Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
1988. augusztus 11., csütörtök Somogyi Néplap 5 ,,A textilesek mellé szegődtem” Szent István korának templomai Torday Aliz választásai Tévedés volna Torday Alizt kritikusként említeni, bár nevét a textilművészetről szóló írások tették ismertté. Huszonöt éve jelent meg első cikke a modern magyar textilről, és talán arra a legbüszkébb, hogy barátként és szószólóként egyaránt elfogadta őt a textiles gárda. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a szakma kérésére és javaslatára került Szombathelyre, a Savaria Múzeum iparművészeti osztályvezetői posztjára 1987 márciusában. Akkor már a Képző- és Iparművészeti Szövetségben is érzékelték, hogy veszélyben a szombathelyi gyűjte- ménv és a biennálék sorsa, mert 1984-től szakértő, gazda nélkül maradt a textilművészet ügye Szombathelyen. Egyre terhesebb kötelességgé vált, ami régen büszkeség és öröm forrása volt: a modern textilművészet patronálása. Torday Aliz neve a textiles szakosztály tagjainak jutott eszébe. — Vállald el, biztattak. Sokat gondolkodtam, de tulajdonképpen jókor szóltak. A televízió műsorigazgatóságán dolgoztam, s a nyugdíj határán az foglalkoztatott: mindent abbahagyni, vagy új életet kezdeni. Akkor ért a textilesek javaslata. Jellemző, hogy én nem a szakírók, nem a kritikusok szövetségének vagyok tagja a szövetségben, hanem a textilesnek, könnyű volt levonni a huszonöt évvel korábbi választás következményeit: én a textilesek mellé szegődtem. Ezért vállaltam a szombathelyi munkát öt évre, két biennálé-periódusra — mondja Torday Aliz a váltás körülményeiről. Amikor egy évvel ezelőtt beszélgettünk, több bizakodás, több öröm volt a szavaiban. Most, a hatféle textilkiállítás (ezekből ötöt ő rendez) nyitása előtti napokban sokkal feszültebb, gond- terheltebb, és csalódottabb. A kiállításokat semmi sem veszélyezteti, a nyitás ünnepi percei előtt nincs akadály sem Szombathelyen, sem Kőszegen. A modern magyar textilművészet jelentkezésének 20. évfordulója a nyár egyik rangos kulturális eseménye lesz. A háttér azonban sok tanulságot rejteget. — Azt mondta Kecskés Ágnes, akinek kiállítása Kőszegen lesz az 1986-os Rózsa Anna-díj jutalmaként, hogy figyeljem meg, ez lesz életem legboldogabb szakasza. Igaz lehet, mert ez a legnehezebb. Nem bántam meg, hogy elvállaltam, nem az irigység, a közömbösség bánt, az van minden munkahelyen. Azt nem tudom megszokni, hogy azok, akiknek örülniük kellene a nemzetközi vonzerőt képviselő ágazat jelenlétének, nem szeretik a textilt. A legnagyobb csalódást a textilesek okozták. Sokáig rendben levőnek látszott minden. A biennálé- felhívásra elküldték jelentkezési lapjaikat az egykori velemi ösztöndíjasok is, csak a pályamunkákkal maradtak adósak. Egv ideig azt hittem, hogy az avantgarde megtorpanásáról, átmeneti kifulladásáról van szó, hát istenem, előfordul más műfajokban is. De nem spontán alkotói válságok miatt nem érkeztek meg az ígért művek, hanem V+ (Velem plusz) néven csoport alakult. Be is mutatkozik hamarosan a Budapest kiállítóteremben belga művészekkel közösen. — A megosztottságot növelik a kiállítási lehetőségek, a főváros vonzereje mindig nagyobb ___ — Ez természetes, számoltam vele, de itt nem egyéni döntésekről van szó. Egyébként lesz egy másik ünnepi alkalom is a textilművészek számára: júliusban a Műcsarnokban látható a húszéves fejlődést reprezentáló kiállítás, amelyet részben a szombathelyi gyűjteményből válogat Herczeg Ibolya. Eleven textil lesz a címe, és helyet kapnak a minitextilek is. Ehhez képest a szombat- helyi 10. biennálé az idén visszafogottabb, hagyományosabb lesz. Az anyagok ismeretében állítom, nem kell kudarctól félni, csalódástól tartani Szombathelyen és Kőszegen. Ellenkezőleg: egyidejűleg ilyen átfogó képet még nem nyújtottak a kiállítások, mint most. Éppen az előző évek hiányainak pótlására a Szombathelyi Képtárban a fal- és tértextilek, meg a minitextilek, kaptak helyet, ugyanebben az időben a Savaria Múzeum az ipari textileket fogadja be, Kőszegen pedig három önálló kiállításon mutatkoznak be a két évvel ezelőtti nyertesek : Polgár Rózsa, Kecskés Agnes és Polgár Csaba. Az idei, a 10. fal- és tértextil biennáléra Tisztelet Szombathelynek jeligével kellett a munkákat elkészíteni. A beérkezett ötvenkilenc műből negyvenegyet ítélt nyilvánosság elé valónak a zsűri. A visszhang remélhetőleg visszaadja Torday Aliznak a lelki békét, az örömöt. Nem sok kell hozzá. Tervei máris vannak. Torday Aliz újabban könyveket ír. A szép otthon sorozatban tavaly aratott nagy sikert a Skandináv szellemben című album, "megjelenés előtt áll a Falusi hangulatban című könyve, és elkészült a Zölden című is, a kertekről, a verandákról, a kerti bútorokról. ír A textiltechnikák megismeréséhez nem volt kedve? — Dehogynem. Egyszer szerepeltem egy kiállítássorozaton is. Egy‘francia textilművész ötlete volt, körlevelet küldött 700 művésznek, ismerősnek. Azt kérte, küldjünk egy rossz farmernadrágot, abból ő papírt készít, visszaküldi, és mi dolgozzuk fel valahogyan. Küldtem a farmert, megjött a papír, jó alaposan összehajtogatva, így lett 18 lapfelületem. Arra leporellóként megcsináltam az életem eseményeit egy másik farmer és fotók segítségével, monfázsszerű- en. — Nem bántja, hogy nem lett művész? — Nem. Gyerekkori álmom megvalósult, amikor megtaláltam a textilt. Kedvet akartam csinálni hozzá, megmutatni, mi benne a szép, a jó, baráti köröm is a textilesekből alakult. Annak idején, amikor a televíziónál dolgoztam, letettem a munkát, kijöttem a vetítőből, a stúdióból, és mentem az én textiles barátaimhoz megnézni, mit csinálnak", címet adni annak, ami kész. Most, hogy ez lett a foglalkozásom, nagy bajba kerültem: nincs többé hobbim! Budai Rózsa A feldcbrői altemplom. Feltehetően itt volt eltemetve Aba Sámuel, Szent István sógora. Az új hitre terelt magyar-- ság számára a királynak biztosítania kellett a katolikus vallás gyakorlásának egyik fontos feltételét: a kötelező vasárnapi mise- haillgatást. Ezért született meg az a második törvény- könyvbe foglalt rendelkezése, hogy „ ... tíz falu építsen temploméit, amelyet lássanak él két telekkel és ugyanannyi szolgával..." A településtörténet legújabb kutatásai szerint István király idejében, az új magyar királyság területén legkevesebb kétezer, más becslések szerint legalább háromezer faluval kell számolnunk, ami annyit jelent, hogy a XI. század közepéig, tehát István király halála (1038) körüli időkig 200—300 falusi templomot emeltek. Ezek az egyházak (templomok) azonban jórészt kezdetleges és könnyen pusztuló anyagból épülitek. A szerény kivitelű falusi templomokénál összehasonlíthatatlanul magasabb igénnyel készültek az István király által alapított két érsekség és nyolc püspökség szentegyházai. T ermészet es is, hiszen az egyházmegyék székhelyei egybeestek a vármegyék ispánjainak székvárosaival. Ugyancsak díszesebb, nagyobb templomokat emeltek az egyházmegyénként négy-öt esperesi kerület központjában. Mindehhez hozzá kell számítanunk azt a sok bencés kolostort (legkevesebb egy tucatot), amelyeknek a XI. század első felére eső alapításáról tudunk, továbbá a bazilika és görög