Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

Néplap 1988. augusztus'13., szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Filharmóniai koncertek Kaposváron Nem lesi nagyzenekari hangverseny Az Országos Filharmónia Somogy megyei rendezvé­nyein eddig hagyományosan öt nagyzenekari és négy ka­marahangverseny nyujtotl színvonalas zenei élményt az érdeklődőknek. A filharmó­nia 1988—89-es évi bérleti koncertjein öt kamarahang­verseny lesz a kaposvári ze­neiskolában, két orgonahang­verseny pedig a belvárosi római katolikus templomban. — Mi az oka, hogy ebben az évadban elmaradnak a nagyzenekari koncertek ? — kérdeztük Nagy Jenönét, a filharmónia megyei megbí­zottját. — A nagyzenekari koncer­tek a kisszámú közönség mi­att ráfizetésesek voltak, ez okozta a megszűnésüket. Több világhírű együttes is — amelynek műsoraira má­sutt tolonganak a rajongók — adott koncertet Kaposvá­ron, ám az érdeklődés ezek­nek a zenekaroknak a cso­dálatos hangversenyén sem volt nagyobb. — Milyen művészek ad­nak hangversenyt ebben az évadban? — A nyitó-, illetve a záró- hangversenynek a belvárosi templom ad otthont: október 17-én Lehotka Gábor orgo­nakoncertjén Zákányi Zsolt vezényletével közreműkö­dik a kaposvári Vikár Béla kórus, illetve az 1989. május 22-i hangversenyen Baróti István orgonajátékában gyö­nyörködhet a közönség. Ez utóbbin Herényi Gábor ve­zényel, közreműködik a Ka­posvári Szimfonikus Zenekar és a Vikár Béla kórus. A kamarahangversenyek is igen színvonalas élményt nyújtanak a zeneértő közön­ségnek: a városunkban már többször nagy sikert aratott Jandó Jenő zongoraestje vár­ja a közönséget november 22-én, kedden. Városunkban először lép pódiumra decem­ber 12-én, hétfőn a Budapes­ti Fúvósegyüttes, művészeti vezetője Berkes Kálmán. A koncerten zongorán közre­működik Hauser Adrienne. 1989 január 26-án, csütörtö­kön mutatkozik be a megye- székhely közönségének hang­versenyével Keller András hegedű-, illetve Klukon Edit zongoraművész. Március 6- án, hétfőn a Kaposvári Szim. fonikus Zenekar ad koncer­tet Herényi Gábor vezényle­tével: fuvolán közreműködik Drahos Béla. Az NDK-beli Michael Erxleben hegedüest- je zárja a kamarahangverse­nyek sorát március 29-én, szerdán. Ezen a koncerten zongorán közreműködik He­gedűs Endre. — Hol vásárolhatók meg a bérletek, illetve a szólóje­gyek ? — Az október 17-i orgona- koncertre szóló jegyek, va­lamint a hangversenybérle­tek a kaposvári zeneiskolá­ban kaphatók szeptember 1- jétől. T.K. Sisak és cilinder A Zrínyi Kiadó új könyvsorozata Sisak és cilinder címmel könyvsorozatot indít a kö­zeljövőben a Zrínyi Kiadó. Mint a kötetek címlapján :alálható embléma is jelzi, í művek szereplői és egy- ittad szerzői is egykori ka­nnák, illetve politikusok. A kiadó célja a sorozat­ai, hogy folyamatosan köz- -eadja a (két háború közötti dőszak vezető politikai sze- nélyiségeinek közelmúltban ílökerült, s eddig még nem mblikált naplóit, visszaem- ékezéseit. A sorozat első cöteteként gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök emlék- rata lát napvilágot. Bethlen i német megszállás után, 944 nyarán rejtekhelyén ve- ette papírra visszaemléke- éseit, s az írás csak né- lány éve került elő egy bé- si bank széfjéből. A könyv amellett, hogy valódi zenzáció — egyúttal izgal- nas dokumentum, amelyben korszak egyik legjelentő- ebb politikusa ad értéke- ést az uralkodó rendszerről, oegvilágítva a 30-as és 40- s évek magyar kormányán­ak kül- és belpolitikai kon- epcióját. Bethlen elsősor- an azokat a tényezőket izsgálja, amelyek Magyar- rszágot a német fasizmus mellé állították, belesodorták a II. világháborúba, amely­nek ő maga kezdettől ellen­zője volt. Közel negyven évi kalló- dás után 'került elő egy püs­pöki levéltárból a sorozat másik köteteként megjelenő emlékirat is. Szerzője Náray Antal, a Legfelső Honvédel­mi Tanács vezértitkára, aki később a Rádió, majd az MTI elnöke volt. Teleki Pál miniszterelnök közvetlen munkatársaként számos fon­tos politikai és kormányzati döntés előkészítésében köz­reműködött. Naplójában többek között beszámol olyan fontos eseményekről, mint a Jugoszlávia elleni hadbalépés, a hadsereg fej­lesztése vagy a háborút megelőző politikai légkör. A kiadó további tervei között szerepel Bethlen Béla egykori erdélyi kormánybiz­tos visszaemlékezésének megjelentetése és Lajtos Ár­pádnak, a 2. Magyar Had­sereg hadműveleti tisztje naplójának közreadása. Ez utóbbi — számos új törté­nelmi adalékkal és ténnyel kiegészítve — a 2. Magyar Hadsereg doni katasztrófáját helyezi új megvilágításba. Tervek az általános iskola fejlesztésére A tanmeneti, óratervi kö­töttségek feloldása, az isko­lák teljes körű önállósága, a nyelvi kommunikációs ké­pesség fejlesztése, az eszté­tikai és a testi nevelés ki- terjesztése — mindez évek óta viták, pedagógiai tanács­kozások visszatérő gondola­ta, és javaslatként ezt fogal­mazza meg az a közelmúlt­ban készült program is, amely az alapfokú oktatás korszerűsítését szorgalmaz­za. Ez a Művelődési Miniszté­riumban kidolgozott szakmai program nem újabb tantervi reformot jelent, hanem egy­fajta útmutatóul szolgál a folyamatos fejlesztéshez és megújuláshoz.. A program kiindulópontja: változtatni kell az általános iskolában eltorzult tantervi arányokon. Erre már egy korábbi, 17 or­szágra kiterjedő reprezenta­tív vizsgálat adatai ráirányí­tották a szakemberek figyel­mét. A felmérésből kiderült ugyanis, hogy a magyar ál­talános iskola teljesítménye igen nagy eltéréseket mutat az egyes műveltségi terüle­teken. A természettudomá­nyos és a matematikai mű­veltség terén az átlagosnál jobbak a mutatók, míg az ol­vasás-megértés, az anyanyel­vi és kommunikációs képes­ségek tekintetében a nem­zetközi átlagnál jóval gyen­gébbek az eredmények. Ennek okát jórészt abban lehet felfedezni, hogy a hat­vanas • évekhez képest csak­nem negyven százalékkal ke­vesebb a magyar nyelvre és irodalomra fordított óraszám. Viszont a természettudomá­nyos tárgyak oktatására szánt idő mintegy 15 százalékkal növekedett az elmúlt két év­tizedben. Mindez a szerke­zeti aránytalanság az olva­sás-tanítás és -megértés, il­letve a nyelvi kommuniká­ció képességfejlesztés terén súlyos gondokat és lemara­dást okozott. A programban vázolt el­képzelések szerint tehát a hangsúlyt a nyelvi-kommu­nikációs képességfejlesztés­re kell helyezni, hiszen ez egyúttal mindenfajta isme­retszerzés alapfeltétele is. A különböző kísérletek révén ma már az iskolák rendelke­zésére áll a Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommuni­kációs módszer, amellyel e képességfejlesztés nagy ha­tásfokkal megvalósítható. A Zsolnai-féle nevelési prog­ram az új oktatási törvén.^* nyel egyidejűleg lett választ­ható, alternatív tanterv az általános iskolákban. Ennek ellenére még csak néhány is­kolában folyik az oktatás az új tanterv és tankönyvek alapján. A természettudományos és az úgynevezett humán tár­gyak helyes tantervi arányá­nak megteremtése mellett fontos feladat — hangsú­lyozza a fejlesztési program — az esztétikai nevelés, s Szobrok, fafaragások Bondor István munkáiból volt kiállítás .Balatonszárszón a nagyközségi közös tanács épületében ezen belül különösen a vi­zuális és a zenei oktatás óra­számának növelése. Kiemel­ten kell kezelni a jövőben a gyerekek testi nevelését is. A cél: a heti három órás test­nevelésről áttérni a minden­napos testedzésre. Ehhez vi­szont szorosan kapcsolódik a tárgyi feltételrendszer, azaz újabb tornatermeket kell építeni. Az elkövetkezendő öt évben 500 új tornaterem megépítését tervezte a kor­mányzat, ám ez — a növek­vő építőanyagárak mellett előreláthatóan nem valósít­ható meg. A tervekhez szorosan Kap­csolódik a pedagógiai kultú­ra új alapokra helyezése. En­nek lényege, hogy az isme­retek befogadására és csu­pán reprodukálására épülő oktatási-nevelési rendszert felváltsa egy olyan új peda­gógiai módszer, amelynek középpontjában a képesség- fejlesztés áll. Mindehhez vá­lasztható, alternatív okta­tási programokra van szük­ség. amelyek nem kötelező­en előirt tanmenetek és nem fetisizálják a tantervet, a tanykönyvet. Mindezt követ­ve megszűnhet iskolarend­szerünk jelenlegi uniformi- záltsága, az iskolák önálló arculattal rendelkezhetné­nek. Az iskolák szakmai önálló­ságának elengedhetetlen fel­tétele, hogy a gazdálkodás­hoz szükséges anyagi-pénz­ügyi feltételekkel is maguk rendelkezzenek. Ennek meg- terérntése szintén a közeljö­vő egyik feladata. rAdióiegyzit FARM-SZALLODAK ÉS DÍSZFALVAK A heti százhatvannyolc órából —' megfejtették már a szombat délutáni népsze­rű műsor címében rejlő.rejt­vényt? —, hány órányi mű­sort hallgat a jegyzetíró? Az átlagos rádióhallgatónál töb­bet, és megfontoltabban. A napi életritmus is megszab­ja, ki mikor kapcsolja be a készülékét. (Van úgy, hogy a rádió ébreszti a mélyen alvót. A készülék önbekap- csalása azonban még nem jelenti azt, hogy tudomást is szerzünk arról, mi történt a nagyvilágban, a körzeti stúdiók jóvoltából a régi­ónkban.) Minek alapján válogat a heti százhatvannyolcórányi műsorból a jegyzetíró? A megvékonyodott rádió- és televízióújság alapos ta­nulmányozása segíti abban, mire figyeljen. Ám a rész­letes leírás is kevésnek bi­zonyul, ha nem veti latba tapasztalatait. Sokan föltet­ték nekem már azt a kér­dést, vajon mit esznek a külföldi vendégek a balato­ni néptelenebb falvakon, ahol a hazaiak szerénysége a mérvadó. A hollandok újat hoztak a turizmusban. A falusias nyaralás divatját, azt hi­szem, ők teremtették meg Európában. Abban a hitben éltünk, hogy a holland ki­rálynő kedvező magyaror­szági tapasztalatai lendítet­ték föl a sárga rendszámúak érdeklődését hazánk iránt, ami nem lehet kétséges, ám csupán fél igazság, mert az NSZK-beli farmokon is szí­vesen megfordulnak — hall­hattuk Vicsek Ferenc úti­rajzából. A hangképek Észak-Rajna vidékén ké­szültek. Sorra alakították át a vidéken a kastélyokat a gazdák, akik a gazdálkodással — magyaros szóhasználat­tal élve, az épületek hasz­nosításával — teremtették meg a farm-szállodák lán­cát, a falusi turizmus fel­tételeit. Sűrűn fordulnak meg nálunk a tejbegyűjtők, az élelemről maguk gondos­kodnak és jut belőle a piac­ra is, ám ha a vendég úgy gondolja, lóhátra is pattan­hat, a kényelmesebbje könv- nVű hint ón utazhat, ismer­kedhet a vidékkel. A falusi nyaralás népszerűségéről szólt a rádió szerda esti ri­portja, mondhatni főműsor­időben — beharangozás, ta­nulságok levonása nélkül. A jegyzetirót érdekelte a té­ma, hiszen hazai berkekben is foglalkozunk a falusi tu­rizmus eddig még kihaszná­latlan lehetőségeivel. Diva­tot még nem tudtunk belő­le csinálni, mint a hollan­dok és egyre több európai nép. Ahogy más divat is elérte hazánkat, úgy a falusi turiz­mus sem kerülheti el. A fölkészüléshez talán segített Vincsek Ferenc útijegyzete. Azzal aligha népszerűsítjük a vidéki üdülést, hogy sza- puljuk a Balaton zsúfoltsá­gát, és égbe kiáltunk: te­hermentesítsük a tópartot. Mi tette vonzóvá a falusi turizmust külföldön? Az igény és a szolgáltatás össz­hangja. A farm-szállodák nyomában jó értelemben vett díszfalvak születtek Észak-Rajna Westfáliában, ahol egyaránt jól érzi ma­gát a gazdálkodó és a ven­dég. Mi mást kívánhat a jegyzetíró a hazai falusi tu­rizmusnak? Csak ennyit. Horányi Barna Arezzóba, a 36. nemzetközi kórusversenyre készül a Tóth Lajos Általános Iskola kórusa. Augusztus 22-én indulnak és a hónap végéig maradnak. Műsoruk a gregoriánoktól XX. századi művekig terjed. A kórus Zákányi Zsolt karnagy vezetésével a fonyódligeti út­törőtáborban próbál Tisztasági verseny a Balaton körül A Balaton-parti megyék — Zala, Veszprém és Somogy — vöröskeresztes szerveze­teinek végrehajtó bizottságai már évek óta együttműköd­nek féltett természeti kin­csünk környezetvédelmének és egészségkultúrájának a fejlesztése érdekében. Min­den évben versenymozgal­mat hirdetnek, tavaly példá­ul a kempingek, strandok és üdülők tisztaságát, környe­zetét „versenyeztették”, idén az úttörő- és ifjúsági tábo­rokat, valamint a gyermek- üdülőket vizsgálták külön­böző szempontok alapján. A Köjál-szakemberekből és vöröskeresztes munkatár­sakból álló bizottság termé­szetesen nemcsak a tisztasá­got, a környezet rendezett­ségét vette figyelembe. Szá­mított a létesítmény esztéti­kai megjelenése, közműve­sítése, s a fás, parkos, füves és virágos területek aránya is. Megnézték a szobák fel­szereltségét és rendjét, a tisztálkodási lehetőségeket, s érdeklődtek a takarítás gyakoriságáról. Lényeges szempont volt a gyerekek és fiatalok egészséges életmód­ját, színvonalas szórakozását szolgáló programok jellege, az élelmezés minősége, vala­mint az egészségügyi ellátás módja. A versenykiírásról vala­mennyi érintett intézmény értesítést kapott. A Somogy Megyei Köjál ifjúságegész­ségügyi osztálya nyolc tá­bort, illetve üdülőt javasolt megtekintésre, ezeken kívül három zalai és hét Veszprém megyei intézményt keresett föl ezen a héten a bizottság. A tapasztalatok szerint mindhárom megye intézmé­nyei hasonló gondokkal küz­denek: a programok nem elég változatosak, több helyen nem kielégítőek a tisztálko­dási lehetőségek, rendezet­len a környezet. A legjobb intézmények az eredményes környezetvédel­mi tevékenységükért a há­rom megye vöröskeresztes vezetőségének a diplomáját kapta. A Somogybán meg­vizsgált nyolc tábor, illetve üdülő közül Siófokon az Oroszlányi Szénbányák gyer­meküdülője, Balatonberény. ben a Vas Megyei Tanács gyermeküdülője, valamint Balatonfenyvesen a KISZ Somogy Megyei Bizottságá­nak a vezetőképző tábora nyerte el ezt a diplomát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom