Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 222. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 16., péntek Átalakuló közigazgatás Dr. Horváth István belügyminiszter Somogybán Országgyűlési bizottságok tanácskoztak A tanácsi munka időszerű kérdéseiről folytatott véle­ménycserét tegnap délután dr. Hörváth István belügy­miniszter dr. Gyenesei Ist­vánnal, a megyei tanács el­nökével. A megyei tanács tisztségviselőin kívül részt vett a tanácskozáson dr. Túri Imrel a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője is. Dr. Horváth István először jár a megyében azóta, hogy a tanácsi munka összehan­golása a Belügyminisztérium feladata. A megyei tanács tisztségviselői mindenről tá­jékoztatni kívánták, s véle­ményét kérték a megyei tö­rekvésekről, elképzelésekről. Dr. Gyenesei István elmond­ta: nem ritkán kapcsolódnak korszerű központi elképzelé­sekhez korszerűtlen intézke­dések. Példaként megemlí­tette, hogy a Közlekedési Mi­nisztérium olyan hatósági jogkörökkel is a megyei ta­nács közlekedési osztályát ruházta fel, amelyeket sok­kal gyorsabban és egyszerűb­ben intézhetnének el a helyi tanácsok. Érthetetlen, hogy miiért a megyei tanácsnál kell kérni engedélyt például útfelbontásra vagy vonóho­rog fölszerelésére. Valameny- nyi gazdasági ágazat törvé­nyességét egy tanácsi osztály felügyeli. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynál viszont a mezőgazdasági tör­vényességi felügyeletet ott tartották. Az idegenforgalom területén azért nem érdeke a tanácsnak az üdülés felté­teleinek javítása, fejlesztése, mert ha ilyen beruházások­ra költ pénzt, az őslakosság érdekeivel kerül szembe. Az is tény viszont, hogy a tanácsok a kevesebb pénz birtokában jobban meggon­dolják, mire költik és meny­nyire hatékonyan használ­ják fel azt. A megyei tanács elnöke azt követően részletesen szólt a kétszintű irányításra való felkészülésről. Elmondta : ez a lépés — megítélésük sze­rint — a helyi tanácsok önál_ lóságát növeli. Erre az önál­lóságra nagy szükség lesz, hiszen a lakóhelyek egyre inkább feladatul kapják az alapellátás megoldását. A lakosság önszerveződésének színtere is a lakóhely lesz. Az önállóság növeléséhez azonban — a megyei tanács véleménye szerint — először a feltételeket kell megte­remteni. Somogybán a vég­rehajtó bizottság elfogadta a kétszintű irányításra való át­térés ütemtervét. Közvetle­nül jelenleg 9 tanácsot irá­nyít a megyei tanács: a hat városit, a fonyódit, a tahit és a csurgóit. Január 1-jétőf valamennyi nagyközség, Ba- laton-parti tanács. illetve mintaközséggé jelölt ta­nács — összesen 19 — kerül megyei irányítás alá. Akkor már 28 tanács tevékenységét irányítja közvetlenül a me­gye, s ezeken a települése­ken él a somogyi lakosság 70—72 százaléka. Az itt szer­zett tapasztalatokat felhasz­nálva legkorábban két, leg­későbben öt év múlva kerül valamennyi tanács megyei irányítás alá. A szervezés előkészítésénél azt tapasz­talták, hogy a legnehezeb­ben átfogható terület a mű­velődés- és az egészségügy. Ezért — szakmai irányítás és tapasztalatszerzés céljá­ból — a régi kaposvári já­rás ilyen intézményei me­gyei irányítás alá kerülnek. Legfontosabbnak a kétfo­kozatú irányításra való átté­rés esetében a személyi fel­tételek biztosítását jelölték meg. Somogybán jelenleg az irányításban közreműködő tanácsoknál 72 személy fog­lalkozik ezzel a feladattal. A megyei tanácsnak az a vé­leménye, hogy ezeket a stá­tuszokat a helyi tanácsoknak kell adni. Az is elhangzott, hogy nagyon lényeges a he­lyi tanácsok közvetlen irá­nyításához szükséges hír­közlés biztosítása. Ennek ja­vítására javaslatot tettek a megyei. tanács tisztségviselői. A megyei tanács elnöké­nek véleménye szerint az új tanácsirányítási rendszer­ben nem több, hanem más munkát kell végezni a me­gyei tanács dolgozóinak. Egyrészt a menedzselés, másrészt a törvényességi felügyelet ellátása vár az apparátusra, Azért, hogy ennek megfeleljen, hozzálát­tak a tevékenység és szer­vezet korszerűsítéséhez. E munka során alapelvként mondták ki, hogy csak el­méletileg megalapozott ja­vaslatokat lehet bevezetni. Nem kívánnak kapkodni, de késlekedni sem. Tájékoztatást kapott. dr. Horváth István a tanácsi munika nyilvánosságának fo­kozása érdekében tett intéz­kedésekről is: Dr. Horváth István szim­patikusnak nevezte azt a Üj, eddig kevésbé ismert gépkocsikat mutattak be tegnap Nagyatádon. A Tsz- ker Nagyatádi Területi Köz­pontjának és az Autókernek a meghívására gz ország leg­különbözőbb részeiből több mint kétszázan jöttek el a helyőrségi művelődési köz­pontba. A nagy érdeklődés nem véletlen — erről Ko­vács Attila, az Autóker igaz­gatója is beszélt. Ma a gép­kocsipiacon elosztási rend­szer van; azt vehetnek a gazdaságok, amit éppen kap­nak. A hazánkba kerülő gépkocsik 99 százalékát a szocialista országokból hoz­zuk be, s a jövő évi igénye­felfogást, amelyet a Somogy Megyei Tanács képvisel a kétszintű irányítás beveze­tésével kapcsolatban és megfelelőnek a programot, az ütemezésit is. A tevékeny­ség és szervezetkorszerűsí­tésről pedig még részlete­sebb tájékoztatásit kért. Szó- *ba kerültek a tanácskozá­son napi ügyek is. Brandt­müller István általános el-- nökhelyettes például azt tet­te szóvá', hogy a tanácsok mindennapi gazdálkodásá­nak stabilitása látszik meg­inogni a pénzszűke miatt. Zavarokat okozott a megyé­ben a víz- és csatornaellá­tása program végrehajtásá­ban, hogy az OTP csökken­tette az ilyen célra adható lakossági hiteleket. Dr. Iha­ros Csaba vb-titkár szerint jogszabálynak kellene szabá­lyozni az önálló tanács ala­kításának módját. Fölvetet­te aat is, hogy egy készülő új tanácsi törvényben sza­bályozni kellene : miként kaphatnak döntési jogot több ügyben az elöljáróságok úgy, hogy a helyi tanácsok '■apparátusa készíti elő dön­téseiket. Dr. Hörváth Sán~ dór elnökhelyettes az okta­táshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításá­nak nehézségeit mutatta be s elmondta azt is, a sokat emlegetett szerkezetátalakí­tás eddig nem változtatta meg a szakmunkástanuló-is­kolákba érkező vállalati igé­nyeket. Dr. Győri József elnökhelyettes arról beszélt, hogy a helyi üzemek önálló­vá válásának folyamatát lassítani tudják a vállalati tanácsok s ezt meg is teszik, ha érdekük kívánja. A ta­nácskozáson szó volt arról is, hogy a megyében a jövő tanévtől kísérletképpen meg­kezdik az államigazgatási szakemberek középszintű képzését. Dr. Horváth István ma a megyei jogásznapon vesz részt. két már április 15-ig be kel­lett jelenteni. Jó néhány ter­melőszövetkezet — mert mást nem tehetett — előze­tesen bejelentette vásárlási szándékát, de az aszály miatt fizetésképtelen lett. Kovács Attila nem titkolta, hogy efféle gondok miatt is dön­töttek úgy a tsz-iker nagy­atádi vezetőivel, hogy lizing- szerződések alapján adják el gépkocsijaikat. Ez sem olcsó megoldás, de mindenképpen kedvezőbb. A részieteket a költségekből lehet fizetni, s nem az adóköteles nyere­ségalap terhére. Hogy milyen gépeket kí­nál az Autóker, erről is szólt : Elutazott hazánkból az izraeli kormányfő Jitzhak Samir, Izrael ál­lam miniszterelnöke szep­tember 14—45-én miagánllá- togatást tett Budapesten. Az izraeli kormányfő találko­zott a Magyar Izraeliták Or­szágos Képviseletének veze­tőivel. Megtekintette a Do­hány utcai zsinagógát, vala­mint a Kazinczy utcai zsidó ortodox templomot. Buda­pesti városnézése keretében lerótta kegyeletét Raoul Wallenberg szobránál. Az izraeli kormányfőnek budapesti látogatása során alkalma nyílott arra is, hogy nem hivatalos megbeszélése­ket folytasson a magyar kor­mány vezetőivel. Grósz Ká­roly miniszterelnökkel véle­ményt cseréltek a magyar— izraeli viszonyról; a kapcso­latok helyzetéről, valamint a közel-keleti válságról. Marjai József miniszterel­nök-helyettessel, kereskedel­mi miniszterrel a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés elmélyítésének le­hetőségeit vitatták meg. Várkonyi Péter külügymi­niszterrel áttekintették az érdekképviseleti hivatalok működésének eddigi tapasz­talatait, valamint a kétolda­lú kontaktusok továbbfej­lesztésének lehetőségét. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet néhány idősze­rű kérdéséről is. Grósz-interjú a Daily News-ban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke interjúit adott a Ma­gyar Távirati Iroda kétnyel­vű napilapjának, a Daily News/Neueste Nachrichten­nek. Az interjúban összegez­te júliusi amerikai látogatá­sának tapasztalatait, kiemel­ve a magyarországi reform­folyamat iránt megnyilvá­nuló érdeklődést. Hangsú­lyozta a készülő társasági törvény jelentőségét; azt, hogy e jogszabály lehetősé­get teremt egy rugalmasabb gazdasági szerkezet létreho­zására, elősegítve egy kor­szerű, hatékonyan működő szocialista gazdaság kialakí­tását. Az aradi magyar—ro­mán csúcstalálkozóról szól­va igen fontosnak ítélte a tárgyalások tényét, s azok folytatását a közeljövő reá­lisan lehetséges fejlemé­nyének nevezte. Az interjút a lap mai száma közli. elsősorban román gépkocsi­kat. Az Aro—10-es például vetekszik a jóval drágább Niva terepjáróval. A Dacia kombi változata is mutatós, alkatrész is van hozzá. Az Ifa T—60-as összkerékmeg- hajtású, hathengeres a mo­torja, s három oldalra dönt­hető platójú gépkocsi. Eddig 260-at importáltak belőle. Ha beválik, sok mezőgazda- sági üzem vásárolhat ebből és a közeljövőben megjelenő fix platós változatból. So­mogybán az elsőt a barcsi termelőszövetkezetben hasz­nálják. Bíznak abban is, hogy az Ifa alkatrészellátása is javul. Barkast ne is ke­Külügyi bizottság A magyar diplomácia két jelentős eseményéről, Grósz Károlynak, az MSZMP fő­titkárának, a Miniszterta­nács elnökének a közel­múltban az Amerikai Egye­sült Ál tárnokban tett látoga­tásáról, valamint Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitká­rával létrejött aradi mun­katalálkozójáról hallgattak meg tájékoztatást a képvi­selők az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának csütörtö­kön a Parlamentben meg­tartott ülésén. Szűrös Mátyás, a bizottság elnöké megnyitó szavait kö­vetően Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes szá­molt be Grósz Károly ten­gerentúli útjának tapaszta­latairól. A testület tagjai ezt követően a látogatással kap­csolatos állásfoglalást fo­gadtak el. A dokumentum leszögezi : a külügyi bizott­ság megelégedéssel fogadta, hogy az Egyesült Államok politikai vezetése, gazdasá­gi-pénzügyi körei, számos társadalmi szervezete a ta­lálkozás alkalmával érdek­lődést és rokonszenvet ta­núsított a hazánkban folyó gazdasági és politikai re­formtörekvések iránt. Az ülés második napi­rendjeként szerepelt Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkárának tájékoztatója Grósz Károly és Nicollae Ceausescu aradi munkatalálkozójáról. A tá­jékoztatót követő vélemény- csere során a képviselők megerősítették, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának a jövőben is ha­tározottan folytatnia kell a jószomszédi kapcsolatok fej­lesztésére, a magyar és a román nép közeledésének elősegítésére irányuló erőfe­szítéseit. A bizottság hangsúlyozta, hogy az alapvető emberi jo­gok iránti elkötelezettsége alapján a Magyar Népköz- társaság felelősséget érez a Romániában élő magyarok sorsáért, s megkülönbözte­tett figyelemmel kíséri az úgynevezett településrende­zési tervet, amelynek meg­valósítása a romániai nem­zetiségek meggyorsított be­olvasztását jelentené, és sú­lyosan veszélyezteti az egye­temes emberi kultúra érté­keit. E kérdésékhez kapcsolód­va a testület üdvözölte Grósz Károly miniszterel­nöknek a milánói emberi jo­gi konferenciához intézett levélét, és elengedhetetlen­nek tartotta olyan nemzet­közi jogok kodifikálását, ressünk — mondták az au­tókeresek. — Nincs, és nem is lesz egyhamar. Nem vevőbosszantónak szánták a Szabadság téri au­tóparkolóban kiállított Wart­burg Transot, csupán arra ákarták felhívni a figyelmet: ehhez kiegészítő részeket is lehet vásárolni a hazai pia­con. A Wartburg Transtól annak idején sokan idegen­kedtek, de az egyik legked­veltebb kisteherautó lett. Sajnos, már nem gyártják. A Wartburg új, négyhenge­res Otto-motorral készül, s ha lesz (1990 után), újból vásárolhatunk belőle. A tsz- ker és az Autóker ezúttal is ajánlotta a Kaposgép KCR— 6000 típusú daruját, ezt ugyancsak megtekinthették az érdeklődők. S ami nem került ki a térre, arról sok­szorosított prospektusokból értesülhettek. mint a nemzeti kultúra megóvása és a nemzetiségi kisebbségek védelme. A Külügyi Bizottság meg­állapította, hogy a Magyar Országgyűlésnek a Román Nagy Nemzetgyűléshez el­juttatott állásfoglalására még nem érkezett válasz. Fontosnak tartja, hogy a magyar közvélemény folya­matosan pontos és részletes tájékoztatást kapjon a ma­gyar—román kapcsolatok eseményeiről, az intézkedé­sekről. Az ülés vitájában — amelyben részt vett Péter János, az Országgyűlés alel- nöke is — felszólalt Barabás Miklós, az Országos Béke- tanács főtitkára, Baranyai Gézáné, a SZOT nemzetközi osztályának vezetője, Barcs Sándor (országos lista), Bol­dizsár Iván (országos lista), Bíró József (Győr-Sooron m.), Jakab Róbertné, a bi­zottság titkára, Fekete János (Békés m.), - Kállai Gyula (országos lista), Király Zol­tán (Csongrád m.), Morvay László (Budapest), Nagy Gyula (országos lista) és Pú­ja Frigyes (Békés m.). Mezőgazdasági bizottság Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága csütörtö­kön Szombathelyen tartotta ülését. A képviselők Cselőtei László elnökletével az erdő- és fagazdálkodás helyzeté­ről, a fejlesztés irányairól tárgyaltak. A téma előadója, Király Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalániak elnöke bevezetőben elmondta, hogy Magyarország már a húszas évektől fahiánnyal küzd, ugyanakkor már most is csökken, a jövőben pedig várhatóan tovább mérséklő­dik a Szovjetunióból besze­rezhető fenyőfa mennyisége. Lombos fafajokból az or­szág szükségletét meghaladó mennyiséget lehet kitermel­ni, ám ez a fa jórészt ala­csony értékű, s feldolgozat­lan állapotban jut a nyugati piacokra. Rámutatott arra, hogy ellentmondás van az ezredfordulóig szóló erdő- és fagazdálkodási tervkon­cepció, illetve a gazdálkodók éves tervei között, mert az utóbbiak a gyorsan megté­rülő beruházásokat, a mi­előbbi hasznot helyezik elő­térbe. A hozzászólók közül Dobi Ferenc képviselő (Pest me­gye) annak a véleményének adott hangot, hogy az ágazat kevesebbet kap, mint ameny- nyd.t ad a népgazdaságnak, más szóval nem ismerik el kellően jelentőségét. Szólt arról, hogy több helyen fog­lalkoztatási problémák van­nak az erdő- és fagazdálko­dásban, egyes területeken munkaerőfelesleg, máshol utánpótlásbiány tapasztal­ható. Hozzászólt a vitához Ra- konczay Zoltán környezetvé­delmi és vízgazdálkodási mi­niszterhelyettes is. Felhívta a figyelmet arra, hogy né­hány helyen tapasztalni le­het a irahlógazdálkodás je­leit, bár az egész erdőgazda­sági ágazatra nem ez a jel­lemző. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztett tervkoncep­ció hosszú távra előretekint, de megvalósításához kon­centrált pénzeszközökre van szükség. A bizottság — mint ezt a vitát összegezve Cselőtei László megállapította — tá­mogatja az erdő- és fagaz­dálkodás fejlesztésére meg­fogalmazott kormányzati el­képzeléseket. Új gépkocsikat mutattak bo Egyszerűbb a lízingszerződés — Tájékoztató Nagyatádon

Next

/
Oldalképek
Tartalom