szertartású monostorokat, hogy képet kapjunk arról a roppant munkáról, amely néhány évtized alatt legkevesebb 300 különböző művészi kivitelű templomot varázsolt a nemrég még Európát rettegésben tartó kalandozó magyarok földjére. E nagyméretű építkezésnek azonban napjainkban kevés épségben fennmaradt, látható emlékében.. gyönyörködhetünk. A pusztítást a Somogymeggyesen, Ando- cson, Bábonymegyere.n. A vitában négyen mondKarcsa református templomának eredeti, XI. századi része, amely eredetileg körtemplomnak épült pogánylázadások kezdték, aztán folytatták a kunok, tatárok, majd betetőzték a törökök. S ami még megmaradt, azt átépítették. Szent István templomainál a legnagyobb igényt a háromhajós, kereszthajó nélküli bazilikák jelentették, mint például a gyulafehérvári (erdélyi) vagy a pécsi püspökség négytornyú székesegyháza. Ámbár épült érseki székhelyen egyhajós bazilika is, mégpedig Kalocsán. A szent István korában épült kolostorok és falvak kőtemplomairól már sokkal kevesebbet tudunkr Csak néhány maradt ránk közülük, mint a garamszentbane- deki, a tihanyi altemplom (már Szent István halála után épült), a pécsváradi kétszintes templom alsó része, a feldebrői kéthajós altemplom, a tarnaszentmáriai altemplommal, a szigligeti és még néhány, jobbára átalakítva, későbbi, XII. ' századi hozzá toldással, átalakítással. Az egyházmegyék központjaiban emelt bazilikákkal sem jobb a helyzet, hiszen legtöbbjüknél csupán az alapfalak és némi kőtöredékek maradtak. Oszlopfő, JANUÄR Kiskertünkben kinyílott a gyöngyvirág. A havat ellapá- toltuk. a téglát megvettük, ugyanis építkezünk. Csak tudnám, mit hová ültetünk? FEBRUAR Hull a hó. A hóvirág szépen fejlődik. Kapálunk. Állítólag ez kell a növénynek. A többi tégla is megvan. MÁRCIUS Itt a kikelet. A madarak csicseregnek a fákon. Az őzek lejárnak a vetésre. Melyik a giz, melyik a gaz, melyik a termés?! A pécsi, Szent Fêter tiszteletére szentelt székesegyház altemploma, a lombard stílusú bazilika felemelt szentélye alatt palmettaleveles párkánykőlábazat Esztergomban, Egerben, az altemplom Veszprémben, vagy csak utalás, írott emlék mint Győrött, Vácott, Biharvárott vagy Csanádvárott, amelyet azelőtt Marosvárnak neveztek. Szent István korának bazilikáit a ma is álló pécsi székesegyház alapján lehet a legplasztikusabban felidézni. (Természetesen restaurált állapotban, hiszen az épületet Pécsett sem kímélték meg a viharos évszázadok.) Az öthajós altemploma viszont még restauráláson sem esett át, úgy áll ma is, ahogyan talán maga Szent István is látta. A király ugyanis folyamatosan látogatta vármegyéit, s figyelemmel kísérte a templomépítéseket. A hagyományú szerint az egri bazilika építését még irányította is a Királyszéknek nevezett dombról. A pécsi székesegyház levegős belső téralakítása, amely még Európa- szerte is ritka, fogalmat adhat többi székesegyházunkról. A pécsi hazánkban egyedülálló, Európában is ritka templomépület-típust képvisel, hiszen a többi hasonló bazilikánk elpusztult. Dr. Csonkaréti Károly JÚLIUS Permetezünk. Ditrifon. Unifosz stb. Néhány milligramm ide vagy oda, nem számit. Minden kipusztult, kivéve a bogarakat. Több tégla nem kell. AUGUSZTUS Nyaralni voltunk. Amikor visszatértünk, dzsungelt találtunk a birtokunk helyén. Állítólag itt járt a kőműves segédje, és azt mondta: elég a tégla. SZEPTEMBER Valami lesz! Itt-ott már mutatkozik munkánk gyümölcse. Tab egészségügye HOBBIKER T Egy amatőr kertész naplójából Az egészségnevelési célkitűzések megvalósításáról és a további feladatokról tárgyalt a tabi nagyközségi pártbizottság. Első alkalommal