Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 19., hétfő Hegyei pártértekezlet Debrecenben A Gorbacsov-javaslatok nemzetközi visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) folyásoló ügyekben folytassa le a pártvizsgálatot, és sze­mélyre való tekintet nélkül határozzon a felelősségre vo­nás kérdésében. Ezt jogosan várja mind a párttagság, mind a szélesebb közvéle­mény. Az elkövetkezendő időszak tennivalóiról, a konkstruktív cselekvés közösségi feltételei­nek a megteremtéséről szól­va Postás Sándor hangsú­lyozta: igazi feladatunk az, miként tudjuk megyénk párt­tagjait a megújuló politika képviseletére mozgósítani ak­kor, amikor a gazdasági és ideológiai krízisjelenségek­kel hosszabb ideig kell szá­molni. A megújuláshoz, a megye további fejlődéséhez a párt tagjainak összehan­golt, magabiztos tetteire van szükség, amihez kellő ösz­tönzést adhat a pártértekez­let. Kiemelte, hogy elsősor­ban a páron belül kell a hatékony politikai munka szervezeti feltételeit, mód­szereit kialakítani, s ennek párosulnia kell ,a nagyobb nyilvánossággal. — Politikai intézmény- rendszerünk fejlesztésének fontos eleme — folytatta —, hogy a tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányí­tása helyébe a párt politikai vezető szerepét elismerő partneri viszony lépjen. Eh­hez megfelelő helyi gyakor­lat kialakítására van szük­ség, amely nélkülözi az új kezdeményezésekkel szemben tapasztalható bizalmatlansá­got, indokolatlan fenntartá­sokat. A gazdaságról szólva az előadó elmondta, hogy a gazdaság. területén szorgal­mazott reformfolyamatok gyorsítását Hajdú-Biharban kevesebb feszültség kíséri, mint az ország más tájain. Ennek Oka, hogy évi 100 milliárd forint termelés és 10 milliárd forint nyereség mellett a gazdasági egyse-' gek éves vesztesége nem éri el a 200 millió forintot. A továbbfejlődés érdekében kívánatos, hogy az eddigi kezdeményezéseket — mint az innovációs park vagy a fizikai centrum létrehozása — olyan új formák köves­sék, amelyek a kölcsönös ér­dekeltség és a viszonosság alapján további ösztönzést adhatnák a megye gazdasá­gi fejlődéséhez. Postás Sándor végezetül a pártmunka hatékonyabbá té­telének helyi tennivaliról, a párt ideológiai tevékenységé­ről és a művelődéspolitika néhány időszerű kérdéséről beszélt. Az előterjesztést követő vi­tában 82-en jelentkeztek hozzászólásra. Közülük 26-an mondhatták el véleményüket a fórumon, sokan írásban nyújtották be felszólalásukat. A vitában felvetődtek a megye politikai, társadalmi és gazdasági életének legfon­tosabb kérdései, amelyeknek jórésze nemcsak helyi prob­Dr. Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese rövid munkalátogatást tett Jugoszláviában. Talál­kozott Janez Zemljariccsal, a végrehajtó tanács (kor­mány) alelnökével, tárgyalt Egon Padovannal, a szövet­ségi kormány tagjával, a Magyar—Jugoszláv Gazdasá­gi Együttműködési Bizottság társelnökével és dr. Kovács Három nagyvárost lőtt pénteken Afganisztánban a fegyveres ellenzék. A Dzsa- ilálábád elleni támadás kö­vetkeztében a városban ha­tan vesztették életüket, köz­tük két nő és három gyer­mek. Gardézban, Páktia tar­tomány székhelyén többen megsebesültek,-.amikor az el­léma, hanem országos érvé­nyű folyamatok vetülete. A pátértekezlet küldöttei nyílt szókimondással és politikai felelősséggel fogalmazták meg sokszor igen kritikus véleményüket. A hozzászólások úgy érté­kelték, hogy ez a tanácsko­zás az előző héten tartott ha­sonló debreceni városi tanács­kozással együtt az országban lezajló politikai átalakulási folyamat része. A szocializ­mus megújulási folyamatáé, amelynek lényege a demok­ratizálás, s hozzátették, hogy ezt ,az átalakulást tagadha­tatlanul válságjelenségek kí­sérik. Mint elmondták, a megyében ehhez hozzájárult néhány vezetőnek a rá kö­telező normákat sértő ma­gatartása, amelyet a közvéle­mény kivetített a pártra, s amely így súlyos politikai károkat okozott. Felmerültek a nyilvános­sággal, ezen belül a sajtó­nyilvánossággal kapcsolatos kérdések is. Megfogalmazó­dott az az igény, hogy Deb­recenben legalább még egy napilap legyen — esetleg a társadalmi szervezetek égi­sze alatt. A versenyhelyzet a mostani egyetlen napilap­nak, a Hajdú-Bihari Napló­nak is jót tenne — hangoz­tatta Juhász Béla, az Alföld című folyóirat főszerkesztő­je. Nem egyszer élesen bíráló hangnemben fogalmaztak a Grósz Károly Grósz Károly, az MSZMP főtitkára felszólalásában megjegyezte, hogy a Köz­ponti Bizottság sem nem ösztönözte, sem nem gátolta a pártértekezletek megtartá­sát, hiszen' a politikai veze­tésnek meggyőződése, hogy érett kommunista közössé­gek képesek ezt önállóan el­dönteni. A kívánság csupán az volt, hogy a pártértekez­letek ne öncélú, hanem a problémák okait feltáró és programot adó tanácskozá­sok legyenek. Hajdú-Biharról szólva el­ismerően jelentette ki, hogy összességében büszke lehet eredményeire, hosszabb tá­vú mértékkel is. A vitában elhangzott hoz­Oszkárral, a szövetségi kor­mány tagjával. Zágrábban Ivó Latinnal, a horvát szö­vetségi köztársaság elnöksé­gének elnökével és Antun Miloviccsal, a köztársasági kormány elnökével folyta­tott megbeszéléseket. Medgyessy Pétert Belgrád- ban fogadta Branko Miku- lics, a szövetségi kormány el­nöke. lenforradalmárok a várost lőtték. Kabul és Nangrahar tar­tományok több pontján szin­tén összecsapások voltak a kormányerők és a fegyve­res ellenzékiek között. A hadsereg felszámolta a fel­kelők egyik fegyverraktárát, amelyben föld-föld rakétákat is találtak. pártértekezlet felszólalói az értelmiség kezeléséről szól­va. Daróczy Zoltán akadé­mikus, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem rektora fel­rótta a korábbi megyei és városi pártvezetésnek, hogy nem tudta levetni gyanak­vó, ellenséges beállítottságát az értelmiséggel szemben. Ez a magatartás hallatlanul visszafogta az alkotóerőket, mondta, márpedig aki ezt teszi, az nemcsak az értel­miségnek árt, hanem az egész társadalomnak, a két­kezi dolgozó embereknek is. Többek között olyan fon­tos gazdasági kérdéseket érintett a vita, mint a me­zőgazdaság, ezen belül az agrárexport perspektívái, az élelmiszeripar helyzetének és jövőjének megítélése, a jövedelemadózás hatása a teljesítményekre. Több hoz­zászóló szorgalmazta, hogy a párt fogalmazza meg érvé­nyes álláspontját a munkás- osztály szerepéről. Jelentős teret szenteltek a felszólalók a szorongató szo­ciális problémáknak, főként a pályakezdő fiatalok és a kisnyugdíjasok helyzetének, valamint a lakáskérdésnek. Az utóbbi különösen nagy feszültségeket okoz abban a megyében, amelynek még nagyváros-székhelyén sincs lehetőség szociális bérlakás­építésre, holott több ezer a jogosult igénylő. felszólalása zászólásakra Grósz; Károly megjegyezte, hogy aj koráb­bi türelmetlenség valame­lyes csökkenése tapasztalha­tó a párttagság körében. Felerősödött viszont a vára­kozás a továbblépésre, bő­vült a párttagság helyzetis­merete. Az önálló cselekvés azonban még mind* g nem eléggé megfelelő. A párt- munka megújulásának fo­lyamatában