Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

1988. augusztus 17., szerda Somogyi Néplap 5 Orvos­találkozó Szennai táborozok ,,Kár, hogy haza kell menni...” Az egészségért mindenkinek tenni kell Megalakult az egészségvédelmi tanács Nem írom le a nevét, ezt megígértem ismeretségünk kezdetén. Ülünk a kis szo­bában, arcára árnyékot von a félhomály. A szemeit für­készem, a régi tüzet keresem benne, de inkább némi za­var sejlik a tekintetében. Ar_ cán a régi szépség nyomait régen bevonta az idő zo­mánca. A falon függő képre téved a tekintetem, ahon­nan egy igen szép lány mo­solyog rám... — iLátom, a képet nézi. Igen, én voltam tizenéves koromban, tudja, még a pá­lyám kezdetén ... A nénike szemében könny csillog. Jó­val túl van már a hetvenen az egykori híres szépség, hí­res emberek, nagy urak ked- veltje. Sajnálja az ifjúságát, elveszett régi életét. — Ho­gyan is kezdődött ez az élet, N. néni? — Falusi vagy inkább ta­nyasi lány voltam Pest me­gyében Dános környékén, tudja ott, ahol azt a rabló­gyilkosságot követte el a Balogh Tuta. Innen indul­tam el, cselédsorból. Sokan voltunk testvérek, mind lány. A tanyasi javasasz- szonyhoz jártunk, aki min­denféle csalafintaságra taní­tott bennünket. Hogyan kell megfogni a férfiakat, meg a bűbájosságra ... ö mond­ta nekem, hogy ilyen szép lánynak, mint amilyen én vagyok, el kell menni innen. Előbb-utóbb úgyis megront a kasznár vagy az intéző. Néz­tek is rám kíváncsi szem­mel, nem győztem magamat takargatni ... Egyszer aztán én is elindultam a többi lány után Pest felé. Amikor leszálltam a vonatról, meg­szédültem a tömegtől, azt sem tudtam, merre menjek. Cselédnek szántam magam, bordélyházi lány lettem. — Hogyan történt? — Alig léptem az aszfal­ton néhányat, elém lépett egy úr. Már előbb is vizsla szemekkel nézegetett, most megszólított. — Munkát keresel, kicsi­kém? — kérdezte. A Minisztertanács Orszá­gos Egészségvédelmi Taná­csához kapcsolódva megala­kult Somagyban a megyei egészségvédelmi tanács. El­nökhelyettese dr. Koncz Gá­bor. — Megyénk lakosságának egészségügyi állapota lé­nyegesen nem tér el az or­szágostól. A feladatok is hasonlóak. A lakosság egész­ségügyi állapota az utóbbi éveikben olyan mértékben romlott, hogy annak kedvező befolyásolásához az egész­ségügy egymagában kevés. Az orvos ugyanis csak a betegséghez vezető folyama­tokat ismeri. Adhat gyógy­szereket, tanácsokat, de más eszközzel nem tud hatni az emberek életmódjára. A mű­velődési házaik, sportklubok sókkal inkább hivatottak er­re. Velük együttműködve ér­hetünk csak célt — mondja az egészségvédelmi tanács elnökhelyettese. Az újonnan alakult szer­vezet a különböző szervek — Igen, de nem vagyok ismerős Pesten — válaszol­tam. — Jól van, jól! — mére­getett végig a szemével, ta­lán még csettintett is. — Ke­resek én neked olyan mun­kát, hogy holtod napjáig megemlegeted. — Nem értettem én akkor ezt a kaján megjegyzést, ve­le mentem; Elegáns külsejű épület volt a ház a Dob ut­ca sarkán. Étteremfélének néztem, de csak délután nyi­tott ki, aztán nyitva volt egészen hajnalig ... Vállal­kozók, kiöregedett uraságok, katonatisztek jártak ide, persze csak inkognitóban. A főnökasszony végignézett rajtam, és bólintott. Jó fo­gás volt! Kikérdezett, aztán felvett konyhalánynak. Csak­hogy ebben a bő szoknyában nem dolgozhatsz, mondta, adunk neked két öltözet ru­hát, meg munkaruhát. Az árát majd ledolgozod. Öröm­mel vállaltam mindent, cso­dának tartottam, ami történt 'összehangolt, együttes mun­káját kívánja most meg­valósítani. Több albizottság­ra o&zílik, neves szakértők irányításávál. A testkultúra és szabadidő szakértői cso­port tagjai például a moz­gás, a sport és a szabadidő lehetőségeit, összefüggéseit vizsgálják. Feladatuk a meg­előzés szellemében' javasla­tok kidolgozása, módszerek ajánlása. A társadalompoli­tikai csoport feladata az egészség-megőrzés éllen ható tendenciák feltárása, értéke­lése. — Mindenki olyan szak­területen kap munkát, amelyhez a legjobban ért, s így a legtöbb hasznot hoz­za a tanács, az egész me­gye számára. Fontos feladatunk az anyaságra való fölkészítés, a csecsemőhalálozás csökken­tése. A szív- és érrendszeri, valamint a daganatos be­tegségek okozta halálozás arányát tovább szeretnénk csökkenteni. Ez utóbbi a velem. A konyhán dolgoz­tam pár hétig, akkor még a kinti dolgokról nem sokat tudtam. Nemsokára aztán megtudtam mindent. Feljött hozzám a madám, és mintegy mellékesen oda­vetette: — No lányom, le kell jönnöd a bárba, az Er­zsi kisasszony megbetege­dett. Ekkor már volt némi fogalmam arról, hogy milyen munka folyik a bárteremben. Tiltakoztam, könyörögtem. Jól van, akkor le is út, fel is út. Mehetsz vissza a tanyá­ra tehénpiszok-tiprónak! Ha­nem a ruhák árát kifizeted! Hiába sírtam, nem volt mentség. A kerítőnek igaza lett, életem végéig nem tu­dom elfelejteni azt a napot. A speditőr vállalkozó volt az első férfi az életemben. Jó­val túl volt már a hatva­non, szuszogó, pocakos öreg­úr volt, tízszeres pénzt adott az érintetlen lányokért... Egy üveg pezsgő után fel­vitt a szobába. Gyertyát gyújtott, ez volt a szokása. Később már nem válogat­rákkeltő anyagok kiküszöbö­lésével és a rendszeres szű­réssel számottevő mértékben megelőzhető. Szeretnénk változtatni azon a tényen, hogy a 15—30 éves férfiak elsősorban a közlekedési és foglalkozási balesetekben halnak meg. Sok az alkoho­los állapotban elszenvedett, illetve okozott balesetek szá­ma is. A nagy számú ön­gyilkosságnak az egymás iránti nagyobb figyelemmel, a társadalmi kis közösségek kialakításával, a lelki egész­ségvédelem szolgáiitatásai- malk javításával keli gátat vetni. Kiemelkedő felada­tunk az egészséges életmód propagálása, különösen a gyerekek és a fiatalok kö­rében. Az egészséges táplál­kozási ismeretek elterjeszté­sén kívül fontos a megfele­lő választékú élelmiszerek forgalmazása is. Ehhez csak­úgy, mint valamennyi cé­lunk eléréséhez, partnerekre van szükség,ünlk. Csaik együtt valósíthatjuk meg ezt a két­ezerig szóló programterveze­tet — mondja dr. Koncz Gábor. H. É. — Tehát most gyöngyszem vágyók — kérdezte gunyo­rosan a spicces férfi. — Pe­dig tessék elhinni, nem akartam sem az, sem haj­léktalan lenni. A régi szál­lásadóm egyszerűen kilökött a házból, véget vetett albér­letemnek. Nem tudtam mit tenni, a szabad ég alá ke­rültem. — Ennél jobb megoldást nem talált? — Nem, mert elfogyott a pénzem. — Azt mondják az utca­beliek, megitta! — Ki nem szeret inni ké­rem? Mindenki megissza a magáét! Én kifizettem az augusztusi albérletet meg a szeptemberi felét is, mégis utcán vagyok. Most beperel­tem a volt szállásadómat a tam, és ki tudja miért, gyer­tyát gyújtottam én még az ördögnek is ... Jött a háború, lassan bele­szoktam a „munkába”. Vol­tam én a dzsentriktől el­kezdve a féllábú katonatisz­tekig mindenkivel, pedig egész életemben igazi szere­lem után vágytam. Aztán még húszéves se voltam, „le­passzoltak” vidékre. Egy so­mogyi kisvárosba kerültem, ahol sok volt a katona. Az itteni tulaj jött értem, egy vén kéjenc. Jól lecsúsztam. Székesfehérvár környékén, egy erdő mellett megállította a Topolinót és kipróbált. Mint mondta, innen szokta visszaküldeni a lányokat, akik nem feleltek meg. Ebből a kisvárosból kerültem Kapos­várra a Vár utcába. Ott dol­goztam egészen a betiltásig... Mesél, mesél és a szíve te­le van szomorúsággal. A hamutarmban elhamvad a cigarettavég, kesernyés füstszag üli meg a szobát... Észre sem veszi, talán megszokásból, reszkető kéz­zel meggyújtotta az asztalon álló gyertyát... Lévai József Megkezdődött a II. m agyar orvostalálkozó a Semmelwe­is Orvostudományi Egyete­men. A világ 19 országából érkezett magyar származású orvosak, gyógyszerészek, or- vosbiológusok, valamint ha­zai kollégáik — mintegy két­százan — vesznek részt a Magyar Tudományos Aka­démia Orvosi Tudományok Osztálya, a Magyar Orvostu­dományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem és a Magyarok Világszövetsége rendezvé­nyén. A találkozót Halász Béla akadémikus, az MTA Orvo­si Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter az egészség- ügyi kormányzat és 30 ezer hazai orvos nevében kö­szöntötte a hazai és külföl­di résztvevőket. Szentágo- thai János akadémikus a Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége, tagjai és tudományos kutatói nevében köszöntötte a találkozó résztvevőit. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitká­ra köszöntőjében felidézte a Magyarok Világszövetségé­nek 50 évvel ezelőtti meg­alakulásakor el h angzot tak a t. bíróságon, mert a tanácson azt mondták, ez az ügy oda tartozik. (Tényleg csak oda?!) — Kint volt magánál a rendőrség. Ok mit szóltak ehhez az áldatlan állapot­hoz? — Azt mondták, keressek magamnak lakást, utcán nem lehet élni! — És a közterület-felügye­lők? —• Látja, őket nem ér- dekilem ! — Maga szerint minek köszönheti a kálváriáját? — Nekem is részem van benne, igaz. Elváltam, s ez engem teljesen megviselt. A gyerekeimhez nem tudok menni ! Az albérletből ki­dobtak! A szociális gondo­zást kértem, adjanak ne­kem lakást, mert nem szí­vesen megyék albérletbe, ott becsapják az embert. Nem öröklakást akarok, mert tu­dom, az a fiataloknak sem jut, hanem egy alkalmit. Az utcában is van két haszná­laton kívüli ház. Azt ígér­ték, ha veszék ki albérletet, egyszer támogatást kapok. — Augusztus 24-én kapja a pénzt. Keres albérletet? —■' Keresnem kell, nem él­hetek úgy, minit a veréb; ál­landóan az utcán. A nyugdíjas vasutas eny- ny.it közölt velem és dolgára hivatkozott. Befejeztük a beszélgetést. Tudom, majdnem ötezer forint nyugdíja van, tehát ahelyett, hogy orvoslásit ke­resett volna hajléktalansá­gára, inkább a1 kocsmáros- ntáll, a bolti pénztárosinál'lát­ta biztonságiban a pénzét. Jó erőben lévő férfit ismertem meg benne, akinek tennie kellene sorsa ellen. Az azon­ban foglalkoztat, hogy a ta­nács, az igazgatás, a rendé­szet, az illetékesek miért nem tudták gyorsain orvo­solni az utcabeliek bejelen­tését, miért alszik még ma is Szabados bácsi az isten ege alatt. Békés József A muskátlival szegélye­zett kerítés mögötti udvar­ban szorgos gyermekkezek igazítják helyére a fonalat. A náditetős ház kellemes hűvös falai előtt egvre-más- ra készülnek a tarisznyák, piciny térítők. A szennai fa­lumúzeum csöndjében fél­tucatnyi budapesti általános iskolás ismerkedik a szövés fortélyaival. A falumúzeum idei utolsó csoportja dolgo­zik itt, szomorúan veszik tu­domásul, hogy holnap be­zár a tábor, s véget ér a hatnapos falusi élet. — Sokkal jobb lenne itt mainad ni — válaszolja kér­désemre a hatodik osztályos Karádi Péter, akiről társai is azt állítják, ő a táboro­zok legügyesebbike. — Pedig most vagyok itt először — folytatja szerényen, majd arról mesél, hogy a falusi élet nem ismeretlen számá­ra, többször megfordult már Bugacon. Szabó Zsuzsa és húga Zsó­fi, szintén először járnak Szennában, s a régi falu ké­pét is csak Szentendréről, a skanzenből ismerik. Nem is­meretlen számukra a szövés és a bábkészítés, mert ott­hon rendszeresen látogatják a képzőművészeti szakkör foglalkozásait. A táborlakók között két osztrák fiatallal is találkoztunk, akik édes­anyjuk szülőföldjének nép- művészeti értékeit jöttek megismerni. Martin Sailer és húga Ka­ti minden nehézség nélkül illeszkedtek be a magyar gyerekek közé, s bár maguk között leggyakrabban né­metül beszélnek, nem ta­gadták, jól esik magyar szót hialUawi, ezzel is gyarapítják a nyelvtudásukat. Többször jártak már Magyarországon azóta, hogy édesanyjuk a szomszédos Ausztriában vá­lasztott férjet magának, de a falusi élettel most ismerked­nék igazán, s nem titkolják, nagyon tetszik nekik min­den, amit itt láttak. A szervezők bőséges prog­ramot biztosítottak: volt néptánc és zenehallgatás, kovács- és fazekasműhely lá­togatás, a gyerekek rajzo­kat készítettek a templom­ról, lovaigdlitiak, és a közeli szőlőhegyen még eredeti ál­lapotban nézhették meg a szőlészet szerszámait, a szü­ret munkaeszközeit. Mintáz Manninger Mária iparmű- ' vész, a tábor' vezetője és szervezője, valamint Nyá- rády Judit szakmai vezető elmondta, kedvező körülmé­nyek között, eredeti környe­zetben kaptak lehetőséget a gyerekek arra, hogy a nép­művészettel ismerkedjenek. Szenna az adottságai révén az. ízlésnevelés országosan is kiemelkedő központjává vál­hat. B. P. F. Átadták az Országos Onkológiai Intézet új diagnosz­tikai tömbjét. Az augusztus 15-ig tartó szemle során ellenőrizték a négyszintes, klimatizált létesítményt és korszerű berendezéseit. A 610 millió forintos beruházás mentesíti a régi szakorvosi rendelőket; helyet ad a la­boratóriumoknak, műtőknek is. Képünk az ambu­lancia műtőjében készült. (MTl-fotó — Krista Gábor felvétele) Miért hajléktalan a Szabados Három hete lakik egy nyugdíjas férfi Kaposváron a Kandó közben. Motyóját napközben egy nejlonnal ta­karja le, sőt már külön „fürdőszobát” is kiépített a sza­badban magának. Ez egy széken lévő lavórból, szappan­ból és törölközőből áll. Miután a köz két házzal is érintkezik, a lakók nem szívesen látják a fogadatlan ven­déget és az „illatát". Arra próbáltunk feleletet keresni: miért lett hajléktalan Szabados János nyugdíjas, és mi lesz a sorsa. Az ördögnek is gyertyát gyújtott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom