Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

1988. szeptember 13., kedd Somogyi Néplap 5 Közös fedél alatt VENDÉGKIÁLLÍT ÁS ALSÓ-SZÁSZORSZÁGBÓL Egy esztendővel ezelőtt a Néprajzi Múzeum szerepelt vendégkiállításon az NSZK- ban, Alsó-Szászországban. A magyar paraszti bútor- . és lakáskultúra emlékeit vitték ed Cloppenburgba. E kiállí­tás viszonzásaként most két intézmény, az alsó-6zászor- szági Szabaditéri Néprajzi Múzeum és az Árterület- és Lakódombkuta'tó Intézet ál­tal összeállított anyag érke­zett Magyarországra. A jövő nyárig megtekint­hető kiállítás az észákmémet lakásról és lakóiról közöl ér­dekes információkat, Közös fedél alatt címmel. Méghoz­zá több mint kétezer év te­lepülésformáit, építkezési szokásait, paraszti gazdálko­dását felidézve. Az anyag természetéből adódik, hogy többnyire raj­zok, fotók, rekonstrukciós rajzok, okiratmásolatok, metszetek, árnyékképek, kő­nyomatok töltik meg a ter­meket. S csak kiegészítőül hoztak el a cloppenburgi skanzenből néhány paraszt­bútort, munkaeszközt, hasz­nálati tárgyat, konyhai edényt. Bőséges magyarázó szöveg igazítja el a látogatói a lakóépület és a berendez­kedés formáiról, a jellegze­tes település paraszti életé­ről. veszélybe kerültek, a lakó­hely megemelésével, lakó- domb építésével védekeztek az ött lakók a természeti erők eliten. Kezdetben min­den parasztgazdaság a ma­ga portájának emelte a dombot, ezekből a III. szá­zadban kialakultak a falu­dombok. Megtudjuk, milyen' állatok tenyésztésével, milyen növé­nyek termesztésével foglal­koztak a századok folyamán Alsó-Szászországban. S ami­re a címbeli közös tető utal, annak idején — és még a múlt század közepén is — a mezőgazdaság teljes gépe­sítéséig ember és állat közös épületben lakott. Nem külö­Oldenburgi konyha nült. el az istálló, a -pajta és a lakás. Azt is érdemes megemlíte­ni e (kiállítás kapcsán, hogy a cloppenburgi skanzen nem csak szűk múzeumi terület­re összezsúfolt parasztházak együttese. A műemlékvéde­lem a tájegység hatezer épü­letére terjed ki (ehhez az állam igen- jelentős támoga- -tást ad a tulajdonosoknak), és védelem alatt állnak a berendezési tárgyak, a mun­kaeszközök is. Eddig nyolc­ezer használati tárgyat dol­gozott fel a kutatás. Kádár Márta Egészség­védelmi tanácsok TV-NÉZŐ Ki mit (nem) tud? Mind többen vállalnak részt az egészségmegőrzés társadalmi programjából adódó feladatok megvalósí­tásából. A területi és a he­lyi programok kialakítására, illetve összehangolására sor­ra alakulnak és az év végé­ig az országban mindenütt megkezdik működésüket az egészségvédelmi tanácsok. Szaporodnak az egészség- megőrzéssel kapcsolatos ala­pítványok és közérdekű fel­ajánlások is. Az Országos Egészségvé­delmi Tanács az év elején adott ki ajánlásokat a terü­leti tanácsok számára, hogy szervezetükön belül hozza­nak létre olyan testületet, amely figyelemmel kíséri és összehangolja az egészség megőrzését, illetve fejleszté­sét szolgáló programokat és kezdeményezéseket. Ennek eredményéként szeptember 7- ig 17 helyen az egészségvé­delemben leginkább érdekelt állami szervek, társadalmi és tömegszervezeték tagjai­ból, valamint a tömegtájé­koztatás és az egyházak kép­viselőiből már megalakultak a megyei egészségvédelmi tanácsok. E szervezetek fel­adata egyebek között az, hogy