Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

1988. augusztus 23.. kedd Somogyi Néplap 5 ÖSSZEFOGOTT A FALU TV-NÉZÔ FEHÉRVÁRTÓL ÓPUSZTÁSZERIG Twnplom­szén#*/#* Hágocton Szinte romákban hevert az 1754-iben épült, műemlék jel­legű barokk templom a fa­lu fölött. „Nágocs szégyene” — mondták az emberek. Te­teje bedőléssel fenyegetett, beásott falai mintha hábo­rús emlékeket őriztek volna, pedig csak az enyészet, a goinidazatlaoiság nyomta rá a bélyegét. Utcáin, kertben; fa­lugyűléseken ez volt a téma, s a helyi tanács Horváth Pál elnökkel az élen elha­tározást énlelt. 1983-ban — egy falugyűlés utáni — szü­letett a döntés, s a követ­kező évben megkezdődött a munka. Csak a templom fa­lai — és természetesen a stílusa — maradtak a ré­giek. Az Országos Műemlé­ki Felügyelőség, a megyei tanács műemlékvédelmi al­bizottsága fölmérte a hely­zetet, s rajtuk keresztül a magyar állam (a szakmai tanácsadáson, a szervezésen kívül) egymillió forintot adott a felújításhoz. A faluban gyűjtés kezdő­dött; ezer forintokat adtak a családok, mert a tanács­elnök és Szöllősi Ferenc plé­bános személyében az em­Személyes ismeretségünk harminchat éve kezdődött, amikor az első interjút ké­szítettem vele. 1952-t írtunk, s ezt csak azért tartom el­mesélésre érdemesnek, mert jellemzi korunk és gondol­kodásunk akkori torzulásait. Feleki Kamill akkor éppen a Luxemburg grófja Sir Ba­sil szerepében bűvölte el a közönséget, s azt találtuk ki akkori munkahelyemen, a Béke és Szabadság című ké­pes hetilapnál, hogy Feleki Kamill elmondja majd ne­kem sikeres szerepformálá­sának titkát. A kqr őrülete az volt, hogy mindezt nem bíztuk a vélet­lenre, előre elhatároztuk, a színész mit ,fog mondani. A Sztanyiszlavszkij-módszer egyedül üdvözítő voltáról be­szél majd, mert a saját te­hetsége ugyan mennyit érne enélkül... A voluntarista po­litika mindenre, a kultúrára is rányomta a bélyegét: ak­koriban még írni is így kel­lett, no meg nyilatkozni, s mentségünk csak annyi, so­kunknak legalábbis, hogy tiszta hittel csináltuk. Meghívott ebédre Kamill- ka (csak így szereti hívatni magát, mindig utálta a „mű- vészurazást”) ; a magánélet­ben bűbájos volt és barát­ságos és szellemes és eredeti. A Sztyanyiszlavszkij-módszer különben — amelyről az ak­kori kötelező szemináriumo­kon persze ő is hallott már — csakugyan értelmes és' használható színházi elveket fogalmazott meg. Csakhogy ezek legtöbbjét Feleki Ka­mill már • akkor tudta, ami­kor Sztanyiszlavszkijból még az „Sz” betűt sem Ismerte. Így tudajdonképpen egy do­log maradt fenn csak abból a hajdani riportból, amit ma berek szándékuk megvalósí­tóit illáitták. Vallási hovatar­tozásuktól függetlenül fogott össze a falu népe. Kiváló szákemberek jelentkeztek, s a katolikusok, a reformátu­sok, -netán még az ateisták Felekei Kamill egy rádiós szerepben is vállalhatok: az, hogy le­írhattam : Feleki Kamill nagy színész. Kérdéses azonban és min­dig is laz volt, hogy vajon ő maga, bármilyen hízelgő is ez rá nézve, vállalja-e a jelzőt? Ő ugyanis meglepő­en szigorú, konzervatívnak látszó elveket vall a szín­művészeiről. Mellesleg : ép­pen emiatt — vagyis^ az' el­vek gyakorlati betartása mi­att — nagy színész. Az ő megfogalmazása szerint azonban nincs se „nagy” színész, se „jó” színész, ha­nem — s azt sem tagadta egyetlen nyilatkozatában, hogy a dolgot egyik feledhe­tetlen partnernőjétől, Gom­baszögi Ellától tanulta — „csak színész van”. Feleki és Gombaszögi Ella ugyanis ezt vallják: „Mi az, hogy jó szí­nész? Van villa, kanál, sző­nyeg és van színész. Aki nem jó színész, az talán ka­nál, villa, vagy szőnyeg, de nem színész!” ■Lehet — sőt: bizonyos —, hogy ez túlzás. A meghatá­rozás mögött azonban az van, hogy a kötelességet mindig a legnagyobb alázat­tal és a maximális erőfeszí­téssel kell végezni. Színész számára a kötelesség a já­ték, és ő életének immár nyolcvan, illetve színészi pá­lyafutásának hatvan eszten­deje alatt ezt mindig így is csinálta. Olykor ezért nevezték ösz- szeférhetetlennek, de leg­alábbis nehéz embernek. Mert soha nem kötött kompromisszumot, soha nem viselte el — és mindig volt bátorsága szóvá is tenni! — a partnerek léhaságát és la­is több minit 200 000 forint értékű társadalmi munkával mentették meg e szép temp­lomot. A szomszédos közsé­gek lakói is adtak, s némi külföldi támogatás is hozzá­járult, hagy vasárnap dél­zaságát. Igen, ehhez erköl­csi bátorság kellett... Nem volt még húszéves, amikor először színpadra lé­pett a Király Színházban. Pedig előtte, Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke­ként, már csaknem kiszupe- rálták, mondván: ez a fiú olyan kicsi, hogy nem éri meg -a napi 2,60-as statisz­tapénzt ... Ugyanez a rende­ző egy év múlva azt nyi­latkozta róla: ezt a gyere­ket idővel úgy fogja, megtap­solni a közönség, mint most Rátkait. Nos, ez a második jóslata' vált be. Egyébiránt annyi­ban hasonlatos Rátkai Már­ton és Feleki Kamill pálya­képe, hogy mindketten na­gyon sokáig a könnyű mú­zsát szolgálták, a legtüzesebb táncoskomikus hírében áll­tak, mígnem kiderült róluk, hogy egyszersmind a legna­gyobb drámai színészek is. Ha van tudatos színész, Feleki Kamill igazán az. Minden szerepének minden másodpercét megtervezi, ki­dolgozza, begyakorolja. Ezért hat nála minden annyira ter­mészetesnek, mintha ott, előttünk, abban a pillanat­ban születnék minden csele­kedete, keletkeznék minden gondolata. • • * Miska pincér a Csárdáski­rálynőben, IPeacock a Kol­dusoperában, az Állami áru­ház iGlauziusz bácsija, a Napsugár fiúk, a Waterlooi csata, a Nagybácsi, az Orfe­usz az alvilágban, A nadrág, a Sybil! lés sorolhatnám még a darabokat meg a szerepeit a végtelenségig. De minek? Egyhangúvá válnék a részle­tezés, mert mindegyik mellé csak azt tudom írni: ebben is kitűnő volt, abban is, itt is vastaps köszöntötte, meg ott is ... A színháztörténet aligha jegyzett föl fellépési között egyet is, amelyben megbukott volna. A színházat nem a színé­szeknek találták ki, hanem a közönségnek — nyilatkozta egyszer. Igaz, de mit érne az egész ilyen színészek nélkül, mint amilyen Feleki Kamill? Erre csak megvonja a vállát, s annyit mond szerényen, ta­lán álszerényen, de neki az is megengedhető: „Kicsi va­gyok, selypítek, de eljutot­tam idáig. Ennyi volt ben­nem.” Néha milyen gok tud len­ni az az ennyi! Barabás Tamás után dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök föliszaratellhette a mágocsi ba­rokk templomot, megyénk együk építészeti értékét. (Az elmúlt 15 év alatt egyéb­ként ez a 120. műemlék So­mogyiban, amelynek helyre - áilllításia révén örülhetünk...) A püspök dr. Baráti János apátplébános, általános püs­pöki 'helynök asisizisztálásá- vail ünnepi misét celebrált, s az eseményen részt vett Horváth István, a megyei tanács egyházügyi titkára. Szigetvári György, a műem­lékvédelmi albizottság veze­tője, dr. Novák Ferenc me­gyei népfronittitkár, Horváth Pál helyi tanácselnök, s a templomot zsúfolásig meg­töltő katolikus hívek mellett a más valilásúak is. Rövide­sen a katolikusok szeretné- nék ott tenni a református templom megújításának ün­nepén ... Három év után teljes lesz az évad a kaposvári Csiky Gergely Színházban — je­lentette be Babarczy László igazgató a tegnap délelőtt megtartott nyitó társulati ülésen, amelyen részt vett dr. Horváth Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A szokatlanul korai évadnyi­tó ülésen a színházigazgató bejelentette, hogy ma már meg is kezdődnek a próbák, hiszen kemény munka vár a társulat minden tagjára. A társulat a hetvenes évek elejétől nyomon követhető művészeti programot ígér a nézőknek. Ehhez talán az eddigieknél is több erőfeszí­tést követel a színház alko­tóitól a magyar kultúra ha­gyományait ötvöző újító tö­rekvés — hangoztatta Ba­barczy László. Felújítják a Pinokkió ka­landjai című gyermekdara­bot, ennek a próbái kezdőd­nek ma el a színházban. Több új arcot fedezhetünk majd föl a szereplők között. Miközben a darab próbái folynak, fölkészül a társulat két, tavaly sikerrel bemuta­Ünniepélt az ország, Szent István királyra emlékezve. Ki-ki tudása, ismerete, meg­őrzött emlékezete alapjián eleyemiíitette föl magában az alapító alakját s vette ki részét történelmünk soha el nem feledett, ám néha hát­téribe szaruit áíllamférfiújá- nafc ünnepléséből. Talán so­se jelent meg annyi könyv István királyról, mint aiz utóbbi időben; milliók néz­ték meg az István, a király című rockoperát. Történé­szeik méltatásait olvastuk az ünnep ellőtt. Mégis; az az első megállapításom a két­napos kiadós ünnepi televí­ziós műsor alapján, hogy a kampány nem vezet a kí­vánt eredményre történelmi tudatunlk folyamatos alakí­tásában. A televízió nagyon sokat tett e két napon, pén­teken és szombaton Szent István és kora megismerte­téséért, mégpedi-g színesen, közvetlenül; .néha túlságosan is belebonyolódva apró. rész­letekbe, de figyelmünket ébren tartva’. Már pénteken megkezdődött az ünnep az ország több településén, azo­kon a helyeken., ahol a tör­ténelem színpadán fontos események történtek : Szé­kesfehérvárt, a budai Vá­rat és Öpusztaszert mutat­ták be. Történelem és zene— Ist­ván király és a zene, nem keresett párhuzam, beszélt is róla neves egyházi zene­történészünk, ám a péntek délutáni Ünnep-elő körkap- csolásos műsor elején hal­lott Muzsikás együttes ze­néje kapcsán azt is meg (kéll jegyeznünk, hogy a (népzene nélkül igazán Opu&ztaiszert sem ismerhet­jük meg. A neves zenetör- ténésiz élvezetes előadása is megvilágította, milyen tör- téniellmi jelentőségű változást eredményezett István király .politikája. Zenénk is euró­paivá vélt. tott darab televíziós rögzíté­sére is. Az évadkezdés első napjaiban kezdi el Bezerédi Zoltán az első zenés darab próbáit a tánckarral. Szeptember derekán pedig már Oidipusz tragédiá­jának .próbái kezdődnek meg Babarczy László irányí­tásával. Két stúdióelőadást terveztek — s újabbakra is lesz lehetőség, keltette föl a rendezőkben, színészekben az érdeklődést a színházigazga­tó — ; szeptember végén a Tévedések vígjátékét mu­tatják be, ugyancsak itt lát­hatjuk majd Eörsii István Kihallgatás című színművét, Novemberben Abrahám Pál 3:1 a szerelem javára című operettjét tűzi műsorára a Csiky Gergely Színház, ka­rácsony előtt Brecht Kurázsi mama című drámáját láthat­juk. 1989-ben három bemu­tató lesz : Shakespeare Utelló című tragédiája, majd Gombrowicz drámája, az Yvonne, burgundi hercegnő, s a felújított Pinokkió ka­landjai után még egy gye­rekdarab, Linnankoski svéd Látványos aratóünnep színhelye volt a budai Vár, ahol 1870-,tői hagyomány a Szent István-napi föiivonu- lás. A Mátyás-templom ha­rangjának hangjával együtt hiallljukaz üllő és a kalapács hangját; hagyományainkat száz mester mutatta be. Augusztus 20-án az új ke­nyériét is ünnepeljük, a ked­ves Trogmayer Ottó, szegedi múzeumiigazgató még azt is elmagyarázta a stúdióban ülő Kondor Katalinnak, mi­lyen cipó sülhetett István kliirály korában. Kondor Ka­talin vdlt most egyéhkéint kíváncsibb a stúdióban ülő két műsorvezető közül1,. Le­het, hotgy Páilfy István ki­fáradt szombatra, s az a kü­lönös helyzet állt elő, hogy egyszerre láthattuk és hall­hattuk a televízió egyes és kettes műsorában. Az • Ün- nep-elő című műsorral egy­beesett a Mindennapi ke­nyerünk című történél, em- idéző film bemutatása, s en­nek a importera PáMy István volt. Győrffy. István! Törté­nész n ehéz kérdést kapott : imáért épp Isitváin tett az ál­lamalapító? Nehézkes okfej­téséből kevesen tudták meg, miért? S természetesen szó volt a péntek délutáni Ünnqp- eliőben alkotmány,unkíról is. A KISZ KB általi meghirde­tett Korszakváltó című ve­télkedő is bekapcsolódott a péntek délutáni televíziós köolkapcsalásas műsorba, en­nek köszönhetően, a tévé képernyője előtt ülők csak­nem ezer évet tették meg a történelemiben néhány óra alatt. Eljutattunk az állam­alapítótól szinte napjaink történelméig — sok olyaniról hallva^ amelynek kiegészíté­séhez nélkülözhetetlen a tör­ténelemmel’ váló folyamatos meseíró regénye nyomán a Locsipocsi. Huszonkét új taggal gya­rapodott a kaposvári - szín­ház társulata. Az évadnyitó társulati ülésen be is mu­tatta csaknem valamennyit Babarczy László. Hárman a főiskola elvégzése után szer­ződtek Kaposvárra : Nagy- Kálózi Eszter, Quintus Kon- rád és Sztarenki Pál. Nyír­egyházáról jött át Magyar Éva, Szolnokról Bal József, a filmgyárból Székely B. Miklós; Adorjáni Zsuzsanna és Csapó György korábban települt át Romániából. Men- czel Róbert a színház új d í szlettervező j e. A (társulati ülésen dr. Hor­váth Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese is kö­szöntötte a társulat minden tagját. Hagyomány, hogy ilyenkor a színészek szava­zata alapján döntenek a Ko- mor-emlékgyűrű odaítélésé­ről. A színház szellemének őrzése és ápolása érdemeként az idén Holtai Róbert vette át az eralékgyűrűt Babarczy László színházigazgatótól. H. B. Feleki Kamill nyolcvan éves foglalkozás. Horányi Barna Évadnyitó társulati ülés a Csiky Gergely Színházban Kilenc bemutatót terveztek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom