Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
2 Somogyi Néplap 1988. szeptémber 22., csütörtök A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek tanácskozása A Minisztertanács és a SZOT megbeszélése szeptember 21-én. A tárgyalócsoportokat Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter és dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette Sevardnadze és Shultz: ismét tárgyalóasztalnál (Folytatás az 1. oldalról) telmények és a nagyobb teljesítményre irányuló társadalmi törekvés mögött. Semmiképpen nem lenne jó és támogatható egy olyan politikai szándék, amely most viszont pótlékként használná fel a gazdsági bajok és válságjelenségek kezelésére a politikai intézményrendszer reformját — hangsúlyozta. A politikai intézményrendszer és a gazdasági élet reformja nem egymás helyettesítésére szolgál, hanem átfogó, egységes társadalmi program, együttesen segítik a megújulást. A továbbiakban kiemelte: ma különösen nagy jelentősége és kivételes szerepe van a kormány és a szakszervezetek, ezen belül is a kormány és k SZOT . együttműködésének. A kormány és a szakszervezet partneri kapcsolatairól szólva elmondta, hogy általában meg kellene tartani az együttműködés eddigi formáit, vagyis a kormány és a SZOT közvetlen kapcsolatát, de a későbbiekben jó lenne konkrétabbá tenni, hogy mely kérdések tartoznak a kormány és a SZOT partneri kapcsolataira, s mely kérdésekben tárgyalna a SZOT közvetlenül a munkaadókkal, vállalkozókkal. Az államminiszter ezután arról érdeklődött, hogy a szakszervezeti mozgalom milyen belső megújulási, átalakítási szándékkal fog hozzá helyzetének stabilizálásához, társadalmi presztízsének megőrzéséhez. Megvalósíthatónak tartja, hogy a szakszervezeti mozgalom a nyyilvánosság előtt is kifejezze polemikus viszonyát a kormánnyal szemben konkrét kérdésekben. A kormány és a szakszervezetek kapcsolatában ne csupán egyfajta lojális szempont érvényesüljön, ami sajnos elég hosszú időn át terhelte a szakszervezeti mozgalmat, s nem használt sem a mozgalom, sem a kormány tekintélyének. Ezzel kapcsolatban arról is tájékoztatást kért, hogy miként fejlődik tovább a mozgalom ágazati és szakmai jellege, s fel tudnák-e vállalni a pluralizmust a szakszervezeti mozgalmon belül. Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban teljes lehet az egyetértés, hogy az országnak erős, határozott, következetes, kiszámítható kormányra, s ugyanilyen erős, határozott, következetes és kiszámítható szak- szervezetre van szüksége. Ehhez arra is szükség van, hogy sem a kormány, sem a szakszervezet ne vállaljon fel olyan funkciókat, amelyek nem tartoznak tevékenységi és hatáskörükbe. A szakszervezeti munka megújításáról szólva arról tájékoztatott, hogy folyik az elképzelések tagsági vitája, a több mint 4 millió szak- szervezeti tag véleményének ismeretében kívánnak majd választ . adni a novemberi országos szakszervezeti értekezleten a legsürgetőbb kérdésekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínűséggel abba az irányba fejlődik tovább, hogy egyszerre használja ki a szakmai és az ágazati szervezkedésben rejlő előnyöket. Ehhez erős, autonóm, nagy önállósággal működő szakmai szerveződésekre, önként elhatározott tömörülésekre van szükség. A főtitkár rámutatott, a SZOT-ot már jelenlegi állapotában is az ágazatok, szakmák szövetségének tekinti. Ez azt jelenti, hogy szövetségi alapon jönnek létré az ágazati-szakmai szakszervezetek, képviseleti mechanizmusok működnek, alulról meghatározott a SZOT-nak a tevékenysége, s nem többségi elvek, hanem konszenzus alapján hoznak döntéseket. Ennek messzeható következményei lesmek a választási és a képviseleti rendszerben, a döntési mechanizmusban. A főtitkár elképzelhetőnek tartja egy olyan szakszervezeti modell kialakítását, amelyben egyfajta pluralizmus van jelen, s már most is gyakorlati realizásként tekint a TDDSZ-re, amely- lyel a legutóbbi napokban a SZOT vezetői tárgyalásokat folytattak. — A szakmai szakszervezeteken