Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 196. szám • Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 17., szerda À szovjet nagykövet Kaposváron A közreműködés készsége TARTALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉ A JÖVŐ Háromévi budapesti diplomáciai tevé­kenység után tegnap először látogatott el Somogy székhelyére a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Borisz Ivanovics Sztukalint Klenovics Imre, a megyei párt­bizottság első titkára és dr. Gyenesei Ist­ván megyei tanácselnök fogadta és üdvö­zölte a pártszékház előterében. Azon nyomban megkezdődött az ismerkedés, a tartalmi munka. I A szüle körű eszmecserén Klenovics Imre a „politikai idegenvezető” magabiztossá­gával mutatta be megyénk sokoldalú arculatát, s mert a tájékoztatás nem turistának szólt; a szép, a jó, az öröm- telli melllett életünk nehézsé­geit, gondjait sem takarta el a már sokat látott szem elől. Beszélt hát adottságainkról, történelmi hagyományaink­ról, a somogyi emberek éle­téről, magatartásáról, de mondanivalójának lényegét a mai magyar társadalom hely­zetére, szándékára, a kibon­takozás akarására és elköte­lezettségére összpontosította. A megye gazdasága pozití­vumainak bemutatása mel­lett felsorakoztatta gondjain­kat is, amelyeknek csökken­tése, feloldása ad irányt, fel­adatot az országos pártérte­kezlet, a megyei program szellemében a kilábaláshoz. Ez utóbbiak közé sorolta a gazdaságban a belső irányí­tási. érdekeltségi rendszer, a korszerűsítés túlzottan las-, sú kiépítését, az üzemek kö­zötti együttműködés alacsony szintjét, a termékszerkezet- váltás sajnos még nem ál­talánosítható eredményeit, a lakásépítésben való lemara­dásunkat, s azt, hogy a so­mogyi emberek megélhetési gondjai — különösen a fiata­loké, a nyugdíjasoké és a nagycsaládosoké — súlyos­bodtak az utóbbi években. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután sorravette a termelő és egyéb ágazatok helyzetét. Nagy teret szentelt a párttagság, a közvélemény észerevételeire, a közösségek hangulatára; beszélt sikere­inkről, a tervidőszak kiemel­kedő beruházásairól és megállapította: — Somogy lakossága fele­lősséget érez céljaink megva­lósításáért. S bár van még az emberek egy részében kétség, bizonytalanság, vá­rakozás; alapjában véve cse­lekvőkészség, ténniakarás jellemzi megyénk lakosságát. Klenovics Imre beszélt azokról a már megkezdett munkákról is, amelyek a pártértekezlet szellemében a politikai intézményrend­szer reformját hivatottak előkészíteni a megyében. Nem véletlen — hiszen ha más adottságok közepette is, de azonos, vagy sok minden­ben hasonló cipőben járunk — hogy B. I. Sztukalin eh­hez a témához kapcsolódott leginkább válasz-tájékozta­tójában. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövete azonban először megköszönte az ér­tékesnek, tartalmasnak és őszintének minősített tájé­koztatót. s a lehetőséget, hogy később ipairi, mezőgaz­dasági üzem dolgozóival, ve­zetőivel is tallákozhat. Ez­után kifejtette: — A kibontakozó nyilvá­nosság időszakában nehéz olyat mondani, amiről nem tudhat Magyarország lakos­sága. Mégis — elsősorban az SZKP országos konferenciá­jának állásfoglalásából ki­indulva — a politikai in­tézményrendszer reformjá­nak konkrét elképzeléseivel, módszereivel és várható ha­tásával foglalkozott. A meg­újított választási rendszerrel, a szeptemberben kezdődő választási kampánnyal, a ki­választás új módszereivel, . a párt- és állami feladatok kettéválasztásával, az appa­rátusok megújításának szán­dékával polemizálva kifej­tette : — A .vezetés, az apparátu­sok struktúrájának átalakí­tása, a párhuzamosságok, az átfedések megszüntetése, a hatékonyabb párt- és állami irányítás a cél. A jövő év tavaszán — országos szava­zás keretében — népi kül­döttek sokaságát választják meg, s közülük kerülnek majd ki a legfelsőbb vezetés testületi tagjai, a testületek vezetői. Beszélt a kétkama­rás szovjet parlament elkép­zeléséről és feladatairól, majd hangsúlyozta: — Megváltozott világunk­ban az irányításnak minden szinten profi politikusokra van szüksége! Vendégünk természetesen szót ejtett legfőbb gazdasági törekvéseikről is, amelyek­nek a népjólét, az élelmi­szer-program, és általában a fogyasztási cikkek nagyobb mennyiségének és választé­kának megteremtése áll a középpontjában. Beszélt az árképzési rendszer reformjá­ról, a termelőeszközök sza­bad kereskedelméről, a pénz­ügyi rendszer átalakításáról, a családi érdekeltség beveze­téséről, és már itt is kife­jezte: ha gazdasági szerveze­teinknek van konkrét jhvas- latuk, elképzelésük a szov­jetunióbeli partnerekkel va­ló és kölcsönös érdekeltség­re épülő együttműködés megteremtésére, ezek kiala­kításában készségesen műkö­dik közre a nagykövetség. Ez a téma egyébként több­ször is fölmerült a nap fo­lyamán, mindenekelőtt a Csepel egyedi gépgyárában, ahol Akkerman József igaz­gató és Varga János párttit­kár fogadta a Klenovics Im- ' re kíséretében megjelent vendéget. A vendéglátó gyár vezetője orosz nyelven is tá­jékoztató termékismertető átnyújtásával tömöríthette mondanivalóját. De azért maradt ideje a tízéves gyár történetének, sikereinek, gondjainak ismertetésére is. Ez utóbbiak között elsősor­ban az állt, hogy a pénzügyi és a piacpolitika tekinteté­ben nagyon hiányzik az ön­állóság. Elmondta, hogy ter­mékeik 60 százaléka szocia­lista, 20 százaléka tőkés ex­portra megy, és húsz száza­léka járul hozzá a hazai igények kielégítéséhez. Éven­te 7-10 millió rubel értékű terméket szállítanak a Szov­jetunióba. Sajnos azonban a szovjet gyárakkal rendkívül hullámzó a kapcsolat; főként a két ország merőben külön­böző árpolitikája, a merev­ség, a megállapodások kiala­kításának lassúsága, a főha­tóságok bürokratikus ügyin­tézése nehezíti az együttmű­ködést. A vendég jó néhány kér­désére kapott ezután választ, majd itt is hangsúlyozta: — A protokolláris találkozáso­kat egyre inkább a tartalmi, a vállalatok, üzemek egymás közötti együttműködésének, árucseréjének kell felválta­nia. A szovjetunióbeli válto­zások is ebbe az irányba hatnak. Közvetítő készségét itt is kifejezte a nagykövet. Az ölismeréssel fogadott gyárlátogatás után a topo- nári városrész termelőszö­vetkezetébe látogatott a ven­dég, ahol Bodnár Imre el­nök, Bogó Zoltán párttítkár egyetértő részvételével tá­jékoztatta őt. Somogy szö­vetkezeti és munkásmozgal­mának története is belefért bevezető mondataiba, majd szenvedélyesen vallott az 1976-ban még 17 milliós veszteséggel, és 1987-ben 17 milliós nyereséggel záró gaz­daság gyötrelmeiről, tagjai­nak és vezetőinek elszántsá­gáról, újítási, megújulási készségéről, megfontolt és hatásos beruházásairól. Ter­méseredményeik kiválóak, búzából például 20 százalék­ká! haladják meg a megyei és az országos átlagot. A részletes gazdasági • beszá­molót talán még szemlélete­sebbé tette a ma még re­konstrukció alatt álló tehe­nészeti telep bemutatása, ahol különösen a 32 állásos, szinte Világszín/vonailú fejő- ház és berendezései, az épü­letben elhelyezett .hűtőrend­szer és laboratórium, az ugyanott kialakított szakok­tatási termek nyerték mega vendég tetszését. Erről a komplexumról1 már csak azért sem mondunk részle­teket, mert az 50 millió fo­rintos beruházás, az egy év és négy hónap alatt elkészü­lő rekonstrukció átadására novemberben lehet számíta­ni. A részletek feltárásának akkor lesz az ideje ... E látogatással, s az azt követő eszmecserével ért véget B. I. Sztukaliinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének első somogyi látogatása. Bagdadban kezdik meg a szolgálatukat Kedden a délelőtti órákban elutazott Budapestről az a 15 magyar katonatisztből álló egység, amely a világszerve­zet felkérésének megfelelő­en hazánkat képviseli az ira­ki—iráni tűzszüneti egyez­ményt megfigyelő ENSZ-ka- tonai csoportban. A Ferihegyi repülőtéren a magyar katonai kontingens tagjaitól családitagjaik és hoz­zátartozóik, valamint a Hon­védelmi Minisztérium kép­viselői vettek búcsút. A Ma­lév különjáratával utazó ma­gyar tisztek az Iraki Köztár­saság fővárosába, Bagdadba érkezésük után megkezdik szolgálatukat az ENSZ meg­figyelőcsoportjában. A ter­vek szerint előbb rövid föl­készítésen vesznek részt a többi nemzet ENSZ-katonái- val, majd augusztus 20-án, a fegyvernyugvás első napján, az iraki—iráni határ közvet­len közelében, iraki oldalon kezdik meg ellenőrző, megfi­gyelő feladataik teljesítését. Diplomáciai kapcsolat az EKG-val Az EGK Bizottsága pozi­tív választ adott a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlová­kia, Magyarország és Bulgá­ria korábban eljuttatott ké­résére, hogy jöjjön létre diplomáciai kapcsolat köz­tük és a Közös Piac között — közölte egy EGK-szóvivő kedden. Lengyelország kérését Brüsszel később kapta meg, ezért azt még vizsgálják, Ro­mánia pedig nem is folya­modott az EGK-hoz ilyen kéréssel. Nem hoztak döntést Vietnam és Kuba hasonló kérése ügyében. Az NDK már hétfőn bejelentette a diplomáciai kapcsolatok fel­vételét. Az EGK és a KGST júniusban állapodott meg arról, hogy kölcsönösen elis­merik egymást. Japán államtitkár látogatása Horn Gyula külügymi­niszteri u mi államtitkár meg­hívására augusztus 14—16. között hivatalos látogatást tett hazánkban Hamada Ta- kudzsioro japán külügyi par­lamenti államtitkár. Az ál­lamtitkárt; fogadta Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi zottságának tag ja, állam- miniszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottsá­gának elnöke, Medgyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes, s találkozott Békési László pénzügyminiszter helyettessel. A japán politi­kus tájékozódott hazánk belső helyzetéről, gazdasági és politikai reformtörékvé- seinkről. Horn Gyula és Hamada Takudzsioro a hivatalos tár­gyalásokon a kölcsönös ér­deklődésre számottartó nem­zetközi kérdések mellett részleteseh áttekintette a kétoldalú kapcsólaitok hely­zetét, azok sokoldalú fej­lesztésének lehetőségeit. Sajtótájékoztató az APEH-nóI ADÓBEVALLÁS KÍSÉRLETKÉNT Az idei jövedelmei alap­ján jövőre várhatóan 1,5—2 millió állampolgárnak kell adóbevallást készítenie. A személyi jövedelemadó be­vallására szolgáló nyomtat­vány tervezetét tegnap saj­tótájékoztatón mutatták be az újságíróknak. Mint isme­retes, azoknak a magánsze­mélyeknek, egyéni vállalko- zólknák, akiknek több for­rásból származik a bevéte­lük, 1988. évi összesített, jö­vedelmük után 1989. már­cius 20-ig kell adóbevallást készíteniük és befizetniük a személyi jövedelemadót. Sütő Dezső, az APEH el­nöke elmondta: mielőtt vég­legesítenék és forgalomba hoznák a nyomtatványt, magánszemélyek önkéntes részvételével kipróbálják, hogy az mennyire érthető, miiként kezelhető. A napok­ban az országban 5—7 ezer személyt kénnek fel arra, hogy várható bevételeik alapján — minden kötele­zettség, ellenőrzési követ­kezmény nélkül — töltsék ki a nyomtatványt. Somogy­bán ötszázan kapják meg a kérdőívet. A tapasztalatokat, az adózók véleményét, ja­vaslatait a nyomtatvány véglegesítésénél kívánják hasznosítani, annak érdeké­ben, hogy az viszonylag könnyen kezelhető, értel­mezhető és egyszerűen ki­tölthető legyen. A próbaki- tolitésre válliMkozók az APEH fővárosi és megyei szerveitől megérdeklődhe­tik, hogy az ellőírás oknak megfelelően készítették-e el a feltételezett adóbevallást. A nyomtatvány-tervezet tartalmazza mindazokat a lehetséges eseteket, amelyek a törvény szerint a jövede­lemadózás szempontjából elő­fordulhatnak. így külön-kü- lön táblázat szolgál az egyes; s zelle m i tevékenységek bői ; a szerzői jogdíjból és egyes tudományos, műszaki tevé­kenységekből; a növényter mesztésből,, állattenyésztés­ből és állati termékek érté­kesítéséből; ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből; szál­láshelyek hasznosításából, építmények bérbeadásából, illetve külföldről származó jövedelmek adózásának ki­számítására. Az adóbevalló ívekhez ki­töltési útmutatót is mellé­kelnek majd. A tervek sze­rint végleges formájában a nyomtatvány novemberben lesz kapható, addigra összeg­zik a mostani próbák tapasz­talatait, s akkorra a parla­ment is dönt az adórend­szer esetleges módosításáról. Az APEH elnöke szólt ar­ról is, hogy miiként, készül­nek fel az adóbevallás ok el­számolására. Bár számíta­nak arra, hogy az első idő­szakban viszonylag sokan töltik ki majd hibásan az adóbevallást, az adóvisszaté­rítések esetében tartani sze­retnék a 30 napos határidőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom