Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
1988. augusztus 1., hétfő Somogyi.Néplap Műszaki és természettudományos kutatások Pécsen Balatoni folklórtalálkozó TERÜLETI TUDOMÁNYOS KÖZPONTOK A Balatonról és a biotechnológiáról Veszprémben Profilváltást, legalábbis módosítást szorgalmaznak az Akadémia testületi bizottságai, és az MTA elnökségének nemrég megtartott ülésén — a területi bizottságok munkájának elemzésekor — érthető módon sok szó volt erről. Csaknem annyi, miint a korábbi ülésen, amikor a tudományos kutatási kapacitás területi megoszlása volt a fő téma. A felszólalók többsége úgy vélte: a meglévő i ntézmény- hálDózaitna és szellemi bázisra építve szükséges fejleszteni a regionális központokat. Hozzáfűzték ugyanakkor: nem lehet reális cél regionális kis akadémiákká alakítani őket, a decentralizáció túlértékelése lenne a teljességre törekedni mindegyik régióban. Hazánk t&=~ rülletén kicsik a távolságok, a tudományos központok közel vannak egymáshoz, nincsenek köztük merev, adminisztratív határok. Szinte mindegyik bizottság újabb kutatóbázis Létrehozását javasdllta, amikor a véleményüket kérték. A Miskolai Akadémiai Bizottság pldául területi társadalomtudományi műhely, létrehozását igényli. Ez az intézmény a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem állam- és jogtudományi karával! együtt a régió társadalomtudományi kutatóbázisa lehetne — vélekedtek. Ugyanakkor aj ánilott ák : vizsgálják meg bányászati kutatóközpont létesítésének lehetőségét. Megítélésük szerint a kohászalti kutatásokat központi, a közgazdaságul-' dományiakat vállalati támogatással lehetne föllendíteni. A Pécsi Akadémiai Bizottság célul tűzte kii a műszaki és természettudományi kutatások fokozottabb művelését. Éppen ezért szükséges lenne, hogy fejleszszék a Janus Pannonius Tudományegyetem ter mészet tudományi karát, amely vállalná az ilyen jellegű állapkutatásakait. Célszerű lenne a Paksi Atomerőmű Vállalatnál kia- ílialkuljt atomenergetikai és nukleáris technikai kutató- központ megerősítése. A mezőgazdasági kutatások fejlesztésére nagy lehetőséget kínéi a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem és a Kaposvári Állattenyésztési Kar. A Veszprémi Akadémiai Bizottság szintén. komplex szellemi bázis kialakításáért szállt síkra. Véleményük szerint indokolt a régióban a vegyipari, az agrokémiai kutatás fejlesztése. Ennek sarán támogatni kéül a biotechnológiai kutatást, elősegítve az ezen a • területen született hazai alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosítását. A régióban a .Balaton, a Fertő-tó és a Velencei tó körzetének, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső hatásénak elemzése sajátos, főleg kömyezetbio- líógiaii kutatásokat követel meg. A régió tenmáLvízkészleté- nek hasznosítása balneológiái és a balneoterápiához kapcsolódó orvostudományi, valamint bányászati és földtani kutatásokat igényel. Kifogásolták, hogy az ország egyik legfejlettebb vidékén napjainkban csak műsizaki és mezőgazdasági képzés folyik és a humán tudományt csupán a szombathelyi tanárképző főiskola képviseli. Azt ajánlották: az intézményhálózaton belül teremtsék meg a közgazda- ságtudomáhyi felsőfokú oktatás, a természettudományi szákos pedagógusképzés és a marketing-mérnökképzés feltételeit. Mindezek megvalósításához, az eredményes kutatáshoz nagy- és célműszerek beszerzését, regionális műszerközpontok, javító- és szolgáltatóüzemek, innova' elás parkok, információs szolgálatok létesítését és sok más támogaitát kértek az Akadémia területi bizottságai. Az elnökség a folyamatban levő akadémiai intézkedéseiket is figyelembe véve mérlegeli majd a- fejlesztési javasltatokat. Ugyanakkor ajánlotta: a teríüeti bizottságoknak: kutassák fö.1 és hasznosítsák a helyi tartalékokat, bővítsék együttműködésüket a felsőoktatási intézetekkel; az Akadémia tudományos osztályaival. A testület úgy ítélte meg, hogy a régiók — amelyekben több mint 7000 szakember, köztük 57 akadémikus, 280 tudomány doktora, 1800 'kandidátus dolgozik — az eddigieknél is jobban, kívánnék részt venni a gazdasági, ■társ adatai i megú j u 1 ásba n. M. E. SZEGEDI NÁNDOR: VADÁSZAT » Csakhamar elérte a bozót szélét. Tisztás következett. Az utolsó bokornál felugrott, és mélyre hajolva szinte megrohamozta a vadásztanyát. Hirtelen elsötétült az erdő. Azt hitte, eltalálták, pedig csak a hold bújt ^1 váratlanul. Mire ezt végiggondolta, már ott lapult a faház ajtajánál, és karját felnyújtva igyekezett kitapogatni a zárat. Végre sikerült. Elfordította a kulcsot. Vál- lával belökte az ajtót, és úgy perdült be, mint a végveszélybe került katona az útjába eső lövészárokba. A padlóhoz lapult, s igyekezett biztos zugot keresni. Talált is. Legalábbis egy darabig azt hitte, hogy a sarok védelmet nyújt. Ám, amikor egy golyó, a tető közelében csapódott be, elpárolgott biztonságérzete. Tehát golyós fegyverből is lőnek. Ez szertefoszlatta a faházhoz fűzött reményeit. Úgy látszik, eltökélték, hogy végeznek velem — gondolta —, s bizonyára a mese is készen áll már, amit majd igyekeznek beadni a rendőrségnek. Ebben persze ő lesz támadó. Mocskos vég. Egy szép estén elindul, hogy ízelítőt kapjon az éjszakai erdő sejtelmes világából, .megérez- zen valamit az időtlenségből, hallgassa a levelek utánozhatatlan zizegését, csodálja a hol magányát, a völgyekben ezüstös tavak titkokat sejtető rezzenéstelenségét, az éjszaka kóborló állatainak ravaszságát, a szentjánosbogárkák csillámló lengését a bokrok között és egyszeresek ... — Gyere ki, mert rádgyújtjuk! — hangzott kívülről. Az ablakhoz kúszott, kinyitotta, és gyorsan odapörkölt, ahol a hang gazdáját sejtette. Válasz nem érkezett. Talán gondolkodóba estek üldözői. De az is lehet, hogy Birkás a ravasz dúvad új lehetőséget keres az utolsó rohamhoz. Jöjjön csak! Aligha, leli benne örömét. Megkapja, amit érdemel. Ha az asszony hűtlensége az ok minderre, akkor... A múltban kalandozott, és egyszerre csak le- cövekelt. Döbbenetes! — vágott belé a felismerés. Érezte, gyengeség fogja el, és homloka hideg lesz a párolgástól. Hát persze! Ez az igazi ok! Igen, ez lehet. És most úgy érezte, hogy élete legnagyobb ostobaságát követte el, akkor, amikor belement a játékba. Gondolhatta volna: Birkással nem ajánlatos egy tálból cseresznyéz- nl — főként ha pénzről van szó. Ügy látszik, gátlástalansága nem csak a modorában nyilvánul meg... De csak magát okolhatja, hiszen ő volt a kezdeményező. Birkás meg vette a lapot. De milyen gyorsan! Szinte gondolkodás nélkül igent Kuriózum és hitvallás — Á szépségverseny dilemmája mondott. Még most is emlékszik minden szóra: — öregem, csinos