Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-09 / 189. szám
1988. augusztus 9., kedd Somogyi Néplap 5 A szocialista pluralizmus jegyében Máéként gondolkodók, alternatív gondolkodás — halljuk mind gyakrabban, s ez a társadalmunkban fölélón- küllt demokratizálódási folyamait jele. A kifejezések érteim ezéséb en még sok a zavar, a félreértés. Viszont az agyiként gondolkodás, a másként gondolkodókról, a másként gondolkodásról, n/am etimológiai, hanem politikai kérdés. A másként gondolkodás fogalma Nyugaton született meg, onnét került ált hozzánk. A fogalmait takaró jelenséggel' először atit kerülték szembe, méghozzá olyan monolitikus szervezetben, mint a katolikus egyház. Közismert, hogy XXIII. János pápa idején a II. vatikáni zsinattal új szellemi áramlat kezdődött meg, amelly az egyház megújulásait, a v.Wiág változásaihoz való alkalmazkodását tűzte célul. Sztálin halála után a kommunista pártokban is megindult egy demokratikus erjedési folyamat. A személyi kultusz, a hidegháború idején a demokratikus centralizmus elvével, gyakorlatával teljességgel összeegyeztethetetlen volt bármi félé nézetkülönbség, a „megegyezés átmeneti hiánya”. Az akkori másként gondolkodó nyomban magukra zúdították a firakció- záis, az egységbontás, az árulás vádját. A nyugati kommunista pántokban azonban jóval korábban nyert polgárjogot a másként gondolkodás joga és gyakorlata a demofcnátikus centralizmus élvének feladása nélkül. Mind nyilvánvalóbbá vált a pártok monolitikus jélle- gének tarthatatlansága. így történt ez nálunk is, ám a folyamait Lassúbb volt és ellentmondásosabb, visszalépésekkel terhes. A néietek többfélesége és az egypártrend»zer A másként gondolkodás fogalmából következik, hogy nem mást gondolunk, hanem ugyanazon dologról gondolkodunk másként. Ez azt jelenti, hogy a másként gondolkodók is- a szocialista .rendszert támogatják, megvalósítását tűzik ki célul, de másként gondolkodnak az oda vezető útiról, a párt, a kormány politikájának egyes elveiről, gyakorlatáról. E nézetek képviselői inem a szocializmus alapjait támadják, hanem éppen a szocialista rendszer működési zavarait teszik szóvá és javasolnak más megoldásokat. A nézetek többfélesége nem káros, hanem kívánatos, kivált az egypártrend- sz erben, ahol ösztönző erőt és kontrollt is jelentenek, s az érdekek ütköztetésén keresztül egyengetik az utat a nemzeti közmegegyezéshez. Ma már nem tilos, hanem kívánatos a többféleképpen gondolkodás. Ez ugyanis a valóságféltáirás- niák, az érdekek felismeré- sóniék valósághű és a köz- megyezésre alapozott politikai élőfeltétéle. Milyen elveket, demokratikus gyakorlatot foglal magába az ellenzékiség fogalma; hol van a határ a másként gondolkodás és az ellenzékiség között? A polgári demokráciában az ellenzék fogalmába azok az erők tartoznak, amelyek az uralmon' levő rezsim, kormányzat felváltására' törekszenek, de azok is, amelyek a társadalmi rendszert akarják megváltoztatni. Alkotmányos kereteken belliül állnak szemben az uralmon •levő kormányzattal, a parlamentben' ellene szavaznak egyes intézkedéseknek, prog; iramoknak. Ez nem zárja ki, hogy egyes esetekben támogassák a kormányt parlamenti szavazataikkal. EHeniékiek és másként gondolkodók A mi viszonyaink között az ellenzékiség olyan elvek és magatartásformák, politikai tevékenységek együttesét jelöli, amelyeknek végső célja a társadalmi rendszer meg változtatása. Tehát nem másként, hanem másról gonddllkodnak. Ha ezt nem tartanánk szem előtt, köny- nyen ellanzékiinek minősít- hétnénk á rendszerhez lojális másként gondolkodókat, és másként gondolkodóknak olyanokat, akik a szocialista rendszer felváltására tö- indkedmek. A megkülönböztetés persze korántsem egyszerű. Az eseték többségében ugyanis az ellenzékiség nem nézetek átfogó rendszerében, hanem egy-egy kérdésben jelentkezik. Eiigyelni kell erre, különben éllenzékimek bélyegezünk olyanokat is, akik ugyan egy-egy kérdésben az ellenzék ‘ véleményét hangoztatják, ám nézeteik, törekvéseik egységét tekintve nem sorolhatók annak táborába. De figyelni keli arra is, hogy a magyarországi úgynevezett demokratikus A gyógyszertárak készítményeit vizsgálják a megyei gyógyszertári központ laboratóriumában. A szakemberek többek között a gyógyszerekből vett minták hatóanyag-tartalmát ellenőrzik. Képünkön egy korszerű titráló (mérőoldatos) készüléken folyik a mérés. ellenzék nagyon is összetett. A különbségek olykor csak ánnyaflia/tiak, máskor viszont világosain elhatárolhatók a másként gondolkodástól. Nem lenne helyes elzárkózni attól az ösztönző, olykor cselekedeiuk felü 1 vizsgálatára készítető indítástól, amelyet e csoportoktól kaphatunk. Viszont hiba lenne (kritikátlanul fogadni és nem utasítani v,is$za az ellenzék által hangoztatott, számunkra elfogadihataitllan nézeteiket. Ezeket a viták révén meg kell ismertetni a köz- viálleméninyel is, hogy mindenkor tudjuk, kikkel és miilyen nézetekkel hadakozunk. Hogy hol és miért válik nálunk az eLlenzékiség ellenséges magatartássá, erre alkotmányunk világos válaszd; ad. A 64. paragrafus ugyanis kimondja: A gyakorlaitban sokkal bonyolultabb a kérdés. Már csak azért is, mert demokratikus gyakorlatunk alaptörvénye, hogy nem emberiek, hanem nézetek ellen kell föllépnünk. Ez bizonyos tűréshatárokait ír élő. Nem nyilvánítjuk például ellenségesnek azt, aki a többpártrendszer híve, sőt vállaljuk vele a vitat. Hatáiro- zoltt föllépésre van tehát szükség ahhoz, ha nem egyszerűen nézetekről, hanem alkotmányunk elveit, a törvényeket sértő akcióról, szervezkedésekről, a közrend megbontáséról van szó. Hlyen esetekben elválik: ki a másként gondoskodó és ki képvisel ellenzéki nézeteket. Az egyes kérdésekben ellenzéki nézeteket vaililó csoportok azzal külöiniböztétik meg magukat az ellenséges, a szervezett szociálizmusel- l'enes erőktől — amelyék egyébként léteznék hazánkban — hogy élesen elihattá- rollják tőlük magukat, nem vesznék részt akcióikban. Ha nem ezt teszikk, az ellenség oldalára sodródnak és akaratuk ellenére is kirekesztik magukat a demokratikus közéletből. Az ellenséges erőkkel szemben ugyanis nincs helye a vitó„A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.” Mint látható, e jogok gyakorlásában a szocializmus érdekeit kéll szolgálni. Szintúgy a tömegßzarvezetefcnek, a tömegmozgalmaknak is, amelyeket „a szocializmus védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre hozhatnak létre”. (65. paragrafus 2. bek.) Ha tehát bizonyos tömörülések, mozgalmaik a szocializmus érdekeivel ellentétes, véle szembenálló célokat szolgálnak, gátolják a szocialista építő- munkáit, azok alkotmány-, azaz törvényellenesek, tehát ellenséges tevékenységnek minősülnek. nak, a dialógusnak, ellenkezőleg: a törvények szigorával kell föllépni ellenük. A másként gondolkodás, a közéleti párbeszéd, az egyes társadalmi rétegek, csoportok érdekeinek szabad megnyilatkozása és az ezeknek megfelelő makro- és mikraszerveződések a demokratizmus gyakorlásának szélles lehetőségeit tárják fel. A .határt az alkotmányellenes, a rendszerelle- mes és a nemzeti érzéseket sértő megnyilvánulások húzzák meg. Széles skálán valósul meg Itehát a demokratikus erőknek az a mindennapos, a képességék, a becsületes, jó szándékú törekvések érvényesítését szolgáló törekvése, amelynek tartalma és foglalata a szocialista pluralizmus. Mit takar ez az új fogantaim? Énről sokat kelt még beszél miünik, vitatkoznunk. Egy azonban bizonyos: a nézetek, az érdekek, az ajutonóm szerveződések sokféleségének a szocialista cé- itok megvalósítását kell szolgálniuk. Ezért tesszük a pluralizmus elé a szocialista jelzőt. Faragó Jenő Apdá/k Magam előtt látom az olvasót, amint szívéhez kap és tollat ragad maradék erejével, hogy kikészítsen: honnan vettem a bátorságot, hogy ily nagyon megsértsem az angol nyelvet. Updike nevét magyar kiejtés szerint jegyezzem le. Korántsem szeretném föleleveníteni az idegen nevek ötvenes évekbeli magyarosítását, amikor Beethovent egyszerűen lelajosozták, Shakespeare pedig Vilmos lett, csaknem Vili. Egyszerű magyarázatot adhatok ellenben arra, hogyan lett Up- dikéből Ápdájk. A televízió csütörtökön este mutatta be Horváth Péter rendezésében (egyébként ő volt a dramaturg is) John Updike Gyere hozzám feleségül című románcának — a szerző így nevezi regényét, és majd mint később magáról a műről is szólok, illik is a történetre a műfaji megjelölés — tévéváltozatát Göntz Árpád fordításában. Stilárisan egy teljesen átformált szerelmi történet sikeredett Updike alig több mint tízéves regényéből, noha a fordító ugyanaz a személy, aki átadta az olvasónak a kötetet az Európa Kiadó gondozásában. Olyannyira hasonlított a regénybeli történet televíziós megfogalmazása az eredeti hangulathoz, mint a cápa csontváza a mélyben áldozatára leső tengeri farkashoz. A vázát kaptuk meg a műnek, az eredeti atmoszféra teljesen megváltozott. így let Updi- kéből Ápdájk... Abba a vitába sem megyek most bele, hogy hiszen minden megfilmesített regény, novella |magán viseli a műfaji különbségeket, igen ám, de itt egy sajátos torzulás példája áll előttünk: teljesen más karakterekké váltak la filmbeli hősök, mint amilyeneknek a regényben megismerhettük őket. Nem tudom másképp jellemezni a sajátos fénytörést: ^magyarosított változat született az egyébként kellemes, szellemes történetből. Ám tanulni való magva így is kihámozható volt, amit a regény elején egyébként el is olvashatunk mottó formájában : Válasz kedvesének, Végy el feleségül — Hervad a szerelem, Hogyha soká készül. Az idézett vers Robert Herricktől való. Mint ez a pár sor is, amit kiragadott Updike a versből — jelzi: csupán fölragyog a csodálatos kék égen Sally és Jerry kristálytiszta szerelme. Noha Sally Richardhoz tartozik, Jerry párja Ruth. A románc tulajdonképpen Sally és Jerry története, ám végül is egy polgári történet játszódik le előttünk, Richard kihasználja Ruth bizonytalan kalandéhségét. Mennyire más Jerry és Sally viszonya! ök éhesek a szépre, a jóra, a szerelemre. Ám társadalmi helyzetüket ők sem tudják megtagadni, mint ahogy Updike sem írói eszmevilágát. Visszazárkóznak kényelmes otthonukba a párok, akik tulajdonképpen nem gyűlölik, de nem is szeretik egymást. Ragaszkodnak mindenhez, amit megszoktak. Igazában a szereposztáson is nagymértékben múlott, hogy eltért a románc hangulatától a magyar tévéfilm. Képtelen volt Andorai Péter, Bordán Irén, Kiss Mari és Oszter Sándor belebújni az amerikai kisváros figuráinak bőrébe. Updike-ot olvassa el az, aki most ismerkedett meg vele a televízión keresztül. Ö maga eléggé fenegyerek volt, noha nem tartozott a beat-nemzedékhez, Keroua- kékhoz, és hozzájuk képest szelíd író is, de a Nyúlcipővel egycsapásra magára vonta a kritika és az olvasók, a fiatalok figyelmét. A Harwar- don tudományos fokozatot szerzett, aztán úgy gondolta, festőnek tanul. Angliába utazott ezért, aztán a New Yorkernél helyezkedett el. Nyugtalan ember, ilyenek a hősei is, akik ennék ellenére eléggé konzervatívak maradnak. Nem alakítják át maguk , körül a világot, csupán bajlódnak vele, hogy kényelmét élvezzék, megszokásuknak hódolhassanak. Mint a Gyere, hozzám feleségül hősei. Pedig ... Pedig komolyan gondolta Jerry: — Gyere hozzám feleségül. Horányi Barna Nem emberek, hanem néietek ellen Most éppen Babócsán, a fürdő tőszomszédságában találtunk rájuk. Ürmös István fafaragó készséges segítségével a megyei művelődési központ itt helyezte el Somogy faragóit. Emlékoszlopot. kívántak állítani a faluban, ám az ígért fa nem érkezett meg időben. Kapóra jött hát dr. Magyar Kálmán régész .ajánlata: készítsék el az egykori Szent Egyed templom romjai fölé a védőtetőt, amit négy kopjafa típusú oszlop tart. A hét faragó ezen dolgozott. Nemcsak Ürmös István hangján éreztem, hogy a nyári faragótáborokkal elégedetlen. A résztvevők valamennyien osztották a véleményét. Szőke Istvánnal és egyre fogyó csapatával először Szőcsénypusztán találkoztunk, ott volt még az idősebbek között Tóth Mihály is, a népművészet mestere. Később a Marcalihoz közeli Csömenden tanyáztak és dolgoztak. El is készítettek a városnak jó néhány köztéri játékot, térelemet. Helyét kereső faragótábor Ebéd után .kávé, asztal melletti beszélgetés. Egymás munkájáról mondanak véleményt, közben foiztatgatják a legfiatalabb faragót, Bodor Imre kaposvári kazán-- szerelőt. — A tejipari vállalatnál dolgozom — mutatkozott be. — Szőke Pista bácsi a mesterem. Épp annyi dolgom van, mint másnak, építkezem is, de a szabadságomat erre a táborra tartogattam. A faragás kedvtelés, kikapcsolódás, tanulás és szórakozás. Szőcsénypusztán az alapítók .Között volt Matkó Imre, most családostul jött el Bács megyéből, hogy találkozzon az .ismerősökkel. — Figyelmes volt a megyei művelődési központ, engem is értesítettek a táborról. Ügy éreztem, köztük a helyem. Hoztam magammái néhány munkát, néhányat itt fejezek be, és segítek a hatalmas oszlopok faragásában. Gosztonyi Zoltán csendesen ül az árnyas fák alatt. Szép botot tartogat a kezében. Nyoma még nincs rajta a faragásnak. ,Ha csak az nem árulkodik tervéről, hogy hegyes ceruzával jelöli a véső helyét. Díszből lesz, vagy ahogy ő mondta: ünnepi pásztorbot, táncosna való hot. . Mit szól az új táborozá helyhez Szőke István tábor, vezető? — Ahogy csökken a t ' mogatás, észrevehetően fog. a létszám is. Még osák aztf- sem látjuk, mi lesz jövőre-j; Hová megyünk? ,Ideális hely” Babócsa, de csalódtunk az ígéretben. A tanács nem gondoskodott idejében fáról. Pedig azért jöttünk, hogy szépet csináljunk Babócsji- nak. Elismerés illeti Babócsát, amiért befogadták a fafaragódat. De ennél többet vártak á táborhelyüket keresők ... H. B.
