Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

1988. augusztus 20., szombat

Somogyi Néplap

3

Az alkotmány hétköznapjai

M

egkezdődött az alaptörvény felülvizsgálata. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter utalt rá, hogy tíz munkabizpttság dolgozza iki a szabályozás koncepcióját, melynek ismeretében az úgynevezett kodifiká- ciós bizottság tesz majd javaslatot az alkotmány tervezetére. A változtatási javaslatok jelentőségétől, súlyától függ, hogy módosítás vagy egy új alkotmány kerül a parlament elé. Vajon nem ünneprontás, hogy éppen ma emeljük ki profán módon az állami stabilitás e dokumentumát? Az alkotmány ózó munkát már korábban el kellett volna kezdeni, máris elkésett — véli az igazságügyminiszter.

Mihez képest késett el az alkotmány felülvizsgálata? Mindenképpen elmaradt a magyar valóság változásaitól. Látványos példát idézhetünk ezzel kapcsolatban: a politikai mechanizmus alakulását követő viták nyomán eddig 13 kötet látott napvilágot az alkotmányjog kérdéseinek témaköréből. Ugyanakkor tény, hogy a legjobbnak tartott reformot sem lehet lezártnak tekinteni. Hiszen a társadalmi fejlődés újabb reformokhoz vezet és e változások kihatnak az alkotmány paragrafusaira is. Alkotmányunk túlélte csaknem 40 esztendő történelmi változásait. Schmidt Péter egyetemi tanár egy vitában így nyilatkozott: „A szocialista országok többsége második, vagy harmadik alkotmánnyal „dolgozik” a felszabadulás óta. Magyarország az egyetlen, ahol \az első szocialista, az 1949-es alkotmány van hatályban. Ez egyben kritikát is jelent. Egy alkotmány tudniillik, amely 1949-ben egészen más politikai feltételek között jött létre, ha napjainkban is alkalmazható, akkor az oly általános, hogy mindent kibír! Túlélte az 1956-os ellenforradalmat,

a konszolidációt, az 1968 utáni gazdasági reformot. Ez az alkotmány tehát túlságosan keret jellegű".

Noha több, kisebb jelentőségű módosítást megért az alkotmány, az első jelentősebb változást 1957-ben hajtották végre: a Minisztertanács elnevezést Magyar forradalmi Munkás—Paraszt Kormányra változtatta, a minisztériumok felsorolását kiiktatta az alapszövegből, aminek eredményeként a minisztériumi strukturális változás már nem igényelt alkotmánymódosítást. Az ország címere is ekkor kapta mai formáját, emellett a törvény a címer és a zászló használatát is módosította.

A

z ötvenes évek végén kezdődött jelentős társadalmi-gazdasági változások nyomán felgyorsult az átalakulás folyamata. Mindez azzal is járt, hogy az alkotmány egyre kevésbé tükrözte az új viszonyokat. Az élet a jogrendszer átalakítását kívánta, a legfontosabb jogszabályok viszont közvetlenül érintették az alkotmány szövegét. Bár az ez időben elfogadott törvények utaltak alkotmánymódosító szerepükre is, nyilvánvalóvá vált, hogy hiteles és egységes alkotmányszöveg már 1971—72-ben sem állt rendelkezésre. Többen is javasolták az új alkotmány megfogalmazását. És nemcsak a hazai társadalmi-gazdasági átalakulásra hivatkoztak, hanem arra is, hogy — a Szovjetunió kivételével — minden szocialista ország új alkotmánnyal rendelkezett. Végül is a politikai fejlődés folyamatosságát hangsúlyozó vélemények érvényesültek, nevezetesen az az elv, hogy az alkotmányt összhangba lehet hozni viszonyaink állapotával. Ennek megfelelően az Országgyűlés az 1972. évi I. törvénnyel megszavazta a módosítást. A

ASZÁLY

Néhol már a szőlő levelei iis kókadtan kezdenek lekonyulni. Pedig hát közismert hogy az ültetvény mélybe futó gyökerei olyan nedvességet is képesek hasznosítani, amiire más növény nem képes. A kép szívszorító, siralmas. Alig szemesen, ösz- szefomnyadtan c sün gene k a kukoricafejek, aszal ódik a földben a cukkorrépa, a hurgoimya. Ég, pusztul, per- zsielődik minden. A tüskés tartó hántatlanul mered ezik, nem igen van eszköz, amely meg tudna birkózni a csonttá száradt földdel.

A gazdaember számára nincs sok más, ilyen nehezen elviselhető lelki teher, mint amikor törekvésének, szorgalmának, munkájának értelmét, eredményét látja pusztulni. A tekintetekben lassacskán kihuny a remény utolsó sugara is. A homlokokon szaporodnak az aggodalom, a keserűség, a kudarc szántotta barázdák. És nincs abban semmi furcsállni való, hogy a hivatását megszállottan művelő szakember azt mondja: „odáig jutottam, hogy már nem szeretek kimenni a határáé...”

A szorítás kettős. Mert az :sak az egyik oldal, hogy fokozatosan hiábavalóvá válik íz eddigi temérdek, lelkiis- neretes munka, a szüntelenül növekvő költségeket je- enjtő befektetés. A másik oldalon ott tomyosodik a kérdőjel: mi lesz így a gazda- >ággaíl?! A gazdaságokkal, ímelyek jórésze az elmúlt ívekben e nélkül a csapás léikül ils határhelyzetbe keddit Somogybán.

A földet művelő ez idő ájt, végezve az aratással, nimdig megünnepelte az éle- et jelentő új kenyér meg- ■zületését. Az ünnepnek niinden alapja megvan most s. Hiszen megtermett, sőt, érveinknél jóval több gabona termett. Jó lenne ennek

zavar nélkül örülni ! Ügy, olyan tudattal, hogy az emberi igyekezetei szépen, tisztesen viszonzó gabona nemcsak a mindennapi kenyerünket garantálja, hanem segíti a gazdaságokat is helyzetük stabilitásában, és hozzájárul a nagy család, az egész ország nehézségeinek mérsékléséhez.

Perzsel a nap, aszály van. Nem örülhetünk zavartalanul! A meglevőkhöz újabb, váratlan bajok sorakoznak. A tiszta szándékok, a szorgalom, a mezőgazdaság dolgozóinak tiszteletre méltó erőfeszítései ellenére. Nem ezt akarták. Nem ezért fáradoztak hónapokon keresztül. Nehezen elviselhető teher ez!

De bármennyire is nehéz, öeszeroppanni nem lehet alatta. Az olykor kegyetlen természet évszázadok sóján erre is megtanította a gaz- daemberéket. Beléjük ivódott az újrakezdés, a rugalmas változtatás leleménye, a körülményekhez való alkalmazkodás képessége. Ahol már végleges, és bizonyosan visszafordíthatatlan pusztítást akozott az aszály, ott már elindultak a silózógépek, — ha nem is a szándéknak megfelelően, de legalább itömegtakanmány legyen a kukoricából. Tépelő- dő tanakodások, tárgyalások és viták sora folyik mindenfelé: mit és hogyan kellene tenni, hogy a befektetés minél nagyobb aránya megmeneküljön. Emberi erővel, akarat tat a veszteségek már nem védhetők ki, de nagyon is lényeges, hogy nagyságuk mekkora lesz a végelszámoláskor. A hőség az aszály gyötörte gazdaem- bemek most ez a legnagyobb gondja és munkája. Menteni a menthetőt.

Az új kenyér ünnepe nem zavartalan ünnep. A vigasztalan gondfelhők helyett bárcsak esőfelhők tornyosul- námaik! Vörös Márta

változás méretére jellemző, hogy az eredeti szövegnek mintegy • 20 százaléka maradt változatlan, s hogy új rendelkezések is bekerültek az alaptörvénybe.

A gazdasági viszonyok dinamikus fejlődése azonban hamarosan nyilvánvalóvá tette, hogy az alkotmány szövege így is elmarad a tulajdonosi és elosztási viszonyok alakulásától, a gazdálkodás rendjétől. A tulajdonviszonyokról szóló rész ugyanis a hangsúlyt az állami, a társadalmi tulajdonra tette. A szövetkezeti tulajdon az első alkotmányban mint a társadalmi tulajdon kevésbé fejlett, másodlagos formája jelent meg, amely csak később éri el az állami tulajdont jellemző fejlettségi szintet. A két tulajdonforma csak 1968- ban vált alkotmány képessé! A magántulajdont létező kategóriaként ismerte el az alkotmány, a személyi tulajdonnal azonban nem is foglalkozott.

Az 1972. évi módosítás lényeges változásokat tartalmaz a tulajdonviszonyok meghatározásában. A szövetkezeti tulajdon egyenrangúvá vált az állami tulajdonnal, s bár a magántulajdon formailag kisárutermelö tulajdonként jelent meg a szövegben a módosított alkotmány azonban már elismerte a kisárütermelők hasznos tevékenységét. Az egyéni tulajdont is deklarálta, azt az egyén és családja számára szükséges javak tulajdonaként ismerte el.

