Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 184. szám Ara: 1,80 Ft 1988. augusztus 3., szerda SZOT kontra kormány? Grósz Károly amerikai újságírókat fogadott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök augusz­tus 2-án a Parlamentben fogadta Jim Hoagland-t és Mi­chael Dobbs-t, a Washington Post című lap vezető munka­társait, s interjút adott amerikai látogatásának tapasztala­tairól Kétmilliárd forint rövid lejáratú hitel Termelési hitelek a mezőgazdasági üzemeknek Szokatlan szópárbaj szín­tere volt a múlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kor­mány, illetve a szakszerve­zetek részéről egymást ér­ték a nyilatkozatok, állás- foglalások; volt ezen kívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádió jegyzet, aztán a viszont­válaszok; újabb levél, újabb interjú. Az álláspontok lényegé­ben nem közeledtek; a kor­mány továbbra is kitart amellett, hogy egyes konk­rét áremelésekről nem szük­séges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jö­vőbeni is csak politikai és nem napi döntéseket egyez­tetnek. A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések kö­vetkeztében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez, min­denképpen előzetes szakszer­vezeti véleményt kellett vol­na a kormánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogad­ják el azt az érvelést sem, amely magát az áremelése­ket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett. A vitatkozó felek között igazságot tenni nem e cikk feladata. A közvélemény haj­lik arra, hogy egyértelműen a szakszervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból dombo­rodnak ki —, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyen- súfy megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megállí­tásának fontos feltétele. Van azonban a vitának egy messzebbre mutató ta­nulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szem­pontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai na­pig a legfelső szinten lénye­gében jogi garanciának, tör­vényben szabályozott köte­lezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fóru­mon a szakszervezeti tör­vény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért os­torozta a sajtó a szakszerve­zeteket és a kormányt» mert a kettőjük közötti tárgyalá­sok a nyilvánosság kizárásá­val történtek, sokszor utólag is legföljebb a tárgyalások tényéről értesült a közvéle­mény. Most azonban, hogy a köz­véleménynek módja van be­lelátni a korábban titkosí­tott konzultációk világába, körvonalazódik — ami per­sze korábban is létezett, de nem látszott —, hogy az össztársadalmi érdek is mi­lyen bonyolult részérdekek­ből áll. A társadalom érdekstruk­túrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már sza­bad róla beszélni, egyre in­kább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szük­séges, de nem elégséges fel­tétele a demokratikusabb és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagykorúsításának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötele­zettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközé­sek kezeléséhez. P. É. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden a Parlament­ben fogadta Jim Hoagland- et és Michael Dobbs-t, a Washington Post című lap vezető munkatársait. Vála­szolt az Amerikai Egyesült Kedden Moszkvában Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára fogadta Berecz Jánost, az MSZMP KB PB tagját, a KB titkárát, aki a szovjet fő­városban tartózkodik. A megbeszélésen részt vett Ju- rij Szkljarov, az SZKP KB agitációs és propaganda osz­tályának vezetője, valamint Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és Propaganda Osztályának vezetője. A találkozón, amely szí­vélyes, elvtársi légkörben zajlott le, az ideológiai mun­kában való pártközi együtt­működés bizonyos kérdéseit vitatták meg. Tájékoztatták Államokban tett látogatásá­nak tapasztalatai, társadal­mi-gazdasági fejlődésünk irányai s a nemzetközi kap­csolatok alakításáról vallott felfogásunk iránt érdeklődő kérdéseikre. (MTI) egymást pántjaik határoza­tainak megvalósulásáról, a szovjet illetve a magyar párt országos értekezletén elha­tározattak végrehajtásáról. Az eszmecsere során nagy figyelmet szentelitek a szo­cializmus elméleti és gya­korlati fejlődésével kapcso­latos kérdéseknek, az elmé­let és a gyakorlat dialekti­kus viszonyának a pártok jelenlegi politikájában, az ideológiai munka tartalmá­nak és sajátosságainak. Az ideológiai munka — mint Alekszandr JakoVlev és Be­recz János rámutatott — szerves alkotóeleme a szo­cialista társadalom megúju­lásának, az átalakításnak. A termelőszövetkezetek jelentős része a nyári hetek­ben, hónapokban pénzszűké­ben van, nehezen jut a napi kiadások, az elvégzett mun­kák fedezésére elegendő fo­rintokhoz. A Mezőbank az év első felében összesen két­milliárd forint értékű rövid lejáratú hiteltámogatást adott partnereinek; ennek az összegnek csak kisebb részét — mintegy 140 millió forint — tette ki a váltóforgalom. Ügyfeleik rendelkezésére állnak jelenleg is, mivel si­Iveco-kamionok gépipari termékekért Budapesten kedden szer­ződést írtak alá, amelynek értelmében a Tecbnoimpex Külkereskedelmi Vállalat 5 millió nyugatnémet márka értékben olasz Iveco Turbo Star kamionokat vásárol. A 45, nagy teljesítményű jár­művet 11 magyar vidéki Vo­lán-vállalatnál még az idén forgalomba állítják. A köl­csönbérleti szerződés értel­mében a kamionok 5 év múlva kerülnek véglegesen a Volán-vállalatok tulajdo­nába. A lizingdíjért cserébe a Technoimpex különféle gépipari termékeket — pél­dáiul japán kooperációban készülő Yasda szerszámgé­peket —, továbbá különféle szerszámgépi pari tengelye­ket szállít, amelyeket a cse­peli szerszámgépgyár s a diósgyőri gépgyár állít elő. A most kötött üzlet része annak a hároméves együtt­működési megállapodásnak, amely a Technoimpex és a Fiat Iveco cég között 1985- ben létesült. Azóta több mint 150 hasonló kamion ér­kezett hazánkba a Hungaro- oaroion számára. került bankközi pénzforrá­sokhoz is jutniok, és a ko­rábbi pénzkihelyezésekből visszajövő anyagiak is ren­delkezésükre állnak, lehető­vé téve az ismételt kibocsá­tást. A Mezőbank az első fél­évben a legnagyobb hitele­ket Csongrád megyében fo­lyósította, az itteni gazdálko­dók összesen mintegy 300 millió forintot kaptak. A Szabolcs-Szatmár megyei gazdálkodóknak több mint 230 millió forint állt rendel- « kezésükre, a vasiak 220 mil- I lió forintos hitelkerettel gaz­dálkodtak, és Bács-Kiskun- ban közel 200 millió forint került ki a termelőkhöz. Az elmúlt hetek, hónapok fejleménye volt, hogy a bank pénzeszközeit a fejlesztési hitelek köréből fokozatosan a rövid lejáratú termelői hi­telek irányába terelte, mi­vel itt mutatkoztak a legna­gyobb feszültségek. Nemcsak a mezőgazdasági partnere­ket finanszírozták, hanem jelentős mértékben a felvá­sárló vállalatokat is, ame­lyek ebben az időszakban váltók kibocsátásával igye­keztek áthidalni készpénzfi­zetési nehézségeiket. A pénz­intézet jelentős tételekben A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer gazdasági és gazdaságossági kérdéseiről kedden sajtótájékoztatót tartottak a Duna Intercon­tinental Szállóban. Havas Péter, a beruházás karmány-meghatalmazott- jia mindenekelőtt a vízlép­csőrendszer beruházási költségeit elemezte, hangsú­lyozva, hogy eddig 35 és 54 milliárd forintról is lehetett hallani. Mindkettő igaz — mondotta —, de az 54 mil- Mérdból 18 az osztrák épí­tőkkel kötött fővállalkozói szerződés értéke, amely végsősoron kompenzációs üzlet megelőlegezése, vagyis nem hitel a szó igazi értel­mében. A 90-es évék köze­pétől ugyanis villamosener- gia-szállítással egyenlítjük ki ezt az összeget. Igaz, mindezt 1984-ben számolták ki, 3—5 százalékos évi inflá­ciót tervezve, ami azóta lé­nyegesen nagyobb ütemű, különösen ami az építőipari és más ipari árakat illeti, így a tényleges beruházási összeg jóval nagyobb lesz — á sajtótájékoztatón fel­szólalók és kérdezők általá­ban 70—80 milliálrdról be­széltek. Az építkezéshez más forrásokból is vettünk fel hiteleket, így a dunakiliti duzzasztómű speciális alapo­zásához és gépbérlethez szin­tén az osztrákoktól, vala­mint különféle kotrási mun­kákhoz a jugoszlávoktól. Ami az erőművi beruhá­zás gazdaságosságát illeti, Havas Péter azt mondta, hogy a számításokat, beha­tó elemzéseket energetiku­sok végezték el, összehason­fogadta váltóikat, és mivel a korábban kihelyezett ösz- szegeket fokozatosan vissza­fizetik a partnerek, a továb­biakban a cukorrépa- és a konzervipar számára is le­hetővé teszik — legalább is részben — a váltóforgalom fönntartását, készpénzfize­tési nehézségeik enyhítését. A mezőgazdasági hitelek átrendeződésére jellemző, hogy a pénzintézet fejleszté­si hitelállományának mint­egy felét kellett átcsoporto­sítani a rövid lejáratú hite­lek körébe. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági ter­melőknek alaposan meg kell gondolniuk, milyen célra fo­lyamodnak fejlesztési hi­telért. Mivel nélkülözhető pénzeszközeik nemigen van­nak, az idei tapasztalatok szerint a beruházásoknál ko­rábban tapasztalt élénkülés ebben az időszakban már nem mutatható ki. Az elbí­rálás alatt levő fejlesztési hitelek jelentős része kü­lönben a szarvasmarha- és sertéstelepek támogatását tennék lehetővé, és kisebb arányban a gépvásárlásokat. A gazdaságok jóval keve­sebb hitelt igényelnek olyan fejlesztésekre, amelyekre újabban már nem jár álla­mi támogatás. Irtásként a Paksi Atomerő­művet vették alapul, mert az összes erőművi fejleszté­seik közül hazánkban az atomerőmű vi villamasáram- termelés a leggazdaságo­sabb. A bős—nagymarosi erőműrendszer esetében vég­zett ilyen irányú számítá­sok alapján ugyanolyan gazdaságossági eredményre jutottak. A kormány-meghatalma­zott szerint az építkezés va­lóban nagy terhet jelent a népgazdaság számára, ha ma kellene dönteni, bizo­nyára nem ilyen döntés szü­letne, de amikor a kormány­zat erre vállalkozott, a kö­rülmények is egészen mások voltak, kétszeri olajár-rob­banás után megdrágult a szénhidrogén-erőművek üze­meltetése, felértékelődött a vízien ergia. Havas Péter szólt az erő- művi létesítmények tulaj­donjogairól is, amely nagy­jából 50—50 Százalékos; eszerint a dunakiliti és a nagymarosi beruházás ma­gyar tulajdonú, a bősi víz­lépcső és a teljes üzemvíz- csatorna csehszlovák, közös üzemeltetés és fenntartás mellett. Amennyiben a nagymarosi beruházást le­állítanák, s csehszlovák ol­dalon felépül az erőmű, úgy a magyar tulajdonhányad legfeljebb csak 35 százalé­kos lenne, ami jelentős hát­rány ókkal járna. Egyébként: még ha való­ban ártalmas is. lenne a be­ruházás s oly súlyos károkat okozna, mint azt az ellen­(Folytatás a 2. oldalon) Új biológiai víztisztító Békés környezetvédelmi mintamegyévé való fejlesztésének jelentős állomása a mezőko­vácsházi biológiai víztisztító mű elkészülte. Az új létesítmény napi teljesítménye 850 köbméter. A tervezett 64 millió forintos költséggel, határidőre elkészült beruházás példás összefogással és a lakosság anyagi hozzájárulásával épült (MTl-fotó — B. Fazekas László felvétele) Álexandr Iakovlev és Berecz János tanácskozása Moszkvában SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer gazdasági hatásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom