Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 220. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 14., szerda Befejeződött Gyulán a közgazdász vándorgyűlés Iráni parlamenti küldöttség hazánkban Grósz Károly fogadta a delegációvezetőt Szekcióülésekkel folytatódott, s a vitát összegező plenáris üléssel befejeződött kedden Gyulán a 26. Közgazdász Vándorgyűlés. Az Erkel Ferenc Művelődési Házban megtartott tanácskozás előadásai és hozzászólásai főként a piacgazdasági rendszer felé haladás szükségességét és lehetőségeit elemezték elméleti, politikai és gyakorlati vonatkozásokban. Az eszmecseréből is kitűnt, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetéből csak átfogó és következetesen végrehajtott reform révén lehet kiemelkedni. Az állami irányítás és a Vállalatok együttműködése, a gazdálkodó szervek önállósága, a piac változásaira válaszolni képes magatartás, a tulajdon- formák egyenjogúsítása és más tényezők együttes hatására alakulhatnak ki azok az életképes stratégiák, amelyek a magyar gazdaság megújhodását szolgálhatják. A vándorgyűlés I. szekciójának munkáját Csáki Csaba társelnök, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora összegezte a keddi plenáris ülésen, amelyen Kemenes Ernő államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára elnökölt. Az említett munkacsoportban általános volt az a vélemény, hogy a vállalatok kibontakozásának, fejlődésének akadálya a restrikció, a vállalatoknak „elegük van” a csapongó, utólagos beavatkozásokat alkalmazó szabályozásból, s egy átgondolt, világosabb, egyértelműbb, konkrétabb gazdaság- politikát, megfogható ipar- politikát igényelnének. Nagy hangsúllyal foglalkoztak a vállalati, makrogazdasági szint és a gazdaság- irányítás makroszintje közötti kapcsolatrendszerrel. Az a vélemény alakult ki, hogy ha a vállalatoknál nincs elmozdulás, akkor a gazdaság- irányításnak nincs más lehetősége, mint a restrikció. A restrikció fennmaradása esetén viszont nehezen mozJól vizsgázott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási tanszékén kidolgozott úgynevezett ökológiai elvű öntözési módszer: az eljárást alkalmazó 14 mezőgazdasági üzem az aszályos év ellenére átlag 25—30 százalékos terméstöbbletet ért el. A módszer lényege, hogy az öntözésre kijelölt táblákon termesztett növények, a talaj, az éghajlati viszonyok adatait számítógépbe táplálják, ennek dúlhatnák el a vállalatok. Ebből az „ördögi körből” kell megkeresnünk a kitörés útját — mondta a szekcióvezető —, mégpedig úgy, hogy a másikra mutogatás helyett mindkét oldalnak egyszerre kell a kezdő lépéseket megtennie. A gazdaság liberalizálásával kapcsolatos szándékok szimpátiát keltettek a résztvevők (között, ám többen megjegyezték, hogy a liberalizálás önmagában nem elégséges. Ezt csak egy átfogó, a kibontakozási program koncepcionális elemeire épülő, részletesen kifejtett gazdaságpolitikai stratégia részeként lehet eredményesen megvalósítani, s ennek a stratégiának a kimunkálásában mindenki várja a következő lépéseket. A II. szekció résztvevői a vállalati stratégiai irányítás egyik így enge pontját, a piaci munkát vizsgálták. Erről Balázs Péter társelnök, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője számolt be a vándorgyűlésnek. Hangsúlyozták, hogy óvakodni kell a külső piacok és a belső piac mindenféle mesterséges szétválasztásától, s éppen a fcül- és belpiac egységét kell keresni. A vállalatközi kooperációt elemezve, az előadók hangsúlyozták a nemzetközi kapcsolatokban való részvétel szigorú feltételeit, követelményeit, s rámutattak arra, hogy hazai viszonylatban ezeknek milyen korlátái vannak. Az „Érdekeltségi problémák a vállalati gazdálkodásban” kérdésikörrel foglalkozó szekció munkáját Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára foglalta össze. Döntő fontosságúnak ítélték meg, hogy a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő társasági törvény eredményeképpen a tulajdonjogi formák összhangba kerüljenek a vállalati önállóság követelményeivel. A tőkeáramlás kérdését elealapján az egyetemi kutató- csoport vízmérleget készít, vagyis meghatározza, hogy melyik időszakban mennyi vizet célszerű kipermetezni a növény gyors fejlődésének érdekében. Ily módon a gyaikran ötletszerű, pazarló öntözést egy tudományos pontossággal összeállított nedvesség-utánpótlási program váltja fel, megtakarítható a drága víz egy része, a növény folyamatosan any- nyi nedvességhez jut. mezve megállapították, hogy abban elsősorban a bankok szerepének növelésével érhető. el előrelépés, s meg kell mozdítani azt a holt tőkét, amellyel az ország sok vállalata rendelkezik. A negyedik munkacsoport a gazdálkodásban mindinkább felértékelődő pénzügyi szemléletnek a vállalati stratégiában betöltött szerepével foglalkozott. Az e szekcióban elhangzottakat Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Gazdaságirányítási Konzultatív Bizottság elnökhelyettese foglalta össze. A vitában hangsúlyozták, hogy nem szabad kimaradni a nemzetközi tőkemozgásból. Eddigi kimaradásunk oka a szakemberek véleménye szerint az, hogy nem vagyunk felkészültek, a bürokrácia nehézkessége akadályozza részvételünket e folyamatokban. Mint mondották: a társasági törvény remélhetően elősegíti majd bekapcsolódásunkat. A világbanki hitelekkel kapcsolatban a szekcióban az a vélemény alakult ki, hogy az ezek révén elért fejlesztés szinte másodlagos jelentőségű, fontosabb a külföldi szakemberek jelenléte, a magyar gazdaság „önfényképezéséhez” nyújtott segítség. Ez utóbbi alapján jöhet csak létre a valódi vállalati szerkezetátalakítás. Az export- fejlesztő pályázatok rendszeréről megállapították: hátránya, hogy az elbírálás túlságosan az egyenlegre összpontosít, pedig a fő cél a versenyképes termékek gyártása lenne. A munkacsoportok vezetőinek beszámolói után Csi- kós-Nagy Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Tár- , saság elnöke mondott zárszót, amelyben elemezte a magyar gazdaságpolitika alakulását a felszabadulástól napjainkig. A megoldandó kérdések közül elsősorban a szellemi tőke hasznosítását, a forint konvertibilissá tételét és a vállalatok információs rendszerének megteremtését emelte ki. amennyi a biológiai igénye. Eddig húsz növényre — egyebek mellett kukoricára, cukorrépára, málnára — dolgozták ki a vízmérleget, s az egyetem szolgáltatását összesen hatezer hektárnyi területen veszik igénybe. A számítások szerint százezer hektárnyi területen lehetne rátérni a számítógépes öntözésre, ami évente hatszázmillió forintnyi többletbevételhez juttatná a gazdaságokat. Űj gépsor Makón a Medicor Maros Bútoripari Részvény- társaság üzemében 60 millió forintos költséggel új olasz faanyagmegmunkáló gépeket helyeztek üzembe. A bútorlapok megmunkálására alkalmas automatizált gépek lehetővé tették az önálló, komplex bútorgyártás bevezetését. (MTI-fotó — Stekovics János felvétele) Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden az Országházban fogadta Mohammad Szadeg Halhali hodzsaitoleiszlámot, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnökét. A megbeszélésen jelen, volt Korom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács elnöke. Korom Mihály a nap folyamán ugyancsak megbeszélést folytatott a Mohammad Szadeg Halhali hodzsa- tolieszlám vezette iráni parlamenti küldöttséggel. Az iráni politikus részletes ismertetést adott országa belpolitikái helyzetéről, s külön kitért az irán—iraki konfKitűnő termésre számíthatnak a gazdaságok, ha vetésre ellenőrzött magot használnak. A gazdaságok nagy része azonban alig tudja megfizetni, a növekvő vetőmagárak miatt. Ezért a következő évre szükséges magokat maguk termelik meg; csakhogy így tönkremennek a biológiai alapok, egyre rosszabb minőségű vetőmagból mind kevesebb termést takaríthatnak be. Tegnap Dombóváron a Vetőmag- termelő és Értékesítő Vállalat tájékoztatóján hangzott el az is, hogy a vetőmagra hitelt kellene kapniuk a rosszabb helyzetben levő termelőknek. Másként néhány év múlva sok helyütt érezhetően csökkennek majd a termésátlagok. A somogyi gazdaságok keveset rendeltek a fémzárolt vetőmagokból: az elmúlt öt év átlagához viszonyítva a felújítási arány mindössze 37 százalékos. Baranyában ez csaknem a kétszeresé a somogyinak. Valószínűleg azért alakult ki ez így, mert liktusra. Kérte Magyarország támogatását is, hogy a nemzetközi fórumokon — mindenekelőtt az ENSZ-ben — segítse elő a Biztonsági Tanács 598-as, az iraki—iráni háború befejezésére felszólító határozatának megvalósítását, amely megítélésük szerint a tartós békét hivatott szolgálni. Utált arra, hogy a genfi tárgyalásokat minden bizonnyal New Yorkban folytatják majd, s ezek eredményes befejezése tartós békét biztosíthat a térségben. Nagyra értékelte az országaink közötti kapcsolatokat, s ezen belül is a parlamentek közötti együttműködést. Hangsúlyozta, a megyénk termőterületei rosszabb minőségűek, mint a szomszédoké, s ezért a gazdaságok is jóval mostohább körülmények között, kevesebb pénzből dolgoznak. A somogyi földekről kevesebb vetőmagnak való gabonát aratnak, mint Baranyában vagy Tolnában, de az is igaz, hogy megyénkben a termelők tizedének van megfelelő tisztítógépe, a többi gazdaság csak előtisztítást tud végezni. A Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézet munkatársa szerint a Batéból, Za- márdiból, Berzencéről és Tabról küldött búza is használhatatlan a törmelék és a szemét miatt. Ezek a gazdaságok legalább vették a fáradtságot árra, hogy néhány kilónyi mintát eljuttassanak az intézethez; mások — a termelők fele — nem is vizsgáltatta meg a vetőmagot. Ha a Vetőmagtermeltető Vállalat elfogadná a váltót, akkor valamivel könnyebb helyzetbe kerülnének az üzemek. Csakhogy, amíg a mehogy politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, valamint más területeken tovább bővülhetnek a már eddig is meglévő kapcsolataink. A tárgyaláson Korom Mihály — a vendégek kérésére — részletes tájékoztatást adott az Ország- gyűlés munkájáról, választási rendszerünkről s belpolitikai helyzetünkről. A delegációt kedden fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter és Berecz Frigyes ipari miniszter. A küldöttség programjain részt vett Keyvan Imani, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete. zőgazdaságban kibocsátott értékpapír gyakorlatilag nem kerül ki a mezőgazdasági üzemek köréből — s nem jut el az iparhoz —, addig nem töltheti be igazi szerepét. A téeszek is idegenkednék a váltótól, a vállalat sem tud mást csinálni az értékpapírral, mint hogy leszámítolja. Az aszályos év ellenére szinte minden vetőmagból bőven van a dél-dunántúli területi központ raktáraiban. A vállalat képviselői tartanak attól, hogy tovább csökkennek a megrendelések. Eddig egyetlen gazdaság sem jelezte, hogy mennyi borsóra lesz szüksége. A két legkedveltebb fajtából van elég, de a szakemberek attól tartanak, hogy egyik napról a másikra megugrik a kereslet. Sok igazdaság egymás között cseréli a házilag tisztított kalászos-vetőmagot. Ezek egyszerűen kizárják magukat a korszerű termelésből. Őszi búzából, árpából és rozsból összesen 8700 tonna vetőmagot kértek a somogyi termelők. Az igényeket minden fajtából ki tudják elégíteni. Az őszibúza-vető- mag 70 százaléka már a felhasználók raktáraiban várja a vetést. Burgonyából a délsomogyi homokháton 15—16 tonnás az átlagtermés hektáronként, ebből tíz tonna lehet vetőgumó. A vállalat épp tegnap kapta az értesítést, hogy valamelyest csökkent a vetőgumó ára. Megyénkben 257 boltban vásárolhatnak a kistermelők vetőmagokat. Megtudtuk: az ősztől már ötgrammos tasa- kokban árulják majd a sárgarépa-, a petrezselyem- és a többi magot ás, a csomagolás is megváltozik, s így a mag ára is drágább lesz. Számítógépes öntözési módszer VAN ELÉG VETŐMAG Kevesebbet rendeltek a somogyi gazdaságok