A

z idő túllépett a gazdaság irányítására vonatkozó szabályokon is, minthogy az alkotmányban a tervezés maradt a középpontban. Nem tett említést az alkotmány azokról a gazdálkodási formákról, amelyeket összefoglalóan kisvállalkozásoknak nevezünk. Mint ahogy túlhaladott állapotot tükröznek az osztályszerkezetre vonatkozó megállapításai is. A párt vezető szerepét az alkotmány eredeti szövege az állampolgári alapjogok keretében fogalmazza meg. Ez részben a kor politikai viszonyait, részben pedig a mintát, az 1936- os szovjet alkotmányt tükrözi.

1972 után négy ízben módosították az alkotmányt, ezek elsősorban az állami adminisztráció tökéletesítését érintették. Mind nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy a korszerűsítés mai igényei nem azonosak az elmúlt évtized feltételeivel és kiváltképpen nem egyezne* az 1949-es esztendő problémáival. Nyilvánvaló, hogy ma már az alkotmányba kell emelni számos állampolgári jogosultságot, az államszervezet működését érintő garanciális elvet és deklarálni szükséges azokat a politikai alapeveket is, amelyek alapján az állami és társadalmi szerveknek a szocializmus új feltételei között működniük ikelL

Cs. E.

Á szentgyörgyi téglafőnix

ÚJJÁÉLED „ROMJAIBÓL”

1

Augusztus 31-én befejezik a termelést a hallatanszenit- györ,gy,i kettes számú téglagyárban. Somogy 'legkiválóbb termelőüzeme leáll. És egyben megkezdődik a már jó néhány hónapja folyó rekonstrukció ,legfontosabb szakasza.

Németh Rezső gyárt,gazga- tót először az előzményekről kérdeztem.

— Tizennyolc éves a gyár. Eddig tízszer fizette ki önmagát. Tizenegynéhány millió darabos évenkénti kapacitásira tervezték, mi kihoztuk belőle egy-egy évben az ötvenmilliót. És most készítettünk egy videokazettát az összes üzemrészről, emléknek.

— Nem kár egy ilyen magas' színvonalú üzemet szétverni ?

— Nem ugyanis a huszonnegyedik órában vagyunk. Egy kis túlzással azt mondhatom: ha .nem bontjuk le a kemencét, összedől magától. A csarnok állaga is megromlott, a gépi berendezések elhasználódtak. A téglái,par- ban — ilyen, intenzív kihasználás után egy 18 éves gyár matuzsálemnek számít, elöregedett, meg kell válni

Az új csarnok

4

itőle. Az idén augusztus végiéiig gyártunk 37 millió téglát. Ez 57—58 milliós évi ütemnek féléi meg, tehát még egyszer, utoljáira, meg- hajszoltuk magunkat. Nyereségtervünk a csonka évre 22 millió forint volt.de túllépjük a harmincmilliót. Szépen búcsúzik az öreg gyár.

— A régi mellett már épül az új csarnok. Elkészült a gázellátási rendszer. Melyek a rekonstrukció következő állomása i ?

— Otkóber elsejéig lebontjuk a kemencét, a szárítót, szêtszereljük a gépeket, teljesen kitisztítjuk a régi csarnokot és átadjuk a kivitelezőnek : a zalai Tan- épnek. Felújítjuk a szociális létesítményeiket. Addig elkészül az új műhelyblokk és októberben megkezdjük a száritókoosik gyártását, valamint a megmaradó gépek, berendezések felújítását. Ki- lencvenen dolgozunk a gyárban, az ősszel kezdjük negyven ember szakmai átképzését, hogy az új gyárban új

. tudással kezdhessék meg a munkát. Január végéig leKutasI helyzetkép

Jó eredményt hoztak a gabonafélék — A kukorica egy részét silózni kell

Ilyenkor még haragos zöldnek kellene lenniük a kukoricatábláknak a kutasi határban. De most szomorú a kép, „furulyázik” a kukorica, megcsökött szárú, sárgul, zörögnek a levelei, nem telnek a csövek szemei sem.

Kirkovics István, az állami gazdaság igazgatója mondta:

— Az aratást befejeztük és a kalászosok jó eredményt hoztak: valamennyi termése magasabb lett a tervezettnél. Búzából 45 mázsa helyett 52,66 mázsát takarítottunk be, hektáronként, őszi árpából is több lett valamennyivel, mint amire számítottunk, zabból pedig 40 mázsa helyett 42,25 mázsa lett az átlageredmény. A hosszan tartó aszály miatt a kukorica hozama jóval alatta marad a tervezettnek és a kiesés — ami a termés mennyiségét és az árbevételt is jelenti — tetemes lesz, hiszen 1700 hektáron termesztettünk kukoricát.

— Mekkora a veszteség?

— Hektáronként legalább 15—20 mázsával takarítunk be kevesebbet, de lehet, hogy ez a szám emelkedni fog. Mivel több helyen — elsősorban a táblák szélein — nagyon silány ez a fontos takarmánynövényünk, ezért megkezdtük ezeknek a területeknek a silózását. De a silónak szánt kukorica sem hozza a várt eredményt. Hiányozmak az egyéb szálas- takarmányok is, a szarvas- marháknak már nincs mit enniük a legelőinken. Sőt még a vízhiánnyal is küszködnünk kell, az ásott kútjaink elapadnak és lantokkal kell szállítani az állatoknak az ivóvizet.

— Közismert, hogy a Kutasi Állami Gazdaság jelentős gyümölcsössel rendelkezik. Milyen volt az eddig betakarított termés és almából, szilvából mi várható?

— Gyümölcsből jóval több termésre számítottunk, mint a tavalyi volt. A meggy és a cseresznye jó termést hozott. Szilvából kevesebb lett a tavalyinál. A szárazság miatt már hullik a szilva, a szedését is jóval korábban kell kezdenünk. Tavaly 400 vagon alma termett, az idén 600 vagonnyit várunk, az eddigiek alapján ez meg is lesz, ha még valami közbe nem jön. A minőség jó közepesnek mondható.

D. S.

zajlik mánidez. Februárban megkezdődik a technológiai szerelés. NSZK-beli Limgl Ji- oanc alapján Csehszlovákiában gyártott termelőbaren- dezések kerülnek ide. Cseh vezető szerelők irányítják majd a munkát. Januárban kezdik építeni az új gáztüzelésű kemencét a zalai építők, a Hőteohnikai Vállalat emberei és a mi munkásaink. A végső kép a következő lesz: az új csarnokba kerül a műhelyblokk, a nyerstégla megmunkáló sor, az új csaitomiaszáirító. A két csarnok közé a kemencekocsit megrakó gépekét tesz- szük, a felújított régi csarnokban lesz az új kemence és a tartalék vágányhálózat. A mai széntároló helyén' is új épület áll majd, amelyben az egységrakaitképző gépeket helyezzük el: magyarán ott lesz a téglacsomaigo- ló.

— Mikor kezdhetik meg, a termelést és miit tud majd az új gyár?

— 1989 júliusában elkészülhetünk, augusztusban, szeptemberben megtarthatjuk a próbaüzemet. Tehát jövőre ismét téglát gyártunk. Számítógép vezérli majd a rendszerit. 38 millió darabos kapacitásra tervezték agyára!, de mi már most megmondtuk : ötvenmillió daráidnál kevesebbet nem szabad csinálnunk évente. Fiz a gárda a régiben is nagy teljesítményekhez szokott, csak nem fogjuk harmincnyolcmillióira leadni. Munkásaink már. most is több csoportban Solymárra járnak tanulmányozni a gyártást, a karbantartást. Ott egy ha- hasomló gyár működik, mint amilyen a miénk lesz. A szereléskor, aiz építéskor ismerni fogjuk azt a technológiát, árúit később haszná- liuittk. Nem érhet meglepetés bennünket. A munkakörülmények megváltoznak majd. Hét napból ál! itt a hét eddig. Az új gyárban ötnapos lesz a munkahét, a kemencénél dolgozókét kivéve, mert ők továbbra is folyamatosan bent tesznek.

— A sízentgyörgyl munkások az átlagosnál jobban kerestek eddig, többek között azért, mert igen sok és kemény fizikai munkát kellett végezniük. A .technika jövőre elveszi az ilyenfajta többletmunka lehetőségét.

— Igen, ez így vám. Az

emberek féltik is a pénzüket. Munkásgyűléseken

beszéljük majd meg a dolgokat. Az átképzést is azért indítottuk be, hogy az eddiginél magasabb szintű feladatokat tudjanak elvégezni a munkások. Azt ígérhetem, hogy kisebb fizikai megterheléssel, de mégsem kevesebb munkával jövőre is megtalálja ebben a gyárban a számítását mindenki, aki tud és akar keményen dolgozni. Mi arról is híresek vagyunk, hogy Szemtgyör- gyön nagy a szigorúság — akik Sizeretmek lazsálni, azok már régen elmentek innen. Nem féltem ezt a gárdát és nem kell félnie a csapaltnak sem.

Még áll a gyár. És alig egy év múlva újjáéled „romjaiból”. Mint a hamuból az önmagát elégető főnixmadár.

Luthár Péter