Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-02 / 183. szám

Somogyi Néplap 1988. augusztus 2., kedd HsportB Beszélgetés Csurgó sportéletéről Az eredmények már városi rangúnk Hauptman László Fekete János A csurgói sportról hosszú ideig egyetlen dolog jutott eszünkbe: a kézilabda. A diákolimpiákon elért jó eredmények, a példamutató utánpótlás-nevelés, s ugyan­akkor némi bosszúság. A nagy tehetségek a középis­kola befejezése után rend­szerint a fővárosba kerül­nek, jó nevű egyesületekhez igazolnak. S ami a legszo­morúbb, hogy ezért nem le­het elítélni őket, hiszen a megyében már nem tudná­nak továbbfejlődni. így csak az az illúzió marad meg bennük, hogy Csurgón már régóta lehetne akár NB I- es kézilabdacsapat is, ha lenne vonzerő a tehetséges sportolók számára. Meglepe­tést és gyógyírt jelentett ugyanakkor az NB II labda­rúgó Dráva csoportjának végső sorrendje, ahol a csur­gói labdarúgók a második helyen végeztek, s ezzel fel­jutottak az NB II-be. Ott pedig egy osztályban fognak szerepelni a megyeszékhely csapatával, a Rákóczi FC- vel, s ez mindenképpen ran­got ad a városi jogú nagy­község sportjának. Hauptman Lászlóval, a csurgói pártbizottság vezető titkárával, Horváth Lajossal, a tanács sportfélügyelőjével és Fekete Jánossal, a Csur­gói Spartacus SE elnökével beszélgettem arról, mi áll a sikeres szereplés hátterében, és milyen összefogás szük­séges ahhoz, hogy a fejlő­dés töretlen maradjon. Hauptman László: — Az az “eredmény, amit a labda­rúgóink elértek, mindenkép­pen hosszú, tudatos munka eredménye. A megye sport­jában Csurgónak sajátos he­lye és szerepe van. A ha­gyományokat tekintve a kézilabda és a labdarúgás kívánkozik az élre, s büsz­kén mondhatom: az utóbbi években a csúcsra jutottunk. Focistáink végigjárták az alacsonyabb osztályokat, s eljutottak az NB II-ig. Ez rendkívül nagy öröm szá­munkra, ugyanakkor sok gondot is jelent. A kihívást vállaljuk, igyekszünk meg­teremteni a feltételeket. Sok pénzre lesz szükségünk; ezt társadalmi összefogással, a területünkön működő válla­latok segítségével tudjuk csak megszerezni. Horváth Lajos: — A 88-as évi hétmillió forintos költ­ségvetés már nem elég; több kell. A községnek fölösleges TOTO A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szeriint a 31. heti totónyeremények az illeték levonása után a kö­vetkezőik : 13 plusz 1 találat as szel­vény 4 darab volt — nyere­ményük egyenként 3 millió 239 082 forint. 13 találatos (3 db) 1 millió 234 545 forintot ér, a 12 ta- lálatos (223 db) 25 835, a 11 találatos (3393 db) 1698, a 10 találatos (27 540 db) 314 fo­rintot. Horváth Lajos pénze nincs, az átcsoportosí­tás a járható út. A legjelen­tősebb a tanácsi támogatás; ez kétmillió forint. Létesít­ményeinket némely városban is megirigyelhetnék. Van két sportcsarnokunk, öt szabad­téri kézi- és három nagy­pályás labdarúgópályánk, három kisebb aszfalt, lehe­tőség van teniszezésre és kosárlabdázásra, a gimná­ziumban pedig torna- és kondiéiótereim is található. Hauptman László: — Me­rész, de megvalósítható terv, hogy a szakmunkásképzőben uszodát építsünk. Júliusban négy hétig kétszáz építőtá­borozó diák segítette ezt a munkát., — Az elmondottak alap­ján úgy liât, hogy a pénz előteremtése az egyetlen gond. Van-e esetleg valami más probléma is, amit fel­tétlenül fneg kell oldani? — Hauptman László: — A labdarúgó-csapatnál foko­zottabban figyelni kell az utánpótlás-nevelésre. Nem járható út hosszú távon hogy állandóan új igazolá­sokkal erősítsünk. Persze az is igaz, hogy szűkösek a lehetőségeink; lakásgondok­kal küszködünk, kevés a munkalehetőség és a fiata­lok nem tudnak helyben to­vábbtanulni. — iflíi a helyzet az NB ll­es női kézilabdacsapattal? Horváth Lajos: — Az 1. Számú Általános Iskola és Berzence adja a serdülő ko­rú játékosokat, akik az út- törőalimpiákon rendre jól szerepeltek. Utána a lányok nagy többsége gimnáziumba kerül, s rájuk épül az NB ILes csapat. Az edzők egy­ben a testnevelők is; ez meg­könnyíti a munkát. Több já­tékos volt ifiválogatott, s igazoltak a Fradihoz és a TFSE-hez. Azzal, hogy a nagy tehetségek a fővárosba kerülnek, úgy gondolom, hogy a magyar kézilabdázás érdekét szolgáljuk. Mivel az együttes tanulókra épül, az NB I-es tagság nem lehet célunk, túl nagy lenne a megterhelés. — A férfiak kiestek a másodosztályból... Fekete János: — A célunk az, hogy megerősödve visz- szakerüljenek. A megyei bajnokságban az if isták Csurgó II. néven szerepel­nek, s a „nagyok” mögött ők állnak a második helyen. A véleményem az, hogy a továbblépést az is segítené, ha jobban megbecsülnénk azokat a pedagógusokat, akik négy év alatt képesek arra, hogy ifjúsági válogatottakat neveljenek. Horváth Lajos: — Az NB II és a megyei osztály kö­zött akkora a különbség, hogy a visszakerülés nem okozhat gondot. Rendben van az utánpótlás-nevelés is, és a fiúk jobban megma­radnak Csurgón. Szeretném elmondani azt is, hogy a kézilabdán és a labdarúgá­son kívül más sportágak képviselőivel, világversenye­ken szereplő sportolókkal is rendelkezünk. Például Vá- radi István modellezővel, és az MHSZ-sportágak más mű­velőivel is. Működik egy ka- rateklubunk is, teljesen ön- ellátóan. Két versenyzőjük a legjobb tizenhat közé ke­rült országos bajnokságon. Megalakult a csurgói tö­megsportegyesület, ahol ka­rate, férfi és női kosárlab­da, valamint kispályás lab­darúgószakosztály működik. Hauptman László: — Elé­gedettek lehetünk eddigi eredményeinkkel, de ez to­vábbi tettekre kell, hogy ösztönözzön bennünket. A megosztott tehervállalás len­dületet adhat a fejlődéshez, a továbblépéshez. Berzeviczy Zsolt Ma elnökségi ülés az MLSZ-ben Ma délelőtt tíz órakor ülést tart a Magyar Labdarúgó­szövetség elnöksége. A ta­nácskozás napirendjén két téma szerepel: il. Az 1988—1989. évi baj­noki versenykiírás módosí­tására tett javaslat megvita­tása. 2. Mezey György szövetsé­gi kapitány szóbeli tájékoz­tatója a válogatott felkészü­léséről. Ugyancsak ma hozzák nyilvánosságra az 1988— 1989-es Magyar Népköztár­sasági Kupa első fordulójá­nak sorsolását. EB-eredmények KOSÁRLABDA — RÖPLABDA A várakozásnak megfele­lően szovjet győzelemmel fejeződött be a bulgáriai Veliko Tirnovóban a 13. női ifjúsági kosárlabda Európá­ba jnokság, A szovjet váloga­tott a döntőben 73:65 (42:37) arányban győzött Csehszlo­vákia ellen, s ezzel tized­szer lett a földrész bajnoka. Magyarország meglehető­sen gyenge „menetelés” vé­gén szépen zárt, a 11. helyért Európa-kupa RSG-ben is Felbuzdulva a júliusi fi- renzéi tornász Európa-kupa sikerén, az Európai Torna- szövetség (UEG) 1989-re rit­mikus sportgimnasztikában is kupaverseny t írt ki a kon­tinens legjobbjai számára. A karlsruhei döntőbe hat selejtező versenyen keresz­tül lehet eljutni, ám hason­lóan a szertornához, ritmi­kus sportgimnasztikában is csak a legjobb három ered­ményét veszik figyelembe. Josef Huber, az UEG sajtó­főnöke az MTI munkatársá­nak telefonon beszámolt ar­ról, hogy már döntöttek a selejtezők színhelyéről, így arról is, hogy az EK-soro- zaitba tartozik majd a jövő áprilisi budapesti magyar nemzetközi bajnokság. Jövőre tehát — a szara­jevói VB után — az EK a ritmikus sportgimnasztika legrangosabb nemzetközi eseménye, amelyet 1990-ben a svédországi EB, 1991-ben pedig a portugáliai junior kontinensbajnokság és a má­sodik RSG Európa-kupa kö­vet. LABDARUGÓ MNK Zimány—Szülök 4-0, Sző- lősgyörök—KVGY Vasas 3-4, Lengyeltóti—H. Kiss J. SE 1-2, Táska—Balatonszent­györgy 4-2, Inke—Kaposvári H. Táncsics SE 0-3, Berzen­ce—(K. Építők SC 1-1 (11­esekkel 1-2), Nagyatád— Rákóczi FC 1-4, Csokonyavi- sonta—Marcali 0-1, Tarany —Tab 1-5, H. Latinca— Csurgó 1-3. A H. Kiss J. SE első gólját megelőző pillanat a kapunál lengyeltóti Miért buktak el Markovitsék? Mindössze egyetlen pont hiányzott ahhoz, hogy Ma­gyarországot egyéniben is képviselhesse teniszező a szöuli olimpián — Marko- vits Lászlónak ugyanis va­sárnap mérkőzéslabdája volt az olasz Omer Camporese el­leni találkozóján. Amikor va­lóban csak egy hajszál vá­laszt el valakit a sikertől — mint ebben az esetben is — túlzott okoskodásra vallana törvényszerűséget keresni a dologban. Hiszen elegendő lett volna, ha az olasz te­niszező vészhelyzetben meg­ütött bombatenyerese csupán egy-két centiméterrel célt té­veszt, s Markovits egyesben is készülhetett volna Szöul­ra — párosban ugyanis Kö­ves Gábor oldalán már olim­piai résztvevő. ben vereséget szenvedett kol­légája, Lányi András — ve­reségét, azért mégsem egé­szen a véletlen, a balszeren­cse számlájára írandó az eredmény. Hogy miért nem, arra álljon itt néhány kül­földi — tehát elfogulatlan — vélemény. Hans Gaber, a viadal oszt­rák döntnöke: Ám ha fölösleges is vala­miféle elkerülhetetlen bu­kásként feltüntetni a 18 éves magyar játékos — és az ugyancsak szoros küzdelem­— A tornán részt vett ma­gyar játékosok igen közel állnak a nemzetközi élvonal­hoz, amit az is mutat, hogy a világranglista 81. és 160. helyezettjével, a spanyol Ja­vier Sanchezzel és az olasz Camporesével igen szoros mérkőzést vívtak. Am csak akkor léphetik át azt a ha­tárt, amely a középszerűt a klasszistól elválasztja, ha egy-két alapvető dologban nagyot javulnak. Először is sokoldalúbbá, s főleg bizto­sabbá kell tenni játékukat. S nem szabad tartaniuk az ésszerű kockázatvállalástól ! Amikor vasárnap Markovits- nak meccslabdája volt, csak arra ügyelt, hogy ne hibáz­zon, míg az olasz már-már vesztett helyzetben is olyan ütést „engedett meg” magá­nak, amely után még ma­gam is felszisszentem. Neki lett igaza... S ami legalább ilyen fontos, taktikailag is javulniuk kell. Nem értet­tem például, Markovits miért szaladt be állandóan a hálóhoz, amikor a roha­mot nem készítette elő — mondjuk — egy keményen, valamelyik sarokra lenyesett ütéssel. Camporese akkor ütött el mellette, amikor csak akart... Azt viszont feltétlenül a magyarok ja­vára kell írnom, hogy elké­pesztő odaadással küzdöt­tek, mindketten láthatóan erejükön felül teljesítettek. dóm azt, amit a döntnök mondott, már ami a háló rohamozását illeti. S még annyit hozzá kell tennem, hogy Markovitsnak nincs igazi nyerő ütése. Képes ugyan végrehajtani minden játékelemet, s kimondottan színes teniszt játszik, de nem rendelkezik olyan „fegy­verrel”, mint például tanít­ványom tenyerese vagy szer­vája. S azt sem értem, mi­ért pörget állandóan, ha kell, ha nem. Ma már nem ez a „módi” a világban ... Jákfalvy Béla, aki koráb­ban hosszú évekig nagy si­kerrel irányította a magyar Davis-kupacsapatot, néhány hónapja szaktanácsadóként dolgozik Lányival és Marko- vitscsal. Roberto Lombardi, Ccra- porese edzője: — Csak megerősíteni tu­— Nem kell szégyenkez­niük az eredményért, mind­ketten nagyszerűen helytáll­tak — mondta Jákfalvy. — Nem azért mondom, mert én foglalkozom velük, de való­ban rengeteget fejlődtek az utóbbi időben. Különösen áll ez a küzdőszellemükre, ami a múltban nem mindig volt ilyen példás. vívott mérkőzésen 87:67 (25:33) arányban legyőzte az NSZK-t. Ez egyben azt is je­lentette, hogy Szabó Ödön tanítványai visszavágtak a csoportmérkőzések során el­szenvedett vereségért. Az EB végeredménye: 1. Szovjetunió, 2. Csehszlo­vákia, 3. Jugoszlávia, 4. Bul­gária, 5. Olaszország, 6. Spa­nyolország, 7. Belgium, 8. Lengyelország, 9. Franciaor­szág, 10. Izrael, 11. Magyar- ország, 12. NSZK. Csehszlovákiában befeje­ződött a férfi röplabda IBV. Az 1—4. és az 5—8. helyért is körmérkőzést vívtak a csapatok. Magyarország az utolsó fordulóban 3:1 (10, -6, 11, 5) arányú vereséget szen­vedett az NDK-tól, s ezzel a 6. helyen végzett. A végeredmény : 1. Szovjetunió, 2. Koreai NDK, 3. Bulgária, 4. Cseh­szlovákia, 5. NDK, 6. Ma­gyarország, 7. Lengyelország. 8. Románia, 9. Kuba. Motocross CSB Első hely Ajkán A motocross csapatbaj­nokság első futamát Ajkán rendezték meg, és szép ka­posvári siker született. Az „A” csoport előfutamában első helyen Kamrás Károly ért célba, utána Németh Kornél, Solymosi Géza, Bor­ka János és Rapp Csaba, így nagy fölénnyel nyert a ka­posvári együttes. A második futamban Németh rajt-cél győzelmet aratott, majd Kamrás, Solymosi, Rapp és Borka következett. A döntő futamban Kamrás, Balogi, Németh, Solymosi, Borka, Balogi J., Rapp volt az egyé­ni sorrend. A csapatbajnoki versenyt így óriási fölénnyel a Volán Surján SE csapata nyerte a Honvéd Petőfi SE és az Ürö­mi Barátság SE előtt. Kajak-kenu Szolnökon rendezték meg az Országoskajak-kenu után pótlás-bajnokságot. Ezen 4E egyesület 1400 versenyzője rajtolt, köztük a Kaposvári Vízügyi SC sportolói is. Az alábbi eredményekei érték el: Mini kajak egyes, IV. kor­csoport, 2000 m: 4. Pótc JZdit. Ifjúsági kajak kettes, 600( m: 4. Borhi Zsombor, Csi- ma Ferenc. Ifjúsági keni kettes, 6000 m: 5. Tóth Ta­más, Honfi Barna. Ifjúság kajak kettes, 1000 m: 5 Borhi, Csima. 500 m: 8 Borhi, Çsima. CSELGÁNCS A debreceni junior orszá­gos egyéni bajnokságon Sztankó András, a Kaposvá ri Dózsa SE sportolója, ak jelenleg katonai szolgálaté tölti, harmadik helyezés szerzett 95 kg-ban. Jó esé­lye volt a döntőbe kerülés re is, a Budapesti Spartacu: versenyzőjével, Vargává parádés mérkőzést vívtak de végül a fővárosi fiú ke rült ki győztesen a csatából

Next

/
Oldalképek
Tartalom