összeget örököltem. Addig nem akartam beszélni róla, amíg a kezemben nincs a négy- százezer. Szeretném jól befektetni ... Tudod, ez a rohadt infláció. Neked remek érzéked van az ilyesmihez, mindig tele vagy ötletekkel. Hát most itt az alkalom. Birkásnak hízelgett a dicséret. — Régóta dédelgetek egy tervet — mondta —, csak a tőke hiányzott hozzá. Az állam támogatja, zöld utunk van. Akad egy kis pénzem, nekem is. — Percek alatt felvázolta elképzelését, amely már az első hallásra hibátlannak látszott. Egy hét múlva elkérte a pénzt. Mind a négyszázezret. Igaz, adott róla hevenyészett átvételi elismervényt is... — Átvételi elismervény? Ugyan! Mit ér az! A halott nem fogja mutogatni senkinek — húzta el a száját Lovász. Hát ez remek volt, Birkás! Jól kifundáltad! De azért még nem hangzott el az utolsó szó. (Folytatjuk) ván karakteres koreográfus és együttes1vezető munkáját dicséri, hogy rövid idő alatt sikerült fölhívni a figyelmet a Kaposvári Tanítóképző Főiitslkola Kaláka néptánc- együttesére. A szombati verseny programok bemutatásával' egy- idöben folyt a dunántúli páros verseny az aranysarkantyú és az ananygyöngy díj elnyeréséért is a kaposvári Zengő együttes közreműködésével. Nélküle ez a verseny már-már elképzelhetetlen. Ám főtt a zsűri fejje, mi legyen á sorsa a továbbiakban a néptéimoos lányok szépségversenyének. Meg kéül újítani. A szebbnél- szebb. viseletek versenyeznek csupán — állapították meg a bíráló bizottság tagjai, hozzáfűznivalónk nekünk sincs. Véleményünk : a szépségversey a lányok bájait mutassa, ám mindenképpen hozzá tartozónak anyagi kár rendezése a földvári tanácsot Illeti.) Szombaton este gálán mutatkoztak be a szabadtéri színpadion az együttesek. Vasárpap az ünnepi műsoron adták át a bailatonföld- vári follklórtalálllkozó díjait. Fin lány nyerte el a szép lányok közül a kitüntető első díjat: Minna Makitano. A páros versenyben a székesfehérvári Csehák Andrea és Majoros Andor vitte el a pálmát. A menettánc-ver- seny első díját a kaposvári kalákának ítélték, (külön - díjat kapott szólótáncáért az említett együttes vezetője, Merczel István, illetve a Zengő együttes és a kanadaiak táncosa, Robert Fresoette. A versenypr ogramban a legjobbnak a kanadai együttes bizonyult, majd a Kaláka, illetve megosztva a harmadik díjat a szuloki és a finn együttes vette át tegnap este. Haragos arcát mutatta, a tó szombatra virradóan. Ám délelőtt, mikor színpadra lépték Bálatonf öld váron ‘a hagyományos dunántúli fol- kílóntaláflfcozó táncosai, a tarajos hullámok megszelídülték. Mintegy 'kétszáz dunántúli, illetve finn és kanadai táncos ropta szombaton délelőtt a földvári moziban, bemutatva vensemyprognaim- jiát. Vendégcsalögiatás híján a itallálllkozó éllső napján a verseny jobbára csak a -táncosoknak és a zsűrinek szőtt. Bölatonföldvéir az idén először önállóan vállalta a folkilorfesativáll — vagy ahogy később elnevezték t tálálkozó — megszervezését. Noha eddig is fontos szerepe vdlt a helyieknek a hagyomány ápolásában, most mintha kevésbé találták volna föl magukat. Kevés volt a plakát az utcákon; miaguk a láncosok sem érezték igazán otthon magukat a patinás üdülőhelyen. A népművészeti vásár szegényes volt, a giccs utcájában árulták színvonalas portékájukat a hagyományőrzők, köztük a fafaragó Szőke István (aki sebtiben bemutatót is tartott), a termény- bábikészítő Szabó Gyuláné és az újdonsült vásározó, Hanzel László, áki a patkóit tojásokkal keltett ámulatot aiz öreg platánok alatti forgatagban. Ballatanföldvár évek óta — sajtnds, az sem derült ki a kevés prqpaigandaanyag- ból, hogy hányadik ez a rendezvény — fontos helyszíne a dunántúli táncosok versenyének. Most is erről győződhettünk meg — másféle tanulságokkal együtt. A házigazdák szerencsére nem maradtak egyedül a szervezésben, segítették őket a Somogy Megyei Művelődési Központ munkatársai, és nem kis szerepe volt a zsűrinek .sem abban, hogy az idén- kevesebb résztvevő együttes is tartalmas találkozónak mondhatja a bala- itoniföldväri folklórrendezvényt. A két külföldi vendég együttes a székesfeh évári Aliba Ragia táncosaival érkezett: a finn Rimparenni csoport IIkka Köngas művészeti vezető irányításával!, a kanadai Mackinaw pedig Patrícia Rousseau vezetésével. Az előbbi tizenegy, az utóbbi huszonnégy tagú, nemzeti kultúráját ápoló együttes. Ugyan kuriózumszámba ment műsoruk, ám a figyelmes szem aizt is fölfedezhette, hogy kitűnő táncosak a finnek és a kanadaiak. A székesfehérváriak dicséretére mondom: nagyszerű partnerekre találtaik, meghívásukkal pedig gazdagították a földvári találkozót. (Az eddigi külföldi vendég együttesek mindegyikéről ugyanezt nem mondhattuk el.) A zsűri alig győzte jelzőkkel a két vendég együttest dicsérni. A kanadaiakról elmondták, hogy legfőbb érdemük: ~ francia gyökerű néptánchói és amerikai szteppből színvonalas polgári folklórt teremtettek, előadásmódjuk, fegyelmezett itánculk akár példa Is Lehet a magyar együttesek előtt. A finnek elsősorban lassú táncukkal keltették föl a bírálóbizottság tagjainak figyelmét. Elmondták: a magyar koreográfusok sajnos, megfeledkeztek a hasonló magyar táncokról. A balatonföldvári fol- klórtailiálkozó versenyprog- naimja kötöttségűket is tartalmaz, az együtteseket arra kötelezte a meghívó, hogy tájegységük táncaiból is hozzanak 'magukkal. Az egyébként jó képességű soproni Ürmös : együttes nem fellelt meg ennelk az igénynek, a két székely tánc szép előadása feledtette azonban pontatlanságukat. A találkozó meglepetése volt — a két vendég együttes mellett — a szuloki nemzetiségi tánc- együttes szereplése. Kitűnő zenekarral afféle ünnepi önömtáncoikat mutattak be kedvesen, bájosain, ízesen. Erősen érződik még a székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes szereplésén a generációváltás. A fiatalítással együtt járó gyerekbetegségek közül olyan általánosat is kiemelhetünk, amelyre valamennyi együttesnék jobban keltene fi- gyieftaiie: a tánc és a színpad sajátos viselkedésre kötelezi az előadókat. Mintha táncosaink nem éreznék igazán magúikénak a hagyományokat, „kívül maradnak” a táncban. A páros tánc esetében különösen szembeötlő volt, hogy a szerelmi táncot nem élték át. Merczel Istérezziük a mustrának a táncot is. A zsűrinek nemcsak emiatt főtt a feje; a rendezőkké! egyetemben kifejtették véleményüket a távol maradit együttesek magatartáséiról is. Jelentkezett, de értesítés nélkül nem vett részt a találkozón a Somogy Táncegyüttes, nem jöttek el a veszprémiek, a tatabányaiak és a győri Rába. együttes sem. A bíráló bizottság szigorét jellemzi : fontolgatják, hogy jövőre ezek az együttesék ne kúpjainak meghívót a találkozóra. (Az