kívül szerveződő alternatív szervezeteket munkánk kritikájaként fogjuk fel — hangsúlyozta. A szakszervezetnek úgy kell dolgoznia, hogy mindenki megfelelően képviselve lássa az érdekeit, s ne másutt keresse érdekérvényesítési lehetőségeit. Az együttműködési formákon túl ebben az időszakban talán az a legfontosabb, hogy kölcsönösen törekedjünk egymás véleményének figyelembe vételére — mondta Nagy Sándor. Ezután Pozsgay Imre megjegyezte: elfogadja a Nagy Sándor által elmondottakat. A vitaindító előadásokat követően Csikós Pál, a SZOT titkára fejtette ki a SZOT álláspontját az 1988. évi népgazdasági helyzet alakulásával, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta : a tervezettnél nagyobb infláció .bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre jutott, hogy szociálpolitikai, illetve bér- intézkedéseikre van szükség. Ezeknek az összegszerű kihatása mintegy 1,2 milliárd forint. Elodázhatatlan a központi béremelés az egészségügyben, a postánál, a köz- művelődés, illetve a sajtó területén. Az adórendszer működésével kapcsolatos gondokkal összefüggésben kifejtette, hogy az elférő munkakörülményeket honoráló pótlékok értékmegőrzéséről gondoskodni kell. Különös figyelmet érdemelnek ebből a szempontból ia pedagógus- társadalom képviselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós pénzügy- miniszter a kormány álláspontját ismertetve kiemelte: a teljesítményék emelkedése nélkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az alapvető célok közé tartozik a külső és a belső egyensúlyi helyzet javítása, a szelektív fejlesztési politika megvalósítása. Az eddigi számítások szerint a külkereskedelmi áruforgalom meghaladja a tervezettet, azonban a szerkezetátalakítás lassan halad, ezért a népgazdasági egyensúly még mindig labilis. A költségvetés hiányának tervezett csökkenése nem valósul meg. Az idén várhatóan 7,5—8 százalékkal csökken a reálbér és 1 százalékkal a reáljövedelem, a nettó keresettek pedig 1-2 százalékkal nőnék. A fogyasztói árszínvonal-növekedés a mai megítélés szerint 16,5 százalék körül alakul. A lakossági fogyasztás a tervezett mértéknek megfelelően csökken. Átfogó bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását a kormány nem tartja lehetségesnek. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a sajtó dolgozóinak, a szerkesztőségi alkalmazottaiknak a bérét 15 százalékkal tervezik növelni. A postánál várhatóan 5 százalékos, a közüzemi, víz, csatorna és fürdővállalatoknál, a sütőiparban, a kő- és kavicsbányáknál, valamint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalatoknál pedig 10' százalékos központi bérfejlesztést hajtanak végre. A tömegközlekedési vállalatoknál gondoskodnak arról, hogy a nettó keresetek túlmunka esetén se csökkenjenek. A kormány a 70 éven aluli nyugdíjasak illetményének emelésére nem lát lehetőséget, javasolja viszont, hogy jövőre módosítsák a nyugdíjak .rendszerét. A családi pótlék további 100 forintos emelése helyett a kormány azt indítványozza, hogy 200 millió forinttal növeljék a tanácsok juttatási keretét. Az adórendszerrel kapcsolatos gondokról szólva kifejtette: a jelenlegi adórendszerben vannak joghézagok, a parlament elé terjesztendő módosításokkal éppen ezeket igyekeznek megszüntetni. A kormány egyetért azzal, hogy_ az adómértékek módosításával olyan adótáblát dolgozzanak ki, amely a lakosság terheit további inflációval nem növeli. Nagy Sándor nyugtalanítónak mondotta, hogy a reálbér-, illetve a reáljövedelem-számításokban nagy eltérések mutatkoznak. Javasolta, hogy a kormány tegyen határozott, garanciális ígéretet arra vonatkozóan : az egészségügyben dolgozók bérének rendezése jövőre az első helyen szerepel. Indokoltnak tartja a pedagógusok bérbruttósításának a mainál igazságosabb megoldását is. Ügy vélekedett, hogy a munkakörülményi pótlékok értékmegőrzését az adórendszeren belül kell megoldani. Az elhangzottakra válaszolva Villányi Miklós kifejtette: a jövő évi bérpolitikai intézkedésekre az idén nem vállalhat garanciát a kormány. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az egészségügyben és a közművelődésben dolgozók bérének rendezése elodázhatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes elmondta : elképzelhető, hogy az egészségügy bérhelyzetének javítására még az idén 50 millió forintot irányoz elő a kormány. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke véleménye szerint a személyi jövedelemadó rendszere és a pótlékok egymással összeférhetetlenek. Éppen ezért a pótlékok 90 százalékát jövőre a kormány leépíti, illetve vállalati hatáskörbe utalja át. Kívánatosnak tartotta, hogy az 1989-es központi bérintézkedések meghozataláról, mértékéről a kormány, a szakszervezetek és a gazdasági kamara együttes álláspontja alapján döntsenek. A vitát összefoglalva Pozsgay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kormány elismeri, hogy a szakszervezetek valódi, megalapozott társadalmi szükségleteket vetettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának tényeit figyelemmel kísérve a kormány és a SZOT képviselői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szükséges, a tanácskozást követően korrigálják a jövő évi tervvel kapcsolatos elképzeléseket. Indítványozta, hogy a javasolt bérintézkedések október 1-jei hatály- lyal lépjenek életbe. Egyetértett azzal, hogy a tanácsi juttatási keretet 200 millió forinttal növeljék, s az egészségügy — egy meghatározott körben dolgozók bérének emelésére — kapjon október 1-jéig 50 millió forintot. Nagy Sándor reményét fejezte ki, hogy ez az 50 millió forint egy jövőre folytatandó intézkedéssorozat első lépése lesz. Javasolta, hogy a munkakörülményi eltéréseket honoráló pótlékok ügyében két héten belül tárgyaljanak az ágazati szakszervezetek képviselői az érintett tárcák illetékeseivel. A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól szólva Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta: szigorú vásánlóerő- szaibályozásra lesz szükség, s ez a lakosságtól áldozatokat követel. A népgazdaság növekedési üteme lassúbb lesz, esetleg stagnálásra is számítani kell. A konvertibilis export várható növekedése mellett a szocialista kivitelben csökkenés következik be. Mindent összevetve a forrásnövekedés szerény mértékű lesz, ezért a belföldi felhasználást — a lakossági fogyasztást és a beruházást — 1-2 százalékkal csökkenteni kell. A reáljövedelmek a számítások szerint három, a reálbérek hat százalékkal csökkennek, a lakossági fogyasztás egy százalékkal mérséklődik. Annak ellenére, hogy a kormány igyekszik a lakosság terheit a még elviselhető mértéken tartani, az áremelkedés teljes körű kompenzálására és' valamennyi társadalmi juttatás értékének megőrzésére nem lesz lehetőség. Szó volt a sztrájkjogról, amelynek törvényszintű szabályozását a tárgyaló felek egyöntetűen szükségesnek tartják. Egyetértés volt abban is, hogy addig is, amíg a sztrájkról jogszabály születik, hozzanak létre olyan megegyezést, amely a folyamatokat áttekinthetővé, kezelhetővé teszi. A szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozói előtt megszoktuk, hogy felpörögnek az események, s reflektorfénybe ikerül mindaz, ami a két nagyhatalom viszonyában kérdésessé vált. Ezúttal viszonylagos csönd előzte meg Sevardnadze és Shultz párbeszédét. Mintha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása, a konfrontáció mérséklése a diplomáciai tárgyalásokat körülvevő légkör feszültségét is oldotta volna. Már a feledés homályába merül az az időszak, amikor a szovjet és az amerikai külügyminiszter úgy ült a tárgyalóasztalhoz, hogy még a külsőségekkel is szembenállásukat demonstrálták, s a tárgyalások órái alatt még Coca Colával sem kínálták meg a szovjet diplomácia vezetőjét az amerikai követségen. A mostani viszonylagos csönd azt is tükrözi, hogy e találkozók többé nem sorolhatók a rendkívüli események közé, természetessé vált a rendszeres kontaktus. Csütörtökön Sevardnadze és Shultz úgy ül tárgyalóasztalhoz, hogy maguk mögött tudhatják a sikeres májusi moszkvai csúcsértekezletet. Építhetnek annak eredményeire, jelentős elvi megállapodásaira. Arra a kölcsönös akaratra, ami a közös közlemény szerint arra irányul, hogy haladást érjenek el a fegyverzetkonlátozásfoan. Semmi kétség, a soron lévő külügyminiszteri találkozó legnagyobb tétje Is az, vajon előre tudnak-e lépni a hadászati támadó fegyverek csökkentésének témakörében. Bár a közelmúltban felA KISZ Központi Bizottságának Egyetemi és Főiskolai Tanácsa nyílt levelet intézett a Magyar Demokrata Fórumhoz és az Űj Márciusi Fronthoz. A levél tartalmát szerdán ismertették a sajtó képviselőivel. A dokumentum egyebek között üdvözli az új szellemi-politikái mozgalmak megalakulását és kifejezésre juttatja azt a véleményt, hogy a szocialista Magyar- ország mélyreható átalakításában a társadalom legkülönbözőbb csoportjai érdekeltek, önálló programjaik alapján abban részt venni jogosultak. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa szükségesnek tartja minden olyan kezdeményezés támogatását, amely a formálódó új alkotmányosság keretei között, a civil és politikai közösségekre építve, a magyar társadalom demokratizálását tűzi zászlajára. Meggyőződésük ugyanakkor, hogy a válságelemekkel terhes magyar valóság a különböző tisztességes szándékú politikai erőik nyílt politikai koalícióját, szövetségét igényli. röppent az a hír, hogy újabb Gorbacsov—Reagan találkozóra van kilátás, a gyors cáfolat is jelzi: az ellentétek áthidalása a külügyminisztereik dolga. Nem könnyű a feladatuk, az újabb leszerelési megállapodás útjában mintha nem csökkennének az akadályok. Annak jeleit is tapasztaljuk, hogy az elnökválasztás közeledtével a korábbi szovjetellenes retorika is feltámad. George Bush, állítólag ettől remélheti a szélsőségesen konzervatív elemek megnyerését. A The Washington Post szerint a Fehér Ház a legutóbbi szovjetellenes akciók forrása. Ezek nem kis zavart okoztak, hiszen nemcsak a megkötendő megállapodásokat teszik kérdésessé, dé a már megkötött szerződéseket is. Mégsem lehet kétséges, hogy ezek az akciók lényegesen nem befolyásolják a tárgyalásokat. Hiszen sok olyan kérdés vár tisztázásra, amely elől egyik fél sem akar kitérni. A kétoldalú viszony mellett bizonnyal megtárgyalják a szovjet csapatkivonások közepette alakuló afganisztáni helyzetet, s szóba kerülhet a többi között Kambodzsa is. Nyilvánvalóan az elnök- választási taktikánál Washington számára is fontosabb a két nagyhatalom közös érdekeltsége. Ezért remélhető, hogy az a realizmus fog érvényesülni, ami Shultz szerint is nélkülözhetetlen a problémák megközelítésénél. És a Szovjetuniónak az az őszinte szándéka, hogy bárki is legyen az Egyesült Államok következő elnöke, folytatódjon a kapcsolatok építése. Barabás Péter „A Magyar Demokrata Fórum és az Űj Márciusi Front megalakulásukkal és működésükkel hozzájárulhatnak a magyarországi szocializmus általunk is igényelt és Sürgetett radikális és átfogó reformjához. A programjaikban megfogalmazott társadalmi célok biztató alapot jelenthetnek a szervezeteink közötti párbeszédre; a közös célok megvalósítása érdekében együttműködésünket ajánljuk. Együttműködésünk a kritikai szolidaritásra épül. Az Egyetemi és Főiskolai Tanács és az új szervezetek, mozgalmak között a választott eszközök, módszerek és utak tekintetében szükségszerűen van és lesz különbözőség. Az ezék közötti társadalmi választást segítheti elő a nyilvános párbeszéd, az egymást tiszteletben tartó, kizárólagosságra nem tö- reíkyő vita. Ennek .szellemében politikai tanácskozást kezdeményezünk egy új, dinamikus társadalmi konszenzus megteremtésének esélyeiről, lehetséges útjairól” — záródik a KISZ KB és Egyetemi és Főiskolai Tanácsa nyílt levele. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szeptember 21-én a Kremlben fogadta Vo Chi Congot, a vietnami államtanács elnökét NYÍLT level a Magyar Demokrata Fórumhoz és az új Márciusi Fronthoz
