Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
1988. szeptember 19., hétfő Somogyi Néplap 5 Oktatási kísérletek EGYENESADÁS A Vikár kórus a Bartók Rádióban Babaszoba a Kiliánban Az utóbbi évek már meg- edzhették volna a kórust, hogy bátrabban álljon a mikrofon elé akkor is, amikor nincs lehetőség a hiba kijavítására, ismétlésre, mint a felvételkor: az élő adás egyszeri és ismételhetetlen. Szombaton délután négy órától negyvenöt percig a 6-os stúdióból közvetítette egyenes adásban a Bartók Rádió a kaposvári Vikár Béla vegyes kar hangversenyét. Beszámolónk itt készült. Tizennégy óra tizenegy perckor érkezett meg a kórus a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületébe, ahol Zákányi Zsolt halasztást nem tűrően bejelentetté: amíg nem szólnak rájuk, a pagodában megkezdik a be- éneklést. Kardos Kálmánné irányította a skálázást, valami ilyesmit énekeltek: memo-memo, aztán n betűvel, amikor a rádió munkatársa bevezette az együttest az adás helyszínére, a 6-os stúdióba. Itt már zongora is rendelkezésre állt, s folytatódott a beéneklés. Szálljon, szálljon — énekelték, még mindig gyakorlásképpen. Zákányi Zsolt karnagy közben föl-alá sétált a stúdióban. Vajon mire gondol ilyenkor? Nagyokat pislog, mintha bűvölné a karmesteri pulpitust. A kórus a beéneklés után elhelyezkedik a dobogósoron, mindenkit látni kíván a karnagy, s máris felcsendül az első ének — néhány dallama. — Avisóra ki is nyitja a száját, csak hang nem jön ki a torkán! — szigorodik a próba. Mérgessé azonban nem válik. A kóristákhoz -ismerősök, barátok érkeznek a fővárosból. Együtt a Zákányi népes család is már. A feszültség egyre forróbb, amikor tizenöt óra ötvenkor a bemondónő kétszer is elmondja a programot. Természetesen: mikrofonpróba ... A 6-os stúdióban, a Spanyolországban fölavatott új ruhában léptek föl a hölgyek, a férfiak szmokingé ban, s fölcsattan a taps. A széksorokban mintha két gyakorlott előtapsoló idős úr foglalt volna helj’et, ők irányítják az élő adásban a közönséget. A teremben mindenki jól kikrákogja magát, a káristák együtt a közönséggel, hogy később ne Harminckilenc éve jelent meg az évkönyv-előd Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium gondozásában, amely a tanév krónikájában megemlékezett az 1948 49-es tanév főbb eseményeiről, beszámolt az alapításának kétszázadik évfordulójára készülő alma mater mindennapjairól. Somogy patinás gimnáziuma őrzi a nemes hagyományokat, amelyek többek között életre hívták az évkönyvet. Laczó János, a gimnázium igazgatója fogalmazta meg a köszöntőt, az 1987 88-as tanévről készült évkönyv bevezetőjét. Ezentúl minden évben gondoskodik a nagy hagyományú gimnázium az évkönyv kiadásáról. Benne megjelentetik azokat a fontos eseményeket, amelyekre érdemes emlékezni, emlékeztetni — ígéri a hagyományápoló iskolaigazgató. Az elmúlt negyven év hiányát nem pótolhatja az 1987 88-as tanévről számot adó könyv, ám a füzetnyi kiadványban olvashatjuk Kondor József versét, amelyet 1987 őszén a Csokonai- ünnepségen olvastak föl. Emlékeket idéz dr. Horváth József is, a csurgói Csokonai gimnázium történetébe avatva be az olvasót. A hagyom&i^os évkönyvszerkesztést követve a füzet zavarják a műsort. Becsukódnak a párnázott ajtók tizenhat órakor megkezdődik a' Vikár kórus műsora. Tíz kórusmű hangzott el, köztük Lassustól, Mendelssohntól, a katalán Taltabulltól, és természetesen Kodálytól, Bárdostól. — Negyvenöt perc múlva kialudtak a piros lámpák a rádió 6-os stúdiójában. Min. denki nagyot lélegzett. A kóristák szinte tántorogva mentek az öltözőbe a. fáradtságtól. Az átöltözés után ültünk le Zákányi Zsolttal beszélgetni. — Az egyenes adás nagy felelősséggel jár. Nem lehet ismételni. A rádiófelvétel megengedi, hogy addig csiszoljuk a mikrofonok előtt az éneket, amíg az nem tökéletes. Az egyenes adás: profi igény. Profi helytállást is kíván. — A kórus alig pihent a nyáron. Sok szereplést vállaltak, díjakkal tértek haza a spanyolországi versenyről. — A kórust az évad elején érté az a megtiszteltetés, hogy élő műsort adjon a rádióban. Alig pihentünk a nyáron és azóta. — Közben az új kóristák „bevetésére” is sor került. — Az együttes egyharma- da tavasz óta énekel. Elég nagy a fluktuáció nálunk. Egyetemi városokban köny- nyeb.b megtartani a fiatalokat. Kaposváron nehezebb. Két kóristánk, Baranyó Alice és Vargas Anikó azonban erre a szereplésre eljött, egyikük Nyíregyházáról, másikuk Budapestről az egyetemről. — Sokféle mű hangzott el, mégis kerek műsort adott a kórus. — A reneszánsztól napjainkig vezetett a korok kórusirodalma műsorunkban. Magyarországi ősbemutatónak számított a Spanyolországban énekelt katalán mű, a Gyermek születése. Természetesen kritikusan figyeltem vezénylés közben a kórust. Különösen elégedett vagyok Bárdos Lajos Libera me című művének1 megszólaltatásával, Kodály Balassi Bálint versére írott Szép könyörgés című kórusművének előadásával. Sikerültnek tartom Mendelssohn Surrexit Christusának tolmácsolását is. Horányi Barna bemutatja az intézet tanárait és azokat a dolgozókat, akik fontos feladatokat látnak el az oktatás zavartalan feltételeinek megteremtésében, és közli az 1987/88- as tanévben beiratkozott diákok névsorát. Megemlékezik a fontosabb kulturális eseményekről éppúgy, mint a vendégek látogatásáról, az iskolának fölajánlott adományokról — köztük az először érkezett Soros Alapítvány küldeményeiről —, az év tanulója verseny eredményeiről, a felsőoktatási intézményekben tovább-, tanuló diákokról, az iskola kiemelkedő sporteseményeiről. Molnár László Sándor a híres könyvtárat mutatja be ezúttal azzal a szándékkal, hogy a hagyományos gyűjteménygyarapító felajánlásokra hívja föl a figyelmet. Az alma materhez való kötődést erősítik azok a beszédek, amelyek a búcsú alkalmából hangzottak el a gimnáziumban. Kegyelettel emlékezik meg a kiadvány azokról a tanárokról, akik sokat tettek az iskoláért — addig, amíg tehették dolgukat. Az elhunytak sorában olyan kiemelkedő pedagógusokról, mint Pókos Ferenc, Medgyasszay Gy. Béla, Virág György és Raksányi Lajos. H. B. Régóta várt szolgáltatás Valósult meg a napokban Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban. Ezentúl a gyesen és gyeden levő anyukák rövi- debb időt igénybe vevő bevásárláskor vagy a hivatalos ügyek intézésekor a művelődési központ egyik termében kialakított „babaszobában” ott hagyhatják — felügyelet mellett — a kicsinyeket. Az ötlet dr. Pukancsikné Fett Ágotától származik. A gyesen levő tanárnő javaslatát a művelődési központ Szombaton à balatonszár- szói református templomban Magyar sorskérdések címmel kétnapos konferencia kezdődött a Magyarországi Református Egyház rendezésében. Az egybegyűlteket Tóth Károly református püspök köszöntötte és emlékbeszédet tartott Szárszó öröksége és időszerűsége címmel. Méltatta a szárszói találkozók jelentőségét, amelyek kiemelkedő eseményéről, az 1943-as Magyar Élet konferenciáról, a kortanúk és a Szárszói Baráti Kör nemrégen emlékezett meg ünnepélyesen. Elmondotta, hogy az 1943-as Magyar Élet konferencia gazdag hagyományokra építkezett, hiszen a református egyház Soli Deo Gloria Diákszövetsége már két évtizeddel korábban országos konferenciákat rendezett ' Balatonszárszón. Hangoztatta a püspök, hogy Szárszó azért vált szimbólummá, mert több mint fél évszázaddal ezelőtt a magyar Kőedények exportra A jobb munkaszervezés és részben technológiai korszerűsítés következtében 15 százalékkal nőtt a termelés a Gránit Kőedénygyártó Vállalat budapesti üzemében. A főként hazai alapanyagból készülő egyszer égetett kőedényekből többet szállítanak a tőkés piacra is. MTI-fotó: — Hámori Szabolcs felvétele. példás gyorsasággal megvalósította. Nyolc órától délig vállalják a gyermekek felügyeletét, játékokat szereztek be és kulturált környezetet alakítottak ki. Őrjártunkkor pár apróság már birtokába is vette a sok játékcsodát, lefoglalták magukat a szebbnél szebb autókkal és építőelemekkel, így szinte észrevétlenül kérhettük rövid beszélgetésre az ötlet kitalálóját. — Arra gondoltam, hogy a kicsiknek is sokkal jobb, hia közösen játszhatnak, s ez talán abban is segít majd, élet sokszínű valóságát gyűjtötte fókuszba, a népi, nemzeti összefogást helyezte előtérbe a nemzet felemelkedésének szolgálatában. Ezt a törekvést kívánják folytatni a jövőben is a nemzeti hagyományok ápolásának jegyében. A konferencián ezt követően Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Magyar társadalom 1988 címmel tartott előadást, amelyben elemezte a mai társadalom ré- tegeződését, kifejeződési formáit és működési lehetőségeit. A konferencián Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hazánk gazdasági helyzetéről és lehetőségeiről, Nagy Imre, a KISZ KB titkára Ifjúság és közélet — Nemzeti hagyományaink és az ifjúság címmel tartott előadást. A konferencia szombat délutáni ülésén szó volt még a magyar demokratikus hahogy óvodába kerülve nem okoz olyan nagy gondot a beilleszkedésük. Előbb kerülnek kapcsolatba a többi gyerekkel, és az sem mellékes, hogy ez idő alatt az anyukák nyugodtan intézhetik dolgaikat, örülök, hogy az intézmény segített a megoldásban, hiszen nagy igény volt már hasonló szolgáltatásra. Valljuk meg, az ötlet kitűnő, s a jelképesnek nevezhető díj ellenében valóban biztos felügyelet várja a csöppségeket. gyományokról, a nemzeti nevelés és oktatás feladatairól, továbbá a magyarság és más kisebbségek nemzetközi kapcsolatairól. A második napi program istentisztelettel kezdődött, majd ezt követően emlékülést tartottak, amelyen ösz- szegezték a mai magyar társadalom helyzetével foglalkozó ülés tapasztalatait és utaltak a nagy múltú szárszói találkozók hagyományaiból eredő mai aktuális teendőkre, a demokratizmus továbbfejlesztésének lehetőségeire. A konferencia résztvevői megkoszorúzták a balaton- szárszói református templom falán azt a márvány- táblát, amely a magyarországi református egyház Soli Deo Gloria Diákszövetsége nagy múltú konferenciáinak és a történelmi hatásával kiemelkedő 1943-as Magyar Élet tábor szellemiségének állít emléket. A valós helyzet és az oktatás