történt meg, hogy az előterjesztést nem a végrehajtó bizottság, hanem az aSdációs és propaganda- munkabizottság állította össze szakemberek véleményét is kikérve. A jelentés szerint az alapellátás a vonzáskörzetben összességében- jp. Az utóbbi négy évben kialakult a -körzeti orvosi szakszolgálat is, illetve ezeket átszervezték' üzemi-körzeti orvosi ellátássá. A nagyobb ipari üzemek (Videoton, BVG, Ka- iposgép) üzemorvosi ellátása megoldott, ám munkájuk színvonalát nagymértékben befolyásólja leterheltségük. Az , egészségügy előrendű feladata a megelőzés. Ezt szolgálj álk a szűrővizsgálatok is. A betegségek megszüntetése, a betegek mielőbbi visszahelyezése a munkába ugyancsak fontos — állapították meg a pártbizottság ülésén. A körzeti egészség- ügyi szolgálat munkájának zömét mégi mindig ez a tevékenység teszi ki. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása is szorosan kapcsolódik az orvosi tevékenységhez. A vállalatok rehab ill tá ci ós bi zottságai - nak, illetve a tabi bizottság együttműködése megfelelő. Az egé;szségügyl felvilágosításban, a helyes életmódra nevelésben nagy jelentősége van az egészségügyi szolgálatnak, a társadalmi és tömegszervezetek ez irányú tevékenységének. A lakosság kíváncsi az új tudományos eredményekre. Az iskolai felvilágosító tevékenységet, a heflyes életmódra való szoktatást azonban növelni kell. Tab körzetében a települések felében nincs még ■egészséges ivóvíz, s ez elsősorban a csecsemőknél lehet számtalan veszély forrása. A település-egészségügyben ezért elsősorban az egészséges ivóvíz biztosítása a feladat. A szennyvíz-tisztító- háilózat hiánya Tab kivételével ugyancsak probléma. Tabáni viszont a meglevő telep túlterheltsége a gond. A pábtbizoitt?ági ülésen megállapították azt, hogy megfelelőek a gyermek- és ifjúságvédelem higiéniai, valamint a bölcsődék, óvodák elhelyezésének feltételei. Zsúfoltság van viszont a tabi általános iskolában, és rosszabb a helyzet a körzeti kisiskolákban Bedegkéren, ■ták el véleményüket, a siófoki Köjál pedig írásban reagált. Farkas István tanácselnök szerint a megoldás nemesük tanácsi feladat. Olyan esetekben mint például a környezetvédelem, a társadalmi összefogásra van szükség. Dr. Baksai Ferenc felvetette, hogy szükség van a szociális foglalkoztatás helyi megszervezésére. Javasolta, hogy az üzemorvosok kapjanak táppémzrevétel-jogot. Soós József, a pártbizottság titkára a helyes életmódra való nevelés fontosságát hangsúlyozta, felhívta a figyelmet a káros szenvedélyek megelőzésére is. Dr. Juhász Károly pedig a civilizációs ártalmakról (a dohányzás, az italozás, a túlhajszoltság, a környezet- szennyezés stb.) veszélyeiről szólt. Krutck József Kell még tégla. Április Veröfény és zápor, zápor és verőfény. Az öntözés megoldva. Trágyázni is kellene, de nincs kéznél elég papír. Még több tégla kell. MÄJUS Az első termés!! Piros és gömbölyű, de homokkal, hangyákkal, kukacokkal teli. Végül is a piacon veszünk epret. Megjött az építész. Szerinte egy-két tégla még nem ártana. JÚNIUS Minden szépen virágzik. A méhek döngicsélnek. Leégtünk. Anyagilag is. A szomszédokkal megbeszéltük, milyen jó a kiskertben. Tégla van. A kőműves szerint nem kell ennyi tégla. OKTÓBER Szüretelünk: egy bogyó, két bigyó, két bigyó, egy bogyó. Málnaszörpnek talán megfelel. Fogy a tégla. NOVEMBER Bezöldüld a paradicsom! Leszedtük, eltettük, megromlott. Talán a korai fagy miatt. A tégla elfogyott. DECEMBER Ásunk, gereblyézünk: készülünk'a következő nyárra. Jól érezzük magunkat így nagy kabátban. Tégla, építész, kőműves jövőre is lesz. Lendvai József