nő a vita, s ez­zel együtt, politikai bizony­talanság is tapasztallható. Mindez azt is jelzi, hogy igen lassan változik a mun­kastílus. A párt főtitkára röviden tájékoztatta a megyei párt­értekezlet részvevőit az or­szág gazdasági helyzetéről. A gazdasági realitásokat a megye kommunistái küldöt­teinek is figyelmébe aján­lotta, politikai programjuk kialakításához. — Amikor történelmi lép­tékű megújulásról van szó, amint az itt a megyjei párt­értekezleten is elhangzott — mondotta '—, egyetértek az­zal a véleménnyel, hogy a tétlenség és a kapkodás egyforma súlyú veszély le­het. Hasonlóan egyetértését fe­jezte ki a pártértekezlet küldötteinek véleményével, hogy a megyei pártbizott­ságnak kell vállalnia a me­gye érdekeinek védelmét. Az örmény főváros Tyeat- ralnaja (színház) terén szombaton több tízezer ör-. mény gyűlt össze, hogy is­mét kifejezésre juttassa a Karabah-problémával kap­csolatos elégedetlenségét, ag­godalmát. A jereváni üze­mek közül néhány ismét be­szüntette a munkát, hogy így adjon nyomatékot a ka- rabahi kérdéssel kapcsolatos követeléseknek. Pontos ada­tok egyelőre nem ismerete­sek. Emlékezetes, hogy több hónapig tartó munkabeszün­tetések, mindennapos nagy­gyűlések és tüntetések után Jerevánban már újból visz- szatért az élet a normális kerékvágásba. A hét köze­pén azonban Sztyepanakert- ből, a főként örmények lak­ta azerbajdzsáni autonóm terület közigazgatási köz­pontjából ismét sztrájkokról érkeztek hírek. Avenasian Alex, a Ma­gyar Rádió munkatársa, aki Figyelmeztetett azonban rá, hogy a pártot nem érdekvé­delmi szerviek minősítették az országos pártértekezleten, hanem politikai testületnek. Felhívta a figyelmet arra is Grósz Károly, hogy nem könnyű aprópénzre váltani a politikai tételmondatokat, hiszen önmagunkat kell na­ponta kontrollálni és önma­gunk gyengeségeivel is szembenézni. Van-e alap a kibontakozáshoz, van-e alap, hogy higgyünk a hol­napban és önmagunkban? Van-e annyi érték mögöt­tünk, ami erkölcsi szilárd­ságot és biztonságot ad szá­munkra, hogy visszanyerje a párt azt az offenzivitását, amely egy történelmi kor­szakban jellemezte? Ezek korunk legfőbb hazai kérdé­sei, amelyekről a párt főtit­kára úgy beszélt, hogy a pártnak, a magyar társada­lomnak feltétlenül pozitív, cselekvő válaszokat kell ad­nia rájuk. A helyi szellemiségre, fel­adatokra is kitérve egyetér­tőén szólt a debreceni mér­tékről írt hírlapi cikkről, amely a megyei napilapban jelent meg. E szerint ennek a mértéknek egyik jogos és felelős alakítóját ma és a jövőben is a párt intézmé­nyeiben és testületéiben je­lölhetjük meg. A város és a megye szellemi életében ugyanakkor — az egész or­szághoz hasonlóan — elvá­laszthatatlanul teszik együtt a dolgukat párttag és párton kívüli teremtő személyisé­gek, nemigen méricskélve ebbéli arányaikat. A megol­dás kulcsa ebben keresendő — utalt rá a pártfőtitkár- miniszterelnök. A vita lezárása után két összefoglaló hangzott el. A pártértekezlet szerkesztőbi­zottságának elnöke, Kónya István elmondta, hogy a felszólalások alapján milyen módosításokkal ajánlják el­fogadásra a megyei pártbi­zottság állásfoglalás-terveze­tét, majd Postás Sándor vonta meg a pártértekezlet vitájának mérlegét. A megyei pártértekezlet ezt követően szavazott az előterjesztett dokumentu­mokról, egyhangúlag elfo­gadta a megyei pártbizott­ság beszámolóját és szóbeli kiegészítését, a javaslatok alapján kiegészített állás­foglalást, valamint a vita- összefoglalókat. A Hajdú-Bihar megyei pártértekezlet megválasztot­ta a megyei pártbizottságot és a isztiségviselőket: - első titkár ismét Postás Sándor lett. Titkárnak újjáválasz­tották Tóth Imrét és meg­választották Bárdi Idát, va­lamint Pataki Györgyöt. Hatvannyolc tagú pártbi­zottságot választottak, amelynek tagjai közül har­mincnégy újonnan került a testületbe. Jerevánban tartózkodik, szombati jelentésében utalt arra, hogy néhány hónappal ezelőtt párthatározat szüle­tett a kárabahi szociális és kulturális fejlődés előmozdí­tására. Akkor — mondotta a riporter — az örmény köz­társaságból meg is indult a segítség. Néhány nappal ez­előtt aztán egy átfogó ellen­őrzés során kiderült, hogy az azerbajdzsáni vezetők nemhogy nem segítenek, ha­nem még zavarják is a ka- rabahi terület fejlődését. Volszkijjal, a központi bi­zottság itagjával történt meg, hogy ellenőrző körút­ja során Susa városban az azerbajdzsánok egy csoport­ja megtámadta. Susa régi örmény város, de az azer­bajdzsáni vezetők azerbaj­dzsán családok százait akar­ták betelepíteni a városba, hogy az örmények kisebb­ségbe kerüljenek. Moszkvá­ból a karabahiak részére küldött különböző támoga­Első látásra „borúlátóan” ítélik meg Mihail Gorba­csov javaslatát, azt, hogy a két nagyhatalom számoljaiéi vietnami, illetve Fülöp-szige- teki támaszpontjait, jelen­tette ki pénteken a fehér Ház szóvivője. Mariin Fitz- water hozzátette, hogy az SZKP főtitkárának beszédét még csak ezután fogják rész­leteiben tanulmányozni, de a javaslat „nem látszik éssze­rűnek”. A szóvivő egyúttal kijelen­tette, hogy Washington nem hajlik kompromisszumra a krasznojarszki szovjet radar­állomás ügyében. A régi ke­letű vitában amerikai részről a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló, 1972-es ABM-szerződés megsértésé­nek tekintik a berendezést. Szovjet részről leszögezték, hogy a radarállomás űrjár­művek követését szolgálja s így nincs hadászati rendelte­tése. A fehér házi szóvivő sze­rint addig nem születhet meg a hadászati fegyverkor­látozásról szóló új szovjet— amerikai egyezmény, amíg a radar működik! „ E kérdések várhatóan na­pirendre kerülnek Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter jövő heti washing­toni tárgyalásain. Az NSZK sajtója általában elismerő érdeklődéssel kom­mentálja Gorbacsov főtitkár távol-keleti biztonsági és békejavaslataít. A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General-An­zeiger „Előretörés Ázsiá­ban” című írása szerint a szovjet vezető most kiegé­szítette békekoncepcióját. Az indítványok már csak azért is megérdemlik a gon­dos tanulmányozást, mivel felmerültek olyan aggodal­mak, hogy a jelenlegi euró­pai fejlődés esetleg mégin- kább elmélyítheti az ázsiai erőegyensúly hiányát. A Frankfurter Rundschau lélegzetelállítónak véli Gor­bacsov főtitkár javaslattéte­leinek gyors ütemét. Ám mi­előtt a nagyhatalmak ázsiai támaszpontjaik lebontásáról tárgyalnának, előbb inkább Lengyelországban október közepén kezdődnek az or­szág sorskérdéseiről tartan­dó nemzeti kerékasztal-tár­gyalások. Ebben állapodott meg pénteken Czeslaw Kiszc'zak belügyminiszter és Leeh Walesa, a törvényen tások nagy része is az azer­bajdzsánok kezébe került — jelenti az MR munkatársa. Az MTI moszkvai irodá­jától érkezett, további hír szerint az örmény KP KB keddi ülésén Szűrén Aru- tyunján részletesen elemez­te az Örményországban ki­alakult helyzetet, s a felhal­mozódott gazdasági, szociá­lis és más jellegű problé­mák legfőbb okaként azt je­lölte meg, hogy az örmény kommunistáknak az SZKP KB 1985 áprilisi ülése után sem sikerült megtalálniuk a megfelelő politikai megoldá­sokat, a helyes megközelí­tést. A karabahi kérdés kapcsán kialakult helyzet, a tömeges utcai megmozdulá­sok — mondotta Arutyunján — destabilizálták a köztár­saság helyzetét, és azoknak a felelőtlen elemeknek a malmára hajtották a vjzet, akik a karabahi problémát saját nacionalista céljaikra akarták kihasználni. minden energiát a már fo­lyamatban levő genfi és bé­csi tárgyalásokra kellene fordítani. Mert amúgy is ezek sikeres befejezése a fel­tétele minden további intéz­kedésnek, beleértve a csen­des-óceáni béke szavatolását — írja a láp. A Stuttgarter Zeitung is így vélekedik: a csendes-óceáni bizalom meg­teremtésének munkálatai mégiscsak az Atlanti-óceán­nál kezdődnek meg, vagyis a Krasznojarszkban elindí­tott békehadművelet sikere is elsősorban a Washington­nal való megegyezésen mú­lik. És a Kínához és Japán­hoz fűződő viszonyra is ez hatna ki a legáldásosabban. A Fülöp-szigetek külügy­minisztere üdvözölte a tá­maszpontokra vonatkozó, Krasznojarszkban elhang­zott legújabb Gorbacsov-ja- vaslatot. Corazon Aquino el­nökasszony szerint viszont kizárólag a Szovjetunió és az Egyesült Államok ügye, hogy meg tudnak-e egyezni dél- kelet-ázsai támaszpontjaik felszámolásáról. Raul Manglapus külügymi­niszter Washingtonban — a The Washington Post című lap újságíróival beszélgetve — kijelentette, hogy a kato­nai támaszpontok megszünte­tése erősítené a térség biz­tonságát. Közölte továbbá: a manilai kormány előkészüle­teket tett arra, hogy a Su­bic Bay haditengerészeti és a Clark Field légitámaszpontot majdan esetleg átalakítja polgári célokra. Takesita Noboru japán kormányfő kedvezően fo­gadta a szovjet—japán vi­szony javításának újabb esé­lyét. A pénteki Gorbacsov-be- szédben elhangzott javasla­tok új lehetőségeket nyújta­nak a kétoldalú viszony ja­vítására. A szovjet pártfőtit­kár kifejezte a szovjet—ja­pán viszony javítására vo­natkozó óhaját, és ezt én üd­vözlöm — mondta Takesita Noboru szombaton Szöulban, ahol a nyári olimpiai játé­kok megnyitóján vett részt. Nyilatkozatát a japán Kyo- do hírügynökség közölte. kívül helyezett „Szolidari­tás” szakszervezet egykori elnöke. A pénteki találkozójukról kiadott közös közleményben megállapították, hogy a hat­órás megbeszélésen állás­pontjaik közeledtek. A felek az időponton túlmenően egyetértésre jutottak a ke­rékasztal-tárgyalások fő té­máiban is. E témák a kö­vetkezők: az állam és a tár­sadalmi élet működési mo­dellje, a gazdaság fejleszté­sének és korszerűsítésének gyorsítása, a szakszervezeti mozgalom arculata. A közös közleményt a lengyel hír- ügynökség, a PAP hozta nyilvánosságra. Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja a lengyel te­levízió esti hírműsorában sikeresnek nevezte a kerék­asztal-tárgyalásokról szóló megállapodást. Hangsú­lyozta, hogy ehhez mindkét félnek nagy pszichológiai és politikai akadályokat kellett leküzdenie. Az amerikai AP hírügy­nökség jelentése szerint Lech Walesa is elégedetten nyilatkozott a megbeszélés eredményéről, és ő is ki­emelte, hogy az ellenzék és a kormány álláspontja kö­zeledett egymásnoz. Az AP értesülése szerint e kerék­asztal-tárgyalások témái közt szerepel majd a „Szo­lidaritás” jövője, a szak- szervezeti pluralizmus kér­dése. Medgyessy Péter jugoszláviai tárgyalásai Több tízezren tüntettek Jerevánban Harcok Afganisztánban Októberben Lengyelországban Kerékasztal-tárgyalások kezdődnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom