Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
1988. augusztus 19., péntek Somogyi Néplap 5 A Budapest Siófokon Lendületes táncok Szerdán este Siófokon a szabadtéri színpadon lépett fel a Budapest Táncegyüttes. Az idei nyáron immár másodszor vendégszerepeitek a városban és szeptember 28- án újra eljönnek. A Délbalatoni Kulturális Központ és az Ibusz balatoni területi igazgatóságának szervezésében a hazai érdeklődök mellett — igen sok német és szovjet turista tekintette meg a másfél órás programot, amelyet a bizonytalan időjárás miatt ezúttal szünet nélkül mutatott be a csoport. A táncosok magas színvonalon bizonyították képességeiket, ezzel is igazolva a folytonosságot; azt a művészi értéket, amelyet a Budapest Táncegyüttes megalakulása óta — 1958 januárjától — képvisel. A mintegy 800 főnyi közönség élvezettel tapsolt az egymást váltó, változatos, de önmagában is mind-mind élményt nyújtó táncjeleneteknek. A szerda esti produkció is igazolta: nem véletlenül aratott sikert az egész világon, Dél- Amerikától Elő- és Hátsó- Indiáig. A műsorban jól egészítették ki egymást a pergő ritmusú, lendületes táncok a szólókkal, a líraibb részekkel. Nagy sikert aratott a juhász-, a pásztor- és az üveges tánc, s — főként a külföldiek — nagy tapssal jutalmazták a hagyományos, régi „hangszereket”, a karikás ostort, a kereplőt, a ko- lompot. A program egzotikumaként szolgált a cigánytánc, amelyet az együttes egyénileg, átgondolt és némiképpen szokatlan koreog-' ráfiával mutatott be. Általánosságban is jellemző rájuk, hogy művészi vállalkozókedvük szinte kifogyhatatlan. Vallják, hogy néptáncaink mozdulatvilága önmaga szépségében is érvényes, ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt, hogy a koreográfus gondolatainak, személyes mondanivalójának kifejezést adjon. Az egyéni élő- adásmód mellett a csoport mindmáig küldetésének érzi, hogy az elmúlt évtizedek folklórkutatásában feltárt néptáncokat bemutassa a közönségnek, akár mint különálló koncerttáncokat, akár mint egy-egv vidék tánckultúrájának fűzérét (ezen az estén az utóbbira példa a rábaközi és a mado- csai táncbetét). Az együttest kísérő zenekar nemcsak az aláfestő zenét adta kiválóan, hanem néhányszor megcsillantotta hallatlanul egyéni virtuozitását is. Gy. L. Menzel-sorozat a televízióban A világhírű csehszlovák rendező, Jini Menzel filmjeiből összeállított sorozatot indít a Televízió augusztus 26-án. A csehszlovák filmes az új hullám egyik legkiemelkedőbb egyénisége, az Oscair-díjas alkotó pályáját hét, 1966 és 1986 között készült munkája reprezentálja. A most 50 esztendős művész — akit színpadi rendezőként és színészként is jól ismerünk — 1963-ban végzett a prágai fiimműveszeti főiskoláin. Pályáját kisfil- mekkél kezdte. Első igazi nagy sikerét az 1966-OiS Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjével aratta: előbb a mamnheimi fesztiválon nyert naigvdíjait, majd mint az év legjobb .külföldi filmje Oscar-díjat kapott. A Menzél-ciklust a képernyőn ez a produkció nyitja majd, s a Szeszélyes nyár című 1967-es munka követi. Ez utóbbi Karlovy Vary-ban nyert több díjat. Vízgazdálkodási múzeum 1846-tól, a nagy vízrendezések kezdetétől szinte napjainkig a legszegényebb földmunkások népéből verbuválódott a kubikusok hadserege, hogy mocsárországból új országot építsen. Az Esztergomban létesített Magyar Vízügyi Múzeum kiállítótermeinek egyik faján látható egy régi térkép, „vizes nyelven” a pocsolyatérkép. Pontosan feltünteti a Duna, Tisza és mellékfolyóinak vízjárta területeit. Az ország termőföldjéből több mint kétmillió hektár volt ez a valaha vadvizek nyomta, mocsarak birtokolta ártér. A Tisza tavaszi áradása a Nagyalföld Sárrétjein találkozott a Kálló és Beretv- tyó árvizével. Mennyi és milyen gazdag termőföldeket nyerhetnénk egy csepp vérontás nélkül a hazának — hangoztatták a nagy vízszabályozások előtt a gondolat megvalósítói : Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Beszédes József, s mind a többiek, akiknek tetteiket, emlékezetüket már múzeum őrzi, hazánk vízügyi történetével egyetemesen. „Legven a Magyar Víztermőföldeket nyerhetnénk egy technika történetét őrA kubikosclet emlékei ző és bemutató kis ékszerdoboz, az egyházitörténeti és régészeti történelmet hordozó kiállítások sorában”! — ilyenképpen fogalmazódott az alapítás gondolata. Mit .talál a látogató a középkori falakra rakott kiállítótermeiben? A boltozatos kapualjból az udvarra belépve, ott állnak szép renddel a vízépítés valamikori eszközei, a partvédelmi művek részesei, melyeket tárlókban, csak kicsinyített modellekben mutathatnak be a látogatóknak. Közöltük magasodik az úgynevezett istrángos cölöpverő, amelyet 8—10 ember kezelt egykor, s ütemes, majdnem daUlamszerű mondókára húzták és eresztették istránggal a vaskost, amely hatalmas súlyával mélyítette a cölöpöket a partfalakba. Magyarország Európában a második Hollandia után, ahol leghosszabbak az árvizektől védő gátrendszerek. Az emeletre vezető lépcsők falai, s a csodaszép folyosó őrzi azt a térképgyűjteményt, amely Lázár deák 1526-ban készült első térképének másolatától egészen EMLÉKEK A MÚLTBÓL napjainkig bemutatja az egykori „felvételezések” fejlődését. Olyan egyedi darabok láthatók itt a falon, melyekhez hasonló értékűek az Országos Széchényi Könyvtár vagy a Magyar Nemzeti Múzeum térképtáirábanj találhatók csak. A termek őrzik lekicsinyített formában az ősi kisszerszámos halászmester- ség" valóságos népművészeti mestermunkaként elkészített darabjait, de természetesen valósághű szerszámok is sorakoznak. Megemlékezik a kiállítás az Európában, illetve a világon első mérnökképző intézmény, a Műszaki Egyetem őse létrehozásáról, II. József császár egyik legfontosabb kezdeményezéséről. Megtalálhatók a Vízügyi Múzeumban a római vízápí- ítészet maradványai — víz- vezetékirendszerek Magyar- országon —, és természetesen bepillanthat a látogató a fürdőkultúra történetébe is. Éppen Esztergomban tárták fel az írások Árpád-házi királyaink korának kulturális és civilizációs hagyományait, ugyanis III. Béla király felesége Esztergomban nyittatott közfürdőt a város számára. Minden múzeum a múlt kiincsesháza. Ez a kis gyűjtemény is, amelynek értékeit szemlélve arról győződhetünk meg, hogy nincs szégyenkezni valónk a magyar tech nikatör.ténet fej lesztésé- ben. Ehhez is hozzájárultunk a magunk tehetségével, hogy a világban előbbre segítsük a vízgazdálkodást. (Felső képünk: XVIII. századi metszet a pest-budai Duna- par.tról.) Fábián Gyula Mi leszek, ha nagy leszek? Itt a papírhiány, soványadnak az újságok. Ki tudja, mi lesz még ebből... Egyszercsak közlik majd a hírlapírókkal: kóstolják meg ők is az ózdi kohászok kenyerét. Jó lesz el- döntenem: mi leszek, ha nagy leszek. Kapóra jött egy szakma- jegyzék, amelyet a Kisiparosok Országos Szervezete állított össze a szakképesítés nélkül űzhető ipari tevékenységekről. Jtt a megoldás: fölcsapok iparosnak. Nem újgazdag adócsalónak, — azokat nem kedvelem. Sokat dolgozom majd, és szerényen élek a tisztes haszonból. így képzelem. Lássuk a felsorolást abc- sorrendben. Ablaktisztítás, akváriumkészítés ... Nem, nem, ezek telített iparok. Bérkocsis (fiákeres). Ez már jobbnak látszik. Beállók az állomás elé a maszek taxik közé, s ahogy fogy a zabostarisznya tartalma, úgy telik a bukszám. De lássuk tovább: bükkfadara készítés. Nem sejtettem, hogy ez szakma. Nem is választom. Kíváncsi lennék, mit szól ehhez a bükkfa. További ajánlatok: facipő-, fapapucs-készítés, hústőke gyalulása, kézelő-készítő. Ezek se rosz- szak. Hazánk köztudottan északi, skandináv állam, ahol nagy divatja van a facipőnek. A hústőkék pneg gyalu- latlanul mindenféle iparosra áhítoznak. A kézelő pedig nagy divat, különösen rövidujjú inghez. Már-már dúskálok az űz- hetőkben, de azért tallózom tovább: múzeumi papucs készítése textilanyagból, pipe- retasak készítése textilanyagból. Valószínű, társítani fogom ,e tevékenységeket. VDupla ipar, dupla pénz. Kartellbe tömörülök a múzeumokkal, és kötelezővé tetetem a papucsviselésen kívül a kéz- és lábmosást, pipereszappannal. Aztán feszt gyártom a hazai kiállitóter- meknek a papuccsal kombinált tisztasági zacskókat. Még ingadozom. De következik a mindent elsöprő ajánlat. Sálszövés (60 centiméterig). Ezt csinálom. Hat deciméteres sálakat fogok szőni. Persze csak falból. Mert titokban la műhely mögött egy sötét sufniban hat- százegy milliméteres nyakra- valók gyártásának üzelmeit folytatom. Szakképesítés nélkül, holott úgy csak a fent nevezett méretig vagyok jogosult. Viszont tudom: az egy milliméterrel nagyobb HÉTVÉGI /rá/Öfó Bőséges kulturális kínálat várja azokat, akik e hétvégi kettős ünnepen ellátogatnak a művelődési házakba és kiállítótermekbe. Kaposváron szombaton reggel 7 órától zenés ébresztő köszönti a lakókat a belvárosban és a lakótelepeken. Délután három órától veszi kezdetét a már hagyományos szabadidős, szórakoztató programok, sora, a Centenáriumi parkban. Este nyolc órától a felújított Kiliánban diszkó várja a fiatalokat. Hagyományosnak nevezhetők már Boglárlellén az augusztus húszadikán és huszonegyedikén tartandó bogiári szüret eseményei is. Az idei programban az alkotmány napi ünnepség után szüreti felvonulás, borverseny, valamint népi iparművészeti kiállítás is lesz. A szervezők üzemlátogatásra is várják az érdeklődőket, mindkét napon a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinátba. Balatonmáriafürdőn az ünnepi műsor után szombaton nyolc művészegyüttes fellépésével rendeznek színes táncos forgatagot. Balatoriszemesen Reich Károly Kossuth- és Munká- csy-díjas grafikusművész kiállítása látogatható szeptember végéig a helyi művelődési házban. Ugyanitt, a tanács nagytermében Csurgói Máté Lajos festőművész-grafikus kiállítása is látogatható. Múzsák találkozója címmel Balatonbogláron ma este hét órakor találkozhatnak az érdeklődők Faragó Laurával, Tüskés Tiborral, Gyertyás Lászlóval, Jordán Tamással és Laczkó Andrással. A találkozónak a Pincetárlat ad otthont, ahol Gyertyás László fotóművész képeit is megtekinthetik. Barcson is a vidámság jegyében kezdődik az ünnep. A Hősök terén ma este nyolc órától utcabál lesz, s fellép itt többek között Nagy Ban- dó András is. A Május 1. parkerdőben a bisehofswerdai (NDK-bali) ifjúsági fúvószenekar és a barcsi fúvószenekar ad ünnepi műsort, majd itt ,is szórakoztató program várja a fiatalokat; fellép többek között Zalatnay Sarolta, Markos Zoltán és Verebes Károly is. Siófokon Honty • Mária iparművész kiállítása várja az érdeklődőket’ a Fő tér 2. szám alatt, naponta tíztől kettőig, illetve egy órától este hatig. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban a II. országos faszobrászati triennálé kiállítása látható, délután kettőtől este nyolc óráig. Homokszentgyörgyön az alkotmánynapi ünnepi műsort követően három órától a ladi Tinódi Kórus, a lakó- csai nemzetiségi együttes és a homok szén tgyörgyi vegyes kar részvételével rendeznek műsort. Fonyódon a Nyári Galériában Németh Anna keramikus formatervező Dudás Sándor szobrászművész, valamint Penovác Endre festőművész kiállítását este bat órától tekinthetik meg. Kaposváron a Csokonai fogadóban Kiing József szobrász tárlata várja az érdeklődőket, augusztus 31-ig. Boglárlellén — ahol képünk \s készült — a kék kápolnában Pravoszláv ikonok címmel látható .kiállítás, a vörös kápolnában Eschenbach Károly keramikus alkotásai is megtekinthetők. OSZTRÁK NÉPFŐISKOLÁK Ausztriában az iskolán kívüli képzés és ismeretterjesztés gyökerei a XIX. szárad második felére, a kapitalizmus ütemesebb kibontakozásának időszakára nyúlnak vissza. Az első képzési intézmények Alsó-Ausztriá- ban jöttek létre. Népkönyvtárak alákultak, s előadásokat tartottak gimnáziumi tanárok. Kezdeményezések születtek a nőképzés fejlesztésére is. Az első világháború természetesen a népművelést is sálakban van a bombaüzlet. Adóhivatal átvágva. Pénz ömölve ... De mintha az előbb azt írtam Ivolna: régivágásúnak, tisztes haszonból. Kérem- szépen ... Hát lehet ekkora kísértésnek ellenállni? Keblemben dagad a vál- lalkozókedv. Tíz éve hasonlóan dagadt. Akkor volt utoljára papírhiány. Akkor is kisebbek lettek az újságok. Volt nagy pánik. Eltartott hosszú-hosszú ideig. Ha jól emlékszem több hétig. Az nagy idő. Elég is volt ahhoz, hogy kiderüljön: papír mégiscsak volt, viszont elszámítottuk magunkat. Pótkiadványok voltak szükségesek, hogy el tudjuk használni azt a nagy hiányt, de exportra is jutott. Úgyhogy talán mégis maradok a kaptafánál. Kaptaírógépnél. Ehhez van képesítésem. 11 méter 60 centiméterig. Az úgy negyven gépelt oldal havonta. Luthár Péter megtépázta. A 20-as évek azonban új lendületet hoztak, és a népfőiskolák előadói között olyan nevekkel találkozunk, mint Thomas Mann, Hermann Hesse, Albert Einstein és Max Plánok. Az irodalom és a tudomány 'kiemelkedő képviselői .szívesen adták át ismereteiket a széles közönségnek. Béosben 1946-ban, majd a tartományokban 1947-től gyors ütemben újjáalakultak a népfőiskolák, s 1950-ben már létrejön a mozgalom országos központja, 1954-ben az anyagi kérdések rendezése is napirendre került. Az osztrák államszerződés megkötése (1955 május) új lendületet adott a népfőiskoláknak is. 1950-ben.a 4000 tanfolyamnak 90 ezer résztvevője volt, tíz év múlva a tanfolyamok száma 10 ezer fölé, a hallgatóké közel 220 ezerre emelkedett. A felnőttek körében folytatott kulturális munka sokszínűsége az 1970-es évek éllejére bizonyos koordinációs igényt hozott felszínre. 1972-ben így jö.tt létre __az Osz trák Felnőttképzés Konferenciája, amely valamelyes koordinációit kíván ellátni. A másfél évtized egyik eredménye egy periodika kiadása, amely igen sóikat foglalkozik elméleti kérdésekkel, egyebek között a felnőttképzés fogalmi körülhatárolásával. A szervezet most igyekszik elkészíteni az osztrák felnőttképzés átfogó statisztikáját. n
