Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

1988. augusztus 1., hétfő Somogyi Néplap 3 Üdülőhelyi fórum Zamárdiban A jelenlevő mintegy 250 iidiüilőtuliajdonos csak nehe­zen lendült „támadásiba”. De amikor belelendült... A felszólalók nagy része fel­háborodottan tiltakozott a szemétdíj példátlan föleme­lése ellen. — 1981-ben 30 forintot fizettem, 88-ban már 272-őt. Hat év alatt 800 százalékos emelkedés — méltatlankodott az egyik üdülőtuLajdanos. önök tel­jesen jogtalanul jártak el, a hasúikra ütve szabták ki a díjaikat... Hiába igyekezett érvelni ezután a településtisztasági vállalat képviseletében Papp Erűire, a résztvevőik felhá­borodását nem sikerült le­csillapítania. — Nyolc hónapig fizes­sünk szemétdíjat? Minek az alapján? Amikor még há­rom hónapot sem tartózko­dunk a nyaralónkban — há­borgott dr. Mohácsi Gábor. — Olyan szolgáltatásért pénzt kérni, amit el.sem vé­geztek, nemcsak igazságta­lan, hanem jogellenes is. Mindezekre az érvekre Kispéter Sándor tanácsel­nök csak annyit mondhatott, hogy e „szemétügyben” a megyei tanácshoz fordulnak tanácsért. Másról is szó esett szom­baton Zamárdiban az üdü­lőhelyi fórumon. Például, hogy az üdülőtulajdonosok képviselőiből alakuljon meg a zamárdiak baráti kö­re, s a jövőben ez képviselje az üdülőtülajdonosok érde­keit. A jelenlevőknek több javaslatuk is volt, hogy kik legyenek tagjai a húsz fős vezet őségnék. Zamárdiban kevés a nyil­vános telefon — ez is szóba került. Egy taxis azért szó­lalt fel, hogy a közbiztonság fokozása érdekében vezes­sék be Zamárdiban is az éjszákai ellenőrzésekét a taxisok bevonásával, akik je­lezhetik a rendőröknek a vandalizmust, a rendbontá­sokat. Ez a módszer Föld­váron bevált. Többen kifej­tették, hogy Szántód-Fürdő- telep Zamárdinak csak amo­lyan „gyarmata”, elmaradot­tabb és elhanyagoltabb a kelleténél. Az Oázis üzlet­ház megnyitásával jelentő­sen javult a térség ellátása, de ugyanakkor bezárt a kö­zeli ABC, az Oázis pedig csak reggel kilenckor nyit. Hol vásároljanak be azok, akik korábban járnak dol­gozni? Néhányan hozzászóltak a település általános rendezési tervének elképzeléseihez is. — Elhibázottnak tartom — mondta Takács Dénes, hogy további két kempinget ter­veznék a már így is zsúfolt községbe. Mikor bitumenezik le az utcát? Miért nem lehet a zamárdi csomópontnál balra kanyarodni? Több WC kel­lene a szabadstrandra, és meg kellene tiltani a parko­lást a Balatonhoz vezető kis utcákban ... Ilyen és hasonló kérdések, javaslatok után az építési lehetőségek­kel is többen foglalkozták. — Lerobbant épületben la­kunk, nem hozhatjuk rend­be. Ugyanakkor a környé­ken sorra épültek a szebb­nél szebb nyaralók, ezekben már nyugatiak üdültetése is folyik... Hát igazságos ez? — tette föl a kérdést Ko­vács László. Mint e néhány idézetből is kitűnik: a kép rendkívül vegyes. Többen köszönetüket fejezték ki a tanácsnak, má­sak hibáztatták. Sok ember megalapozott véleménnyel, okos érvekkel védte igazát, de olyanok is akadtak, akik csak felszínes ismeret alap­ján alkottak véleményt. Egy biztos: lavi'ta az országszerte egyre szélesedő demokratiz­must tükrözte. A kérdésekre végül Kis­péter Sándor tanácselnök válaszolt, érvek felsorakoz­tatásával, világosan. A gyű­lés több mint három órás vita után ért véget. A gon- ddk megoldása azonban csak ezután kezdődik. Gyarmati László GYERTYÁK GYEKENYESEN Akciósorozat az atomfegyverek ellen Az Országos Békebamács kezdeményezésére augusztus 5. és 9. között — a Hirosi­ma és Nagaszaki elleni aitomtámadás évfordulóján — országszerte megemiliáfcg- zésék, békemaagalimi akciók hívják föl a figyelmeit az atomfegyverkezés veszélyei­re, a tömegpusztító fegyve­rék felszámoláséinak fon­tosságára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Augusztus 5-én Komá­romban magyar—csehszlo­vák békemozgiallmi határit a- lállkozót szerveznek. Itt megemlékeznek a Hirosimát ért atomtámadáisróf,, s elő­adás hangzik el a két or­szág hozzájárulásáról az európai biztonsági és együtt­működési folyamaitokhoz, és békéimét is tartanaik. Az Országos Béketanács ifjúsági bizottsága augusztus 6-án Budapesten a Vörös­marty téren rendez megem­lékezést, amelyhez a Deák féri evangélikus templom­ban békeima kapcsolódik. Estté a két helyszínen meg­jelentek — emlékezésül — égő gyertyákat vivő papír- hajékait eresztenek a Duna vliizéne. A fiatalok közössé- igéi és a társadalmi szerve­zetek e napom mintegy fél­száz városban, faluban, nyiilvéinois rendezvényeken árnyalökokat festenek az utcákra, léggömböket és pa­pírsárkányokat engednek föl s gyertyát gyújtanak az atamhiaiálit haltak emlékére, ■az atomfegyverek eliten! .til­takozásul. Ilyen akciók lesz­nek többek közt Miskolcon a Szabadság téren, Szarva­son a kempingben, Csongrá­dion, Szeksizárdon, Gyéké­nyesen, Kőszegen, Medgyes- egyházán. Az egyházi béke- mazigalmak több helyen tar­tanaik templomi megemléke­zéseket, számos kiállítás nyílik; műsoros délutánok­ra, ifjúsági békenagygyű lé­sékre is sor kerül. Augusztus 9-re az MTESZ budapesti sízékházáhain az OBT tudományos és kultu­rális bizottsága a magyar orvosmozgialom a nukleáris háború megelőzéséért, vaila- miiinit a mérnökök a békéért mozgalom tudományos kon­ferenciát hív össze az atom- fegyverkísérletekröl — a.zok betiltásáról1, stZ atomfegyve­rek elterjedésének megaka­dályozásáról. È tanácskozás­ra az érdeklődök meghívót igényelhetnek az OBT-től. i * '--- * Csúcs a Balatonon Óvatosságra intik a nyaralókat Erősen lehűtötte a leve­gőt a Balaton partján a pén­tek éjszakai felhőszakadás, így a pihenni szándékozók többsége autóba ült és ki­rándulni indult. Az utak megteltek autókkal, s külö­nösen a leilei lámpáknál szinte kilométerekig nyúlt a várakozó járművek sora. A helybeliek a belső utakon próbáltak hamarabb célba érni, de ez sem kecsegtetett túl sok időnyeréssel. Aszán- tódi kompra várakozó autó­sor miatt a zamárdi kem­pingtől, valamint a másik ol­dalon a Schell benzinkúttól csak araszolgatva jutott előbbre a sor. Az összesíté­sek során tegnap kiderült, hogy ez a szombat volt a legforgalmasabb a kompok-. nál. — Szántód és Tihanyrév között 28 260 személy- és 8260 gépkocsi kelt át szom­baton — tájékoztatott ben­nünket Jankovics András központi állomásfőnök. — Hiába járt folyamatosan négy kompunk, így is vára­kozni kellett. Személyhajóin­Á közhasznú munkavégzés tapasztalatai Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség szakemberei a közel­múltban tizenhat megyében vizsgálták a közhasznú mun­kát végzők foglalkoztatását, Ellenőrzéseik 68 munkálta­tóra terjedtek ki, amelyek a vizsgált időszakban átlagban mintegy 1500 embert — a közhasznú munkán foglal­koztatottak mintegy 76 /szá­zaléka — alkalmaztak ilyen munkakörökben. Három me­gye —• Fejér, Komárom, Vas — azért maradt kl a vizsgá­latból, mert még vagy nem vezették be a közhasznú munkát, vagy olyannyira az elején tartottak, hogy nem rendelkeztek értékelhető adatokkal, A többi megyé­ben szerzett tapasztalatok igen vegyes képet mutat­nak. A közhasznú munkavégzés múlt évi bevezetésével a munkaügyi kormányzat első­sorban azoknak a hátrá­nyos helyzetű embereknek kívánt viszonylag rendszeres pénzkereseti lehetőséget biz­tosítani, akik alkalmi mun­kákból élnek vagy szakkép­zettség hiányában nehezen találnak maguknak más ál­lást. Ennek megfelelően ala­kultak ki azok a munkakö­rök is, amelyekben a mun­káltatók — a tanácsokkal kötött szerződés alapján — a közhasznú munkát végző­ket foglalkoztatják. Leg­gyakoribb a közterület- és parkfenntartó, kertészeti se­gédmunka, a belvízrendezés! és köztisztasági munka, va­lamint az építőipari segéd­munka. A közhasznú munka sokak számára a korábbiaknál biz­tosabb megélhetést, jobb munkalehetőséget jelent, ám nem kevesen vannak, akik ezt csak arra akarják fel­használni, hogy bejegyzett munkahelyük legyen vagy a munkaerő szolgálati iroda ki­közvetítő papírjával bizo­nyíthassák elhelyezkedési szándékukat, ha netáh iga­zoltatnák őket. Ezt jelzi az is, hogy a munkaügyi szol­gáltató irodák az év első negyedében 1899 embert köz­vetítettek közhasznú munká­ra, de közülük csak 1573- an jelentkeztek a vállalat­nál s létesítettek munkavi­szonyt. A belépők nagy ré­szének munkafegyelmével is gond van. Az első negyedév során a munkáltatók 186 dolgozónak mondtak fel még szerződésük lejárta előtt rendszertelen munkába já­rás, italozás, munkahelyi rendbontás, Igazolatlan hi­ányzás miatt, további 194-en pedig jogellenesen szüntet­ték meg munkaviszonyukat. Mindez riasztóan hat a be­csületesen dolgozni akarók­ra. Az önhibájukon kívül ál­lás nélkül lévők közül újabb lehetőségig sokan csak azért nem vállalkoznak átmeneti­leg ilyen munkára, mert fél­nek attól, hogy a kedvezőt­len tapasztalatok rájuk is rossz fényt vetnek a későb­biekben. Mások élnek ugyan átmenetileg ezzel a lehető­séggel, de igyekeznek eltit­kolni, hogy kiközvetítettek. Ha van rá remény, hogy másként is kaphatnak mun­kát az ajánlott helyen, a je­lentkezésnél nem mutatják be a munkaügyi szolgáltató iroda papírját, holott az biz­tos állást jelentene, mert az erre szerződött vállalatoknak kötelességük fölvenni a köz­hasznú munkára kiközvetí­tetteket. E kötelezettségük­nek általában eleget tesznek, A vizsgált időszakban mind­össze 15 esetben utasították el a jelentkezőket, mert eze­ket a dolgozókat korábban éppen onnan bocsátották el fegyelmivel, ahová közhasz­nú munkára jelentkeztek. A felemás helyzet elkerülése érdekében a munkáltatók ál­talában belső munkaügyi szabályzatukban rögzítik, hogy a jogellenesen kilépett, fegyelmivel elbocsátott dol­gozókat semmilyen formában nem veszik vissza. A közhasznú munkára vál­lalkozók közvetítésénél és foglalkoztatásánál általában rugalmasan, humánusan jár­nak el mind a munkaügyi szolgáltató irodák, mind a vállalatok. Bár az előírások szerint csak az közvetíthető ki közhasznú munkára, aki legalább egy hónapja szere­pel a munkaügyi iroda nyil­vántartásában, ettől sokszor eltérnek. A gyakorlat az, hogy ahol a szociális körül­mények is indokolják, nem ragaszkodnak az egyhónapos várakozási időhöz. Ugyanígy járnak el akkor is, ha már a jelentkezéskor nyilvánva­ló, hogy rövid időn belül nem tudnak más lehetőséget felajánlani. A munkáltatók is rugalmasan értelmezik azt a kikötést, hogy ilyen mun­kakörre legföljebb csak két hónapra szóló szerződéssel vehetnek fel dolgozókat. Ál­talános gyakorlat, hogy a két hónap letelte után azoknak a szerződését, akik belátható időn belül nem tudnak má­sutt véglegesen elhelyezked­ni, további hónapokra ismé­telten meghosszabbítják. A tapasztalatok szerint a bérezésben általában nem éri hátrányos megkülönböz­tetés azokat, akik közhasznú munkát végeznek; pénzük a legtöbb helyütt megegyezik a hasonló munkakörben foglal­koztatottakéval. A vizsgálat tapasztalatait az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelő­ség ismertette az illetékes ál­lami és társadalmi szervek­kel is. Az ellenőrzés tanul­ságai alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban olyan intézkedéseket tervez­nek a közhasznú munka ki- terjesztésére, amelyek az is­kolázottabb, szakképzettebb embereknek is átmeneti se­gítséget jelenthetnek. kon szombaton 29 582-en utaztak, A csúcs július 16-án volt, amikor 35 530-an keltek át a tavon hajóval. Telt ház van a Balaton­part kempingjeiben. A Za­márdi Autós II-ben például 1750-en töltötték a hétvégét, s közülük mintegy 800-an nyugati országokból érkez­tek. A magyarok száma 136 volt. Mintegy két hete már csak előre lefoglalt helyekre tudnak vendégeket fogadni. Néhány év óta sok fiatal motoros jön — főleg Nyu­gatról a Balaton-partra. E nagy teljesítményű jármüvek azonban olykor bosszúságot is okoznak — másoknak, A siófoki rendőrkapitányságra s a parti települések taná­csaihoz is rendre érkeznek a lakosági bejelentések, hogy a motorosok éjszakánként ver­senypályának képzelik az utakat, „Végigsöpörnek” raj­tuk, s a balesetveszélyről nem is beszélve, a motorok erős hangja miatt nem lehet pihenni. A rendőrség ezért is döntött úgy, hogy péntekről szombatra virradóan hajnali egy órakor fokozott ellenőr­zést rendez a motorosok kö­rében. A kivonuló rendőrök igazoltattak, s ahol szükség volt rá, büntettek is. Vasárnap délben már „fél ház”, kora délután pedig telt ház volt a bogiári Platán strandon. — Szombaton délelőtt az előző napi eső lehűtötte a levegőt, és alig volt forgal­munk — mondta Lőrincz Ot­tó, a strand vezetője. — Délután így is kijöttek vagy ötezren. Az idei július jóval nagyobb forgalmat eredmé­nyezett, mint a múlt évi ; kü­lönösen sok az osztrák, a holland és a nyugatnémet vendég. A csúcs a múlt heti Balatonátúszáskor volt; majdnem ötvenezren fordul­tak meg e strandon. A Balatonnál az utóbbi napok ellenőrzései azt mu­tatják, hogy a fürdőzök egy rész nem veszi komolyan a figyelmeztető jelzéseket. A tragikus balesetek száma pe­dig minden hétvégén tovább növekszik. Pedig a balatoni • vízii rendészeti rendőrkapi­tányság, az országos me­teorológiai szolgálat obszer­vatóriumának segítségével idejében figyelmeztet min­denkit a veszélyekre; körben a parton 34 fényjelző készü­lékkel adnak jelzést. A táv- irányítású készülékek a vár­ható vihart percenként 30, a közvetlen veszélyt 60 villa­nással jelzik. A másodfokú készenlétkor csónakkal; vi­torlással azonnal ki kell köt­ni és a fürdőzők 100 méter­nél távolabb nem távolod­hatnak el a parttól. A tapasztalatok szerint a tragikus esetek többsége fe­lelőtlenségből és meggondo­latlanságból következik be. Sokan nem vesznek tudo­mást a tiltó táblákról. Kikö­tőben, kompátkelő helyen, kotrett területen fürödnek, Gyengén úszó emberek ké­pesek egy elsodródó labdá­ért életüket kockára tenni. A mély vizeken a gumimat­rac is gyakran okoz veszélyt. A matracot sokan csónaknak tekintik, s gyakori az olyan eset, amikor elalusznak raj­ta, s a mély vizek fölé sod­ródnak. Különösen veszélyes kihevült testtel, matracról vagy csónakból a vízbe ug­rani. Számos ilyen esetben szívbénulás következik be. A Balatonon több ezerre tehető a vízi járművek szá­ma. Többségük csónak és kisvitorlás. Ezekkel a vízi járművekkel csak a megsza­bott parti sávban lehet köz­lekedni. Egypárevezős csó­nakban csak ketten ülhet­nek, mégis előfordul, hogy a csónakot túlterhelik és a mély vizek fölé mennek. Tilt­ják a horgonyra nem vetett úszó járműből való fürdő­zést is. Az illetékesek fel­hívják a balatoni vendégse­reg figyelmét, hogy életük biztonsága érdekében ve­gyék figyelembe a tiltó ren­delkezéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom