Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-26 / 204. szám
1988. augusztus 26., péntek Somogyi Néplap 3 Kinek a kádere? A Központi Bizottság legutóbbi ülésén lényegesen csökkentette káderhatásköri listáját. A döntés részben gyakorlati következményekkel jár, részben elvi jelentőségű; jelzés, amely arra biztat, hogy minden szinten újragondoljuk, milyen poszt, milyen párttestület hatáskörébe tartozik, összhangban azzal a többszörösen deklarált elgondolással, amely szerint ott döntsenek személyi kérdésekről, ahol a szükséges ismeretek adva vannak. Ahol a vélemények megalapozottak. A kádermunka kulcsszava hosszú ideig a kiválasztás volt. Ez óhatatlanul azon a feltételezésen alapult, hogy a tehetséges embereket felülről veszik észre — kiválasztják —, aztán ugyancsak felülről egyengetik útjukat. Félreértés ne essék, a káderutánpótlásnak ez a módja sem elvetendő; az sem, ha valaki kineveli utódját. Csak éppen emellett a kiválasztódásnak is lehetőséget kell adni. Annak, hogy valaki a munkája révén váljék ki és vétesse észre magát — közvetlen környezetét meggyőzve képességeiről. S vezetővé ez a közvetlen környezet jelölhesse, választhassa önállóan, a választás kockázatát és felelősségét is vállalva. A kádermunka alapelvein mit sem változtat a kiválasztódás lehetősége. A gyakorlatain igen, valamint azon is, hogy milyen „elvárásoknak” igyekszik megfelelni az ilyen-olyan szintű posztot betöltő. Bármennyire is igaz, hogy mindenkit a tevékenysége minősít, azért az napi dilemma, hogy a felsőbb sízinitű megítélés a fontosabb, vagy a helyi közösségé. (Optimális esetben a kettő között nincs lényegi különbség, mégsem mindegy a függőségi viszony jellege.) Módosítja-e a helyi önállóság növekedése a vezetők- kél szemben támasztott úgynevezet hármas követelményt? Aligha, hiszen a szakmai hozzáértés, a politikai, a vezetői rátermettség — s negyedükként hozzátehetjük az erkölcsi magatartást — nem valamiféle kimódolt előírás; bármelyik h íján alkalmatlan bárki is a vezetésire. Más kérdés, hogy posztja válogatja, miből kell több vagy kevesebb. Az is nyilvánvaló, — Volt ez az alapszervezet 64 tagú is, most negyven a párttagok száma, s közülük 13 nyugdíjas — mondja elgondolkodva Somogyi József, a Kaposvári Villamossági Gyár IV-es pártszervezetének a titkára. — Tizenöt fiatalt vettünk föl a pártba itt, a Vasvári Pál utcai telepen. Mind elmentek máshová dolgozni... Most nem olyan egyszerű a politizálás, mint a hetvenes években, amikor növekedett az életszínvonal. A párttagok is panaszkodnak a megélhetésre, a tagdíjat magasnak találják. Általában nehéz meggyőzni az embereket itt, a 2-es telepen is. Olyan is elhangzik, hogy még mindig. nem látnak változást. — Mit terveznek az eredményesebb politizálás érdekében ? — Szeretnénk időszerű gazdaságpolitikai pártnapot tartani. Erre a nyílt taggyűlésre meghívjuk a pártonkí- vülieket is. Tulajdonképpen az újfajta pártélet kibontakoztatása érdekében szervezzük ezt, megpróbáljuk egy kicsit nyíltabbá tenni a pártéletet. — Mennyire ismerik a tagok a vezetőség munkáját? — Ismerik. Ez sokszor bonyolulttá teszi a munkánkat. Egy-egy tervet 15 példányban is kiadunk elolvasásra. Mindig beszámolunk a két taggyűlés között végzett hogy e fogalmak tartalma az idők során változott. Ha föltételezzük — és minden okunk megvan rá —, hogy a szakmai képzettség általában is növekedett az elmúlt évtizedekben, nagyobb a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, akkor magasabban képzett szakemberek közül kerülhetnek ki a vezető beosztásúak. A politikai rátermettség sem ugyanaz, mint volt a felszabadulás utáni években vagy az ellenforradalmat követő konszolidációs időszakban, amikor is joggal a politikai megbízhatóságon volt a hangsúly. Ma a politikai rátermettség azon túl, hogy természetszerűleg magába foglalja a legfontosabb cédjainikkal való azonosulást, a politika megvalósítását, érvényre juttatáséit föltételezi. Az átalakulási, a reformfolyamat megértését és megértetését, a konfliktusok, feszültségek .^kezelését”. Kontaktuste- rerntő képességet, készséget a vitára, .meggyőzésre. Mindehhez nem elegendő az elméleti fölkészültség vagy a politikai lojalitás. Módosultak a vezetői erények is. Az erősen centralizált, központilag irányított társadalomban a közép- és alsóbb szintű vezetők a végrehajtásban jeleskedhettek. Az önállóság mást kívánt. Döntési merészséget, kocká- zaltválMalést, újító gondolkodást. A csak végrehajtásra, az utasítások teljesítésére képes vezető légiüres térbe kerül. S az erkölcsi magatartás? Manapság gyakran panaszoljuk a társadalom morális veszteségeit, azt, hogy erkölcsi értékek mennek veszendőibe, erkölcstelen jelenségek keltenek visszatetszést. Olyan időszakban, amelyben gondok, feszültségeik halmozódnak föl, a vezetői erkölcs közmegítélése szigorúbbá válik. Ha végiggondoljuk, hogy mindezek a képességek, jellemvonások hol méretnek meg igazán, nyilvánvaló, hogy a személyi döntések decentralizálása nemhogy gyöngíti, hanem éppen erősíti a hármas követelmény érvényesítését és folyamatos kontrollját. A kinek a kádere kérdésre a válasz: azé a közösségé, amelyik vezetővé emelte. munkánkról. A négy pártcsoportvezetőnél ott van a munkaterv is, így a párttagok föl tudnak készülni egy- egy taggyűlésre. A beszélgetést nagyobb körben folytatjuk. A többiek is megerősítik mindazt, amit a párttitkár elmondott. A többségében fizikai dolgozókból álló alapszervezet mindent megtesz, hogy minél önállóbban tevékenykedjen. — Sok minden akadályozza manapság a pártmunkát — mondja a párttitkár. — Van, aki pénzt akar keresni, aztán idő sincs úgy a politizálásra a munkaidőalap védelme miatt. Könnyen rászólnak azokra, akik megállnak egy kicsit, hogy munkaidő után beszéljék meg. — Ahhoz, hogy aktívan politizáljunk, támpontok kellenek; enélkül nem lehet meggyőzni az embereket — fejti ki Maries János, a vezetőség tömegszervezeti felelőse. — Azt most már nem lehet mondani, hogy márpedig ez így van, vegyétek tudomásul. Ezeket a támpontokat én az üzemi, a városi pártbizottságtól várnám. Itt vannak a pártoktatási anyagok! Éppen az nincs bennük, amire választ várnak a hallgatók. így az oktatás elmarad a gyorsuló ütemtől. A propagandista próbálja kiegészíteni az anyagot. Az egy évvel ezelőtt még mélyponton levő KlSZ-szerveze- tünk föllendülőben van. Nekem mint tömegszervezeti felelősnek sokkal jobban kellene ismernem a KISZ KB határozatait, ezek azonban nem jutnak el hozzánk. Németh Ferenc mint az üzemi pártfegyelmi bizottság elnöke arról beszél, miként ösztönzi a pártbizottság az alapszervezetek önállóságát. — Szerintem az alapszervezetek ilyen hirtelen még nem tudnak mit kezdeni az önállósággal, még mindig érződik, hogy fentről várnak valamit, pedig minden területen lehet önállóan tevékenykedni. Amikor még any- nyi volt a kötelező napirend, nem volt önállóság. Most viszont azt tárgyaljuk meg, ami érdekli a tagságot, sőt meghívhatunk pártonkívü- lieket is a taggyűlésre, ha olyan a téma. — Eddig is önállóan dolgoztunk — vélekedik Kása Ferenc, aki tagja az üzemi pártbizottságnak. — Ez persze nem jelenti azt, hogy az üzemi pártbizottság nem figyel az alapszervezetekre. Szerintem az önállóság nemcsak a pártimunkában nőtt, hanem a gazdasági területen is. Lassúság azonban érezhető, így gyorsulásra volna szükség. Szerintem sem kell várni, minden feltétel megvan ahhoz, hogy dolgozzunk; csökkent, s az év végére ennél még biztatóbb eredmény is lehet. Az asztály ellen azonban nem lehet harcolni. A napraforgó- és a kukorciater- méstől a második féléviben helyzetünk további javulását vártuk, ehelyett száradó és fonnyadó kukorica- és mapraforgótáblák képe fogad bennünket. — Tudják-e ellensúlyozni ezt a „gumis” melléküzemággal? — Nem nagyon, mert az alapanyagellátásban szinte végig rosszul álltunk. A hengerfelűjításhoz az alapanyag, a futózáshoz a futó- zandó gumirész hiányzott: ezért feszültségben éltünk, dolgoztunk az első félévben. — Mitől1 várják akkor az eredményéket ? — A kibővített vezetőségi ülésen kiigazítottuk a programúit. Ennek elemei : drasztikus költségcsökkentés, hiszen újabb nehezítő tényező a nem várt olaj- és benzináremelés. Tovább kell javítanunk a húsmairha-te- nyésatés pozícióját. Az aszály ellene ha tenni nem is tudunk, mégis operatív pirog- iramra van szükség, esetleg a kukorica silózására. A második félévben meg kell teremteni egy újabb, mondhatnám, melléküzemági tevékenység biztos indulását : ez a kereskedelmi tevékenya feladatokat nekünk kell megoldanunk itt. — Van azonban, amiben javulnunk kell — mondja Szabó Gyula propagandista. — Amikor határozatot hozunk, azt is vizsgáljuk meg, milyenek a megvalósítás anyagi lehetőségei, s csak abban döntsünk, ami valóban kivitelezhető. — Persze, ha nincs pénz, nem megy — szögezi le a párttitkár. — Így az alapszervezet kibontakozási programjának megvalósítása is lelassult, nincs olyan gyorsulása, mint szeretnénk ... — Saját határozataink végrehajtását tartom a legfontosabbnak ■— teszi hozzá Maries János. — Egy határozat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Ezért tűzzük napirendre a helyi határozatok tapasztalatait. Bartos István termelési felelős a vezetőségben. Elmondja, hogy jól zárták az első félévet a telepen, pedig nagy a létszámhiány. Sajnos, a személyi jövedelem- adó visszafogta a vállalkozókedvet. — Lasszóval kell összefog- dosni az embereket túlmunkára, még akkor sem vállalják, ha jól megfizetik. Egy pár idősebb dolgozó párttag jelentkezik csak: ne mondhassák, hogy nem mutat példát. Szóval hiányzik az érdekeltség, ezért csökkent a vgmk is. Ez politikai kérdés, befolyásolja a közhangulatot. Szerintem mielőbb orvosolni kell ezt. Lajos Géza ség. Szeptember elsején indulunk ezzel. Egy mezőgazdasági szaiktelepet nyitunk, széles áruskálát kínálunk öttmilió forintos készlettel. Nem akarunk további létszámcsökkentést. Az első félévben hatszázalékos lemorzsolódás volt, ugyanennyire számítunk az év hátralevő részében is. Folytatjuk a szervezeti átalakítást, az átcsoportosítást. Felkészülünk az ipari tevékenység jövő évi bővítésére. — Ami a tsz-tagofcat lég- jobbam érdekli : több lesz-e a jövedelmük? — Ezt kevés cég tudja garaptálni. A mi prograKét tragédia történt a közelmúltban magyar ■turistákat szállító autóbuszotokat A szegedi Volán buszának balesetéről még nem tudunk biztosat, a Cooptourist csoportja esetében a magyar sofőr minden bizony- nyal! vétlen volt. A két megrendítő hír kapcsán arról kérdeztem Balogh Jánost, a Kapos Volán igazgatóhelyettesét: mit tesznek a biztonságért a vállalatnál ? Egyáltalán lehet-,? harcolni a végzet ellen? — Két kemény vezérelv van: az első, hogy a forgalombiztonsággal kapcsolatos feladatok terén nem ismerünk megalkuvást, kompromisszumot. A másik ebből következik: a biztonság megteremtése az első feladat s csak azután következhet a munka, a termelés, a nyereségteremtő tevékenység. S még egy fontos szempont, amely szinte már iközhélymtek hat, mégsem árt ismételni : a megelőzés a fontos, nem pedig az utókezelés. — Mit tesznek a fenti vezérelvek gyakorlati megvalósításáért? — Mind a tárgyi, mind a személyi feltételeik biztosítása terén következetes szigorral farunk el. Még a törvényekben, rendéletekben előírtnál is nagyabb szigorral. — Jó lenne néhány példát említeni. Kezdjük a tárgyi feltételekkel. Biztonságos-e az autóbusz-állomány, amelyről sokszor hallottuk már, hogy elöregedett. — Tíz éve nem volt műszaki hibára visszavezethető bálesetünk. Forgalombiztonsági szempontból még a legöregebb buszunknak is meg munkban az szerepel, hogy. a szövetkezeti és a háztáji tevékenységgel együtt megőrizzük az elért szintet. A vezetőségi ülésen azt fogadtuk el, hogy az érdekeltségi rendszert át kell alakítanunk, mert anélkül nincs ösztönzés a szövetkezetben, de már ott tartunk, hogy a háiatájában sem. Az elnök végezetül elmondta, hogy a bevétellel arányos nyereségüket ebben az évben 5—6 százalékkal kell növelniük ahhoz, hogy ellensúlyozzák az ár- és adóterheket. kell felelnie a követelményeknek. Előírás például, hogy szervokormány nélkül busz nem közlekedhet, kormányzott keréken nem lehet futózott gumi és így tovább. Zárt technológiás kar- bamitairtási, javítási rendszerünk olyan, hogy sokszoros ellenőrzésen mennek át a járművek. Minden egyes munkát aláír mindenki, aki dolgozott rajta. A belső rend keményebb, mint a kötelező előírások. — És a buszvezetők fölkészítése is ilyen alapos? — Félévenként oktatáson vesznek részt a sofőrök, és évente vizsgáznak. Ezt a közlekedési törvény csak most fogja előírni; nálunk évek óta gyakorlat. Tudatosítottuk mindenkiben : ha egy járat kimarad, az kisebb baj, mintha valaki nem vezetésre képes állapotban-, fáradtan ül a buszra. Évente húszezer alkoholszondát használunk el. Ez is nagy fegyelmező erő. De természetesen nem az ilyen „negatív ösztönzést” erőltetjük elsősorban. Külföldre a legjobbakat küldjük. Egyelőre a nyelvtudás még nem követelmény, de idővel az lesz. Mielőtt bárkit fölveszünk, kemény alkalmassági vizsgákon esik át. — Tehát nyugodt a lelkiismeretük, a Kapos Volánnál mindent megtesznek a balesetek ellen. — Legalábbis igyekszünk. A lelkiismeretűnk nyugodt. Jó lenne, ha azt mondhatnánk: nálunk nem történhet tragédia. De nem mondhatjuk. A baj a legalaposabb fölkészülés után is bekövetkezhet. Közlekedni veszélyes. L. P. M. D. Nem könnyű az önállóság Górcső alatt az első félév Kiigazítja programját a tabi téesz Harminokéttagú kibővített vezetőség tárgyalta a közelmúltban a tabi termelőszö- veltkezet első félévi munkáját. Az első hat hónap céljai közt főként stabilizáció és a kibontakozás szerepelt, összhangban a kormányzati programmal. Sikerült-e a termelőszövetkezetben a romlást megállítani ? Erről kérdeztük Kovács Ferenc tsz-elinököt. — Ha egy szóval kell felelnem: nem. Az első félévben elért 2,8 százalékos teljesítménynövekedéssel nem tudtuk ellensúlyozni a 3,2 százalékos költségnövekedést. Az első félév mérlege összességében biztató: megindultak a változást, a stabilizálást eredményező folyamatok. A közgyűlés és a küldöttgyűlés azt határozta el, hogy jelentős szerkezet- átalakítással, költségcsökkentéssel, takarékossággal, ösztönzőbb j övedelemrend - szer kialakításával, több és jobb minőségű munkával előrébb kell lépnünk. — Hallhatnánk erről bővebben ? — Az alaptevékenységben az első félév eredményei biztatóak. 5,9 tonnás búzatermésünk mellett jóinak mondíhaitó a 4,3 tonnás hektáronkénti zabátlagunk is. Tartósan nyereségtelen viszont az állattenyésztés. Nagyot fordult a kocka: a tavalyi veszteség a felére Kérdések két tragédia után a Kapos Volánnál