fejlődése, a lehetőségek és a követelmények ellentmondásai egyaránt vitára ösztönöznek. A százhalombattai pedagógiai tanácskozás nem kisebb témával foglalkozott, mint a képesség- és tehetségfejlesztő iskolával, Az ismeretek pasz- szív befogadása és reprodukálása helyett a képességeket, a tehetséget sokoldalúan fejlesztő oktatásra van szükség — fogalmazódott meg újra a követelmény. Elhangzott e tanácskozáson, hogy a jelenlegi iskolarendszer az átlagosnál rosszabb, illetve jobb képességű diákokkal nem tud mit kezdeni. Ezért is fontosak azok a kísérletek, amelyek a képesség- és tehetségfejlesztéssel foglalkoznak. Az alsófokú oktatási intézmények már választhatják a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programot, amely a fő hangsúlyt az olvasástanításra és- megértésre helyezi. Jelenleg az ország 650 iskolájában tanítanak ezzel, a későbbi ismeretek elsajátításában nagy jelentőségű módszerrel. Szellemi atyja Zsolnai József, aki kutatásvezetőként a Törökbálinti Kísérleti Általános Iskola igazgatója. Ez a körzeti iskola az általános iskolai képesség- és tehetségfejlesztő kutatás egyik központja. Egésznapos oktatás keretében speciális tankönyvekből tanulnak itt a gyerekek, csakúgy, min. szág kilenc hasonló iskolá jában. A húsz tantárgy a tudásgyarapítás mellett arra szolgál, hogy kiderüljön, kinek mihez van kedve, tehetsége. A sakkhoz, a néprajzhoz, a modellezéshez, vagy éppen a néptánchoz, a fotózáshoz. Ebben a rendszerben lehetőség van osztályugrásra is, tehát nyolc évnél rövidebb idő alatt is befejezheti az általánost a tehetséges diák. Az alsó fokúból a középfokú tanintézménybe kerülést könnyíti az a kísérlet, amelynek során a tehetséges nyolcadikosok számára „elő- gimnáziumi osztályt” szerveznek például Szegeden, a Radnóti gimnáziumban. Több Baranya megyei gimnázium szakköröket hozott létre, ezekben a tehetséges nyolcadikosok a gimnazistákkal együtt tanulják a matematikát, a történelmet, az idegen nyelveket. A számítástechnikának a matematika oktatásban való felhasználását tűzte ki célul több középiskola Baranya és Heves megyében. Hazánkban uniformizált az oktatás, az egyes iskoláknak nincs önálló arculatuk — fogalmazódott meg Százhalombattán. A változtatásért a kezdő lépéseket már megtették például a Baranya megyei Szentíőrincen, ahol általános gazdálkodási ismereteket sajátítanak el a tanulók, szövetkezeti formában értékteremtő munkát végeznek. Fából óvodai játékokat esztergálnak, csomagolják és értékesítik őket, sőt az iskolakertben termelt zöldségfélét is eladják. A pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola tanulói tanműhelyükben kísérleteznek, szemléltető eszközöket készítenek. Budapesten 1990* szeptember 1-jén megkezdődik a tanítás a Rákóczi Ferenc Közgazdasági Gimnázium és Szakközépiskolában, amelyet iskolatanács irányít majd. A tanácsnak azok az intézmények, vállalatok is tagjai lesznek, amelyek anyagilag hozzájárulnak az iskola működéséhez. A pedagógiai tanácskozás résztvevői a kampányjellegű kutatások helyett a folyamatos fejlesztés fontosságát hangsúlyozták. Reményüket fejezték ki, hogy a kormány újra foglalkozik az oktatás anyagi helyzetével, s a pedagógusok is egyre több. helyen vállalkoznak majd ' új oktatási-nevelési módszerek kísérletére és meghonosításá- ra- R. Á. Csurgói új évkönyv MAGYÁR SORSKÉRDÉSEK Konferencia Balatonszárszón