felkarolják és támo­gassák a káros szenvedélyek elleni küzdelemmel, az aktív életmódot serkentő, valamint az egészséges táplálkozással összefüggő (helyi kezdemé­nyezéseket. A tanácsok kö­zül eddig 11 egészségvédelmi alapot hozott létre, össze­sen több mint 36 millió fo­rinttal ; kiemelkedik közü­lük a Hajdú-Bihar Megyei Tanács 5 millió, valamint a Fővárosi Tanáos 10 millió forintos alapja. Tervezik, hogy jövőre minden megyé­ben létrehoznak .egészségvé­delmi alapot. Számos város és község tanácsa pedig he­lyi összehangoló 'testület fel­állításáról is döntött. A társadalmi aktivitás nö­vekedését jelzi az is, hogy napjainkig mintegy 50 mil­lió forinttal .hívtak életre alapítványokat és tettek köz­érdekű felajánlásokat. Ezek közül „A rák ellen az em­berért, a holnapért” alapít­vány — amelyet az Országos Egészségvédelmi Tanács Tit­kársága kezel — ,23 millió forintos tőkével rendelkezik, s ebből főként a betegség megelőzésével kapcsolatos te­vékenységet finanszírozza. A Kit mit tud? mostani adásait nézve Németh Lász­ló szavai jutnak eszembe. Az a hatvanas években készült riport, amelyben klasszikus írónk úgy nyilat,kozott; ide­genkedett eleinte a televí­ziózástól inkább csak a tech­nika csodáját látta benne, később azonban egyre több műsor megragadta a figyel­mét. Példaként — nem vé­letlenül — éppen a Ki mit tud?-ot említette. Éles .szem­mel meglátta, már akkor, mennyire alkalmas eszköze lehet a televízió annak, hagy az ország legkülönbözőbb tájain rejtőzködő tehetsé­geket fölfedeztesse. A Ki mit tud? célja lé­nyegében most sem más, mint — mondjuk — 25 év­vel ezelőtt. Még akikor sem, ha azóta már nem annyira amatőrök, inkább (fél) profiik versenyeznek a kamerák előtt. A változás elsősorban a műsor hangulatában, stí­lusában fedezhető föl. A résztvevőket érezhe­tően megérintette a változá­sok szele. A zsűri még in­kább főszereplővé lépett elő, mint eddig bármikor: tagjai a véget nem érő értékelések közben nemegyszer egymás­sal is vitatkoznak. Peitrövics Emilnek most is a kamarakórusok tetsze­nek a legjobban. (A leg­utóbbi adásban Soproni Jó' zsef helyettesítette.) A zsűri elnöke, Szinetár Miklós szé­lles körű műveltséggel, „atyai” jóindulattal értéke­li a versenyzőket. Gyakran elhangzik, hogy milyen jó a műsor. Ezt persze jobb vol­na a közönség véleményére bízni. Benkó Sándor már az elmúlt Ki mit tud?-on is te­gezte a versenyzőket, ami az áltállá képviselt műfajból természetesen adódott. Ezt a stílust azonban mintha a zsűri többi tagja, sőt a mű­sor vezetője is megirigyelte volna tőle. Az együttérzés nyilvánul meg ebben a fia­tal tehetségek iránt; mini­születésének századik év­fordulója alkalmából Ter- sánszky Józsi'Jenő Kossuth- dfjas íróról, a XX. századi magyar próza egyik kiemel­kedő képviselőjéről emlékez­egy éreztetni kívánják, hogy a leendő kollégát látják ben­nük. A versenyzők feszült­ségét oldja Antal Imre szel­lemes, fordulatokban bővel­kedő műsorvezetése. Ügy hat, a zsűri időnként ezeket a riportokat is figyelembe veszi az értékelés során. Így aztán ezeknek a „kötetlen beszélgetéseknek” is szere­pük lehet a továbbjutásban. A versenyzők gyakran pro­fiknak bizonyulnak nyilat­kozataikban is, némelyikük érti a módját az (ön),reklá­mozásnak. Újabban vonása még a mostani Ki mit tud?-na.k a nemzetiségi táncok népsze­rűségének növekedése, a ko­reográfiák érzékenysége a mostani politikai kérdések­re. S hogy távolabbi népek kultúrájára is érzékenyek tudunk lenni, ékesen bizo­nyítja a Los Andinos zene­kar szereplése: latin-ameri­kai hangulatot teremtett a színpadon. A közönség ro- konszenvét bizonyítja az is, hogy a szavazatok juttatták az együttest a középdöntő­be. (Csak arra volnánk kí­váncsiak, hogy az Andok hegyi lakói közül vajon mi­lyen eséllyel verbuválódna csoport magyar népzene be­mutatására.) Lehet-e nagyobb siker an­nál, mint egy izgalmakkal telli vetélkedő, a gátlástalan, felszabadult diákhumorra épülő produkció? Ennek pél­dája a Vakolat együttes mindent elsöprő sikere, amely éppen az ebiben rej­lő lehetőségéket aknázta ki eredeti módon. Az egyéb kategóriában sok össze nem hasonlítható számot láttunk; ez állítot­ta nehéz helyzet ele a zsűri tagjait, különösen az ebben a .témában szakértő Ungár Anikót. Várakozással tekintünk a döntő elé, s ehhez többet hozzátenni e sorok írója nem tud. Fodor Tamás tek meg hétfőn Budapesten, a Farkasréti temetőben. Az író urnájánál koszorút he­lyeztek el a Művelődési Mi­nisztérium és a Magyar Írók Szövetségének képviselői. Emlékezés Terscmszky Józsi Jenőre Á meglepetések orsxága Olimpia helyett VIT Történelmi visszapillan­tással, időszámításunk kez­deteitől indul a kiállítás. Az Árterület- és Lakódombku- tató Intézet ásatásai, régé­szeti feltárásai ugyanis két­ezeré vés házak maradvá­nyait is felszínre hozták, bennük növényi maradvá­nyokat, termést, magokat. Amikor a tengermetléki ár- t érül etek a tengerszint emel­kedésével az I. évszázadban Diplomakiosztó ünnepség Diplomakiosztó ünnepsé­get tartották hétfőn Buda­pesten a Munkásőrparancs- npkd Iskolán. Kétéves tanul­mányaik befejeztével itt vet­ték át oklevelüket azok a hivatásos parancsnokok, akik előbb levelező, majd nappali tagozaton sajátították el a hivatásukhoz szükséges szak­mai, pedagógiai, politikai, vezetéselméleti és számítás- technikai Ismereteket. Borbély Sándor országos parancsnok ünnepi parancs­ban köszöntötte a hallgató­kat és az iskola tantestüle­tét. Ezután Kazal Barna ve­zérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és Nagy Sándor ezredes, a Munkás- őrparancsnóki Iskola pa­rancsnoka 35 személynek adta át a hivatásos parancs­noki és a tanári képesítést igazoló oklevelet. A végzős hallgatók közül nyolcán vö­rös diplomával fejezték be tanulmányaikat. Mielőtt újabb vidéki útra indulnánk, pihenjünk meg a fővárosban és ismerkedjünk meg a soron következő VIT- tel. Nem tévedés, a VIT-tel! Az ugyanis már júliusban világos volt, hogy Észak-Ko- rea nem vesz részt a .szöuli olimpián. Ahogy hivatalos helyeken többször .is megfo­galmazták: a közös rende­zésben nem tudnak meg­egyezni. Észak tudomásul ve­szd az olimpiát, de nem .in­dítja versenyzőit. Tudomásul veszi, hogy a szocialista or­szágok — Kuba kivételével — részt vesznek az olimpián. ö.k a vílágdfj'úsági találkozó­ra készülnek. A VIT nemzetközi előké­szítő bizottsága tavalyi ülé­sén (Pihen.jant jelölte meg a XIII. VIT házigazdájául. Te­hát 1989. július 1—8. között Észak-Koreában lesz a VIT; alig egy esztendő van addig hátra, de az előkészületek már tavaly megkezdődtek. Szong Csői, az előkészítő bizottság elnökhelyettese készséggel tájékoztatott: megismertették már a koreai fiatalokkal a találkozók múltját, a jövő év fontossá­gát. 1987 óta a fiatalok min­den hónap első vasárnapján társadalmi munkát végez­nek, s az árát befizetik a VIT-alapba. Ezenkívül a VIT-et szolgáló építkezése­ken fizikai munkát is végez­nek. A VIT-en a DÍVSZ tag- szervezetei és a Nemzetközi Diákszövetség képviselői vesznek -részt, mintegy húsz­ezren. 18 millió négyzetméternyi lesz a VIT központi területe, ebből 4 millió négyzetméte­ren szállodák épülnek. El­készült egy ifjúsági, egy sport- és egy turistaszálloda, a 3370 nézőt befogadó uszo­da, az úttörőpalota, a jelen­legi 2 ezer nézőt befogadó A VIT tablója előtt cirkusz mellé egy 16 ezres, a 150 ezres sportcsarnok, amelynek a kétharmada fe­dett (a világ második leg­nagyobb ' futballstadionja). 260 közintézmény. Ezeket már szeptember 9-én, a RNDK megalakulásának év­fordulóján felavatták. Ezen­kívül VIT-rendezvényekre kerül sor Vonszánban és Nan Póban is. A fővárosi építkezések irá­nyítási (központjának veze­tője, On Ki U tájékoztatása szerint Phenjanban és a töb­bi városokban is egy kézben összpontosul az építkezés. A fővárosban jelenleg 33 millió négyzetméteren építkeznek, döntő többségük a Kvan Hó körúton. A Kvan Hó területén be­lül jövő év közepéig 33 ezer lakás, 5 szálloda (összesen 8500 hellyel) épül meg, és új, 6 kilométeres úthálózat. Az utak 100 méter szélesek. (Jó részük már kész.) 30 ki- sebb-nagyobb híd, 4 aluljáró épül, 12 fedett sportcsarnok, összesen 250 ezer néző szá­mára. A kis íutballpálya 25 ezres, és 3 fedett kézilabda- pálya 2500 néző befogadásá­ra. Az asztalitenisz-csarnok­ban 20 asztal, 16 edzőasztal fér el és 4 ezer néző. A sportszállóban 1200-an lakhatnak 34 emeleten, a tu­ristaszállóban 630-an. Az if­júsági hotel 33 emeletes, eb­ben lakik majd a magyar küldöttség is. A külföldiek étterme 9 emeletes, külön magyar konyhával. Az úttö­rőpalotában egyszerre 5 ezer gyereknek van hely. Nyolc­emeletes a központi kórház és hozzá tömbönként orvosi rendelő van. A már említett 150 ezres stadionon kívül a Te Dong folyó szigetén is épül a 30 ezres fedett sta­dion. Nos, dióhéjiban ennyit a VIT előkészületeiről. Épül Kelet-Phenjanban a kétezres nézőterű nagyszín­ház, mellette a 4 ezres ifjú­sági színház, a 3150 nézőt be­fogadó fedett mozi hat te­remmel, új repülőtér, amely már a VIT-re érkezőket is fogadja. És épül a városban két gyorsforgalmi alagút. „Ráadásként” 5 ezer új la­kás, és épül a városközpont­ban a 105 emeletes szállo­da, de bánatosan hozzáteszik : ez nem lesz kész jövőre. Az új lakóépületek 5—42 emeletesek. Egy tömbben 6— 700 lakás van. A lakások átlagterülete 110 négyzetmé­Elkészültek a VIT bélyegei, plakátjai ter, de van 180 négyzetméte­res is. Ezek az első, második emeleti lakások a nagycsa- :: ládosoknák. A földszinten gépkocsiparkolók. A laká- 1 sokat berendezve (tv. hűtő- - gép stb.) adják át, a lakók 34 fajta bútor közül válogat­hatnak. Hogy közben jegy- rendszer van — ez is igaz. De ahogy ők mondják: a nagyon sok ember építkezni tud, termőföldet elővarázsol­ni nem. Majd ha fejlődik a nehézipar, véget érnek a nagy építkezések, akkor jut pénz több rizsre, húsra is. (Folytatjuk) Erdélyi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom