a kezdősúly és az esélyesség terhét is elviselte, s Messzi István után megszerezte második szöuli ezüstérmünket — értékelt röviden Ambrus László az öltözőben. A magyar súlyemelők közül már csak Jacsó József szerplése van hátra, ő ma a 110 kg-osok mezőnyében szerepel. (Folytatás a 4. oldalon) Ülést tart ax MSZMP Központi Bizottsága Vegye* bizottságot hóinak létre EGK—magyar megállapodást írtak alá AZ MTA RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE Tigyi Józsefet választották alelnökké